Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)
1992-10-20 / 290. szám
10 üj Dunántúlt napló 1992. október 20., kedd Ä A szerkesztőség postájából Olvasók a vízdíjakról Hármas évforduló Zengővárkonyban A múlt évben a vízdíjak beszedése körül semmi vita nem folyt, mert a 18/1990. MT. sz. rendeletben megszabott, embertelenül magas vízdíjakat, ha nyögve is, de a lakásbérlők túlnyomó többsége kifizette. A rendelet szerint egy kétszobás lakásban lakó házaspár (vagy egyedüli személy) havi 18.3 köbéter vízdíjat fizetett. Ez a házaspár ma a mérők jelzése alapján, folyamatosan 6 köbmétert fizet. Hová lett a többletpénz? Eleinte a PIK hallani sem akart a mérők beszereléséről. Ennek az áldatlan vitának vetett véget dr. Páva Zsolt alpolgármester cikke, mely az Új D. N. 1992. január 14-i számában jelent meg, és amelyben határozottan kijelentette, hogy a bérlők a mérők alapján mutatott vízfogyasztást kötelesek fizetni. A PIK ezek után ez évben már nem szedett be vízdíjakat. Igen sok helyen hónapokig senki sem számlázott és szedett be vízdíjat. A lakótömbök víz- fogyasztásának díját ezek után a közös képviselők szedték be, de hivatalos számlát nem tudtak adni. Négy hónapon keresztül könyörögtünk személyesen is a Vízműnek, hogy fogadják el azt a pénzt, ami nekik hivatalosan megjárt. Végül nyolc havi fogyasztás díját csekken adtam fel. Számomra érthetetlen, hogy a PÉTAV-hoz hasonlóan miért nem szed a Vízmű egy átalánydíjat a fogyasztóktól, melyet aztán évenként egy-kétszeri leolvasásnál korrigálnak. Meglepett dr. Kummer László Hazai kutyatenyésztők sikere Október 11-én a Magyarországi Német Juhászkutya Klub Baranya Megyei Szervezete az országos főtenyész szemlét Pécsett, a Tüzér utcai stadionban rendezte. Ennyi német juhászkutya soha nem szerepelt még hazai rendezvényen. A tíz osztályban egy osztrák, három német és hat magyar győzelem született. A világhírű bíró a német Orschler úr elismerését fejezte ki a legnépesebb vidéki szervezetnek a rendezésért, valamint a hazai állomány javulásáért. Utoljára jó két éve bírált Budapesten, a legjobb tenyésztőknek járó fődíjat csakúgy, mint tavaly Budapesten, idén is a pécsi Szigeti László nyerte a „Vi- emheimi” tenyészettel. M. N. J. K. Baranya Megyei Szervezetének elnöksége Szerkesztői üzenetek „Be kell vallanom” jeligére üzenjük, hogy keresse fel a jogi tanácsadónkat, amit rendszeresen közlünk lapunkban. A telefonon történő értesítés,közlés nem bizonyító erejű vitás,vagy bírósági ügyekben.V.J.olvasónknak üzenjük ezt. Az elmúlt héten nem adtak le a szerkesztőség portáján kulcs- csomót.Az üzenet dr.M.N.-nek szól. K.J.olvasónknak:Ha nincs hivatalos okirata,hiába pereli szomszédját.Jobb lenne,ha közösen kimérnék a kert határát és megegyeznének. gazdasági igazgatóhelyettesnek az 1992. október 7-i Új D. N-ban megjelentetett tájékoztatása, melyben közli, hogy az „áremelések hatására” a víz- díjfelhasználás 28-30 százalékkal csökkent. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Vízmű áramfelhasználása és egyéb tennivalója is csökkent. Végül, teljesen érthetetlen módon próbál magyarázatot adni arra, hogy „Most úgy tűnik, az húzza a rövidebbet, aki a mérő felszerelésével akart takarékoskodni, viszont az is igaz, miért fizessen emiatt magasabb (?!) vízszámlát az, aki még a mérőórát sem tudta felszereltetni.” Hol itt a logika? A vízmérők tulajdonosai fizetik a tényleges felhasználásukat. A fennmaradó mennyiséget meg személyekre bontva fizetik azok, akiknek nincsen mérőjük. A Vízművek ezzel megkapja a pénzét. A garázsokban és az alagsorokban esetleg felszerelt fogyasztóhelyeket pedig szüntessék meg. Ha az eltelt, közel tíz hónapon keresztül ez így megfelelt a Vízmű elvárásának, akkor most miért terveznek többletterheket a nyakunkba akasztani? Reméljük, hogy ez ellen a terv ellen még dr. Páva Zsolt alpolgármester úrnak is lesz a múlthoz hasonló korrekt intézkedése. Baksáné Somogyi Mária gyógyszerész Pécs, Endresz u. 15/C. * Az Új DN október 7-iki számában megjelent egy cikk „Ki fizesse a vízdíj számlázás költséA harkányi fürdő sorsa kicsiben példázza az ország sorsát. A pártállami, ha úgy jobban tetszik az állampárti idők rabló- gazdálkodása műszaki állapotát tekintve katasztrofális állapotig züllesztette le a fürdőt. Ehhez járul, külső okként, a vendégek számának nagymértékű csökkenése az elmúlt két évben. Sajnos azonban a régi-új tulajdonos (Megyei Tanács helyett Megyei Önkormányzat) sem tudott a bizalmát élvező vezetőkkel kitömi az adott szituációból, hiszen azok, a szükséges műszaki beruházások helyett felesleges, és nem is biztos, hogy hasznos beruházásokba fektették a meglévő milliókat. Joggal rendült meg tehát a helyi önkormányzat bizalma az eddigi igazgatóban, nem beszélve az igazgató úr, a vagyonátadási procedúra során tanúsított egyértelműen helyi önkormányzat ellenes magatartásáról. Azt értem, hogy a helyi ön- kormányzat miért ragaszkodik a fürdőhöz foggal-körömmel. Ők tudják, hogy Harkány a fürdőből él, és egy olyan fürdőt szeretnének, amitől a falunak is csak jobb lesz. Hogy a megyei önkormányzat presztízs és személyi okokon túl miért teszi ezt, azt nem egészen értem, hiszen azt mindenkinek tudnia kell, hogy a fürdőbe sok-sok pénzt kéne beruházni, onnan hasznot mostanában nem remélhet. geit?” címmel, mely nagyon felháborított. Véleményem szerint, az nem többletszolgáltatás, ha egy szolgáltató vállalat csak az igénybe vett szolgáltatásért számít fel díjat, és nem többért - ellentétben a vízmű illetékesével, aki szerint többletszolgáltatás az, ha valaki a fogyasztásmérő által mutatott fogyasztásért fizet csupán vízdíjat. Megítélésem szerint ez a normál szolgáltatás.Ennek elérésére van más megoldás is, mint a cikkben említett díjemelés, illetve a lakóközösségekre terhelés. Mégpedig a már Magyarországon is létező gyakorlat. A Távközlési Vállalat például lehetőséget biztosít saját készülék megvásárlására (bizonyos műszaki feltételek megléte mellett), illetve a telefonkészüléket bérelheti is az előfizető. Javaslom: azoknak a fogyasztóknak, akik nem tudják az órákat megvásárolni, szereljen fel a vízmű fogyasztásmérőket, a tulajdonában maradnak, és értük havi bérleti díjat szed, vagy akár a vízszámla részeként a lakó ki is fizetheti az óra árát. Ez a megoldás mindenképpen korrektebb, és „európaibb” mint a cikkben említettek. Arról nem beszélve, hogy az a logika, miszerint azok fizessenek többletdíjat, akik felszereltették a fogyasztásmérőket, azért mert vannak, akik ezt - anyagi helyzetük, vagy egyéb ok folytán - nem tudták megtenni, már elnézést a kifejezésért, de „közröhej”. Bertók Gyula Pécs, Hajdú Gy.u. 30. Az eddigi, és az elkövetkező jogi procedúrát nem tudom, és nincs is szándékomban minősíteni. Azt azonban tudom, hogy a fürdő jelene és jövője számára - beleértve az itt dolgozókét is - a lehető legrosszabb a jelenlegi ex-lex állapot, a bizonytalanság, a rémhírek, „mi lesz ha... ”, ami már lassan kihat a mindennapos munkavégzésre, de biztosan hátráltatja a fürdő fejlődését, ha még sokáig tart. A harkányi víz valóban nemzeti kincs. A harkányi fürdő avatott kezek vezetésével sok hasznot hajthat Harkánynak, Baranya megyénk és az országnak. De ha ez így megy sokáig tovább, akkor a fürdő helyzete még nehezebb lesz, és elképzelhető, hogy csak kölönc lesz az új tulajdonos nyakán, lett légyen az bárki. Ezért kérem az érintetteket, a fentiek miatt, de saját jól felfogott érdekükből is, párt, személyi és egyéb presztízs érdekeket félretéve mielőbb egyezzenek meg a fürdő tulajdonát, és ezzel sorsát illetően! A Parlamentet, a megyei és helyi önkormányzatokat négy évenként újraválasztják! A harkányi gyógyvíz majd kétszáz éve szolgálja a betegek gyógyulását. Dr. Pollák György a gyógyfürdő rheumatológus szakorvosa Harkány Emléktábla avatásával adóztak Zengővárkonyban, az öt éve elhunyt Császár János kántor- tanító emlékének. Császár János 1929-ben került a községbe, az akkor Zengővárkonyban lel- készi szolgálatot teljesítő Fülep Lajos művészettörténész, filozófus hívására, és több mint három évtizeden át a község társadalmi életének meghatározó egyénisége volt. A férfiaknak faragó, az asszonyoknak szövő tanfolyamot szervezett, és amikor Fülep Lajos felajánlotta Baumgartner díjának összegét, összefogta a falubelieket és felépítették a Református Otthont, a mai kultúrházat. Egy piacról Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy több dombra épült város. Ennek a városnak volt egy kicsike vásárcsarnoka, előtte szintén kicsike parkoló az autósok számára. Történt egyszer, egy piaci napon, hogy e kicsi parkolóban autóról burgonyát kezdett árusítani egy termelő. Nem sokáig az igaz, mert rögvest ott teremtek a városka hivatott egészségvédői, és az árusítást beszüntették. A vásárlók azt gondolták azért, hogy a gépkocsik füstgázai nehogy beszennyezzék az élelmiszert. No lám, ez igen, vigyáznak egészségünkre! Ha ez így szabályos, akkor a vásárcsarnok területére miért engedik be a füstölgő járműveket? Mint kiderült nem az egészség megvédése volt a cél, a termelőnek nem volt közterületfoglalási engedélye. .. Lehet, nemcsak sokat fizetünk, de örülnünk is kell azért, hogy egymást csiszolva vásárolhatunk amíg kis pénzünk tart. Neve sincs városokban, hajnalban és éjjel töltik fel a csarnokokat árúval, és nyitásra szemet gyönyörködte- tően kelletik magukat. Talán más időben a termény vásárlókat is beengedik gépkocsival, de nem a csúcsidőben. Akkor nincs asztaldön- tögetés és kipufogógáz, csak vásárlás. A megoldás kulcsa nem a vásárlók kezében van. Vajon mikor fogjuk ezt megélni? Ha valaki egy konkrét város vásárcsarnokára gondol, az nem csalódik. Nemesi Árpád Komló, Petőfi u. 19. Még elindításának évében, 1932-ben csatlakozott a Gyöngyösbokréta mozgalomhoz, hogy megőrizzék Zengővár- kony dalait, táncait és viseletét. Hamarosan megszervezte a helyi dalárdát is, valamint egy színjátszó csoportot. Ma hármas évfordulót is ünnepelhet a falu. Császár János halálának évfordulóján megemlékeztek a Gyöngyösbokréta 60. és a táncegyüttes megalakulásának 20. évfordulójáról. Ez utóbbi létrehozását is ő szorgalmazta és mindenben segítette vezetőjét, egykori tanítványát, Töttös Sándort. Császár János két leánya érMeg kell mondanom, hogy eddig a Távközlési Vállalattal semmi gondom nem volt. Gyorsan, szakszerűen javították a hibákat. Az új telefonkönyv megjelenése azonban gyökeresen megváltoztatta a véleményemet. Október 5-én örömmel hallottam, hogy végre át lehet venni az új telefonkönyvet. Nosza, gyorsan keresni kezdtük otthon azt a bizonyos bánt, aminek fejében átvehetjük. Már júniusban kiküldték a bonokat azzal, hogy egy hónap múlva felmutatásukkal lehet átvenni az új telefonkönyvet. Kerestük-ke- restük, nem találtuk. Úgy tűnik, majd négy hónapos várakozás során véletlenül kidobtuk. Úgy gondoltuk, ez bizonyosan nem egy égbekiáltó vétség. Október 6-án felhívtam a Szigetvári Távközlési Vállalatot. Ott közölték velem, hogy ilyen esetben csak Pécsen kaphatom meg a telefonkönyvet. Nem akartam hinni a fülemnek. Gondoltam, ha személyesen bemegyek a postára, talán odaadják. A biztonság kedvéért magammal vittem az utolsó havi telefonszámlát is. A postán közölték, ha nincs bán, nincs telefonkönyv se. A hölgy még azt is elmondta, hogy Szigetváron a posta osztja ki a könyveket szívességből, nem a Távközlési Vállalat. Dolgom végezetlenül mentem haza. Utolsó reményként felhívtam a Pécsi TávközHárs György Péter költő, minden kedden 16-től 18 óráig az Új Dunántúli Napló Szerkesztőségében (Pécs, Rátékes tárgyakat, okmányokat adott át az emléktábla avatását kezdeményező Zengővárkonyi Hagyományőrző Művelődési Egyesületnek. * Zengővárkonyiak! Köszönetét mondunk édesapánk halálának ötödik évfordulójára készült emlékműsor és kiállítás megrendezéséért. A falu apraja, nagyja, iskola, ön- kormányzat, népi táncegyüttes, 56-os szövetség, református lelkésznő, tanítványok segítségével volt együtt szép. Köszönjük. ' Cs. K. és dr. Cs. P. lési Vállalatot. Ott egy nagyon kedves hölgy végülis felírta az adataimat, és megígérte, hogy postán küldenek egy bont. Hurrá! - úgy néz ki, hogy nekem sikerült. Mi van azzal a sok sorstársammal, aki ugyanilyen cipőben jár? Miért nem lehetett a szigetvári postára kiküldeni plusz bonokat, amit aláírással át lehetne venni? Miért kell egy telefonkönyvért Pécsre utazni? Akkor miért fizetik a szigetvári alkalmazottakat? Kozma Csilla Szigetvár, Gyár u. 2. * A közeli napokban én is átvettem a Baranya megyei új telefonkönyvet. Elhűlve láttam, én nem kerültem bele a szakmai névsorba, vagyis az Arany Oldalakra. Ez év tavaszán, vagy korábban, Pécsett, a Jókai út 10. alatt vállalkozóként kértem adataim felvételét név, cím, vállalkozás megnevezése és telefonszám szerint. A kívánságom teljesült, benne is vagyok a könyvben, szép apró betűkkel, a többi honpolgár között. Arról, hogy készül majd egy szakmai névsor, szó sem esett, ezt a lehetőséget nekem senki fel nem kínálta. (Név és cím a szerkesztőségben) kóczi u. 34. 701. szoba) fogadja azokat, akik beküldött versük, novellájuk ügyében személyes találkozást kémek. A gyógyvíz kétszáz éve szolgálja a betegeket Mi lesz a harkányi fürdő sorsa? A presztízsérdekek károsak Az új telefonkönyvről Fogadóóra vers- és novellaíróknak
