Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)
1992-11-02 / 302. szám
1992. november 2., hétfő aj Dunántúli napló 3 Emlékműavatások Baranyában Katonai tiszteletadás az emlékmű avatásán Fotó: Szundi A háborúk áldozataira emlékeztek Szigetváron A II. világháborúban elesettek emlékéért mondott gyászmisével kezdődött tegnap Szigetváron a Zrínyi téri nagytemplomban a II. világháborús emlékmű avatása. A Kaposvári Honvédzenekar gyászzenéje után Raksányi Gellért Kossuth díjas színművész tolmácsolásában hangzott el a Himnusz. Ezt követően dr. Bó'gner Miklós címzetes államtitkár, köztársasági megbízott mondott avató beszédet, amelyben kiemelte; a II. világháború 6 éve alatt 55 millió ember vesztette életét, ehhez az áldozathoz Magyarország létszámerejét meghaladóan, több mint 1 millió emberrel járult hozzá. Ezek között ott volt több mint 300 szigetvári áldozat is, akiknek most állít emléket a város. A köztársasági megbízott az emberiség morális kötelességének nevezte a holtak eltemetését, élő példaként Antigoné kétezer éves tragédiájára emlékeztetett, amely a XX. században megismétlődik szerte Magyarországon.- Az elmúlt hatalom szé- gyellte ezeket az embereket, ezért nem volt szabad emlékezni rájuk, csak a felszabadító hősökre. A magyar áldozatokra mindenki magában, otthon, elsárgult képeket nézegetve emlékezhetett csak. Ez a közös emlékmű a magányos gyászt magára vállalja. A szaporodó emlékoszlopok pedig figyelmeztetnek, hogy a III. világháború után már nem lesz férfikéz, aki emléket állítson. Ezt követően dr. Bőgner Miklós leleplezte az 1,9 millió forintért épített emlékművet, amelyet az egyházak képviselői is megáldottak. Az ünnepség az I. és II. világháborús emlékmű megkoszorúzásával és a Szózattal zárult. H. Zs. A faluban élők többéves vágya és az önkormányzat ez évi elhatározása vált valóra szombaton Magyarmekcsén, amikor felavatták a község II. világháborúban elhunyt áldozatainak emlékművét. A délelőtti rendezvényen ökonemikus isten- tisztelettel emlékeztek meg a málenkij robot hat magyarmek- csei áldozatáról, gyertyákat és koszorúkat helyeztek el a teljesen új, az I. világháború helyi áldozatainak nevét is tartalmazó emlékmű talapzatán. Az ön- kormányzat a falu református temploma mellett felállított emlékmű elkészíttetésére 180 000 forintot fordított. Kisjakabfalván a márványból készült I. és II. világháborús emlékmű avatáson magyarul és németül is köszöntötték a jelenlévőket. A falu életében jelentős esemény előtt a templomban Mayer Mihály pécsi megyéspüspök mondott misét. Godisán vasárnap délután második világháborús emlékművet avattak. A kegyeleti ünnepségen a szép emlékmű előtt az avatóbeszédet és a felszentelést követően koszorúkat helyeztek el a jelenlévő helybeliek, a környékről érkezettek, s voltak, akik messze földről jöttek haza az ünnepre. Baranyajenőn a községi temetőben vasárnap délután avatták fel az I. és II. világháborús hősök emlékművét. A faluban délután két órakor hálaadó misén vettek részt a helybeliek. Ezt követően Rostás Jenő plébános szentelte fel az emlékművet, melyet az önkormányzat állíttatott fel, s kivitelezői falubeliek voltak. A két háború áldozatainak emlékműve Kisjakabfalván Zeneterapeuta képzés Pécsett A zene a lelki betegségek gyógyításában A hatvanas-hetvenes években rendkívül elterjedtek Európában a különböző pszichoterápiák, köztük a zeneterápia is, mint a művészetterápiák egyike. Magyarországon a hetvenes évektől beszélhetünk ilyen kísérletekről néhány