Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)
1992-10-26 / 295. szám
10 uj Dunöntüll napló 1992. október 26., hétfő 1» |L * Németek és magyarok 1918-45 között Az 1989-90-es fordulat óta sokmindent újra lehet értékelni. A múlt feltárása során sok új mozaik került abba a képbe, mely a magyarországi németek történelmét ábrázolja. S különösen a legizgalmasabb, a két világháború közötti korszak érdemli meg, hogy új perspektívából közelítsük meg. De ennek a népnek a történelmét sem szabad izoláltan, a környező népek és a magyarság történelmétől függetlenül vizsgálni. E gondolatokjegyében rendeztek ifjú értelmiségiek október 16-18-án a pécsi Lenau-házban „Németek és magyarok 1918 és 1945 között. Többség és kisebbség a Kárpát-medencében” címmel szemináriumot. Neves külföldi és hazai szakemberek tártak fel olyan problémákat és témaköröket, melyek hazánkban eddig tabunak számítottak. A történészek higgadtsága és objektív analízise garantálta azt, hogy elfogultság nélkül a német nemzetiség életében vezető szerepet játszott személyiségek, mint Jakob Bleyer, vagy Franz Basch, illetve események, mint az SS-toborzások előadás és vita tárgyává válhattak. Az objektív vizsgálódásnak előfeltétele volt, hogy jól felkészült és fiatalabb tudósok adtak elő. A rendezvény védnöke, a müncheni egyetem professzora, dr. Horst Glassl mellett meg kell említeni dr. Anton Scherer professzor (Graz), dr. Gabriel Adriányi professzor (Bonn), dr. Til- kovszky Lóránt professzor (Pécs), dr. Füzes Miklós (Pécs), Friedrich Spiegel-Schmidt (Bemau), dr. Fata Márta (Tübingen), dr. Lengyel K. Zsolt (München) és Hans-Wemer Schuster (München) nevét. A konferencia rendezőinek meggyőződése, hogy a magyar- országi német mozgalmak és szerveződések tárgyilagos érzelmektől mentes feldolgozása, a múltból tanulni és tanulságokat levonni a népcsoport jövője szempontjából rendkívül fontos, mert különben gyökérte- lenné válik, felmorzsolódik és eltűnik, mint annyi más nép a történelem olvasztókemencéjében. Ha valóban igaz, márpedig az a latin mondás: a történelem az élet tanítómestere, úgy ez a konferencia ahhoz az alaphoz igyekezett egy mozaikkövet rakni, amelyre a hazai németség jövője épül. Spannenberger Norbert Vendégmunkáért 70 milliárd dollár A külföldi keresmény hazautalása a 2. legjelentősebb világpiaci ■ üzletággá vált a kőolaj kereskedelme után - közölte a Világbank. A külföldre szakadt munkavállalók átutalásai hazájukba 1980-ban 43 milliárd dollárt, 1990-ben 60 milli- árdot tett ki, idén pedig már a 70 milliárdot is elérheti. Egyes országok esetében a vendégmunkások hazautalásai a devizabevétel 25-50 százalékát adják. A Világbank szerint 80-100 millióra tehető azok száma szerte a világban, akik gazdasági vagy politikai okokból elhagyták hazájukat. A következő 1-2 évtizedben a külföldre áramlás erősödése várható a kelet-európai országok nyitottá válása nyomán - véli a bank. Van, aki egy hetet is a határon tölt 2500 magyar gyermek láthatta a hat előadást (Munkács) A Lenin-szobor Beregszász fó'teréről is eltűnt Mindig jut pár kupon a koldusoknak A Bóbitával Kárpátalján Századunk politikai viharaitól nem sokat óvta térségünket a Kárpátok hegyláncolata. Kárpátalja meg végképp az a közel 13 ezer négyzetkilométernyi terület, ahol a folytonos politikai változásokkal járó szenvedések fokozottan lecsapódtak. Ung, Bereg, Ugocsa és Má- ramaros lakosságának állami hovatartozása ötször változott a legutóbbi időkben. A jelenleg itt élő mint 1 300 000 ember 78%-a ukrán. A nemzetiségiek közül pedig a magyarok vannak a legnagyobb számban (közel 200 ezer). Az elmúlt pár év ismét sok változást hozott. Az utcákról, terekről eltűntek az előző rendszerhez kötődő szobrok, szabaddá vált a vallásgyakorlás, a korábban fölszámolt görög katolikus gyülekezet visszanyerte törvényes jogát, ugyanakkor a mozik és a televíziók műsorait elárasztotta a nyugati, főleg amerikai filmek tömkelegé, a magánszféra előretörését a gazdasági életben egyre többen az infláció felerősödése egyik okának látják (a nemrég bevezetett saját pénznem, a Kupon újbóli lecserélését fontolgatja a kormány). A nyomorszintre süllyedés egyre nagyobb rétegeket érint, s így nem csoda, hogy sokan már a brezsnyevi időket sírják vissza. Ennek a nagy „nyitásnak” köszönhető a pécsi Bóbita Bábegyüttes részvétele az Ungvári Nemzetközi Bábfesztiválon. A napokon át a határon veszteglő 11 kilométernyi (!) autósort szerencsésen elhagyva még időben megérkeztünk a monarchia idején épült színház (jelenleg a helyi bábszínháznak otthont adó épület) előtti téren tartott ünnepélyes fesztiválmegnyitóra. A programban részt vevő svájci, szlovák, osztrák és ukrán együttesek mellett jól jött az idei évadra megfiatalodott pécsi csapatnak a megérdemelt szakmai siker. De a talán egy életre elkísérő élményt az a kicsalt boldogság okozta, mely a mintegy 2500 magyar gyermek - Ungváron, Munkácson és Beregszászon összesen hatszor adták elő a „Haragos úr a bábszínházban” című vidám darabot - arcáról sugárzott... Tóth L. Immár Görög katolikus az ungvári templom is Csak számunkra volt megütköztető a macska az elegánsnak mondható ungvári étteremben .1
