Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)

1992-10-31 / 300. szám

1992. október 31., szombat ríj Dunöntűlt nap» 11 Egészségünk, egészségügyünk, egyetemünk 2012-ben Húsz év múlva Egészségügyünk jövőjéről szólva azt kell mondanom - és itt a laikus hangját hallatjuk valami baj van egészségünk és ál azért felelős egészségügyünk körül. Újságírói, némileg túlzó állásfoglalás szerint: több or­vos, több beteg - az átlagos életkor növekedése több még több beteget jelent - a diagnosz­tika mögött messze elmaradnak a therápis lehetőségek - túldi­agnosztizált, túlkezelt esetek, heroikus és költséges, gyakran csonkító műtétek szaporodnak - a társadalombiztosítás képtelen a költségeket fedezni. Az egészségügy szanálásának re­ceptjét az újságcikk írója így vázolja: kötelező egészségbiz­tosítás, jelentős a szociális helyzetnek megfelelő egyéni hozzájárulással, versenyhelyzet a társadalombiztosító és biztosí­tók között, szoros társadalmi, szakmai felügyelet az egész­ségügyi intézmények, az orvosi gyakorlat felett. Preventív orvostudomány Mindenesetre érthető, hogy Rousseau, Nietsche, Spengler, Heidegger nyomán, akik a fej­lődéssel az erkölcs, a kultúra, a természet, az egészség romlását sejtették, napjaink egyes gon­dolkodói a „stop progress” jel­szót hangoztatják. Igen, de mi­kor? Pasteur, Koch, Behring, Domagk, Flemming előtt, vagy után? Az mindenesetre biztos, hogy a fejlődés kétarcú, Janus- szerű istenség, mi pathalogusok Janicepsről, kétarcú torzról be­szélünk. Pl. az Egyesült Álla­mokban évente 40 ezer szív- transplantatiora lenne szükség és ha donor szív adódna is, a 350 ezer dolláros műtétenkénti költséget ilyen számú beteg ese­tén aligha tudják fedezni. Az Egyesült Államokban egyéb­ként a lakosság 18%-a nem biz­tosított. Vitathatatlan ugyanakkor, hogy az elkövetkező évtizedek­ben a költségvetésnek felszaba­duló része, elsősorban a hadi kiadásokra gondolok, egy jó ré­szét átirányítják az egészség­ügybe. Az egészségügy fontos­sága, az ökológia évszázadában nagymértékben növekedni fog, soha nem látott, gondolt támo­gatást fog kapni. Hiszen ha ez nem történik meg, az ökoszisz­téma humán komponense kerül veszélybe. Mindemellett a józan észt azt követeli, hogy a bajok forrásáig jussunk el és nemcsak tüneti kezelést végezzünk, a bajok okait küszöböljük ki. Nem kell Delphiben Pythiának lennünk ahhoz, hogy megjósoljuk az el­következendő 20 év a preventív orvostudomány soha nem látott fejlődését fogja hozni. Elsősor­ban a környezeti pathogén té­nyezők feltárása és kiiktatása a cél, tehát beszélhetünk ökoló­giai, mikrokörnyezeti egészség- tudományról is. A környezeti tényezők a leg­több esetben összegeződve, több lépcsőben hatnak, gondol­junk az érelmeszesedés, a daga­natok, vagy a tüdátágulat több­lépcsős kifejlődésére. Megálla­pítható, hogy a modern kutatási irányzatok, pl. a molekuláris bi­ológia és az okologia egészség- tudomány már találkoztak és biztosak vagyunk ahban, hogy az elkövetkező 20 év jelentős, a helyzetet döntően javító felfe­dezések korszaka lesz. Nyil­vánvalónak tűnik az is, hogy a preventív jellegű alap- és al­kalmazott kutatások területén várható a legnagyobb anyagi támogatás. Ha a nemzeti államok, az ökonómia és okologia évszáza­dában vizsgáljuk az egyetem helyzetét, az elsőre a Hum­boldté felfogás jellemző: a ku­tatás és az oktatás egységére való törekvés. Itt sokszor a i n v !-' árit >; ti t o i Dr. Kelényi Gábor, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektorának a szeptember 19-i orvosavatáson elhangzott beszéde „kell” kifejezést használom, nem jövőidőben beszélek, mert a nyilvánvaló fejlődés vívmá­nya ez. Az ökonómia százada a költség-haszon elvét érvényesí­tette. Ugyanakkor szoros kap­csolatban a specializálódással, bizonyos intemacionális ten­denciák egyre jobban érvénye­sültek, ugyanúgy, mint a gazda­sági élet terén. Ä szakbarbárok, a német nyelv erőteljesebb kife­jezésével: a „Fachidioten”-ek megjelenésével - igen szűk te­nusítanunk, az előadásokat, gyakorlatokat vonzóvá kell ten­nünk, azaz a legkitűnőbb szak­embereket kell az oktatásra ráál­lítani