Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)
1992-11-01 / 301. szám
Pannonhalma és a világörökség Amikor a hét elején Pannonhalmára hívta dr. Várszegi Aszták főapát-püspök a sajtó munkatársait, ezeréves múltról és évszázados előretekintésről egyaránt beszélt. Négy év múlva, 1996-ban lesz a főapátság millenniumi rendezvénysorozata: a szépséges, messzire tekintő monostort 996-ban alapították. A jubileumi előkészületekhez tartozó rekonstrukció pedig a Szent Benedek Rend szándéka szerint talán évszázadokra előre eldöntheti, hogy milyen lesz Pannonhalma arculata. A magyar Benedek-rendi kongregáció azonban nem merül ki Pannonhalmában. Elég Tihanyra gondolni: ugyancsak a rendé volt. A múlt idő használata azonban talán csak 1993 elejéig érvényes. Némi tárgyalásra a múzeum kezelőjével még szükség van, de a magyar hitélet, kultúra és történelem e jeles központja ismét az egyházmegyéé lesz, az apátság épületével és a múzeummal együtt. A Szent Benedek Rend szellemi hatásában is megújulásra kész. Éppen egy hete, vasárnap hirdette meg rendtársainak dr. Várszegi Asztrik a magyar lelki élet építését célzó programot. Ahogy a közel ezer éve a Szent Márton-hegyre érkezett maroknyi közösség lelki, szellemi befolyásával számos tekintetben meghatározója volt a következő évszázadok arculatának, úgy ezt a feladatot és küldetést ma is vállalják. Az Academia Bene- dictina egy évente megrendezendő egyhetes konferencia lesz, olyan fórum, ahol bencések és világiak a holnap katolikus és magyar szemléletmódján akarnak munkálni. • A jövő évben a főapátság pályázatot nyújt be, amelynek a célja: a világörökség része lehessen Pannonhalma, Tihany- nyal, Bakonybéllel és a ciszte- rek zirci kolostorával együtt. Az első lépéseket ennek érdekében már megtették. „Kommunikáció Isten és ember között!" Ezzel a mottóval jelzett rendezvénysorozattal szándékozik a rend az EXPO’96-hoz kapcsolódni. Mint ismert, a vidék is pályázhat elképzeléseivel, s Pannonhalmán úgy vélik: földrajzi helyzetük erre jó lehetőségeket teremt. Különös helyzetben van most a főapátság. Miközben folyik a teljes rekonstrukció - és erre a parlament évente 100 millió forintot szavazott meg -, komolyan fenyegeti a munka sikeres befejezését az ÁFA . .. Ameny- nyiben a rendnek nem lesz joga a kiemelt műemlékre tekintettel visszaigényelni a 25 százalékot, ez egyszerűen kétségessé teszi a rekonstrukció befejezését! Gondoljuk át: kulturális és történelmi örökségünk kivételes rangú központjáról van szó. Megbocsáthatatlan veszteségünk lenne! Mészáros Attila Jules Verne nyomdokain, repülővel Harminckét óra alatt a Föld körül Az angol-francia Concorde gép képes a földkörüli utazás világrekordjának megdöntésére. Ezt eddig is tudta mindenki, aki ért a repüléshez. Az akadály nem technikai jellegű volt eddig sem, hanem csak az, hogy hiányzott az utazás megvalósításához a pénz. Most, 16 évvel a Concorde gépek első repülése után egy amerikai milliomos, Donald L. Peysner letette azt a 840 000 dollárt, ami lehetővé tette a fantasztikus repülést. Az elgondolás az volt, hogy keresnek olyan pénzes és hírnév után vágyódó embereket, akik hajlandók 23 800 dollárért körül repülni a Földet 32 órán belül. Összejött 48 utas, köztük 45 amerikai, akik letették ezt az összeget azért, hogy részt vegyenek egy modern Jules Verne nyomdokain történő kalandos utazáson. Céljuk többek között az volt, hogy nevük bekerüljön a Gui- ness-féle Rekordok Könyvébe. A Lisszabonból induló repülőgép természetesen nem egyhuzamban tette meg az utat, különböző helyeken három és fél, négy óránként leszállt, hogy üzemanyagot vegyen fel. Útja során hat repülőteret érintett. Az utasok jelentős magasságban repültek, miközben életük leghosszabb nappalát élték át: a Nap számukra nem nyugodott le az utazás során, sőt kétszer is felkelt. Egyszer az induláskor, Lisszabonban, másodszor pedig mintegy négy órával később, Danto Domingóban. Az új repüléstörténeti világrekord a Concorde mellett a két kapitány, három pilóta és egy repülőmérnök nevéhez fűződik. Az Egyesült Államokban élő, milliomos floridai ügyvéd, aki szintén részt vett az utazáson, a leszállás után azonnal azt nyilatkozta, hogy rövidesen újabb földkörüli utat szervez, de másodszorra ellenkező irányban. (FEB) Egy boldog mosoly, jobbkézzel minden rendbent, balkézzel a földkörüli repülés új világcsúcsát tartó Concorde-ra mutatva. 2vasárnapi Új VDN-világhíradó Hordágyon érkezik Szarajevó Kosevó kórházába egy idős férfi, aki tegnap comblövést kapott, miután a szerb egységek újabb összpontosított támadást indítottak a bosnyák főváros ellen. Atomhulladék Román-magyar csúcstalálkozót felderítése javasol Iliescu Borisz Jelcin orosz elnök utasítást adott egy olyan kormány- bizottság felállítására, amelynek feladata annak kiderítése, hogy mennyi atomhulladékot süllyesztettek a szovjethatalom idején a tengerbe. Szombati moszkvai lapjelentés szerint az elmúlt évtizedekben elhasználódott atomreaktorok és radioaktiv hulladékot tartalmazó hordók kerültek a tengerbe az északi Novaja Zemlja szigetek térségében. Borisz Jelcin utasította az érintett minisztériumokat és más hatóságokat, hogy bocsássák a bizottság rendelkezésére a kérdésre vonatkozó összes iratot, beleértve a titkos dokumentumokat is. A tengeri atomtemetőkkel kapcsolatban a Komszomolszkaja Pravda című lap szombati számában az írta, hogy 1964 és 1986 között kormányutasításra a Novaja Zemlja 12 mérföldes körzetében 15 elhasználódott atomreaktort és 17 000 hordó nukleáris hulladékot süllyesztettek a mur- manszki tengerhajózási társaság atommeghajtású hajóiról a tenger fenekére. A tengeri atomtemető mai állapotáról nincs adat. A néhai Szovjetunió egészen 1990-ig folytatta az atomhulladékoknak a tengerfenéken való elhelyezését, annak ellenére, hogy a moszkvai vezetés is aláírta 1973-ban azt a londoni konvenciót, amely megtiltja az atomhulladék tengerbe történő elsüllyesztését. Román-magyar csúcstalálkozót javasolt az ünnepélyes elnöki eskütétel alkalmából a parlament két háza előtt elmondott beszédében pénteken Ion Iliescu, a négy évre újjáválasztott román államfő „a két ország közötti félreértések” eloszlatására. Iliescu beszédében csak röviden szólt a külpolitikai kérdésekről, és a magyar-román kétoldalú kapcsolatokról arra utalt, hogy azok javítását látja szükségesnek, (a többi viszonylatban a kapcsolatok fejlesztéséről beszélt), s rögtön hangot adott abbéli reményének, hogy sikerül ennek elérésére megkötni a kétoldalú alapszerződést. A román elnök kifejtette, Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke szombaton a magyar etnikumhoz tartozó román állampolgárokhoz intézett "felhívásban" közölte: még egy esélyt ad nekik, hogy elhatárolják magukat az Romániai Magyar Demokrata Szövetségtől, de ha ezt nem teszik meg, akkor az RNEP „többé nem tehet megkülönböztetést az RMDSZ és a magyar kisebbség között”. Funar nem közölte, hogy ez mit jelentene a gyakorlatban. A kolozsvári nacionalista politikus megismétli azt a vádat, hogy az RMDSZ múlt vasárhogy országában messzemenően biztosítják a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok emberi jogait, és ennek fényében teljesen alaptalannak nevezte a külön autonómiákra irányuló törekvéseket, megerősítette a román nemzeti államnak az alkotmányban leszögezett oszthatatlan és egységes jellegét, és ígéretet tett arra, hogy elnökként egy jottányit sem enged ebben a kérdésben. Beszédének ezt a részét, amely közvetve az RMDSZ vasárnapi, „belső autonómiát” hirdető nyilatkozatára válaszolt, a parlament két háza együttes ülésének résztvevői - az RMDSZ honatyáinak kivételével - felállva tapsolták meg. napi kolozsvári nyilatkozata „megszegi a román alkotmány előírásait, állam- és románellenes, destabilizáló hatású, etnikumközi konfliktusokra bujto- gat”. Miután emlékeztet arra, hogy a román államfő és a pártok már kifejezésre juttatták álláspontjukat ezzel kapcsolatban, arra szólítja fel a magyar kisebbség „többszáz szervezetét”, hogy világosan foglaljanak állást „az RMDSZ vezetőinek pretenzióival kapcsolatban” és közli, hogy az RNEP ezeknek az elvárt állásfoglalásoknak fényében alakítja majd ki magatartását irányukban. Funar „még egy esélyt ad” Izgalmas választási finis Amerikában Négy nappal az amerikai elnökválasztás előtt mind szorosabb a verseny, bár a jelek változatlanul arra utalnak, hogy Bili Clinton, a demokratapárti jelölt legyőzi George Busht. A feszültséget növeli, hogy az elnök ellen további, megalapozottnak tűnő gyanú merült fel az Irangate-ügyben, s egyúttal Ross Perot, a független jelölt Bushék elleni személyes vádjaival gondoskodik további izgalomról. A CNN és az USA Today napilap pénteki felmérése szerint Clinton 41, Bush pedig 40 százalékot kapna azoktól, akik várhatóan szavaznak majd. (Az amerikai választóknak általában csak a fele megy el voksolni.) Az ABC tévé este 41:37, a CBS hálózat 45:35 arányban mutatta győztesnek Clintont, a Newsweek hírmagazin felmérése 41:39 százalékarányt mutat. A számok megtévesztőek: az amerikai közvetett választási rendszerben egy államban az szerez meg minden elnökválasztó elektort, aki a szavazatok többségét kapja. így számítva viszont e felmérések szerint Clinton szilárd többségben reménykedhet. Az eredmény mindenesetre a vártnál szoro- sabbnak Ígérkezik, így a jelöltek az utolsó napokban hevesen folytatják a kampányt. Bush elnök - felidézve, hogy az 1976-os választáson a demokrata Jimmy Carter csak kis többséggel győzte le a republikánus Gerald Fordot - még reménykedik, hogy sikerül behoznia hátrányát. Az elnök számára mindenesetre kínos fejlemény a pénteki, újabb vádemelés Caspar Weinberger, Ronald Reagan elnök egykori védelmi minisztere ellen az Irangate-ügyben. A sok éve húzódó perek, vizsgálatok azt derítik fel: kik felelnek azért, hogy Irán annak idején törvénysértő módon amerikai fegyverekhez juthatott. Bush mindeddig tagadta, hogy annak idejen - mint alelnök - tudott volna a súlyos visszaélésekről. Weinberger feljegyzései azonban világosan rögzítették, hogy Bush részt vett a fegyverszállításokról folyt fehér házi tárgyaláson és azokat - ellentétben a kormány más tagjaival - támogatta. Az elnök az éjjel a CNN hírtévének adott nyilatkozatában azt mondta, hogy az üléseken valóban ott volt, támogatta a fegyvereladást Iránnak - de nem tudta, hogy mindez amerikai túszok kiszabadítását szolgálja. Összpontosított szerb támadás a Száva völgyében Bosznia északi területeire helyeződött át szombaton virradóra a köztársaságban folyó polgárháború súlypontja. A boszniai rádió adásaiban többször közölte, hogy a szerb egységek újabb összpontosított támadást indítottak a Száva völgyének elfoglalására. A dpa hírügynökség szerint a szerbek a völgyet a megszállt Nyugat- Boszniát és a „szerb anyaköztársaságot” összekötő folyosóként szeretnék mielőbb felhasználni. Szombaton hajnalban Brcko és Gradacac térségében elkeseredett harcok folytak - szerb állásokból tüzérségi nehézfegyverekkel lövik a két, egyre súlyosabb helyzetbe kerülő várost. A szarajevói rádió súlyos veszteségekről számolt be, de részleteket a személyi és az anyagi veszteségekről nem közölt. Lengyel „segítség” Angliának Egy szál zakóban érkezett haza a jeges Varsóba Jan Krzysztof Bielecki lengyel miniszter a londoni csúcstalálkozóról. A volt miniszterelnök - aki a jelenlegi kormányban az európai integrációs ügyek minisztere - elmondotta, hogy télikabátja a Lancaster House-ban, a brit kormány reprezentációs palotájában tűnt el, míg a lengyel küldöttség John Major miniszterelnökkel tárgyalt. "Mi már elkezdtük támogatni a Nyugatot" - kommentálta az esetet Bielecki. Alkotmánybíróság dönt Koszovóról? Ha Szerbia nem vonja vissza a többségében albánok lakta Koszovó tartományban bevezetett rendkívüli intézkedéseket, a jugoszláv szövetségi kormány keresetet nyújt be az alkotmánybírósághoz - közölte Vá- rady Tibor, a szövetségi kormány igazságügy- minisztere a Tiker független belgrádi hírügynökségnek adott nyilatkozatában.- Ez a koszovói válság megoldásának a kulcsa - vélekedett Várady, aki elmondta, hogy a Milan Panic vezette szövetségi kormány szeretné feloldani a rendkívüli intézkedéseket.- Ha a szerb parlament ezt nem teszi meg, nem marad más számunkra, csak a szövetésgi alkotmáynbíróság - mondta. Több mint száz halott Karabahban Az örmény erők nagyszabású azerbajdzsán támadást vertek vissza pénteken Karabah keleti részén, Aszkerán térségében. A harcokban több mint száz azer- bajdzsáni vesztette életét - vált ismertté szombaton karabahi örmény forrásból. Az AFP jelentése szerint az azerbajdzsáni légierő Szuhoj típusú harci gépei szombat reggel bombázták Karabah központját, Hankendit (Sztyepanakertet). Gadrut, Martuni és Mardakert körzetében az azeri csapatok pedig heves tüzérségi támadást hajtottak végre.
