Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)
1992-11-03 / 303. szám
1992. november 3., kedd uj Dunántúli napló 3 Megkezdődött a Visegrádi Hármak gazdasági tárgyalása A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában hétfőn - a korábbi ellenkező híresztelések ellenére - megkezdődött a Visegrádi Hármak közötti gazdasági tárgyalás a szabadkereskedelmi egyezmény ügyében. A megbeszélésen Be-, rényi Lajos helyettes-államtitkár, Major István helyettes-államtitkár, Andrej Byrt lengyel külgazdasági helyettes-államtitkár és Jiri Brabec, a csehszlovák szövetségi külkereskedelmi miniszter első helyettese vesz részt. A tárgyalás nem ígérkezik könnyűnek, a minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint elképzelhető, hogy a késő éjszakai órákig eltart. Ismeretes, hogy a magyar és a lengyel kormány szorgalmazza elsősorban a szabadkereskedelmi szerződés idei megkötését, valamint azt, hogy a megállapodás mielőbb érvénybe lépjen. Új részvények kárpótlási jegyért Megkezdődött az első tőzsdén jegyzett részvény - a Zala- kerámia papírok - cseréje kárpótlási jegyért - tájékoztatta a Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. illetékese az MTI-t. A Zalakerámia részvényeiből most 63 millió forint értékű csomagot ajánlott fel az AVÜ. Három kárpótlási jegy ellenében két Zalakerámia részvényt kapnak a cserélni szándékozók. A tőzsdén hosszú idő óta az első kötés ezekre a papírokra október 29-én volt amikor ezer darab 1000 forintos névértékű Zalakerámia részvényt vettek meg darabonként 1500 forintos áron. A filozófia és a vallás Beszélgetés Tamás Gáspár Miklóssal Tamás Gáspár Miklós SZDSZ-es országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének vezetője az elmúlt hétvégén Pécsett járt. Ezúttal a filozófiaoktatás kérdéseiről beszélgettünk. Úgy tudom, hogy a rendszer- váltás után megszüntették a filozófiaoktatást a középiskolákban.- Nem pontos. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium felfüggesztette a filozófiaoktatást, tekintettel arra, hogy nem találta alkalmasnak az eddig forgalomban lévő középiskolai tankönyvet, amely végül is egy szöveggyűjtemény volt, mert túlzottnak találta a marxista szövegek arányát. Tekintettel arra, hogy a tanárok amúgy sem ebből a tankönyvből indultak ki, hiszen a filozófiaoktatás a nyolcvanas évek közepe óta teljesen elvált a hivatalos ideológiától, ennek a rendelkezésnek nem volt sok értelme. Akkor nagy sebtében a minisztérium kikövetelte, hogy új tankönyvek íródjanak. Ez félig-meddig sikerült. Megjelent Steiger Kornél egyetemi docensnek egy szerintem kitűnő szöveggyűjteménye Bevezetés a filozófiába címmel, és más tankönyvek is használhatók, melyeket a minisztérium rendelkezésre bocsátott, például Bolberitz Pál régebbi, még a katolikus gimnáziumok számára írt könyve. Tehát visszaállt a filozófiaoktatás egy teljesen fölösleges megszakítás után.- Alkalmas-e a mostani, marxista filozófián edzett tanári kar arra, hogy ezt a fajta filozófiát oktassa?-Az ilyen természetű szigorú ideológiai ellenőrzés a Munkaügyi konferencia A magyar foglalkoztatáspolitika az elmúlt két év során olyan változásokon ment keresztül, amelyek alapvetően módosították a gazdaság szereplőinek magatartását. A kérdés most már csak az, hogyan lehet továbblépni a megkezdett úton. A Pécs-Baranyai Tudományos Ismerettelj esztő Társulat munkaügyi konferenciáján e kérdés megválaszolásához nyújt elméleti és gyakorlati ismereteket. Az idén november 4-6-ig a balatonöszödi kormányüdülőben megtartandó tanácskozáson előadás hangzik el a vezetőkiválasztásról, az emberi erőforrás-felhasználás jogi, közgazdasági szabályozásáról, a bérmegállapodások éredekegyeztetésé- ről, a társadalombiztosításról a munkanélküliség kezeléséről, a munkajogi szabályozás problémáiról. A konferencia a Munkaügyi Minisztérium szakmai támogatásával kerül megrendezésre. B. G. nyolcvanas évek elején megtört. Természetesen nagyon sok helyen maradtak olyan tanárok, akik a valamilyen hagyományos sillabusz alapján marxizmust tanítottak; még több tanár volt, akik egészen egyszerűen általános morális kérdésekről folytattak a kamaszokkal beszélgetéseket, és a legtöbben nagyon modem, nyitott szellemben a legkülönbözőbb dolgokat tanítottak filozófia címén. Ha most azt mondjuk, hogy a filozófiatanárok nem alkalmasak arra, hogy filozófiát tanítsanak jelen pillanatban, ez ugyanazt jelenti, mint hogy a bányászok nem alkalmasak arra, hogy bányásszanak, mert szovjet módszereket alkalmaztak a bányászatban. A megtévesztő látszatnak az az oka, hogy voltak olyan filozófusok Magyarországon, akik politikailag szembeszálltak a kommunista rendszerrel, és kirúgták őket. Ebből következtetésként adódik, mintha filozófiai eretnekségek miatt is elbocsátottak volna embereket, holott ez nem igaz. Ha a filozófusok, pontosan úgy, mint más szakmákban, nem csináltak „cirkuszt”, akkor nem volt kötelező marxistának lenni, és ez a hetvenes évek végétől így van Magyarországon. Engem sem azért dobtak ki a budapesti egyetemről 1981-ben, mert nem voltam marxista, és volt némi szemöldökráncolás, amikor a német romantikus filozófiáról tartottam előadásokat, de ezért nem kaptam szemrehányást. Azt azért tudni kell, hogy a filozófia tanszékek helyzete egyetemenként nagyon különböző volt. Voltak helyek, mint például az MTA Filozófiai Intézete vagy a budapesti Bölcsészkar, amelyek a legfontosabb filozófiai tanszékek voltak, ahol viszonylag nagy volt a szabadság. Vidéki egyetemeken egészen más volt a helyzet. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen a legutóbbi időkig sztálinista vonal érvényesült, és a legnagyobb szigor e tekintetben. Vidéki főiskolákon döbbenetes emberek, döbbenetes dolgokat beszéltek. Persze nem Pécsre gondolok, ahol teljesen átalakult a dolog, a régi tanszék egyszerűen kibővült, sokszínű lett, és minden áramlat megtalálható. Pécs egyik nagyon fontos műhelye a magyar filozófiának.- Ha nem is illik manapság bevallani, sok ember nem vallásos. Jelenthet-e nekik a filozófia valamiféle valláspótlékot?- A filozófia felé sok esetben fordulnak olyan emberek, akik más körülmények között vallásosak lennének. Végső válaszokat keresnek végső kérdésekre. Ez rendjén is van. A kérdések hasonlók, hiszen a filozófia megkérdezi, hogy mi a szép, mi a jó, mi az igaz, mi az igazságos, meg azt is, hogy mi a szent. De ha a válasz amire rátalálunk, ellentétben van kiinduló feltételünkkel, hipotézisünkkel, akkor ezt össze kell vetni. A vallásnak más a természete. A filozófia az igazságra törekszik, az igazság pedig az igaz hit, egy olyan hit, amiről bebizonyosodott, hogy helytálló. Ha bebizonyosodott, hogy nem helytálló, akkor nem tartható fenn tovább. Ilyen értelemben az a mély, szívből jövő vallásos szükséglet, amely számos embernek a sajátja, azt a filozófia nem tudja kielégíteni, tehát valláspótléknak nem alkalmas. Ugyanakkor az egyházak válsága szükségképpen riaszt el sok embert az intézményes vallásoktól, amelyekben egy bizonyos fajta kiüresedés és formálissá válás persze megtörtént. Ezek sok ezer éves intézmények, amelyekkel mindenféle baj van. Éppen ezért nagyon nagy az emberekben az igény egy intézményen kívüli hit megtalálására, amelyet némelyek a szektákban keresnek, a művészetben vagy a filozófiában. A nagy keresés a végső igazságok iránt az emberek változatlan tulajdonsága, és a nagy történelmi egyházak ebben eléggé tehetetlenek. Részben ennek köszönhetők azok a konfliktusok, amik az egyházak körül vannak, hiszen én nem hiszem, hogy az egyházak olyan rettentő kemények volnának a tulajdon kérdésében, hogyha nagy uralmuk volna a lelkeken. Cs. L. Istenek ivadékai vagyunk A kozmosz üzenete Sokan emlékezhetnek még a Dániken-filmre, a Jövő emlékeire, s talán az egyik ezt kísérő kritikára: A múlt jóslatai címmel rántotta le hevesen a lepedőt a svájci ufológus tételeiről. Vita ide, hitetlenkedés oda, a kis zöld emberkék megvetették a lábukat a Földön. Legalábbis az emberek jó része gondolkodásában. Elég csak a közelmúltban Budapesten rendezett világkongresszusra gondolni - ahova azonban Erich von Danikén - ki tudja miért -, nem jött el. Kellemes szellemi izgalom ez az ufológia: legkevesebb, amit az elhintett gondolat elér, hogy az ember képtelen eldönteni: vannak idegen civilizációk a környezetünkben, vagy nincsenek ... Ezért kissé csalódottak lehetnek azok, akik a kongresszustól azt várták: mutatnak végre valami bizonyítékot az idegenek létére, s nem csak beszélnek róluk - egymás között. Itt a kezemben a sokadik Dániken-könyv: A kozmosz üzenete. Nekem gyanús, sietek előre leszögezni. Egészen fura következtetésre juttatott a szerző személyét illetően: fantasztikus fantázia - tökéletesen beszűkülve. Ma már Däniken mindent annak lát, aminek szeretne: az - ő mondja így - istenek egykori ittléte emlékének, megfogható nyomainak. (Meglehet, ez a nyomdák hibája, de eddig olyan Dániken-illusztrációkat nem láttam könyveiben, amelyek jó minőségű felvételek voltak ...) Mindenesetre szóba kerül ebben a könyvben egy Juan Móricz nevű, argentínai illetőségű úr is - minden bizonnyal Móricz János -, aki óriási barlangrendszereket fedezett fel, sejtelmésen titokzatos tartalommal, s amely 240 méterrel a felszín alatt többszáz kilométer hosszan csakis a hajdani elődök, az „istenek” alkotása lehet. A féltve őrzött helyre természetesen eljutott Danikén is - ám fotót nem készíthetett. Hátha - óvta a felfedező - valamiféle titokzatos energiák szabadulnak fel a vaku villanására. Amúgy az idegenek földre érkezése egy kemény bolygóközi háború eredménye. Mondanunk sem kell, a vesztesek érkeztek planétánkra, naná, majd a dicsfényes győztesek, mert akkor mennyivel okosabb lennénk, mi emberek, hiszen amit tudunk, azt mind a vesztesektől tanultuk meg. „A szikla- és barlangfestők mindig az általuk érzékelt világ tárgyait stilizálták. Mi szolgált modellként ehhez az egyszerű repülőgéphez?” Ez egy képaláírás a legújabb Dániken-kötet- ben. Egy madárpók - mondom én, az volt a modell. Ami a kul- túrtörténészek szemében aranypajzs, az Däniken szerint üzenet az istenektől. Ami ornamentika körbefog egy alakot, az az eltemetett űrhajósok számára utal. Ami különös geológiai képződmény, az az idegenek fantasztikus építménye. Idő előtt 8 000-ben lőfegyverrel ejtettek le egy ősbölényt, kerek lyuk van ugyanis a homlokán. És így tovább. Illetve: jobb ha nem megyünk tovább, Legalábbis én így jártam: jó kétharmadát elolvasva a „Kozmosz üzeneté”-nek, félretettem. Úgy éreztem magam, mint ez a szegény ősbölény, amelyik először egy addig teljesen ismeretlen dörrenésre figyelt fel, majd valami homlokon vágta. Erről nem volt szó! - horkanhatott fel, és teljesen kihunyt belőle a szellemi izgalom. Mészáros A. Zeneóvoda Szigetváron Vidékről is nagy az érdeklődés Az épület és az intézmény hangulata megkapó. Semmi máshoz nem hasonlíthatóan kellemes élmény délutánonként a tanítási idő alatt bemenni Szigetváron a zeneiskolába. Anyukák, apukák, nagyszülők, kistestvérek várnak az emeleti folyosón, míg az iskola legifjabb növendékei a zeneóvodások befejezik foglalkozásukat. A várakozás idejét elütő meghitt beszélgetések témája, szinte mindig a kisgyerekek, akiket várnak. Amikor kitárul a zeneterem ajtaja a kicsik egymást túlkiabálva mesélik, mit tanultak ma, és éneklik az új dalt. Az óvodások játékos zeneiskolai foglalkoztatásának öt éves múltja van Szigetváron. Friss diplomásként akkor került ide Meláth Anita zenepedagógus. A nagy érdeklődés miatt az idén már zeneóvodás csoporttal, 43 kisgyerekkel foglalkozik. Minden év tavaszán végigjárja kollégáival a város óvodáit, meghallgatja a kicsiket, aztán a szülőket értesítik a foglalkozásokról és aki akaija beírathatja a gyerekét. Ez évben vidékről is sok kis növendékük van. A foglalkozásokon sok-sok játékkal, énektanulással, zene- hallgatással és rajzolással töltik az időt.- Szinte mindegyik foglalkozáson tanítok nekik egy új dalt, amit csoportosan sokszor elé- neklünk. Minden növendék rendszeresen énekel egyedül is, tanári kisérettel. Az év elején néhányan még bátortalanok, nehezen szólalnak meg, de egymást látva, hallva, a csendesek is felbátorodnak, különösen később, amikor már jutalmazom is a teljesítményüket - mondta Meláth Anita. A zeneóvodások nagy része később is szoros kapcsolatban marad az iskolával, visszatérnek valamilyen hangszert tanulni, koncerteket hallgatni - tudhattam meg dr. Zimányi Lászlóné igazgatótól . Az óvodás kortól a felnőtt korig valamennyi korosztály képviseltetik magát növendékeik között. Sok éves tapasztaltuk, hogy a zenei képzés nagy hatással van tanulóik ízlésére és stílusérzésére. Fejleszti a memóriájukat, logikai és improvizációs készségüket. Az egyéni oktatás előnyét felhasználva vezetik rá őket a helyes gyakorlás módszerére. A többi iskolatípus munkáját erősítve szeretnék kielégíteni a város és a környék oktatási és kulturális igényeit. Ehhez a legalkalmasabb a „szabadiskola” formája. Sasvári Mária Aradnak az észak-keleti folyók Tovább áradnak az észak-ke- let-magyarországi folyók. A Tisza rahói szakaszáról újabb árhullám indult el. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság I. fokú árvízvédelmi készültséget tart Tivadar és Zsurk között, továbbá Tisza- bercel térségében, a Tiszán, valamint a Lónyay-csatomán egyaránt I. fokú árvízvédelmi készültséget tart. Jó hírünk van, újra kedd, megjelent a Kiskegyed A 31. szám tartalmából:-Többé már nem vagy beteg ember - hipnózissal gyógyít az ukrán orvosprofesszor -Ne firkáljon! - vigyázat, a rajz is árulkodik -Mit akar ez a vén spiné? - Spéter Erzsébet négy férjéről-A sztároldalón: Jack Lemmon -Demszky Gábor esküvője -Nevelőszülő szeretnék lenni. És persze divat, szerelem, sztárpletykák, ma csakúgy mint minden kedden, benne lesz a Kiskegyedben. (7843)
