Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)

1992-11-20 / 320. szám

1992. november 20., péntek aj Dunántúli napló 13 A Pécsi Akadémiai Bizottság regionális közgyűlése A természetes és mesterséges sugárzások vizsgálata A Magyar Tudományos Akadémia a vidéken dolgozó kutatók és tudományos tevé­kenységet is folytató értelmisé­giek összefogására, a fővárostól való távolságból származó hát­rányok csökkentésére, a tudo­mányos élet fejlesztésére hozta létre területi bizottságait az el­múlt negyedszázad során. A pé­csi az országban másodikként, 1969-ben alakult meg, s ható­köre Baranya, Somogy, Tolna és részben Zala megyére terjed ki. Két évvel ezelőtt újjáválasz­tották a PAB vezetőségét, át­szervezték szak- és munkabi­zottságaikat. Azóta tizenegy szakbizottságban és számos munkabizottságban tevékeny­kednek a kutatással foglalko­zók. Tegnap a pécsi székházban tartották meg idei regionális közgyűlésüket. A PAB elnöke, dr. Flerkó Béla számolt be az utóbbi évek munkájáról. Fontos feladatuknak tartják a régió ön- kormányzati szérveivel való kapcsolatrendszer kiépítését, melynek érdekében a PAB el­nöke és titkára személyesen is felkereste az önkormányzatok vezetőit, illetve a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke is találkozott velük Pécsen. Sze­retnék elérni, hogy a PAB és az önkormányzatok kölcsönösen segítsék egymás munkáját, s az önkormányzatok anyagi támo­gatást is nyújtsanak például az arra érdemes pályázatok jutal­mazásához, a tudományos pub­likációkhoz. A Pécsi Akadémiai Bizottság anyagi nehézségekkel küzd. A tagság aggasztónak tartja, hogy az akadémiai kutatási rendszer támogatásának fokozatos csök­kenése miatt a dél-dunántúli ré­gióban elsősorban az egyetemi kutatócsoportok helyzete , vált veszélyeztetetté. Kevesebb nemzetközi eszmecserét tudnak szervezni, de szakbizottságaik ennek ellenére eredményesen tevékenykednek, s a régióban több közös kutatás folyik. A közgyűlés szakmai prog­ramjának központi témája ezút­tal az atomenergetika volt. Kü­lönböző szakterületek képvise­lői tartottak előadásokat. A PAB titkára, dr. Czeglédi Béla rövid tájékoztatót adott a „Kör­nyezeti radioaktív sugárzások természetes és mesterséges for­rásainak felmérése” című kie­melt fontosságú PAB kutatási téma elkezdéséről, melyhez vár­ják a többi területi bizottság közreműködését is. B. A. Megyénket képviselnék Európában Nyugati kapcsolatokat épít a BARAKA BT. Baranya megye, Pécs gazda­sági képviseletére készül a pécsi BARAKA Betéti Társaság* Az egy éve alakult vállalko­zás két vezetője, Sebestyén Béla és Szabó László, a kereske­delmi, ipari és szolgáltató tevé­kenység mellett a piackutatást tűzte ki feladatul a társaság elé. A két vállalkozó szerteágazó kapcsolatrendszerének, nyelv­tudásának köszönhetően rövid idő alatt reményteli üzleti kap­csolatokat épített ki a a cég a volt jugoszláv államokkal, va­lamint a FÁK különböző orszá­gaival. Most újabb nagy vállalko­zásra készül a betéti társaság. Egy hatvani cég szervezésében lehetősége nyílt arra, hogy kép­viselői kijussanak a februárban megrendezendő „kis- és közép­városok európai találkozójára”. Az Amsterdamban és Kölnben lezajló öt napos fórum kereté­ben jó lehetőség nyílik nyugati kapcsolatokkal kiegészíteni