Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)

1992-10-26 / 295. szám

8 aj Dunántúli napló 1992. október 26., hétfő' Maastricht - Ki ratifikált? Folytatódik a piacgazdasági átalakulás Az új kínai vezetés Az Európai Közösség maast- richti szerződését, mind a 12 tagállamnak reatifikálnia kell, mielőtt hatályba lépne - mutat rá elemzésében a Reuter brit hí­rügynökség. Eddig csak Görögország és Luxemburg fejezte be a gazda­sági, monetáris és politikai unió megteremtéséről rendelkező szerződés ratifikálási eljárását. A legtöbb EK-országban csak a törvényhozás dönt a ratifikálás­ról. A maastrichti szerződés ra­tifikálási eljárása az egyes or­szágokban a következő stádi­umban van: NA G Y-BRITANN1A - A par­lament májusban megkezdte a ratifikálási törvényjavaslat vitá­ját, de azt a kormány júniusban, a dán „nem,, hatására felfüg­gesztette. A konzervatív kor­mány hangoztatja, hogy az év végére vagy jövő év elejére sze­Egybehangzó közvélemény­kutatások szerint George Bush elnök vesztésre áll a november 3-i választáson. A végső szót majd a szavazók mondják ki, de a politika-szakértők, pártállá­suktól függetlenül úgy látják: amennyiben Bush valóban alulmarad, az elsősorban a maga és elődje politikájának tudható be, nem pedig demok­rata vetélytársának, Bili Clin­tonnak. A 68 éves George Bush mó­dos családból született, apja szenátor volt. Egyetemistaként a világháborúban önkéntes ha­direpülőként szolgált, meg is sebesült. Leszerelve a Yale egyetemen végzett, majd a te­xasi olajiparban, vállalkozóként szerezte saját vagyonát. A poli­tikába a 60-as években kapcso­lódott, a Republikánus Pártban. Négy évig volt a képviselőház tagja, utóbb a Nixon- és a Ford-kormányban ENSZ- és pekingi nagykövet, majd a CIA igazgatója. Ronald Reagan el­nök a lojális, közmegbecsülés­nek örvendő, de semmiben ki nem tűnő politikust alelnökének választotta; a tisztet 8 éven át töltötte be, majd 1988-ban vá­lasztották elnökké. Fő - és sikeres - választási ígérete az volt, hogy nem emeli az adókat. Jóllehet ígéretét már 1990-ben megszegte, de sem ez, retné keresztülvinni a ratifiká­lást. A kérdésről nem rendeznek népszavazást. BELGIUM - Az alsóház júli­usban nagy többséggel ratifi­kálta a szerződést, s várható, hogy a szenátus október folya­mán szintén jóváhagyja azt. Nem rendeznek népszavazást a kérdésről. DANIA - Mivel a június 2-i népszavazáson a dánok elutasí­tották a maastrichti szerződést, ezért azt jelenlegi formájában nem lehet ratifikálni. A kor­mány a múlt héten opció-listát hozott nyilvánosságra, hogy elősegítse a probléma megoldá­sát. Valószínűleg újabb népsza­vazást tartanak jövőre. FRANCIAORSZÁG - A fran­ciák szeptemberben népszava­záson csekély többséggel jóvá­hagyták a szerződést. A nem­zetgyűlés már alkotmánymódo­sem a beruházóknak nyújtott adókedvezmények sem segítet­tek: az ország gazdasági hely­zete ciklusában nagymértékben romlott. A költségvetési hiány megduplázódott és megközelíti a 400 milliárd dollárt. Az USA lemarad világgazdasági ver­senytársai mögött a beruházá­sokban, a technikai újításokban, a dollár árfolyama meredeken lezuhant. George Bush történelmi sze­rencséje, hogy ciklusa korsza­kos