és ezek szükségszerűen a kitűnő kutató munkát végzők. Hozzá tartozik a képhez az egyetemek, tanszékek, oktatók és hallgatók kitűnőségi listája is, ami határozott verseny hely­zetet teremt. Ide tartozik a credit rendszer bevezetése, annak nagyfokú rugalmas jellege, átvi­teli lehetősége. Akár szemeszte­rületről, igen sokat tudó kuta­tókról volt szó, akiknek élet­célja a kutatás volt. E tendencia jele volt, hogy az adott nyu­gat-európai specialistához köze­lebb állt szakterületének - mondjuk ausztráliai - képvise­lője, mint tágabb szakmáját művelő saját intézeti kollégája. És egy külföldi tanulmányút, lehetőleg az USA-ban volt a fia­talok legfőbb célja Nyugat-Eu- rópában az 50-es, 70-es évek­ben, ahogy ez ma nálunk a helyzet. A képhez az egyre spe- cializáltabb folyóiratok, az ezekben megjelenő lehetőleg angol nyelvű cikkek, egy szűk horizontú - és ami a legfonto­sabb - az oktatásban alig érde­kelt egyetemi rendszer kialaku­lásához és - diáklázadásokhoz vezetett. Hozzá kell tenni a képhez, hogy a finanszírozási lehetőségek, az állami szubven­ció világszerte csökkent, az ok­tatás költségei nőttek. Felzárkózni - de mihez és hogyan? Nem foglalkozunk a volt szocialista államok egyetemei­nek gondjaival, ezeket jól is­merjük és a cél a felzárkózás. De mihez és hogyan? A súlyos­bodó gazdasági és gyakran er­kölcsi válsághelyzetben lévő nyugat-európai és USA-beli egyetemekhez kívánunk felzár­kózni: nyilvánvaló, hogy a nyu­gati fejlett világ egyetemeihez való felzárkózás alatt azt kell ér­teni, hogy ezen egyetemek pozi­tív képéhez kívánunk hasonlí­tani, fel kívánjuk azonban is­merni a negatívumokat és eze­ket el kívánjuk kerülni. Mi kell, hogy egyetemünk célja legyen és milyen eszközök állnak rendelkezésre ezek meg­valósítására? Elsősorban vonzóvá kell ten­nünk az egyetemeket. Nem a je­lentkezők számával van gon­dunk, hanem hallgatóink szel­lemi kapacitásának kibontakoz­tatásával. Ennek pszichológiai háttere az, hogy a hallgató sza­bad, alkotásra késztető légkör­ben érezze magát. Az oktatás­ban, a tanulmányi rendben a legliberálisabb felfogást kell ta­rek áthallgathatóak Magyaror­szágon, vagy egyelőre Európá­ban. A mobilitás nő. Ide tartozik a diplomák nemzetközi csere- szabatossága is, előbb Európa, azután a világ ... Az egyéni ok­tatási, tanulási rendszerek meg­valósulása mellett ugyanakkor - és ez az érem másik oldala - a megkövetelhető legnagyobb egyéni felelősséget kell tudato­sítanunk hallgatóinkban, rész­ben a követelményrendszer megfelelő szinten tartásával és következetességgel. És keve­sebbet fogunk a szerényebb fel­készültségű hallgatókkal fog­lalkozni és többet a jobbakkal, feltétlenül szükség van egy tu­dományos elit képzésre. Szabad légkör, alkotó szellem A szabad választás keretében nemcsak a kalsszikus képzési formák fognak szerepelni, ha­nem az idősebb, 30-40 éves ko­rúak részére levelező, vagy tá­voktatási • formák megvalósí­tása. Ezekben, de a klasszikus oktatási formákban is, a tele- metrikus ismeretanyag közlési lehetőségek, interaktiv vi- deo-programok a legszélesebb körben fognak elterjedni. Ezek mellett nem hanyagolhatjuk el a személyes érintkezést, a kiscso­portos oktatás nagy jövő elé néz. Külön hangsúlyozni kell, hogy szükségszerint a korábban vázolt okok miatt a minden bi­zonnyal növekvő igények mel­lett a hallgatói létszám növelése is szükségszerű, és itt elsősor­ban nem a túlnyomóan és he­lyesen elméleti kiképzésen ala­puló egyetemi oktatás áll elő­térben, hanem inkább a gyakor­lati tanulmányoké, ami más szóval azt jelenti, hogy a főisko­lai képzést kell szélesíteni. Az anyagi háttér biztosítása érdekében bizonyos takarékos- sági rendszerek, új takaréko­sabb módszerei bevezetése szükséges. Ilyen pl. szűkebb szakterületünkön a rohamosan terjedő minimális invasiv sebé­szet. Elgondolkozhatunk azon, ha a Yale Egyetem megszünteti a lingvisztikái, a columbiai egyetem a könyvtártudományi képzést, úgy kérdés, hogy egy-egy egyetemen, itt nem az orvosi fakultásokra gondolok, melyek az esetleg kevésbé fon­tos tanfolyamok. Az anyagiak tekintetében a takarékoskodás­hoz