Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)
1992-11-13 / 313. szám
1992. november 13., péntek új Dunántúli napló 13 Munkabér a lakossági folyószámlán Rövidesen Pécsett is működnek bankjegyautomaták Éppen egy esztendeje jelentette be az OTP, hogy az átutalási betétszámlák helyett lakossági folyószámlát ajánl az ügyfeleinek. A fél éves átállás után ma már jól működik ez a szolgáltatás. Töretlennek mutatkozik a számlatulajdonosok bizalma, mert a negyvenhatezer átutalási számlával rendelkező ügyfélnek több, mint kilencven százaléka igénybe veszi a lakossági folyószámlát, ma számszerint 42 500-at vezetnek. Dr. Bognár Zoltán, az OTP Baranya Megyei Igazgatóságának Irgalmasok útjai fiókigazgatója a bizalom okát természetesen az új szolgáltatásokban látja. A lakossági folyószámlára napi kamatot számolnak, igen népszerűek a leköthető betétek, az ügyfél igénye szerint 1-3-6-12 hónapra. Az ügyfélkártyás takarékcsekket a régi, takarékos és jól fizető számlatulajdonosok vehetik igénybe, akik az év végére már Pécsett is használhatják a bankjegykiadó automatákat, egyelőre kettők a Rákóczi úti központnál és Uj- mecsekalján, amelyek éjjel-nappal működnek majd. Az ügyfélkártyával rendelkezők emellett folyószámlájukra hitelt is felvehetnek, megválasztva a törlesztés ütemezését. A lakossági folyószámla tulajdonosok tíz százalékának van takarékcsekkje. Egyre több helyen lehet fizetni vele, de sajnos az adminisztráció miatt még idegenkedik tőle néhány cég, pedig milyen egyszerű lenne a benzinkutaknál, szállodákban használni, vagy a boltokban vásárolni vele. Amit viszont nemcsak az ügyfelek várnak, hanem az OTP munkatársai is, az az adatfeldolgozás teljes átalakítása. Külföldi cégek ajánlatai alapján várhatóan egy év múlva épül ki az a számítógépes hálózat, amely összeköti az OTP valamennyi fiókját és valóban naprakésszé válik a számlakezelés. Ehhez kapcsolható az Irgalmasok útjai fiók átköltöztetése is a Török fürdő melletti saroképületbe, amelynek átalakítási tervein már dolgoznak. Rég kinőtte helyiségeit a fiók, amelyet tízezer ügyfél kiszolgálására nyitottak, ma négy-ötször ennyi ember, két-háromszázezer pénzügyletét intézik itt havonta. Az átutalásokról tudni kell: bár itt jelenik meg először, az OTP nem tudja ellenőrizni és befolyásolni a szolgáltató cégek díjközléseit és a számlázási rendjét. (A lakossági folyószámlákról a kifizetett összeget azonnal továbbítják a szolgáltatóknak, ezért is tartják alaptalan vádnak a lapunkban múlt héten megjelent „OTP kópé” olvasói levelet.) Viszont a nyolcvan kód mögött számtalan megbízást adhat az ügyfél, a nyugati cégek, vegyesvállalatok pedig szinte ragaszkodnak ahhoz, hogy folyószámlára küldhessék a munkabért. Aki a teljes nyugdíját, vagy munkabérét folyószámlán tartja, nem fizet a szolgáltatásokért, ahogy a szolgáltató cégek sem. így az OTP-nek ma nem ebből van nyeresége. G. M. Római randevú címmel avantgarde divatjátékot mutattak be tegnap délután Pécsett, a Kereskedők Házának római szintjén. A látványos műsorban a Grácia Stúdió manökenjei és az Art Kísérleti Stúdió tagjai léptek fel, Kovács Kata és Szalay Tamás rendezésében. Fotó: Läufer László Menekültek segélyezése Szeptemberben múlt egy éve, hogy Mohácson és térségében nagyobb számban tartózkodnak jugoszláviai menekültek. A magánházaknál lakók számára a menekültügyi hivatal az eltelt 14 hónap alatt 36 345 500 Ft értékű élelmiszerre beváltható