Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)

1992-11-08 / 308. szám

Eszék: újságok és fegyveresek (Folytatás az 1. oldalról) A horvátok ugyanis nem na­gyon szeretik az ENSZ kato­náit. Idejövetelükkor még re­ménykedtek bennük, de amióta - a hírek szerint - jelenlétük­ben is ugyanúgy folytatódnak a kínzások, öldöklések a meg­szállt területeken, mint annak előtte, nos... Mindez persze, a Dráván túlra, s nem Eszékre jellemző, mert a szlavón főváros újra bé­kés, csendes arcát mutatja. A városban ugyan jelenleg is mintegy 8-10 ezer katona ál­lomásozik (minimum tíz száza­lékuk magyar nemzetiségű), de Tudjman elnök utasítására no­vember 15-dikén mintegy 40 ezer horvát gárdistát leszerel­nek, s köztük lesz jónéhány Eszéken állomásozó is. A találgatások, hogy - mert az elnök, ugye, kijelentette: Horvátország talpalatnyi föl­djéről sem hajlandó lemondani - szóval, hogy mikor költöz­hetnek vissza a Drávaszögből és a Baranya-háromszögből el- üldözöttek, úgy szólnak, hogy idén már semmiképp, de az is kérdéses, hogy tavasszal egyál­talán lesz-e még lehetőség erre? Békés vagy háborús megol­dás kell-e ehhez, nem tudni, de valószínűleg utóbbi, mert, hogy az elmúlt hónapokban be­telepített 30 ezer szerb nem egykönnyen adja fel új „élet­terét”, szinte biztosra mond­ható. • Szóval kérdéses, Pélmonos- tor felől megközelíthetjük-e még valaha Eszéket, az viszont biztos, hogy Drávaszabolcson át az út kockázatmentes ma­napság. A városban megindult az élet, a boltok nyitva: a far­mer például jóval olcsóbb, mint nálunk, de kis szerencsé­vel a vámon elkobzott áruk boltjában, a Komisionarban ir­habundát is ki lehet fogni az it­teni ár harmadáért. Az ital ára változó: a márkás whiskyért, konyakért annyit kérnek, mint Magyarországon, de a cirill be­tűs „Trojka Vodka” literje pél­dául csak 1017 horvát dinár, ami az 1:6-os szorzó mellett, nem több, mint 170 forint. S hogy megindult az élet, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a szerbek által betiltott, s az általuk megszállt területek­ről kitiltott Magyar Képes Új­ság pénteken díszülést tartha­tott. Az apropó az alapítás óta el­telt kerek 40 esztendő volt, mely alkalommal a lapot a ne­héz időkben is segítőknek - köztük például Szokai Imrének, Tabajdi Csabának,Brády Zol­tánnak, Belénessy Csaba ripor­ternek, vagy a Baranya Megyei Művelődési Központ képvise­lőjének, Antal Gyulánénak - Csörgits József főszerkesztő emlék-oklevelet adott át. Ezt vehetett át lapunk munkatársa, e sorok írója is, a Magyar Új­ságírók Országos Szövetsége képviseletében. Pauska Zsolt Dráguló vizsgáztatás, új(abb) rendszámtáblák? Öreg autók: egyelőre nincs stop! Rohamosan öregszik gépjárműparkunk Fotó: Szundi György Segítség, ellopnak! „Segítség, segítség! A DDB 999 forgalmi rendszámú Mer­cedes vagyok, el akarnak lopni, kérem segítsenek!” Nyilván meglepődnének azok a járóke­lők, akik mellett egyszer csak így szólalna meg egy autó. Pe­dig ez most már nem a sci-fi vi­lágába tartozik. Az egykori Kék fény című tévé-műsorból ismert dr. Szabó László újságíró ötlete alapján a Híradástechnika Trade kifej­lesztett egy olyan betörőfogó berendezést, amely beszél: a vi­lágszerte egyedülálló találmány 16 másodpercen keresztül, 8 decibel hangerővel mondja el a segítségkérő szöveget két hang­szórón keresztül. A dolog érde­kessége, hogy a beszédhangot nem szalagra, hanem lemezre rögzítik. Az új készülék nem csupán autó, hanem lakás, nya­raló hathatós védelmét is szol­gálhatja. Egy változata a ha­gyományos riasztókkal is „há­zasítható”, s hogy igazán nagy legyen a lárma, még szirénával is kombinálható. Az újságíró-ötletgazda Szabó László kérdésemre elmondta, a Kék fény révén a világ számos országának