világpolitikai változásokra esett: ledőlt a Berlini Fal, fel­szabadultak a közép-kelet-eu- rópai országok és felbomlott a nagy ellenfél, a Szovjetunió. A republikánusok kampányukban a maguk javára írják a fejlemé­nyeket, ám ez legfeljebb fél­igazság. Bush elnök elődjéhez hasonló, mérsékelt, középutas politikája nem párosult Ronald Reagan széleskörű népszerűsé­gével. Bush jószándékát, em­beri tisztességét ellenfelei is be­csülik, de gyenge vezetőnek tartják, aki - különösen ä gaz­daságpolitikában - csapongó­nak, következetlennek bizo­nyult és nem tudott meggyőző, vonzó célokat állítani az ameri­kaiak elé. Ugyanakkor a repub­likánus jobbszámy árulással vádolja és Pat Buchanan szemé­lyében ellenjelöltet is állított. Heltai András sítást hajtott végre, hogy azt összhangba hozza a maastrichti szerződéssel, de a végső jóvá­hagyást még ezután kell meg­adnia. Ez azonban már csak formaság. NÉMETORSZÁG - A Bun­destag a múlt héten első olva­sásban tárgyalta a szerződés tervezetét és előreláthatólag no­vemberben fogadja azt el. A német alkotmány nem tesz lehe­tővé népszavazást. GÖRÖGORSZÁG - A par­lamentjúlius 31-én ratifikálta a maastrichti szerződést. Csak a kemény vonalas kommunista párt szavazott ellene. Népsza­vazást nem tartanak. OLASZORSZÁG - A szenátus (felsőház) szeptemberben ratifi­kált és számítani lehet rá, hogy a képviselőház a következő hetek­ben hasonlóképpen jár el. Nép­szavazást nem tartanak. John Major brit miniszterel­nöknek az utóbbi hetekben nem egy bántó megjegyzést kellett zsebre vágnia, de ezúttal fájt is neki a megjegyzés. A londoni The Times ugyanis azt állította, hogy a konzervatív miniszterel­nök festi a haját - őszre! „Biztosíthatom önöket, hogy a miniszterelnök nem festi a ha­ját” - nyilatkozta a miniszterel­nöki sajtóiroda egyik tisztvise­lője. A The Times féloldalas írás­ban foglalkozik Major „magá­nyos életével” - felesége, Norma, vidéki házukban tartóz­kodik, folyamatosan veszít test­súlyából a magányos (rendsze­IRORSZÁG - Az írek 2:1 arányban a szerződés ratifikálása mellett foglaltak állást a június 19—i népszavazáson. A parla­ment általi ratifikálás csupán formalitás és az év vége előtt várható. LUXEMBURG - A parlament július 2-án ratifikálta a maast­richti szerződést. Népszavazást nem tartanak. PORTUGÁLIA - A parla­menti szavazás időpontját még nem tűzték ki, de számítani le­het rá, hogy a törvényhozásban kényelmes többséggel jóvágy- ják a szerződést. Népszavazást nem rendeznek. SPANYOLORSZÁG - A par­lament megkezdte szerződés vitáját és várható, hogy az év vége előtt elfogadja azt. Nép­szavazást nem tartanak. rint konzervekből álló) étkezé­sek hatására, gyötrődik az el­lenséges hangnemű újságcikkek miatt és különösen szeptember 16-án mutatkozott nagyon ide­gesnek, amikor férje leértékelni kényszerült a fontsterlinget. Ebből egy szó sem igaz - hangoztatta Major sajtóirodája. Major elődje, a szőke „Vas- lady” két évvel ezelőtti távozá­sakor elismerte, hogy rendsze­resen festette a haját. Amikor azonban Thatcher asszony örö­kébe lépett, Major kijelentette az újságíróknak: „Olyan va­gyok, amilyen vagyok és az embereknek így kell elfogad- niok”. (AP) A kínai Kommunista