Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)
1992-11-14 / 314. szám
1992. november 14., szombat uj Duncmtült nap*ö 9 1892. november 16-án jelent meg a Pécsi Napló Mérsékelten liberális Pécs a múlt század végére igen sokat fejlődött. Ezt köszönhette iparának, a bányászatnak, a közlekedés fejlődésének. Bekapcsolódott az ország vérkeringésébe, a megépült vasútvonalak országrészekkel kötötték össze a várost, aminek következtében nemcsak gazdasági fellendülés következett be, hanem számottevően növekedett az idegenforgalom is. Sokan látogattak ide, különösen az 1888-as nagy kiállítás alkalmából. Ezek a látogatók elvitték Pécs hírét az országba is, külföldre is. Pécs a Monarchia városaiban romantikájával, török és középkori emlékeivel vált egy csapásra híressé. Ugyanakkor innen is sokan utaztak az ország városaiba, de külföldre is. A polgárosodás egyik következménye volt a különböző újságok iránt egyre fokozódó érdeklődés, főleg a napilapok iránti igény növekedése. A Pécsi Naplót hosszabb rö- videbb életű kis lapok sorozatos megjelenése előzte meg. Természetesen ezek színvonala erősen kifogásolható volt, nem ritkán teljesen pletykaízűek, szentimentálisak voltak. A politikában a provincializmus jellemezte őket, bőséges irodalmi mellékleteik, a tárcák, novellák, kisregények, versek ma már szinte olvashatatlanok, sőt nevetségesek érzelgősségük miatt. Mindezeket sokan akkor is így érezték, ezért olyan pécsi lapot akartak olvasni, mely mindezektől mentes, melynek hírei, politikai értékelései kilépnek a helyi keretekből, országos eredményeket is tárgyalnak, sőt kitekintenek a nagyvilágra is. Ezt csak úgy lehetett elérni, ha külön tudósítók küldik a híreket Budapestről, Bécsből, ha ezek jól informáltak, s képesek élvezetesen írni, s tudják az eseményeket értékelni is. Ehhez igencsak nagyot kellett lépni. Ha kézbevesszük ennek a századnak újságjait, abban bizony igen furcsa dolgokat olvashatunk. Kis híreket, igen hangzatos címekkel, pl. ilyeneket: „Húsvéti rémmese a vasúton”, „A négylábú liba”, „A száznegyven éves ember öt- vennyolcadik házassága”, és szinte minden számban rablótámadások és véres gyilkosságok, utcára kitett csecsemők, fantasztikus mutatványos produkciók, a szakállas nő, valódi tengeri szirének, állatseregletek, kötéltáncosok, és a legnagyobb attrakció, a bolhacirkusz. Az egyik kis hír így szólt: „A napokban egy hullát találtak Császtón, s az fej nélkül szűkölködött”. Tudósítások legfeljebb bálokról jelentek meg. Az egyik szilveszteri bálról a tudósító a következő címen írt: „Az ócska év elbúcsúztatása”. Az kétségtelen, sokak érdeklődése ezen nem terjedt túl, mégis, nem is kevesen voltak azok, akik ennél többet kívántak megismerni; a nagyvilágot; kultúrára, ismeretekre vágytak. Pécs akkor már olyan város volt, ahol meglepően sok volt a tanult ember, ahol sokan tanultak is. Őket már nem elégítette ki a háztetőn kunsztokat csináló emberről közölt hír, vagy azok névsora, kik hétről-hétre a pécsi beszálló fogadók vendégei voltak, s nem tudtak meghatódni a helyi kávéház pénztárosnőjének romantikus házasságán és szerelmi történetein és kalandjain. A világról akartak tudni, mivel magukat is európai embernek tartották. A Pécsi Napló ezeket az igényeket elégítette ki, nap- ról-napra, hisz napilap volt. Hosszú fennállása során mindig mérsékelten liberális beállítottságáról volt nevezetes. Ezt népes