pszichiátriai rehabilitációs intézményben. Ezeket olyan pszichológusok végezték, akik szerették a zenét, vagy összefogtak zenetanárokkal, akiket érdekelt az, hogy lehet-e a zene segítségével lelki betegeket gyógyítani. Aztán egyre szervezettebbé vált a dolog, majd a nyolcvanas években megalakult a Pszichiátriai és Rehabilitációs Társaság egy szekciója, tehát lett valamiféle formai kerete is a dolognak. Három konferenciát is tartottak, a harmadikat épp Pécsett, 1989-ben. Itt felmerült a képzés megoldásának gondolata, hiszen külföldön már vagy húsz éve elindult, Németországban, Angliában, Ausztriában, de érdekes módon még Lengyelországban is szép eredményeket értek el ezen a téren. Mindezeket Sasvári Attilától a Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tagozatának igazgatójától tudtuk meg, akinek nevéhez fűződik a hazánkban egyedülálló képzés beindítása. Felvételiző zenetanárok- 1989-ben, a konferencián bejelentettem, hogy már a minisztériumban van egy tervezet, amelynek esetleges jóváhagyása esetén Pécsett megindulhat a speciális szakemberképzés. Eltelt két év, mire minden tisztázódott, és most, ez év októberében megindulhatott a posztgraduális képzés.- Milyen feltételekkel lehetett felvételezni?-Zenei előképzettség feltétlenül kellett hozzá, azonban nem olyan fokú, mint akik a Zeneművészeti Főiskolára felvételiztek, hanem csak a művészeti szakközépiskolák második osztályának megfelelő, valamilyen hangszerből. A felvételizők nagyobb része zenetanár volt, de a dolognak nem a zenei része a fontosabb, hanem a terápia, elsősorban tehát a pszichoterápiához kell érteniük. Azt viszont majd itt fogjuk megtanítani. A tizenkét felvett között vannak olyanok, akik korábban itt végeztek nálunk, de vannak Budapestről, az egyikük a Tétényi úti kórházban zeneterápiás foglalkozásokat tart, a másik a Gyógypedagógiai Főiskola adjunktusnője, de van hallgatónk Kaposvárról a Tanítóképzőről, vagy Debrecenből egy végzett operaénekes, akit egy baleset következtében lerokkantosítottak. Saját élmény, elmélet és gyakorlat-Milyen tantárgyakat tanítanak?- A képzés három nagy pillérre épít. Az egyik a saját élmény, tehát akit kiképzünk, mint zenei mentálhigiénés és terapeutát, annak meg kell élnie jónéhány órában azt, hogy ő maga is tagja egy ilyen zeneterápiás csoportnak. A másik az elméleti ismeretek, a harmadik pedig a hallgató saját próbálkozása, gyakorlata, tehát ő kezd el betegekkel foglalkozni, csoportokat kialakítani, természetesen ellenőrzés mellett. Ennek megfelelően tagozódnak a tantárgyak is: van egy zeneterápiás és mentálhigiénikus stúdium, aztán az elméleti tárgyak csoportja, ahol a csoportterápia alapjait, csoportdinamikát, a pszichológia alapjait, klinikai pszichofiziológiát, diagnosztikát, társterápiákat tanítunk. Ezeken kívül vannak olyan zenei tárgyak, amelyek mindenkinek, függetlenül képzettségétől, újdonságot jelentenek, ilyen például az ütőhangszerek használata, vagy az improvizáció oktatása.-Magyarországon nem volt még ilyen jellegű képzés, ezért felmerül a kérdés, van-e megfelelően felkészült tanári kar?