utalványt osztott ki. Jelenleg a heti 600 forintos bonokat 740-760 fő veszi át. Októberben a városi Vöröskeresztnél 1800 menekültnek adtak élemiszer- csomagot, szintén olyanoknak, akik a városban és a környező községekben élnek, de jelenleg a Vöröskereszt raktára üres. A menekültek valós létszámát változatlanul nem tükrözik az adatok, hiszen a segélyt nem mindenki igényli. A bonokat kapók csoportja legutóbb október elején szaporodott nagyobb arányban, pontosan 80 fővel, a határközeli baranyai településekről újabban átjöttekkel. B. M. Rózsi a pécsi Sportcsarnokban Bár a plakátok egy részét átragasztották, a szerdára (november 18.), a pécsi Városi Sportcsarnokba este hét órára meghirdetett Demjén szuperkoncert nem marad el. „Rózsi” alias Demjén Ferenc új műsorát a baranyaiak most láthatják először, az ország talán legnépszerűbb rock-énekese ráadásul olyan sztárvendégeket is meghívott, mint a volt LGT-s Somló Tamást (aki új szólólemezéről énekel el néhány számot), Menyhárt Jánost, és a mostanában egyre népszerűbb nehézfiúkat, az „XL Sisterst". Mezőgazdasági tanácsadó szolgálat A Német Szövetségi Köztársaság kormánya a magyar kormánnyal, a Mezőgazdasági Kamarával és a Magyarországi Németek Szövetségével együttműködve mezőgazdasági tanácsadó programot indított Pécsett. A déli megyékben ezt a tevékenységet, mint szakértő, Günter Brüning mezőgazdasági igazgató látja el. Minden kérdésben, amely az európai közösségeket, a mezőgazdasági termékek minőségét, az értékesítést, valamint az üzemek közötti együttműködést illeti, szívesen ad tájékoztatást. Hivatalának címe: 7623 Pécs, Köztársaság tér 2. Tel.: 72/11-977. Fax: 72/14-612. Fogadónap: Pécsett hétfőn és csütörtökön 9-től 15 óráig, Pécsen kívül előzetes megállapodás szerint. Dr. Kóbor Gyulának fafaragásra alig marad ideje Meződ polgármestere és tanársegéd Újra téma a bérleti díj A gyakorlat nem igazolta a Pécsi Önkormányzat tarifakonstrukcióját Ha azt írom, hogy dr. Kóbor Gyulával beszéltem, aki a 176 lakosú Meződ község polgár- mestere, akkor rögtön azt is kérdenék, hogy „milyen doktor”. Ha hozzáteszem, hogy a 37 éves fiatalember a pécsi JPTE jogi karán tanít tanársegédként, akkor felvetődhetne, mit keres Meződön polgármesterként. Ha elmondom, hogy Kóbor Gyula édesapja nyugdíjas Komlón élő bányászember, és fia azt mondja, hogy harminc éves koráig együtt éltek, akkor megkérdezhetik, miért hagyta el a családi házat. Ha pedig kiderül, hogy Meződöt egy fényképről választotta ki lakhelyének, már nem is tudom, milyen érzéseket váltok ki. Pedig még elmondhatnánk, hogy tagja a megyei közgyűlésnek, megsúghatnánk, hogy évekig volt Sásdon vb-titkár, kiderülhetne, hogy a Faluszövetség jelöltjeként indult a legutóbbi választásokon, idézhetném tőle, hogy „manapság egy kisfalu polgármesterének lenni olyan, mint az egyenes út végét figyelni. Ha figyeled, látod, ösz- szeér, aztán mész az úton, és nem tudod, így van-e.” Ahhoz viszont, hogy erre az egyszerű, ám igen bölcs következtetésre jusson Kóbor Gyula, az egyetem elvégzését követően dolgozott a komlói tanács egészségügyi osztályán, ki kellett váltania engedélyt arra is, hogy, „háztartási-faárú készítő kisiparosként” maga formálja legalább a rönköket, a saját ízlése szerint, ma már nincs erre ideje. No, és meg kellett vegye Kóbor Gyula Fotó: Läufer a meződi házat, ha már megtetszett neki e táj. A házat, a maga ezerkétszáz négyszögöles művelhető