Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)
1992-10-31 / 300. szám
1992. október 31., szombat ríj Dunöntűlt nap» 11 Egészségünk, egészségügyünk, egyetemünk 2012-ben Húsz év múlva Egészségügyünk jövőjéről szólva azt kell mondanom - és itt a laikus hangját hallatjuk valami baj van egészségünk és ál azért felelős egészségügyünk körül. Újságírói, némileg túlzó állásfoglalás szerint: több orvos, több beteg - az átlagos életkor növekedése több még több beteget jelent - a diagnosztika mögött messze elmaradnak a therápis lehetőségek - túldiagnosztizált, túlkezelt esetek, heroikus és költséges, gyakran csonkító műtétek szaporodnak - a társadalombiztosítás képtelen a költségeket fedezni. Az egészségügy szanálásának receptjét az újságcikk írója így vázolja: kötelező egészségbiztosítás, jelentős a szociális helyzetnek megfelelő egyéni hozzájárulással, versenyhelyzet a társadalombiztosító és biztosítók között, szoros társadalmi, szakmai felügyelet az egészségügyi intézmények, az orvosi gyakorlat felett. Preventív orvostudomány Mindenesetre érthető, hogy Rousseau, Nietsche, Spengler, Heidegger nyomán, akik a fejlődéssel az erkölcs, a kultúra, a természet, az egészség romlását sejtették, napjaink egyes gondolkodói a „stop progress” jelszót hangoztatják. Igen, de mikor? Pasteur, Koch, Behring, Domagk, Flemming előtt, vagy után? Az mindenesetre biztos, hogy a fejlődés kétarcú, Janus- szerű istenség, mi pathalogusok Janicepsről, kétarcú torzról beszélünk. Pl. az Egyesült Államokban évente 40 ezer szív- transplantatiora lenne szükség és ha donor szív adódna is, a 350 ezer dolláros műtétenkénti költséget ilyen számú beteg esetén aligha tudják fedezni. Az Egyesült Államokban egyébként a lakosság 18%-a nem biztosított. Vitathatatlan ugyanakkor, hogy az elkövetkező évtizedekben a költségvetésnek felszabaduló része, elsősorban a hadi kiadásokra gondolok, egy jó részét átirányítják az egészségügybe. Az egészségügy fontossága, az ökológia évszázadában nagymértékben növekedni fog, soha nem látott, gondolt támogatást fog kapni. Hiszen ha ez nem történik meg, az ökoszisztéma humán komponense kerül veszélybe. Mindemellett a józan észt azt követeli, hogy a bajok forrásáig jussunk el és nemcsak tüneti kezelést végezzünk, a bajok okait küszöböljük ki. Nem kell Delphiben Pythiának lennünk ahhoz, hogy megjósoljuk az elkövetkezendő 20 év a preventív orvostudomány soha nem látott fejlődését fogja hozni. Elsősorban a környezeti pathogén tényezők feltárása és kiiktatása a cél, tehát beszélhetünk ökológiai, mikrokörnyezeti egészség- tudományról is. A környezeti tényezők a legtöbb esetben összegeződve, több lépcsőben hatnak, gondoljunk az érelmeszesedés, a daganatok, vagy a tüdátágulat többlépcsős kifejlődésére. Megállapítható, hogy a modern kutatási irányzatok, pl. a molekuláris biológia és az okologia egészség- tudomány már találkoztak és biztosak vagyunk ahban, hogy az elkövetkező 20 év jelentős, a helyzetet döntően javító felfedezések korszaka lesz. Nyilvánvalónak tűnik az is, hogy a preventív jellegű alap- és alkalmazott kutatások területén várható a legnagyobb anyagi támogatás. Ha a nemzeti államok, az ökonómia és okologia évszázadában vizsgáljuk az egyetem helyzetét, az elsőre a Humboldté felfogás jellemző: a kutatás és az oktatás egységére való törekvés. Itt sokszor a i n v !-' árit >; ti t o i Dr. Kelényi Gábor, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektorának a szeptember 19-i orvosavatáson elhangzott beszéde „kell” kifejezést használom, nem jövőidőben beszélek, mert a nyilvánvaló fejlődés vívmánya ez. Az ökonómia százada a költség-haszon elvét érvényesítette. Ugyanakkor szoros kapcsolatban a specializálódással, bizonyos intemacionális tendenciák egyre jobban érvényesültek, ugyanúgy, mint a gazdasági élet terén. Ä szakbarbárok, a német nyelv erőteljesebb kifejezésével: a „Fachidioten”-ek megjelenésével - igen szűk tenusítanunk, az előadásokat, gyakorlatokat vonzóvá kell tennünk, azaz a legkitűnőbb szakembereket