rendőrségénél járt, s azt tapasztalta, az autólopások, lakásbetörések elleni védekezés sehol nem igazán hatékony. Se­gítségére volt az is, hogy na­gyon sok profi bűnözővel készí­tett riportot, akiktől kipuhatolta, milyen lenne az az ideális ri­asztó, amelytől megindulna a „majré”, s hagyatt-homlok me­nekülnének a rosszéletűek. A betörőfogó, beszélő riasztó november közepétől kapható. R.N. Az autós berkekben otthono­san mozgók tudni vélik, hogy nagy változások várhatóak a gépjármű közlekedésben. No, nem a KRESZ várható módosí­tására gondolnak... A vájtfü- lűek szerint ugyanis drasztiku­san emelkedik a gépkocsik mű­szaki vizsgáztatásának díja, a forgalmi rendszámok nemrég megkezdett cseréjét beszünte­tik, mert úja(bba)k kiadását ter­vezik, megtiltják a három évnél idősebb személygépkocsik be­hozatalát, mert lassan autó- roncs-telep lesz az ország. Mi igaz a híresztelésekből? Mint annyiszor, ezúttal is van némi alapjuk. Tóth István, a Közlekedési Főfelügyelet fői­gazgatója érdeklődésemre meg­erősítette, hogy a javaslatuk alapján az illetékes szervek fog­lalkoznak a gépjárművek mű­szaki vizsgáztatási díjának eme­lésével. A főigazgató szerint erre azért is szükség lenne, mert már évek óta 620 forintot kell fizetni az autók „műszakiztatá- sáért”, holott a költségeik jelen­tősen emelkedtek. A jelenlegi ár mellett a vizsgáztatási rendszer működési feltételei nem bizto­síthatóak, ezért indokolt az ár­emelés. Az elképzelések szerint a mostani összegnek a duplájára nőne a vizsgadíj. Lévén a vizs­gáztatás non-profit, azaz haszon nélküli ügylet, az autósok az ár­növekedés után is csak a költsé­geket fizetik meg. A gépkocsik forgalmi rend­számával kapcsolatban „él” a 20/1990-es belügyminiszteri rendelet, amely szerint 1995-ig valamennyi gépjárművet az új azonosítási jelzéssel kell ellátni. Tóth István szerint teljesen ki­zárt, hogy ezeket az újakat még újabb rendszámtáblákkal - pél­dául körzetesített - cserélnék fel, ezt ugyanis semmi nem in­dokolja, arról nem is beszélve, hogy ez milyen költségeket je­lentene az autótulajdonosoknak. Az azonban igaz, hogy a rende­let átdolgozása, korszerűsítése folyamatban van: a cél, hogy az igen csak elszaporodott gépko­csi lopásokat adminisztratív úton is csökkentsék. A részle­tekről még vita folyik a szak­emberek között, de az biztosnak látszik, hogy olyan intézkedé­seket vezetnek be - szó van ar­ról például, hogy speciális bé­lyegzővel jelölik meg a rend­számtáblát -, amelyekkel ha megszüntetni nem is, de min­denképpen mérsékelik az autó­lopási „kedvet”, s könnyítik az ellenőrzést. Idén eddig mindössze 14 000 új személygépkocsit adtak el Magyarországon. Ennek sok­szorosa volt a használtaké, me­lyek életkora meghaladta a 7,5 évet, így egyre inkább öregszik a korábban sem túl fiatal autóál­lomány. Bár annyit sikerült megtudni, hogy valamilyen módon szabályozni kívánják a használt autók behozatalát, de hogy ez milyen módon történik majd, s hogy hány éves kocsikat érint - erről senki nem nyilat­kozott hitelt érdemlően. Való­színű, hogy januártól még nem lesz lényeges változás. Roszprim Nándor Közvetlenül beleszólnak a polgárok életébe Törvénysértő önkormányzatok Bizalmat szerzett a hivatal Olvasom az egyik település helyi rendelettervezetét az ál­lattartásról „ A közterületen lévő, illetve más tulajdonú te­rületre behatolt nagy, kis és egyéb állatot a megtaláló be­foghatja, megtarthatja, illetve büntetés terhe nélkül értéke­sítheti”. Az ottani polgárok azon tanakodnak, vajon ki vállalja helyettük a büntetést, ha eszükbe jut betartani az önkormányzatuk rendeletét, mert a törvény e lopásnak minősíthető esetet bizony bünteti. Szerencsére a képvi­selők kíváncsiak a helybeliek