kertjével. Aztán el kellett kezdenie gazdálkodni is, ha már úgy alakult, hogy két tizenéves nevelt fia van. Gondolkozni, hogy öttonnányi uborkát termeljen-e vagy ezerkétszáz csirkével foglalkozzon egyszerre. Mindkettőt megpróbálta, megcsinálta, aztán elhatározta, ő már Meződön marad röpke emberi létének sok ízzel dúsított végéig. Most pedig itt ülünk, beszélgetve, és ámulva hallom, hogy mi újság Meződön, ebben a három megye határán található bogárhátú faluban. A polgár- mester arról beszél, hogy befogadta a falu. Nézek rá, miért tartja ezt fontosnak, nézek rá, hogy büszkélkedik-e vagy magát nyugtatja. Aztán a tények kezdenek nyugtatni. Minden, 18 év alatti, meződi gyereknek ingyenes az oktatás. Ebben a több mint hétszáz éves faluban most jó a fiataloknak, bár lennének többen. Bár többen lennének, akik elviszik a hírét a polgármester véleményének. Szerinte ugyanis nagyon régen volt ilyen jó az aprófalvak pénzügyi helyzete az országban, csak tudni kell élni a lehetőségekkel. Az adott lehetőségekkel, mert például, ha Meződön beszerelnek egy új crossbar-telefonvonalat, az száz százalékos fejlesztésnek számít. Ingyenes a szemétszállítás is a faluból. A hetven éven felüliek ingyen meleg ételt kapnak, naponta egyszer. Hamarosan elkészül a ravatalozó, mert „ egy ilyen kis közösség szükségszerűen együtt él az élettel és a halállal. A polgármester pedig saját kerítését építi, hogy két kutyája biztonságosan futká- rozhasson, ő pedig nyugodtan tehesse, amit tervezett. „Ebben a faluban mindenki tudja a másikról, mit kap, ezért is jó itt élni, ezért is van itt béke. Mivel béke van, nem is tartok Meződön külön fogadóórát, megtalálnak, és addig jó, amíg meg is akarnak találni.” Dr. Kóbor Gyula rám néz. Régóta ismerjük egymást, pillantásán látom, siet, kérdi, kíváncsi vagyok-e még valamire. Az egyetemen lesz órája, fiataloknak, a kisfalvak gazdasági helyzetéről és jövőjükről. Most nincs több kérdésem. Bozsik László Szinte pontosan fél éve hozott határozatot Pécs Közgyűlése a nem lakás céljára szolgáló önkormányzati tulajdonú helyiségek bérleti díjáról. A határozatot több hónapos vita és egyeztetés előzte meg a vállalkozói érdekképviseletekkel, illetve a testületen belül is. Az elfogadott szabályozást azóta sem szűntek meg kritizálni a bérlők. A legutóbbi közgyűlési ülésen a panaszosok érveit támogatva dr. Révész Mária önkormányzati képviselő teijesztett elő indítványt arra, hogy a testület függessze fel a gyakorlat által nem igazolt határozatát és kezdődjön meg újabb szabályozás előkészítése. A legfőbb kifogás amiatt érte az önkormányzati határozatot, mert az a díjak megállapításánál - a hajdani eredeti javaslattól eltérően - a helyiségek teljes alapterületét, illetve a területi övezeteket veszi csak figyelembe, s nem számol a különböző típusú üzletek, vállalkozási fajták eltérő jövedelmezőségével és a bérlők teherbíróképességével; nem ismer olyan fogalmat, hogy hasznos alapterület; s a garázsbérlők nagy méltatlankodására azt a differenciálást sem szerepelteti, hogy a helyiségek között vannak olyanok is, amelyeket nem jövedelemszerzési célból használnak. Könnyelműség lenne azt leírni, hogy a téma ilyen jellegű újbóli felvetése a közgyűlés általános egyetértésével találkozott, hiszen az ülés végén a testületnek alig valamivel több mint fele volt csak jelen. Az viszont tény, hogy a vitában felszólalók egyike sem kelt a májusi határozat védelmére: inkább