ed­digi kelet-európai érdekeltsége­ket. Ugyanakkor a társaság szí­vesen képviselné az összejöve­telen magát Pécs városát, illetve Baranya megyét gazdasági, idegenforgalmi kérdésekben. Ehhez azonban a város polgár- mesteri hivatalának, illetve a megyei közgyűlés hivatalának jóváhagyása szükséges. Vállakozói parti Az Elektrotechnikai Köz­ponti Szövetség vállalkozói par­tit szervez tagjai részére Pécsett november 20-án. Ez év tava­szán alakult meg a szervezet Baranya székhelyén. Össze­fogja az elektromossággal kap­csolatos szakmákat. Most első alkalommal értékeli a szövetség az eddig végzett munkát. Az összejövetelen részt vesz Peter Lusser az augsburgi Sváb-Bajor Iparkamara tanácsadó-szolgála­tának vezetője is. Új mozgókönyvtár Pécsett A városi könyvtár új, harma­dik mozgókönyvtárát adják át a közönségnek ma délután 2 óra­kor Pécsett, a Várkonyi Nándor fiókkönyvtárnál. Az új Ikarus buszba telepített állomány 13 500 kötet, melyből a busz al­kalmanként 1500-at juttat el a kölcsönzőhelyekre. A mozgó­könyvtár értéke mintegy 7,5 prillió forint. Bemutatóra készül a Pécsi Kisszínház horvát tagozata Mindenhol számkivetve „Külföldön idegen vagyok, otthon vendégmunkás. Idegen lettem a hazámban, de más or­szágban is, idegen a családom, a gyermekeim számára. Bárhová megyek, mindenhol számkive­tett maradok. Innen már csak egy kis lépés, hogy az ember önmagát se ismerje föl többé.” Szabad fordításban ezzel a né­hány sorral ajánlja művét Mate Matisic, a 27 éves, de máris si­keres horvát szerző. Karácsonyi mese című darabjának magyar- országi bemutatójára készülnek most a Pécsi Kisszínház horvát tagozatában, ahol Filákovity István rendezésében, eszéki művészekkel készül a produk­ció.- A darab, bár nem szól poli­tikáról, mégis bemutatja, mi ve­zetett a mai helyzethez - mondta a rendező. - A Karácsonyi mese egy lírai történet, két emberről, akik vendégmunkások, s húsz év múltán találkoznak újra. A hő­sök sorsa azonban tipikus képet ad azoknak az életéről, akik harminc-negyven évig éltek kül­földön, nagyon megerőltető munkát végezve, s végül oda ju­tottak, hogy semmijük és senki­jük nincs. A két horvát bevándorló tör­ténetében szereplők valaha szomszéd faluban laktak, s most véletlenül találkoznak Német­országban karácsony előestéjén. „A két, egymás útját keresztező emberi sorsban felidéződik a régmúlt és a közelmúlt, a nem­zeti és személyes történelem egy-egy meghatározó szakasza, melyek tragikus és komikus, ám Kuzica Lorkovic és Ico Tomljenovic jelenete Fotó: Läufer L. visszafordíthatatlan helyzetbe sodorták az embert hazájában és az ígéret földjén” - írja a rövid darabismertető szöveg. Az Eszéki Nemzeti Színház­ból érkező két vendégművész, Ico Tomljenovic és Ruzica Lor­kovic tegnapi próbáján az is vi­lágossá lett, hogy átélt, magas hőfokú előadásra számíthat a közönség. A házaspár amúgy nem szívesen játszik együtt, e mostani ezért is kivételes alka­lom. Ruzica Lorkovic az egy­kori táncosnő, az öregedő ven­dégmunkásnő örökké hazavá­gyódó alakját formálja meg. Szerinte a legfontosabb mondat az újrakezdésről szól, melyet a hősnő már nem tud megvalósí­tani. Ico Tomljenovic pedig úgy látja:- Mindenfajta emigráns arra vágyik, hogy visszatérhessen a hazájába, hogy újra a saját há­zában