kell az oktatásra ráállítani és ezek szükségszerűen a kitűnő kutató munkát végzők. Hozzá tartozik a képhez az egyetemek, tanszékek, oktatók és hallgatók kitűnőségi listája is, ami határozott verseny helyzetet teremt. Ide tartozik a credit rendszer bevezetése, annak nagyfokú rugalmas jellege, átviteli lehetősége. Akár szemeszterületről, igen sokat tudó kutatókról volt szó, akiknek életcélja a kutatás volt. E tendencia jele volt, hogy az adott nyugat-európai specialistához közelebb állt szakterületének - mondjuk ausztráliai - képviselője, mint tágabb szakmáját művelő saját intézeti kollégája. És egy külföldi tanulmányút, lehetőleg az USA-ban volt a fiatalok legfőbb célja Nyugat-Eu- rópában az 50-es, 70-es években, ahogy ez ma nálunk a helyzet. A képhez az egyre spe- cializáltabb folyóiratok, az ezekben megjelenő lehetőleg angol nyelvű cikkek, egy szűk horizontú - és ami a legfontosabb - az oktatásban alig érdekelt egyetemi rendszer kialakulásához és - diáklázadásokhoz vezetett. Hozzá kell tenni a képhez, hogy a finanszírozási lehetőségek, az állami szubvenció világszerte csökkent, az oktatás költségei nőttek. Felzárkózni - de mihez és hogyan? Nem foglalkozunk a volt szocialista államok egyetemeinek gondjaival, ezeket jól ismerjük és a cél a felzárkózás. De mihez és hogyan? A súlyosbodó gazdasági és gyakran erkölcsi válsághelyzetben lévő nyugat-európai és USA-beli egyetemekhez kívánunk felzárkózni: nyilvánvaló, hogy a nyugati fejlett világ egyetemeihez való felzárkózás alatt azt kell érteni, hogy ezen egyetemek pozitív képéhez kívánunk hasonlítani, fel kívánjuk azonban ismerni a negatívumokat és ezeket el kívánjuk kerülni. Mi kell, hogy egyetemünk célja legyen és milyen eszközök állnak rendelkezésre ezek megvalósítására? Elsősorban vonzóvá kell tennünk az egyetemeket. Nem a jelentkezők számával van gondunk, hanem hallgatóink szellemi kapacitásának kibontakoztatásával. Ennek pszichológiai háttere az, hogy a hallgató szabad, alkotásra késztető légkörben érezze magát. Az oktatásban, a tanulmányi rendben a legliberálisabb felfogást kell tarek áthallgathatóak Magyarországon, vagy egyelőre Európában. A mobilitás nő. Ide tartozik a diplomák nemzetközi csere- szabatossága is, előbb Európa, azután a világ ... Az egyéni oktatási, tanulási rendszerek megvalósulása mellett ugyanakkor - és ez az érem másik oldala - a megkövetelhető legnagyobb egyéni felelősséget kell tudatosítanunk hallgatóinkban, részben a követelményrendszer megfelelő szinten tartásával és következetességgel. És kevesebbet fogunk a szerényebb felkészültségű hallgatókkal foglalkozni és többet a jobbakkal, feltétlenül szükség van egy tudományos elit képzésre. Szabad légkör, alkotó szellem A szabad választás keretében nemcsak a kalsszikus képzési formák fognak szerepelni, hanem az idősebb, 30-40 éves korúak részére levelező, vagy távoktatási • formák megvalósítása. Ezekben, de a klasszikus oktatási formákban is, a tele- metrikus ismeretanyag közlési lehetőségek, interaktiv vi- deo-programok a legszélesebb körben fognak elterjedni. Ezek mellett nem hanyagolhatjuk el a személyes érintkezést, a kiscsoportos oktatás nagy jövő elé néz. Külön hangsúlyozni kell, hogy szükségszerint a korábban vázolt okok miatt a minden bizonnyal növekvő igények mellett a hallgatói létszám növelése is szükségszerű, és itt elsősorban nem a túlnyomóan és helyesen elméleti kiképzésen alapuló egyetemi oktatás áll előtérben, hanem inkább a gyakorlati tanulmányoké, ami más szóval azt jelenti, hogy a főiskolai képzést kell szélesíteni. Az anyagi háttér biztosítása érdekében bizonyos takarékos- sági rendszerek, új takarékosabb módszerei bevezetése szükséges. Ilyen pl. szűkebb szakterületünkön a rohamosan terjedő minimális invasiv sebészet. Elgondolkozhatunk azon, ha a Yale Egyetem megszünteti a lingvisztikái, a columbiai egyetem a könyvtártudományi képzést, úgy kérdés, hogy egy-egy egyetemen, itt nem az orvosi fakultásokra gondolok, melyek az esetleg kevésbé fontos tanfolyamok. Az