- A pszichoterápiás elméleti és gyakorlati kérdésekkel foglalkozó tárgyaknak nagyon kiváló tanári kara van. Olyan szakemberek tanítanak itt, mint Ozsváth professzor úr, aki az első négy órát tartotta, vagy Fekete Sándor docens és mások a Pszichiátriai Klinikáról, akik oktatók a POTE-n, aztán a JPTE-ről Kézdi Balázs, vagy a Mentálhigiénés Intézetből Stark András és munkatársai. De segítséget kapunk a Honvéd Kórházból Pörczi József személyében, vagy megemlítem az Amerikából hazatelepült, családterápiával foglalkozó Székely Ilonát, aztán Salamon Csabát. A probléma az, hogy Magyarországon, mivel ez az első ilyen képzés, nincs olyan ember, aki de facto zeneterapeuta, ezért külföldről hozunk szakembereket, például nemrég volt itt Wolfgang Schweder, aki orvos, pszichoterapeuta és felsőfokú zenei képzettsége van. De van angol, finn, de még kanadai kapcsolatunk is. A végzettek diplomát kapnak-Milyen végzettséget ad a hároméves képzés?-Főiskolai diplomát. Olyan terápiás egységekben, mint például egy kórház pszichiátriai osztálya, ahol terápiás team működik, ott a zenei szak specialistái lesznek, tehát amikor a zenét használják fel a pszichiátriában, akkor ő lép kapcsolatba a beteggel.- Ha jól tudom, Önnek is többirányú képzettsége van.- Ezért mertem ebbe a dologba belefogni. Nagyon régóta érdekelnek azok az izgalmas kérdések, hogy miképpen lehet a zenét és a gyógyítást összekapcsolni. Negyven évesen, tehát életem felén túl voltam, mikor az ELTE-re fölvettek, ahol pszichológusi diplomát szereztem. Aztán ’88-ban kerültem a Honvéd Kórházba, mint másodállású pszichológus, ahol próbálkoztam zeneterápiával, majd bekerültem abba a pszichoterapeuta képzésbe, amit a POTE keretén belül, Ozsváth profesz- szor úr vezetésével csinálnak, ahol pszichiáter szakvizsgás orvosokat, és engem, mint pszichológust, három éves képzésben képeznek ki arra, hogy a pszichiátriai betegségek gyógyításának milyen speciális formái vannak. Most itt harmadéves vagyok, ez a végzettség még hozzájön a pszichológusi és a zeneakadémiai végzettségemhez. így talán nem fogják megkérdezni, hogy mit keresek ennek az egésznek az élén. Cs. L. Hétfői jegyzet Szép temető Lehet-e szép egy temető? Múltunk, jelenünk és jövőnk kusza összefonódásából kide- ríthető-e, hogy most, Halottak napján szép-e a temető vagy legfeljebb más, mint az év többi napjain? A virágok és gyertyák sokaságától más-e? Hisz a virág is elhervad, bármily szép is, teljesítve feladatát a gyertya is elég egy idő után. Szirmok lekonyulása, viaszcseppek szép pusztulása is jelzi, hogy nemcsak az emberi élet véges. Nem tudhatjuk, hogy véges-e egyáltalán az emberi élet. Röpke földi létünkben két dologra nem emlékezünk: nem tudjuk visszaidézni születésünk és halálunk pillanatát. Átlagos körülmények között két dolog van, amihez személyesen semmi közünk: nem tehetünk arról, hogy megszületünk, és nem választhatjuk meg, mikor halunk meg. Es mégis. Földi létünk minden mozzanatát behatárolja a félelem a haláltól. Minden másodpercben megfogalmazva vagy megfogal- mazatlanul tudatunkban van: egyetlen életünk van, amely ráadásul véges, nem tudható, mi következik utána, mire számíthat az, aki ezt végig gondolja. Mégis végig gondoljuk. Talán ezért is van a magyar nyelvben a legtöbb rokonértelmű szó a halál tányéré, talán ezért is van halottkultusz, talán ezért is tűnik fel ritkán, hogy az élők sokszor ugyan teljesen ellentétes érzelmekkel, de mindig gondolnak a halálra. Mert a halál mindig személyes és egyedi, mint minden ember. A halál ezért is közös, és puszta tényén kívül is ideológiákat teremtő, mert elkerülhetetlen. A halál olyan, mint döntéseink, elkéshet, de mindig megérkezik. Éppen ezért lehet szép egy temető is, ilyenkor. Halottak napján. Az emlékezet fényesíti a múltat. Az emlékezet, amely nemcsak a személyes gyászokra vonatkozik, hanem a mindenképpen bekövetkező sorsára is emlékezteti az élőt. Erőt ad és felelősséget. Az emlékezés megnyugtat és megváltoztat. A szál virághoz, az égő gyertyához gondolatok kötődnek a múltról, a jövőnek. A Halottak napja a közös gyász miatt egybetartó erő is. Időnk véges, felelősségünk és sorsunk közös. A szál virággal, a gyertyával a kézben a könnycsepp nem szégyen, de nem is lehet mindig megnyugtató. Emlékezzünk halotta- inkra, egykori rokonainkra, barátainkra, és ne féljük bevallani, hogy sokszor ilyenkor saját magunk mindennapjaira is gondolunk. Mert mi még gondolhatunk. Bozsik László Drágulnak a tejtermékek (Folytatás az 1. oldalról) megállapodás értelmében a bak- feorológiai extra minősítésű tej ára 1 forint 50 fillérrel, az I. osztályú 1 forint 20 fillérrel, míg a II. osztályú és a fizikai I. osztályú tejé 1 forinttal emelkedik. Ézen túlmenően a vállalat az egyéb idei költségeiből megtakarított 15 millió forintnak az értékesített tej arányában történő felosztásával támogatja termelőit. Mivel a vállalati késztermékek értékének közel háromnegyed az alapanyag költség, a cég képtelen kigazdálkodni a termelői tej drágulását. Ezért november 16-tól átlagosan közel 8 százalékkal emelkedik a Baranyai Tejipari Vállalat tejtermékeinek ára. A kereskedelem számára ajánlott árak (valamennyi tejtermék szabadáras) a következőképpen alakulnak néhány jellemző termék esetében. A 2,8 százalékos zsírtartalmú egy literes zacskós tej ára 26 forintról 28-ra emelkedik, a dobozos tej 29-ről 31-re, a 20 százalékos tejföl és a 10 dekás vaj 23-ról 24-re, a Party vajkrémek 38-ról 40-re, a Trappista sajt kilója 266-ról 293-ra, az Anikó sajt 253-ról 278-ra, a negyedkilós félzsíros túró 25,50-ről 31 forintra emelkedik. Ezek az árak nem emelkednek 1993 elején tovább, csak abban az esetben, ha az országgyűlésben megszavazzák az új áfa-rendszert. K. E. Maguknak építették a dombóvári diákok Saját tanműhelyek a szakmunkásképzőben Példa értékű vállalkozás gyümölcsét élvezhetik ettől a héttől a dombóvári 516. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola diákjai. A nyolcszáz tanulóját a városból, és mintegy 70 környékbeli, Somogy, Tolna és Baranya megyei településből összeverbuváló intézmény nagyrészt saját erőből, a diákok aktív közreműködésével építette föl a gyakorlati oktatás fő bázisát adó új tanműhelyeit. A 22 szakmát tanító iskola pályázati pénzekből, az országos Szakképzési Alapból, a megyei és városi önkormányzatoktól, valamint a helyi vállalatoktól kapott pénzből teremtette elő a 35 millió forintos beruházás anyagi fedezetét. A három szintes, 1320 hasznos négyzet- méteres oktató központ a Tol- naber tervei alapján épült, a statikai vázát a Totév szakemberei készítették el. Az iskola tanulói az elmúlt év decemberében vették át a munkálatokat, és alig több, mint fél év alatt műszakilag is átadták az épületet. A diákok összesen 45 626 munkaórát dolgoztak az épületen, többek között ők végezték a belső falazásokat, vakolást, festést, lakatos és elektromos szereléseket. Tanáraik szerint meglepő volt a gyerekek hozzáállása, akik közül többen még a tavaszi szünet idején jelentkeztek a közös munkára. Az új épületben járműjavító szerelőcsarnok, forgácsoló, hegesztő, lakatos, szabó, varró tanműhely kapott helyet, de tervezik még egy villanyszerelő oktatóterem és szabadidős klub kialakítását is. A háromszintes gyakorlati központban két műszakban akár 400 tanuló oktatását is meg lehet valósítani. Olyan hely ez, ahová a diákok is szívesen járnak, hiszen maguknak építették. Kaszás E.