élhessen, hogy ne kelljen más nyakán élősködnie . . . Az eszéki művészek otthon is játszanak, annak ellenére, hogy a színházat több találat is érte az ott folyó harcok idején. Mind­ketten jártak már Magyarorszá­gon, sőt két unokájuk a háború alatt idejárt iskolába. A Karácsonyi mesét játszot­ták már Zágrábban és Dubrov- nikban is. Magyar nyelven is olvasható, Gállos Orsolya fordí­tásában. A hazai bemutató dísz­leteit Bagossy Levente tervezte, a zene a darab szerzőjének munkája. A premier ma este 7-kor lesz az Anna utcában. Hodnik I. Gy. Nagyszabású virágvásárt rendeznek Pécsett az Ifjúsági Házban. Különböző cserepes, és dísznövényeket kínálnak, elsősorban a névnapjukat most ünneplő Erzsébetek és Katalinok részére Fotó: Läufer László Dália Bokréta üzletlánc Baranyában, Tolnában Dália Bokréta. Egyre gyak­rabban találkozhatnak ezzel a névvel, s e elnevezést takaró üzletekkel a Baranya és Tolna megyei vásárlók. A MECSEK FŰSZERT Részvénytársaság idén januárban kezdte el part­nereivel - elsősorban ÁFESZ-ekkel - közösen en­nek az üzletláncnak a kiépíté­sét, amelynek a két megyében jelenleg 16 közepes és na­gyobb alapterületű ABC a tagja. A társaság vezetői tegnap Pécsett, a Hunyor Szállodá­ban megtartott sajtótájékozta­tón mutatták be a fran- chise-rendszer alapján mű­ködő hálózatot, amelyhez ter­veik szerint legalább harminc üzlet csatlakozik jövőre. En­nek a kereskedelem-politiká­nak a lényege; hogy a ME­CSEK FŰSZERT stratégiai szövetségre lép partnereivel, hogy egységes arculattal, sta­bil áruválasztékkal, s lehető­ség szerint rendszeres - kéthe­tente - árengedményes akci­ókkal lépjenek a piacra. A cég képviselői hangsú­lyozták, a Dália Bokréta üz­letlánc - mint neve is mutatja - igazi magyar vállalkozás, s nem titkolták azt sem, hogy versenytársaikkal ellentétben, kimondottan támogatják az arra érdemes, jó magyar áruk értékesítését, hangsúlyozott megjelentetését. A bolti ára­kat természetesen az üzemel­tetők határozzák meg, de ezek nem sokkal térnek el a FŰ­SZERT által ajánlott áraktól. A Dália Bokréta üzletek nem a drága áraikról lesznek is­mertek, sokkal inkább az ud­varias kiszolgálásról. R. N. Polgárőrség Pécsváradon A közbiztonság javítása ér­dekében polgárőrség alakult a közelmúltban Pécsváradon. A polgárőrség tagjai a rendőrök­kel közös járőrszolgálatot telje­sítenek majd a hétvégeken és a különböző rendezvényeken.Ezt a munkát anyagi ellenszolgáltás nélkül végeznék. A helyi rend­őrállomás ugyanis hiába hirde­tett állásokat, nem sikerült min­den státuszt betölteni. A Pécsi Polgárőrség pécsvá- radi tagozataként alakult 12 fő­vel, akik ügyelet létrehozását is tervezik a kettes számú óvodá­ban, a gyakori betörések miatt. A terv megvalósulása az anyagi támogatás megszerzésétől függ, mert ezt a szolgáltatást már nem ' ingyen végeznék. A pártoló ta­gok: a Polgármesteri Hivatal,az Építőipari Kisszövetkezet, az Erdőgazdaság és a Zengőalja Mezőgazdasági Szövetkezet vezetői a közeljövőben döntik el, hogyan és mennyien támo­gatják a polgárőrséget. A szemétdíj mindenkit idegesít. . . Nem a lakás, hanem a bennlakók szemetelnek! Pécsett szinte minden csa­ládban visszatérő téma a sze­métszállítás díja. Mérgelőd­nek az emberek az ósdi, el­avult rendeletén, mely szerint a lakás hasznos helyiségei alapján kell a szemétszállítást fizetni. Pedig nem a lakás, ha­nem a bennlakók szemetel­nek! Hétről-hétre futnak be szer­kesztőségünkbe a panaszok: miért kell egy egyedülélő em­berre ugyanakkora költséget ki­róni, mint a hasonló alapterü­letű lakásban élő többtagú csa­ládra? A családiházas öveze­tekben élők is nehezményezik az egységesített tarifát, hisz ke­vesebb szemét jön össze egy gázfűtésű háznál, mint egy széntüzelésűnél. Ugyancsak szidják a „Köztisztát” azok az emberek, akiknek a heti járat nem éri el az utcáját, és a kapu előtt büdösödik a következő szállításig a szemét... Kuzsel Ferenc, a Köztiszta­sági és Útkarbantartó Vállalat igazgatója nyugodtan fogadta a nekiszögezett észrevételeket, bár kesernyésen megjegyezte, évek óta nem dicsekedhetnek sikerélménnyel. Az 1990-es esztendő „tett be” a Köztiszta­sági Vállalatnak. Az akkori me­gyei tanács nem engedte, hogy az üzemanyag áremelésekkel együtt tarifát is emeljenek. A veszteségük 6,8 millió forint lett. A két éve húzódó adóssá­got még nem tudták kigazdál­kodni. Nyereségük ezért nincs.- Pécsett közel hatvanezer lakásból és az összes közintéz­ményből, közülettől, valamint a pécskörnyéki falvakból szállít­juk a szemetet. Több millió fo­rintra tehető a lakossági és a közüzemi díjfizetések elmara­dása - magyarázza az igazgató - akinek semmije nincs, az mi­ből tudná fizetni? És miből ren­deznék a tartozásukat? Év kö­zepe óta áttértünk a haviszám­lára, melyet egységesen fizetnek a polgárok: hasznos helyisé­genként 42 forintot. Az is biztos, hogy márciusig nem tervezi a Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat a szemétszállítási díj árát emelni. Kuzsel úr elmondta, nagyon jól tudják, hogy az emberek til­takoznak a helyiségenkénti szemétszámla ellen, de jelenleg ezt tartják a legalapvetőbb mé­résnek. Addig nem tudnak a já­rat sűrűsége és az edények tér­fogata alapján számolni, míg a város családiházas övezetében nem szabványedényből történik a szállítás. (Ennek folyamatos felszámolását tervezik!) Bizo­nyára díjszabás változásra szá­míthatnak az emberek, ha az új köztisztasági rendelet megjele­nik - bár olyan mérőszámot nem lehet kreálni, amely min­denkinek tetszene. - Számtalan jó példa akad külföldön az igaz­ságosabb, arányosabb szemét­díjfizetésére — ismerte el Kuzsel úr - akár a szomszédos Ausztri­ában, ahol a szemetes konténe­rek mágneslemezt tartalmaznak azososító számokkal és címek­kel. A szemétgyűjtő kocsikon pedig fedélzeti komputer van. Ürítéskor regisztrálják a szemét súlyát. Ezek a mérőkészülékek igen drágák, és csak most kez­denek elterjedni. Mi erre még gondolni sem merünk, a „kö­zönséges” új kukásautó is elér­hetetlen álom a 15 milliós árá­val. Legalább 15 kellene belő­lük Pécsett. Végezetül megtudtam, a Köztisztasági Vállalat a szemét- szállítási díj alól mentességet nem adhat. Fizetni kell a szol­gáltatás után minden lakás- és családiház tulajdonosnak. Ter­mészetesen ez utóbbi érthető, azért mégis a panasztevőkkel értek egyet: ugyebár a szemé­lyek szemetelnek, és nem a konyha vagy a szobák? Jó lenne, ha a városatyák is ezt vennék figyelembe a köztiszta­sági rendelet megalkotásakor, elfogadásakor! Adám Erika

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom