Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)
1992-11-16 / 316. szám
1992. november 16., hétfő uj Dunántúli napló 3 A pécsi Lánc utcában tavaly telepített fasorhoz hasonló koros fákat ültetnek ki Pécs közterületeire Fotó: Proksza László Ezer új fa Pécsett Pécsett több éve nem történt nagyobb méretű fásítás. Nem csak az a baj, hogy nem ültették el a tervezett fákat, hanem az is, hogy sok meglévő fa pusztult el a nem környezetbarát élettérben, vagy pusztították el „erős kezű” emberek. Ezért érlelődött a Környezetvédelmi és Városépítészeti Bizottságon belül egy nagyobb szabású zöldfelület-növelési program megvalósításának gondolata, ami nemcsak esztétikai szempontból lenne kívánatos, hanem egyszerű, praktikus szempontból is, hiszen nagyon sok légszeny- nyező anyagot megszűr, és még a forgalom zaját is csökkenti. Ezért elsősorban az utak mentén történne a telepítés, esetenként fasorokkal, cserjékkel is. A telepítésre kerülő fák nagy része 3-4 éves, így talán nehezebb lesz kitömi őket, sőt 8-10 éves fák is kiültetésre kerülnek. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat részletes programtervet dolgozott ki a fapótlásokról és az új fasorok telepítéséről, mely több, mint ezer fa kiültetését tartalmazza. A Környezetünkért Alapítvány pedig akciót hirdet a Polgármesteri Hivatallal együtt, melynek keretében vállalatok, intézmények vagy magánszemélyek, akik szeretnék, hogy minél több helyen megtörténjék a fásítás, azok az alapítvány számlájára befizethetnek, elősegítve ezzel az akció sikerét. (Ez ügyben Gelencsér Gábor a 10-444-es telefonszámon ad felvilágosítást.) A faültetési program, amely több, mint tízmilló forintba kerül, ez év őszén kezdődik és tavasszal folytatódik. Cs. L. Nyelvgyakorlaton Angliában Több, mint 40 pécsi tanuló tíz napot töltött nemrég Londonban, ahová elsősorban nyelvgyakorlás céljából utaztak. A Mezőszél utcai diákok útját Palanovics Zoltánná angol szakos tanárnő szervezte, de a kirándulásra még így is csak a szülők áldozatvállaló segítségével kerülhetett sor. Parlamenti küldöttség utazott Finnországba A finn parlament IPU-csor portja finn-magyar tagozatának meghívására vasárnap Eke Károly független képviselő vezetésével a Finn Köztársaságba utazott az Országgyűlés magyarfinn tagozatának küldöttsége. A parlamenti küldöttség ötnapos látogatása alatt megbeszéléseket folytat a Népnyugdíj Intézet, az Oktatási Minisztérium, a finn-magyar parlament baráti csoport képviselőivel. Amerikai előadókörúton a délszláv harcok tudósítója Amerikai előadókörútra kapott meghívást a haditudósításairól ismert Vuity Tvrtko. A pécsi fiatalember - aki a délszláv háború kirobbanását követően rádiós és televíziós hírműsoroknak adott rendszeres helyszíni beszámolókat a krízis eseményeiről, s interjúkat készített a horvát köztársasági elnökkel, a jugoszláv miniszterelnökkel és a volt külügyminiszterrel, valamint a kosovói albánok vezetőjével és a muzulmánok főpapjával is - az Egyesült Államok több egyetemén, - a Harvard, a Cornell, a R.A.N.D., a chicagói és a kaliforniai egyetemen - továbbá az amerikai szerbek és magyarok előtt tart előadásokat személyes élményeiről, illetve a Jugoszlávia széthullásához vezető gazdasági, társadalmi és politikai folyamatról, a menekültek helyzetéről. Nem szüntetik meg az intézményt Miért kell csomagolnia a pályaválasztási intézetnek? A Baranya Megyei Pályaválasztási Intézet néhány napja ismét neylonzacskókba, dobozokba „költözött”, hogy miután a Pécs, Széchenyi tér 12. szám alatti épületnek, majd a Jókai utcai irodának búcsút mondtak, most a Perczel Mór utcából költözzenek ki. A látszat és a félhivatalos utasítás szerint - „keressenek maguknak helyet másutt” - már pálcát is törtek a néhány személyt foglakoztató intézmény fölött. A névtelenségüket kérő informátoroktól annyit mindenesetre megtudtunk, hogy a városi önkormányzat döntésétől függ, vrsszaköltözhetnek-e a Jókai utcába, de megtudtuk azt is, hogy a költözködésnek semmi köze nincs a pályaválasztási intézet leendő sorsához. Sőt, a költözködés miatt magában a tájékoztatásban sem lesz „üzemzavar”. Megkérdeztük viszont a Művelődési és Közoktatási Minisztérium szóvivőjét, Koncz Istvánt, megszüntetik-e ezt intézményt, ahogy azt a látszat és a kósza hírek sugallják.- A pályaválasztási intézetekben a nyolcvanas években még 500 szakember dolgozott, ez a munka vidéken már akkor is mindössze 35 ember vállára nehezedett - mondta a szóvivő. - A régi Munkaügyi Minisztérium megszüntetése után indult sorvadásnak, de várhatóan mind a munkaügyi, mind a művelődési tárca mindenképpen szeretné ezt az intézményi formát értékei, praktikuma miatt is megőrizni. Baranya azon kevés megyék egyike, ahol ez a munka szakszerűen, szülői igényeket kielégítő szolgáltatásként folyt és folyik ma is. Nincs saé a megszüntetésükről, sőt rövidesen minisztériumi kollégium ül össze, hogy a még meglévő vidéki intézmények ne sorvadjanak tovább. B. R. Folytatódnak a tárgyalások? A pécsi polgármester nyilatkozata az egyházi vagyonátadásról * Lapunk november 12-i számában Mayer Mihály megyéspüspök nyilatkozott a volt egyházi ingatlanok átadásának helyzetéről, az önkormányzati egyházi bizottság mandátumát felfüggesztő döntés előzményeiről, s arról a kérdésről: hogyan tovább? Most dr. Krippl Zoltán pécsi polgármester közli vezetőtársaival egyeztetett álláspontját: Az 1991. évi XXXII. tv. a mai - tehát a jelenlegi, s nem a 40 évvel ezelőtti - társadalmi körülményeknek megfelelően kívánja biztosítani az egyházak működőképességét, bár eközben figyelembe veszi az egyházi tevékenység várható bővülését is. A törvény - az ország gazdasági helyzete miatt - az egyházaknak okozott sérelmek bizonyos mértékű orvoslását biztosítja. Az egyházak - tevékenységük társadalmi fontosságának elismerése miatt - így is jobb helyzetbe kerültek az egyéb károsultaknál; régi ingatlanaik zömét visszakérhetik. A magánszemélyek ezzel szemben pl. kárpótlási jegyet kapnak, az önkormányzatok pedig semmit. Tisztán kell látni: az egyházi ingatlanokat a magyar állam vette el, s az akkori tanácsok feladattal együtt kapták az épületeket. A feladatok megmaradtak az önkormányzatoknál, viszont az ingatlanokat vissza kell(kellene) adni. Magától értetődik, hogy ez elsősorban állami feladat, s nem lehet következményeit csak az önkormányzatokra hárítani. A törvény „sajátos” értelmezésének tekintem, ha valaki - mivel tudja, hogy a közeljövőben állami kárpótlásra nem számíthat - az önkormányzattól igyekszik kikényszeríteni valós vagy vélt igényeinek kielégítését. Függetlenül attól, hogy erre az önkormányzat kötelezhető-e. A honatyák többsége által elfogadott törvény meghatározza, kinek milyen jogai és kötelességei vannak, ki mit kérhet, s kinek mit kell teljesíteni. Egyetértek azzal, hogy a jog asztalánál az egyházaknak is megvan a kijelölt helyük. Ez természetes. De akkor az egyház képviselőinek ft alá kell vetni magukat a hagyományos magyar jogszabályoknak, s érveléseiknél jogi érveket kell megfogalmazniuk. A katolikus és az önkormányzati tárgyaló bizottság eddig nehéz, konszenzust kereső, igen eredményes munkát végzett. Szinte észrevétlenül dolgoztak. Elfogadtuk az egyházi javaslatot - mert ők kérték! - a tárgyalásokon elhangzottakat nem hoztuk nyilvánosságra. Nem a titkolózás, az eredményes munka érdekében. Egyébként is jó a kapcsolatunk az egyházakkal (pl. a pápalátogatás rendezésében való részvétel, Dóm Múzeum Alapítvány, egyházi személyek városi kitüntetései, stb.). Elfogadhatatlan viszont az, ha valaki „zárt” tárgyaláson megfenyegeti az ön- kormányzatot: ha nem változtat álláspontján, akkor a törvény alapján az egyház mindent visz- szakér. Ezek után már a Városháza ragaszkodik a nyilvánossághoz! Minden ügyben! Tudják meg a vallásos és a nem vallásos pécsi állampolgárok is, hogy melyik egyház mit kér, s az önkormányzatot érintő ügyben mi a Városháza álláspontja. A közgyűlés egyértelműen leszögezte: a tárgyalások híve. Javaslatunk: mindenekelőtt az egyházak összegezzék a pécsi igényeiket. Ezt tegyük nyilvánossá! Megköszönnénk, ha ezek után a pécsi önkormányzatot érintő ügyeket az egyházak közösen rangsorolnák, utána kerülhet sor a konkrét ügyek vizsgálatára. Természetesen a jogalap, s a törvényben meghatározott egyéb feltételek ismertetésével. S minden ügyben vállaljuk a nyilvánosságot. Püspök úr nyilatkozata szerint a pécsi „. *. önkormányzat nem vesz tudomást keresztény polgárai igényéről”. Ezt nem fogadhatjuk el. Szeretnénk tudni a konkrét igényeket! A törvény szerint „... a volt tulajdonos egyház tulajdonába és használatába az egyház tényleges tevékenysége szerint szükséges mértékben és időben ...” kerülhetnek vissza az ingatlanok. Csak ezek ismeretében lehet megalapozottan az ingatlanokat visszaigényelni. Kérdezem: az eddig már elintézett ügyekben az egyházi tárgyaló küldöttség hány alkalommal közölt konkrét, mérhető felmérési eredményeket? Még az ellen is tiltakozott, ha más - helyette - felmérést akart végezni! Áz egyházak ügyeibe az állam (beleértve az önkormányzatokat is) nem avatkozhat be. Ez azonban fordítva is igaz! Ne akarja pl. meghatározni a Püspök Ur, hogy Pécs város önkormányzata a pécsi polgárok pénzéből mit vegyen meg, s honnan, hova költözzön ki. Az eddig tárgyalt katolikus egyházi igények kielégítésénél - s ez ingatlanonként megállapítható - az ön- kormányzat már eddig is sokkal több, pénzügyileg is mérhető kötelezettséget vállalt, mint amelyekre a törvény szerint kötelezhető lett volna. A jogi megítélés hiányosságait jelzi azonban az, ha valaki az önkormányzattal kapcsolatos tárgyalásoknál pl. a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Főiskolájának visszaigénylésével foglalkozik. Ehhez az ön- kormányzatnak nincs semmi köze. Püspök Úr nyilatkozata szerint az önkormányzat megsértődött, sőt, feltételezhető, hfígy meg is akart sértődni. Egyetértünk abban, hogy egy demokratikus államban mindenkinek- joga van elmondani a véleményét. Egy püspöki véleményre azonban egy testület is reflektálhat. Nincs sértődés, csak egy véleményre másik vélemény született. Nyilvánosan. A demokrácia szabályai szerint. Pár szót az előzményről, a levélváltásról. Püspök Úr levelében jelezte, Pécs-Kertváros- ban a lakosság és a hívek száma annyira megnövekedett, hogy a jelenlegi kertvárosi templom nehezen tudja átfogni a nagyszámú hívőket. Ezért Püspök Úr igényt