Párt új Központi Bizottsága megvá­lasztotta hétfőn az ország lege­rősebb hatalmi szervét, a Politi­kai Bizottság Állandó Bizottsá­gát. Ezen a hét fős testületen múlik majd, hogy a pártkong­resszuson határozatba foglalt piacgazdasági átalakulás folyta­tódik-e a Teng Hsziao-ping utáni korszakban. Az új vezető testületben nincs olyan befolyásos szemé­lyiség jelenleg, aki megkérdője­lezhetné a reformok „építőmes­terének”, Teng Hsziao-pingnek csaknem korlátlan hatalmát. Hí­rek szerint az Állandó Bizottság jórészt Teng akaratából állt fel ilyen összetételben. Mivel egy­személyi utódot nem talált, e testületre kívánja örökíteni ha­talmát. Úgy igyekezett összevá­logatni az Állandó Bizottságot, hogy az mind gazdasági libera­lizmusának, mind pedig politi­kai konzervatívizmusának foly­tatója lehessen. A kínai jövő nagy kérdései közé tartozik, hogy mennyiben sikerült ez neki. Új emberként került a testü­letbe Csu Zsung-csi miniszter­elnök-helyettes, Liu Hua-csing tábornok, a párt Központi Ka­tonai Bizottságának alelnöke és Hu Csin-tao tibeti pártvezető. A nyugati sajtóban „kínai Gorba- csovként” emlegetett, 64 éves Csu Zsung-csi „nagy ugrással” jutott a testületbe. Ahelyett, hogy bevett módon, fokról fokra hágott volna fel a ranglét­rán, néhány nagy szökkenéssel termett a csúcson. Csak 1987-ben lett újra párttag, mi­után 1957-ben kizárták, mint .jobboldali elhajlót”. 1991-ben Teng rokonszenvének köszön­hetően már miniszterelnök-he­lyettes. Nyár óta a kínai gazda­ság legfőbb vezetője. A gazda­ság stratégiai ügyeit akkor ki­vették Li Peng kormányfő ke­zéből, s Csu elnöklete alatt lét­rehoztak azok irányítására a kormány gazdasági és keresk- delmi hivatalát. Csut tehnokra- taként emlegetik pekingi dip­lomáciai körökben. Politikai és ideológiai kérdések iránt állító­lag kevéssé fogékony, tevé­kenységének iránytűje a gazda­sági célszerűség. Liu Hua-csing táborának tag­sága a hatalom csúcsszervében megtört egy hagyományt: a kul­turális forradalom bukása óta katona nem volt tagja az Ál­landó Bizottságnak. Elemzők szerint Liu beemelése az él­bolyba egyrészt jutalom a had­seregnek a Teng-reformok tá­mogatásáért, másrészt a fegyve­res erők megnövekedett politi­kai befolyásának elismerése. Liu Hua-csing ízig vérig kato­naember. Hat évtizede tagja a kínai Vörös Hadseregnek, részt vett a japánok elleni felszaba­dító harcokban is. Az ötvenes években szovjet katonai aka­démiát végzett. Első magas tisztségére 1982-ig kellett vár­nia: akkor nevezték ki a hadi- tengerészet főparancsnokává. 1989 óta a párt Központi Kato­nai Bizottságának alelnöke. Mérsékelt reformer hírében áll. Hu Csin-taót, a testület legfi­atalabb tagját (49 éves) megfi­gyelők „sötét lónak” tartják. Életútja ellentmondásos, nehéz őt elhelyezni a politikai szín­képskálán. A viszonylag liberá­lis Kommunista Ifjúsági Szö­vetségben kezdte karrierjét, 1981-ben annak első titkárává választották, később Tibet párt- vezetőjeként kemény kézzel el­fojtott minden nemzetiségi mozgolódást. Ugyanakkor gya­korlatias reformintézkedéseivel sokat javított az elmaradott terü­let lakosainak életkörülmé­nyein. Teng Hsziao-ping jó pél­daként említette az idén Hu