szerkesztőgárda biztosította: Várady Ferenc, Váradi Antal, Lenkei Zsigmond, Lenkei Lajos (a főszerkesztő), Linder Ernő, Tárnái Károly, neves írók műveit lehetett olvasni pl. Gaál Mózestől, Szabolcska Mihály- tól, Reviczky Gyulától, Mikszáth Kálmántól, Sásdi Sándortól, Maupassant-tól. Az egyik számban távirat olvasható és látható is (közli a fotókópiát is) Dreyfuss-tól, ki megköszönte Lenkei Zsigmondnak, hogy meghurcoltatása és száműzetése idején kiállt mellette. Ezt az újságot már egy világ választotta el a korábbi pletykaízű kis lapocskáktól. Országos jelentőségű napilappá nőtte ki magát. Bezerédy Győző Az első fényképes oldal a Pécsi Nemzeti Színház fotójával HamerU József gépgyér és vasöntöde === PÉCS. — öyártmányok: Dob endszerü és tárcsás szecskavágók, répavAííók. fcistinyomásu ét» „Stabile“ rend Kvprü borsajtók, la* és vasál Ivanyo* ti?** p in é k /i kukorlca-morasoiók, „U darálók“, „Baranya Drill“ «ormngöpe! Szüneteltetésének mindig politikai okai voltak A századik évforduló A politikailag függetlennek induló napilap természetesen nem igen tudta magát kivonni a napi politika kényszerítő befolyása alól; 1910 június 2-8 között sztrájk miatt volt kénytelen szünetelni, 1919 és 20 között a szerb megszállás miatt nem je- lenhettt meg, 1921-ben a megszállás után is szünetelni volt kénytelen és 1944-ben, nem sokkal a német megszállás után, a súlyos politikai helyzetben véglegesen megszűnt a lap. A szüneteléseknek mindig politikai okai voltak. Felelős szerkesztői közül mindenképpen első hely illeti meg Várady Ferenc írót, költőt, levéltárost, néprajzost, ornitológust, a Baranya monográfia főszerkesztőjét és egyik íróját, a Troli Ferenc prelátus kanonok körül csoportosuló pécsi művész-értelmiség jeles tagját. A későbbiekben felelős szerkesztő volt még Döméi Anzelm, majd Lenkei Lajos, Linder Ernő, Krasznay Miklós, Wemer István, Góbéi Károly és Gesztessy Károly. A főszerkesztő 1930-ig Lenkei Lajos volt. Kiadó laptulajdonosok következők voltak: Engel Lajos, a Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdái Rt., Wemer István és Krasznay Miklós. Az újságnak gyakorta jelentek meg rendkívüli kiadásai is. Ezek általában 1-2-4 oldal terjedelműek voltak. Válasszunk ki a hosszú listából egy-párat: 1894 nov. 1-jén: A czár meghalt címen. 1895. jan. 2-án: Erzsébet királyné ravatala előtt 1903. szept. 24-én: Botrány a képviselőházban 1905. jan. 26-án: I. A választások napja II. A pécsi választás 1914 jún. 29-én: Ferenc Fer- dinánd trónörökös és felesége halála 1914 júl. 27-én: A háború fejleményei 1918 nov. 2-án: Magyar Köztársaság címen jelentek meg rendkívüli kiadások. Gyakran jelentek meg mellékletek is. Ezek közül a legkeresettebbek a karácsonyi mellékletek voltak, így 1896-ban, 1898-ban, 1899-en, 1900-ban, 1907-ben, 1936-ban, 1937-ben. Az olvasók az irodalmi és hely- történeti vonatkozású írásokat olvastak leginkább. A Pécsi Napló melléklapokat is többször megjelentetett, így a Képes Heti Szemlét 1925-26-ig, a Pécsi Napló Heti Képes Mellékletét 1934-ben, a Pécsi Napló Képes Híradóját 1934-37 között, a Pécsi Napló Rádió Műsorát 1931-1944 között, a Pécsi Napló Sportújságját 1928-ban. (Surján Miklós adatai alapján) Hirdetések is rendszeresen helyet kaptak a lapban Reklám árak és egyéb vevőcsalogató újdonságok, anno — * * « *•«».* 4«: HÍM kit! £ 4%*»< A legtökéletesebb emés/.tőpor - dobozonként két koronáért