anyagiak tekintetében a takarékoskodáshoz tartozik, hogy az egymást fedő tanfolyamok megszüntetendők. Kétségtelen, hogy a tanulmányok költségéhez a hallgatók, a szülők is hozzá fognak járulni, emellett a gazdasági élettel való kapcsolat, egy-egy tetszetős képzési forma támogatása, alapítványok mobilizálása is perdöntő lehet. Összegezve az elmondottakat, 20 év múlva - véleményünk szerint - a környezeti ártalmak kiiktatására törekvő orvosi kutatás és gyakorlat jelentősége el nem gondolt mértékben megnő, a gyógyító orvostudomány szerény mértékű reg- ressiójával. Egyetemünk, ahol helyreállt a kutatás és oktatás egysége, szabad légkörével hallgatók seregeit fogja magához vonzani, alkotó szelleműket megragadni és szárnyalásra késztetni. Hölgyeim és Uraim! Szeretnék egy i.lyen egyetem hallgatója lenni, ahol az én okulásom a központi, a legfontosabb feladat. És ha már ez nem is lehetek, kívánom Önöknek fiatal kollégáim, hogy 2012-ben egy ilyen egyetem kitűnő, nagyra- becsült oktatói, tanárai lehessenek. Magyarul magyarán Mire kerülhet sor, s mire nem? Nemzedékem tagjainak minden ‘bizonnyal legnyomasztóbb élménye a múltból a sorban állás az élelmiszerüzletek előtt. A végtelennek tűnő időt valószínűség-számítással töltöttük el, találgatva, hogy mikor kerül ránk a sor, de még inkább azt, hogy jut-e, marad-e még nekünk is abból, amiért sorban álltunk. Talán ezek a lidérces emlékek kísértenek, nyelvhasználatunk egy feltűnő jelenségében: a sor kerül vagy fordított szórenddel: kerül sor túlontúl gyakori használatában. Nyilván semmi meglepő vagy szokatlan nincs abban, ha valahol, mondjuk menetjegyváltáskor, fogorvosnál, az OTP pénztárnál többen arra várunk, hogy az ott és akkor esedékes dolgokat elintézhessük, s ilyenkor megkérdezzük: mikor kerül ránk a sor. Még az sem feltűnő legtöbbünk számára, ha a rádió vagy a televízió műsorközlője él ezzel a kifejezéssel, természetesen nem unos-untalan. A műsorjellegéből, alaptermészetéből következik, hogy lebonyolításában előre tervezett szigorú rendnek, a műsorszámok pontos egymásutánjának kell érvényesülnie. Az élet összes többi jelenségében is uralkodik valamilyen belső rend, még a spontaneitásban is valamiféle rejtett célszerűség. De legtöbbjüknek olyan hírül adása, hogy ekkor és ekkor, itt és itt került sor rájuk, szerintem elsősorban azzal magyarázható, hogy valamilyen munkaterv, intézkedési terv egy-egy részének megvalósulását, megvalósítását adjuk tudtára az érdekelteknek. így, de csak így érthetők, és fogadhatók el az ilyen mondatok: „Elsősegélynyújtó tanfolyamra került sor a közelmúltban a Szek- szárd-Sárköz és Vidéke ÁFÉSZ-nél.” - Vagy: „Szeptember 16-20. között került sor a második találkozóra.” - „A legközelebbi programra december 12-én került sor." - „Kaposvárott kerül sor a gyermekkönyvhét országos megnyitó ünnepségére.” - „... november 27-én Bitskey Tibor Já- szai-díjas színművész előadói' estjére került sor." - „Terv szerint 9200-10 000 lakás felújítására kerül sor.” De már korántsem ilyen erős a tervezés meghatározó szerepe és a szóban forgó kifejezés indokolt használatának magyarázata a következőkben: „1950. október 22-én került sor az első tanácsválasztásokra hazánkban ...” - „A fegyveres felkelés kirobbanására este 8 óra 30 perckor került sor.” Még kevésbé fogadható el a szóban forgó kifejezésnek a következő idézetben való használata: „... a teljes Biblia magyarra fordítására egészen a XVI. század végéig nem került sor.” Rónai Béla Beküldendő a helyes megfejtés november 9-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPÓN Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. Az október 17-i lapban közölt rejtvény megfejtése: „Ha éjszakára lakatot tesz a híjtőszpkrény ajtajára." Utalványt nyertek: Bajnai Józsefné, Siklós, Szabadság u. 62., Barbul Katalin, Pécs, Varsány u. 2., Berta Bernadett, Pécs, Lahti u. 24., Klenovics Attiláné, Kisharsány, Rákóczi u.8„ Nemes Lászlóné, Pécs, Szigeti u. 8/b., j, Az,utalványokat postán küjdjük el, v , Keresztrejtvény