véleményére, így elképzel­hető, hogy a végleges szöveg mást mond majd. Miután az önkormányza­tok rendeletéi, határozatai, hivatali munkája közvetlenül beleszólnak a polgárok éle­tébe nem mellékes kérdés mennyire törvényesen dol­goznak. Első olvasatra igen riasztó a Belügymimiszté- rium statisztikája az önkor­mányzatok törvénysértései­ről, mert a pécsi székhelyű régió - Baranya, Somogy, Tolna - kétesen előkelő he­lyet foglal el a törvénysérté­sek számával, ennél több ba­kit már csak a veszprémi ré­gióban követnek el. A helyi rendeletekben, ha­tározatokban a legtöbb hibát az okozza, hogy a felsőbb szintű jogszabályokkal ellen­tétes helyi szabályt alkotnak, indokolatlanul több jogot kap időnként hol a jegyző, hol a polgármester, sok a törvény- sértés a költségvetésben, il­letve az adórendeletekben. A déli megyék között kü­lönösen Baranya tűnik ki az önkormányzati „bakik” miatt. Dr. Wéber János, a Köztársa­sági Megbízotti Hivatal me­gyei hivatalvezetője szerint nem ilyen vészes a helyzet, mert a Belügyminisztérium statisztikája tükrözi a régiós kormányhivatalok felkészült­ségét is a számítógépes adat­szolgáltatásban. Ami régión­kat illeti, figyelmeztet a hiva­talvezető, az ország 3000 ön- kormányzatából itt 700 dol­gozik, Baranyában már több, mint 300, sok a kistelepülés, és kevés a felkészült szakem­ber, Baranyában krónikus jegyzőhiány van, márpedig az ő feladata a helyi testüle­tek törvényes munkájára a fi­gyelmet felhívni. Dr. Wéber János meggyő­ződése, hogy a települések zöme a két éves tapasztalat után segítségnek fogja fel a hivatal törvényességi vizsgá­latait. Bizalmat szerzett az­zal, hogy jó szakmai színvo­nalon dolgozik, a perre vitt összes vitás kérdésben nyer­tes volt. A bizalmat annak is tulajdonítja, hogy alapelvnek tekintik, csak utólagos ellen­őrzést folytatnak, illetve kizá­rólag írásban tesznek észre­vételt, bár belátja, ebben vál­toztatni kell, mert a falvak igénylik az előzetes konzul­tációt. Igen kényes helyzetben van a jegyző, aki a laikus képviselőtestület alkalma­zottja, kötelessége akár szembeszállni is a testülettel, ha törvénysértést észlel. A hivatalvezető személyes vé­leménye erről az, hogy állami státuszba kellene helyezni a jegyzőt - mint Bajorország­ban - aki állami feladatokat is ellát, persze, ehhez kéthar­mados törvénymódosításra lenne szükség. A jövőben mindenképpen komoly szerepet vállal a ré­giós hivatal a helyi tisztség- viselők, köztisztviselők okta­tásában, továbbképzésében és vizsgáztatásában, hiszen kö­telezettségei vannak a köz- tisztviselőkről szóló törvény értelmében a Belügyminisz­térium feladatainak közre­működésében. Miután a jegyzők is igény­lik a szorosabb és rendszere­sebb konzultációt, a hatósági munkában is várhatók a se­gítő jellegű személyes vizs­gálatok. Eddig a népesség­nyilvántartási és anyakönyvi területre összpontosítottak, mert fontos állami érdek, hogy az anyakönyvek rend­ben legyenek. A kárpótlási törvények nyomán derült ki, hogy az évtizedekkel ezelőtti mulasztások milyen gondot okoznak ma. Jó lenne, ha ezen okulva nem bosszanta­nánk utódainkat a következő évezredben hasonló hibákkal. Gáldonyi M. Főzzünk változatosan! « Gátlástalan rablók Pécsett - Italra kellett a sértett ötszáz forintja Saját késével vágták meg a nyugdíjast KELGOMBÓC. Hozzáva­lók: 50 dkg kelkáposzta, 10 dkg rizs, 5 dkg füstölt sza­lonna, 5 dkg reszelt sajt, 2 to­jás, só, bors, mokkáskanál tört köménymag, 1-2 evőkanál szemlemorzsa, olaj a sütéshez. Az apróra vágott füstölt sza­lonnát kiolvasztjuk, és ezen a megmosott és leszárított rizst üvegesre pirítjuk. A rizs térfo­gához képest dupla mennyi­ségű vízzel felöntjük, és sóz­zuk, borsózzuk. Felforraljuk, és előmelegített