te­vékenységét. Hu ugyanakkor vonakodott letenni a garast Teng reformgyorsító programja mellett. A központi vezetők kö­zül hírek szerint a konzervatív Szung pinghez fűzi a legjobb személyes kapcsolat. Újraválasztották a testületbe Csiang Cö-mint, Li Penget, Li Zsuj-huant és Csiao Sit. Az ő portréjuk jobbára ismert, hiszen eddig is reflektorfényben volt a tevékenységük, különösen Csi­ang főtitkáré és Li Peng kor­mányfőé. Az talán kevésbé is­mert, hogy - jól tájékozott dip­lomáciai források szerint - Csiao Si, az új vezetőség „erős embere” nagy befolyását több tényezőnek köszönheti. Az egyik ezek közül, hogy 1987 óta ő felel á PB-ban az állam­biztonsági ügyekért, és ebben a minőségben a titkosrendőség tényleges főnöke. Befolyásához az is hozzájárult, hogy 1963 óta a Központi Bizottságban dolgo­zik, és erős kapcsolatrendszert épített ki magának. Mérsékelt reformerként tartják számon. Sokak szerint könnyen lehet ő a jövő egyszemélyi vezetője. Barta György (Reuter) Egy hét múlva választ Amerika Kolumbusz hamvai. Joaquin Balaguer, Dominika elnöke, Ame­rika felfedezésének 500. évfordulója alkalmából Kolumbusz Kristóf hamvait mauzóleumban helyezte el. Major - tényleg ősz! Postaszolgálati bélyeg nélkül feladható! POSTAHIVATAL HELYBEN II. Simeon is magyar Régóta köztudott, hogy „a világon mindenki magyar” , ezért nincs semmi meglepő abban, hogy magyar vér csör­gedez a hazánkba látogató II. Simeon volt bolgár cár erei­ben is. Simeon szépapja, azaz nagyapjának a nagyapja, bi­zonyos I. Ferdinánd György szász-koburgi herceg ugyanis magyar lányt vett feleségül: Koháry Ferenc magyar királyi udvari kancellár, csábrági és szitnyai herceg egyszem leá­nyát, Mária Antónia Gabriella hercegnőt. A frigy 1816-ban köttetett, s mivel Koháry Fe­renc halálával fiú ágon kihalt a nagyhírű család is, az ifjú férjet 1827-ben törvényileg honfiúsították.Ferdinánd Györgynek és a magyar her­cegkisasszonynak két fia szü­letett. Az idősebb - II. Ferdi­nánd - V. Pedro néven az utolsó portugál királyi család alapítója lett, s 1853-ban lé­pett a portugál trónra. A ki­sebbik fiú, Ágoston ugyan nem jutott uralomra sehol, gyermekei viszont pompás ■házasságokat kötöttek. Fülöp nevű fia II. Lipót belga király leányát vette feleségül, az Ágoston nevű pedig egy brazí­liai császári- hercegnőt. És Ágoston herceg fia volt az a Ferdinánd is, aki 1887-ben bolgár cár lett. I. Ferdinánd - akinek a nagyanyja tehát magyar volt - , mielőtt a bolgár nemzetgyű­lés fejedelemmé választotta, fiatalon a magyar királyi hon­védségben szolgált mint hu­szártiszt. Ferdinánd - aki egyébként kiválóan beszélt magyarul - 1918-ban lemondott a trónról, s 1948-ban hunyt el. Ferdi- nándot fia, III. Borisz követte az uralkodásban, aki főként politikai megfontolásokból or­todox hitben nevelkedett, a keresztapja pedig nem volt más, mint a II. Miklós orosz cár.Gyermekük, Simeon 1937-ben született.Simeon apja halála után 1943-ban, hat évesen került trónra, de he­lyette természetesen régensta- nács vitte az ügyeket. Igaz, nem sokáig, a kommunisták ugyanis 19’46-ban megfosz­tották trónjától, és kikiáltották a népköztársaságot. Kovács Tamás Sajtóadatbank

Next

/
Oldalképek
Tartalom