kritikát kapott, mint megerősítést. A képviselői indítványnak a határozat felfüggesztésére vonatkozó részét viszont nagy többséggel vetette el a testület. A helyzet fonákságára jellemző, hogy a határozatot formai okból megtámadta a köz- társasági megbízott és a bíróság fel is függesztette a határozatot, ez a végzés azonban fellebbezés miatt nem jogerős. A jogi helyzet egyébként is az, hogy az ön- kormányzat a bérlőivel tulajdonosként áll jogviszonyban: amennyiben a bérlő nem fogadja el a megszabott bérleti díjat, az önkormányzatnak kell bírósághoz fordulnia annak megállapításáért. A közgyűlési vita jelentős hányada arról folyt, hogy melyik bizottság, vagy bizottságok dolgozzanak ki új határozati javaslatot a bérleti díjakról. A kusza szavazati menet után még a jegyzőkönyv utólagos értelmezésével sem igen lehet megállapítani, hogy az időközben határozatképtelenné vált testület milyen döntést is hozott, illetve, hogy a részdöntések nem egymást kizáróak-e. A témára viszont - ígéret szerint - hamarosan visszatérnek. D. I. Ízelítő a Király utcai plakátok kínálatából Fotó: Läufer L. A falragaszért a lakónak is pénz jár Allatkereskedés a falon Télvíz idején szívesen bámulom az óriási plakátreklám csészéjében gőzölgő teát.. .A bánatos szemű csacsi önkéntelenül is mosolyra fakasztja a buszon zötykölődőket; jópofa, hogy „Mazdává akar válni” ... A nemes egyszerűséggel fe- ketén-fehéren vagy éppen cir- kalmányosan, színes öles betűs figyelemfelkeltő plakátok ma is a hírverés legnépszerűbb eszközei, bár a technika vívmányai nyomán új és új reklámhordozó eszközök látnak napvilágot. A vásárlóra, közönségre éhes hirdetők leleményesen a legkülönbözőbb területekre - építési paravánokra, középületek falára, oszlopokra, járművekre, élő fákra - csempészik fel táblácskáikat. A házak falára festett ki- sebb-nagyobb, igényesen készített reklámok üdítően hatnak a szürke „betontengerben”. Az utóbbi időben különösen elszaporodott falreklámok és falragaszok között olykor azért igénytelenül felskicceit, ízléstelen, helyesírási hibákkal tűzdelt példányok is akadnak. Ezek cseppet sem szívderítőek, és illegális felhelyezésük nézeteltérésre ad okot, mint esetünkben is. Egy panaszos olvasónk például kifogásolja, hogy egy magánkereskedő két nagyméretű reklámot festett társasházuk falára - a lakók megkérdezése és beleegyezése nélkül. További kérdése, hogy kérhetnek-e ezért pénzt a házban lakók. Mint Szilágyi Tibortól, a pécsi polgármesteri hivatal hatósági irodája műszaki osztályának vezető-helyettesétől megtudtuk, igen, mert csak a lakók előzetes beleegyezésével kerülhet fel hirdetés a házak falára. A reklámtáblák elhelyezéséhez a műszaki osztály engedélyét kell kérni, a történelmi belvárosban az Országos Műemlékvédelmi Hivatal hozzájárulását.- „Partizánakciók” a Siklósi városrészben fordulnak elő - mondja Szilágyi Tibor. - A közterület-felügyelőkkel folyamatosan ellenőrizzük a plakátokat, a hirdetéseket, időnként az engedélyeket is megvizsgáljuk. Előfordul, hogy a hirdető kilétét nem sikerül kiderítenünk. Ha a hirdetőtábla tiltott helyen van, nem szakszerű, vagy sérti a jóízlést, eltávolíttatjuk. Összességében mindez Pécsett nem okoz különösebb problémát. Kirívó példaként a városunkba érkezett cirkusz társulatának esetét említhetném. Hirdetőtábláikat kihelyezés után a város különböző pontjain ott akarták hagyni, de végül sikerült összeszedetnünk velük. Tröszt E.