tartott Kertvárosban új templom, plébániaház és későbbi iskola megépítésének helykijelölésére. Tehát igényt jelentett be, s három létesítményre (a rádiónak és a sajtónak adott püspöki nyilatkozatok nem egészen ezt tartalmazták.). Miről is van szó? Ha például egy közepes méretű, esetleg több ütemben épülő 16 tantermes általános iskolát veszünk alapul, három létesítmény együttes területigénye legalább 1 ha. Az egyházi oktatás iránti lakossági igényekkel kapcsolatban konkrét felmérés sajnos nem történt, de a korábbi iskoláikat az egyházak vissza kívánják kérni. Ugyanakkor az Egyházmegye a városi oktatásért felelős szakembereket nem is tájékoztatja fejlesztési elképzeléseikről. A városnak úgy tűnik, csak ahhoz van köze, hogy ingyen biztosítson egy jelentős méretű területet. Tisztelem városunk vallásos polgárait. Az önkormányzat nevében kijelenthetem: igényeiket - lehetőségeinket figyelembe véve - igyekszünk kielégíteni. De minden pécsi polgár érezheti; egyéb gondjaink is vannak. Összegezve: jogilag és megfelelő formában alátámasztott egyházi igényekről bármikor szívesen tárgyalok, tárgyalunk.- A magam részéről azt szeretném, ha ezek a tárgyalások visszafogott hangnemben, s most már a nyilvánosság folyamatos tájékoztatása mellett történnék. Dr. Krippl Zoltán polgármester VI. György és a morbus hungaricus Az AIDS-esek a legvédtelenebbek Valamikor Magyarországon olyan gyakori volt a tbc, hogy morbus hungaricusnak (magyar betegség) nevezték. Kétségtelen, hogy akkoriban súlyos betegség volt, a temetők nagy részét tbc-s betegek töl- ■-tötték meg - tudtuk meg Dr. Bánhidi Endre megyei tüdő- gyógyász szakfőorvostól. Ennek oka az akkori járványhelyzet, részben pedig a szegénység, bár VI. György angol Sirálynak is tbc-je volt, aki sem szegénynek, sem magyarnak nem mondható. Harminc évvel ezelőtt a Pé- *csi Tüdőgyógyintézetben a betegek 65-70 százalékát tbc-s betegek tették ki. Az Országos Korányi Pul- monológiai Intézet ez évi évkönyve szerint ma a gyógyintézetekben ápoltak 8,4 százaléka csupán a gümőkóros. A kezeltek többi része tüdőrákban, asztmában vagy szilikózisban szenvedő beteg. Az új megbetegedések számának évek óta történő csökkenése azonban 1991-ben megállt. 1970-ben közel tízezer volt az új megbetegedés, 1980-ban 5400, 1990-ben valamivel háromezer fölött, majd ez a szám ’91-re kicsit emelkedett. Dr. Bánhidi Endre szerint az emelkedés oka valószínűleg a menekültek nagy számának köszönhető; az intézetben jó- néhány horvát, bosnyák, román beteget kezelnek, némelyikük olyan súlyos tbc-s, amilyenre az utóbbi néhány évtizedben nem volt példa. . A tbc-s megbetegedések száma a következő években feltehetően növekedni fog, egyrészt a szegénység kiterjedése miatt, másrészt azért, mert hazánkban is egyre inkább tért hódít a kemény drog. A kábítószeresek között pedig gyakori az AIDS; az AIDS vírus azt a sejtet, a T-limfocitát „lövi ki” a szervezetben, amely a tuberkulózis ellen véd. A világszerte is rendkívül ritka, tüdőn kívüli tuberkulózis (csont, Kiértékelik a leletet a Megyei Tüdőgyógyintézetben vese stb.) is előtérbe került ezeknél a betegeknél. Baranyában hét tüdőgondozó működik: Szigetváron, Komlón, Mohácson, Sásdon, Siklóson, valamint Pécsett a megyei és a városi.A gyógyultakat is rendszeresen ellenőrzik. A tbc ma már eredményesen gyógyítható, számos kitűnő gyógyszer áll rendelkezésre. Baranyában 1991-ben mindösz- sze 4 gyógyíthatatlan beteget tartottak nyilván. Cs. L.