tartozik, hogy az egymást fedő tanfolyamok megszünte­tendők. Kétségtelen, hogy a ta­nulmányok költségéhez a hall­gatók, a szülők is hozzá fognak járulni, emellett a gazdasági élettel való kapcsolat, egy-egy tetszetős képzési forma támoga­tása, alapítványok mobilizálása is perdöntő lehet. Összegezve az elmondotta­kat, 20 év múlva - vélemé­nyünk szerint - a környezeti ár­talmak kiiktatására törekvő or­vosi kutatás és gyakorlat jelen­tősége el nem gondolt mérték­ben megnő, a gyógyító orvostu­domány szerény mértékű reg- ressiójával. Egyetemünk, ahol helyreállt a kutatás és oktatás egysége, szabad légkörével hallgatók seregeit fogja magá­hoz vonzani, alkotó szelleműket megragadni és szárnyalásra késztetni. Hölgyeim és Uraim! Szeret­nék egy i.lyen egyetem hallga­tója lenni, ahol az én okulásom a központi, a legfontosabb fel­adat. És ha már ez nem is lehe­tek, kívánom Önöknek fiatal kollégáim, hogy 2012-ben egy ilyen egyetem kitűnő, nagyra- becsült oktatói, tanárai lehesse­nek. Magyarul magyarán Mire kerülhet sor, s mire nem? Nemzedékem tagjainak min­den ‘bizonnyal legnyomasztóbb élménye a múltból a sorban ál­lás az élelmiszerüzletek előtt. A végtelennek tűnő időt valószí­nűség-számítással töltöttük el, találgatva, hogy mikor kerül ránk a sor, de még inkább azt, hogy jut-e, marad-e még ne­künk is abból, amiért sorban áll­tunk. Talán ezek a lidérces emlé­kek kísértenek, nyelvhasznála­tunk egy feltűnő jelenségében: a sor kerül vagy fordított szó­renddel: kerül sor túlontúl gya­kori használatában. Nyilván semmi meglepő vagy szokatlan nincs abban, ha valahol, mondjuk menetjegy­váltáskor, fogorvosnál, az OTP pénztárnál többen arra várunk, hogy az ott és akkor esedékes dolgokat elintézhessük, s ilyen­kor megkérdezzük: mikor kerül ránk a sor. Még az sem feltűnő legtöb­bünk számára, ha a rádió vagy a televízió műsorközlője él ezzel a kifejezéssel, természetesen nem unos-untalan. A műsorjel­legéből, alaptermészetéből kö­vetkezik, hogy lebonyolításá­ban előre tervezett szigorú rendnek, a műsorszámok pontos egymásutánjának kell érvénye­sülnie. Az élet összes többi jelensé­gében is uralkodik valamilyen belső rend, még a spontaneitás­ban is valamiféle rejtett célsze­rűség. De legtöbbjüknek olyan hírül adása, hogy ekkor és ek­kor, itt és itt került sor rájuk, szerintem elsősorban azzal ma­gyarázható, hogy valamilyen munkaterv, intézkedési terv egy-egy részének megvalósulá­sát, megvalósítását adjuk tud­tára az érdekelteknek. így, de csak így érthetők, és fogadhatók el az ilyen mondatok: „Elsőse­gélynyújtó tanfolyamra került sor a közelmúltban a Szek- szárd-Sárköz és Vidéke ÁFÉSZ-nél.” - Vagy: „Szep­tember 16-20. között került sor a második találkozóra.” - „A legközelebbi programra de­cember 12-én került sor." - „Kaposvárott kerül sor a gyer­mekkönyvhét országos meg­nyitó ünnepségére.” - „... no­vember 27-én Bitskey Tibor Já- szai-díjas színművész előadói' estjére került sor." - „Terv sze­rint 9200-10 000 lakás felújítá­sára kerül sor.” De már korántsem ilyen erős a tervezés meghatározó szerepe és a szóban forgó kifejezés in­dokolt használatának magyará­zata a következőkben: „1950. október 22-én került sor az első tanácsválasztásokra hazánk­ban ...” - „A fegyveres felkelés kirobbanására este 8 óra 30 perckor került sor.” Még kevésbé fogadható el a szóban forgó kifejezésnek a kö­vetkező idézetben való haszná­lata: „... a teljes Biblia ma­gyarra fordítására egészen a XVI. század végéig nem került sor.” Rónai Béla Beküldendő a helyes megfejtés november 9-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVE­LEZŐLAPÓN Új Dunántúli Napló Szerkesztő­sége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. Az október 17-i lapban közölt rejtvény meg­fejtése: „Ha éjszakára lakatot tesz a híjtőszpkrény ajtajára." Utalványt nyertek: Bajnai Józsefné, Siklós, Szabadság u. 62., Barbul Katalin, Pécs, Varsány u. 2., Berta Bernadett, Pécs, Lahti u. 24., Klenovics Attiláné, Kisharsány, Rákóczi u.8„ Nemes Lászlóné, Pécs, Szigeti u. 8/b., j, Az,utalványokat postán küjdjük el, v , Keresztrejtvény

Next

/
Oldalképek
Tartalom