forró sütőben 15 percig sütjük. Míg a rizs elkészül, addig a kelkáposztát megmossuk, lecsurgatjuk, és a kuktában, betéten, 1,5 deci sós vízben megpároljuk. Ha már megfőtt, turmixoljuk. A tojá­sokat felverjük, sózzuk, meg­hintjük a köménymaggal, és összekeverjük a már puha rizzsel, a kelkáposztapürével, a fokhagymával, a reszelt sajt­tal. Zsemlemorzásval sürítjük, végül vizes kézzel gombóco­kat formálunk belőle. Zsem­lemorzsában meghempergetve forró olajban pirosra sütjük. Tartármártással nagyon fi­nom. PÁRIZSI KELKÁPOSZTA. Hozzávalók: 80 dkg kelká­poszta, 1 tojás, 15 dkg liszt, 1,5 dl tej, só, olaj a sütéshez. A kelt megmossuk és a ke­mény torzsát kivágjuk belőle. Nyolcadokba szeleteljük, és kuktában a szokott módon félig megfőzzük. A lisztből, tojásból és tejből sűrűbb pala­csintatésztát keverünk, meg­sózzuk és egy kávéskanálnyi majoránnát keverübk bele.. A félig főtt kelt lecsurgatjuk, és lisztben megmártjuk, majd a palacsintatésztában megfor­gatjuk, és a forró olajban meg­sütjük. Pirított petrezselymes burgonyával tálaljuk. Alig néhány hete írtunk két pécsi rablásról, a bűnözők gátlástalansága azonban nem hagyott alább, és tovább sza­porították a „filléres rablá­sok” számát Baranyában. Az egyik bűncselekmény no­vember 3-án, nulla óra után tör­tént. Egy 35 éves fiatalember a pécsi Talpas büféből igyekezett hazafelé, amikor a PVSK torna­csarnokánál váratlan támadás érte. Hátulról kar nyúlt elé, az arcába gázspray-t fújt a támadó. Az iratait, és 7 ezer forintját vitték el, s mert a gázzal elvakí­tott sértett nem tudott személy­leírást adni az útonállókról, a nyomozók most ugyancsak va­kon tapogatóznak. Az egy nappal később, fé­nyes nappal történt rablás elkö­vetőinek egyike azonban már a pécsi börtönben pihenheti ki a csoportosan végrehajtott, gát­lástalan pénzszerző akció iz­galmait. Bár valódi izgalmakról inkább a megtámadott, 1928-as születésű nyugdíjas, Á. I. tudna mesélni. Támadói ugyanis hosszasan inzultálták, az utcán követték, mielőtt kegyetlen cse­lekedetüket véghezvitték. A történet a Lokomotív fala­tozóban kezdődött, a három rabló az olcsó étkezőhelyen fi­gyelte meg, hogy a védtelen nyugdíjasnak van néhány száz forint a pénztárcájában. Az öt­száz forintot rejtő tárcát már a falatozóban meg akarták lovasí- tani a későbbi sértettől, de mert az akció kudarcba fulladt, a bü­féből távozó öreg után indultak. A veszélyes helyzetet ész­lelve Á. I. ismét egy vendéglá­tóhelyen, a Ripsz-Ropsz presz- szóban keresett menedéket, egy idő után azonban kimerészke­dett az utcára. Vesztére, ugyanis a Mártírok útjánál lévő MÁV-bérháznál végleg egérfo­góba került. Zsebébe nyúlva a támadók elvették kését, s a védekező férfi kezét megvágva az éles pengét nyakához szorították. Erről a mozdulatról egy 4 cen­timéteres vágás tanúskodik Á. I. nyakán, ami elég megfélemlí­tésként hatott ahhoz, hogy el­lenállás nélkül megszerezhes­sék vékonyka pénztárcáját. Pár perccel később a rablók már egy másik szórakozóhelyen italoztak az erőszakkal meg­szerzett ötszáz forintból, sze­rencsére az idős ember segély­kiáltásait meghallva egy közel­ben lakó polgár riasztotta a rendőrség ügyeletét. A nyugdíjas nyakához kést szorító, 36 éves B. I.-t alapos adatgyűjtő munka eredménye­képpen másnap már el is fogták a rendőrök. Mint kiderült róla, csaknem 20 évet töltött a múlt­ban börtönben erőszakos és va­gyon ellen irányuló bűncselek­mények miatt. Legutóbb szep­temberben kellett volna bevo­nulnia két év szabadságvesztés letöltésére a pécsi börtönbe, s mert ezt elmulasztotta, két hó­napja körözés volt érvényben ellene. A társait továbbra is ke­resi a rendőrség. Balog Nándor vasárnapi 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom