Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)

1992-10-22 / 292. szám

1992. október 22., csütörtök uj Dunámon napiö 7 A Szigetvári Konzervgyár megmenekült a felszámolástól Ötszáz embernek nem tudnak munkát adni Nem kerülnek az utcára a gyár dolgozói Fotó: Szundi A városszépítők pályázata Polgárok a tiszta, szép Pécsért Miből tellett? A vagyonnyilatkozattal szemben szinte minden ellenve­tés abból indul ki, hogy aki ki­tölti ezeket az űrlapokat, maga teszi meg az első lépést a majd nyakába szakadó vagyonadó felé. Az APEH igyekszik cáfolni, az emberek mégis bizalmatla­nok. Van valami alapja a ber­zenkedésnek? Hogy a vagyonnyilatkozat egy későbbi vagyonadó alapja volna - jelenlegi ismereteim szerint - nem helytálló, hiszen a mostani törvény kifejezetten tiltja, hogy bármi másra fel le­hessen használni az akciót. Aki egy kicsit is jártas a mai magyar adórendszer „titkai­ban”, tudja, hogy gyakorlatilag már ma is többféle vagyon­tárgyhoz kapcsolódó adót fize­tünk. A helyi adók többsége ilyen: szednek földadót, a lakás, a műhely, a telek után is adó­zunk, a gépkocsikat súlyadó terheli... Ha tehát valaki ma egységes vagyonadót akarna kivetni, előbb el kellene töröl­nie a helyi „vagyonadócská- kat”, s az ilyen változtatás az adózás rendszerében olyan ma­gas költségekkel járna, ami megkérdőjelezné a lépés értel­mét. A vagyonadóztatás másik módszere az, amikor a magán- személy tulajdonában lévő ösz- szes vagyon forgalmi értékét alapulvéve százalékos, ezrelé­kes vagyonadót vetnek ki. Egy ilyen típusu adóztatás megala­pozására azonban a mostani nyilatkozat teljesen alkalmat­lan. Az egyetlen dolog, amire szerintem használható: a ma még láthatatlan jövedelmek fel­tárására. Az adóhatóság meg­vizsgálhatja, hogy két időpont között a leltárban mekkora vál­tozás történt s elszámoltathatja az ügyfeleit a bevallott jövede­lem és a vagyoni gyarapodás különbségéről. Aminek az ere­detét nem lehet adózott jövede­lemmel igazolni, az nyilvánva­lóan adóhiányból származik. Ebből a logikából következik, hogy a mostani nyilatkozatot később majd újabbaknak kell követniök. Ez lehet általános, mindenkire kötelező nyilatko­zat-hullám - mint a mostani -, vagy csak egyes, a vizsgált személyeket érintő. Ezzel a módszerrel csak a nagyhalak szűrhetők ki, hiszen nem érde­mes azon vitatkozni, hogy az új autóra gyűjtött pénzt azzal spó- rolták-e meg, hogy krumplis­tésztát evett a család és nem ment moziba. . Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs Megmenekült a felszámo­lástól a Szigetvári Konzerv­gyár, Kelemen József igazga­tónak több, mint egy éves huza-vona után a minap sike­rült elfogadtatni és aláíratni a gyár értékesítésével kapcsola­tos szerződést az Állami Va­gyonügynökséggel és a német Manz céggel egyaránt. Ka­tasztrofális helyzet alakult ki a konzervgyárban az értékesí­tési nehézségek miatt, többek között ezért is került sor az eddig példátlan méretű elbo­csátásokra, a korábbi 658 dolgozó helyett mindössze 137-nek tud munkát biztosí­tani a gy ár októbertől. Mint Kelemen József igaz­gató elmondta, ezt a helyzetet nagyban befolyásolta a keleti piac megszűnése, ennek követ­keztében hatalmas mennyiségű, oda termelt áru halmozódott fel a raktárakban, amelyet a mai napig sem sikerült értékesíteni. A gyárral kapcsolatos privatizá­ciós tárgyalások már 1991. má­jusában megkezdődtek, azon­ban annyira elhúzódott ez a fo­lyamat, hogy csak most kerül­tek rá a szerződésekre az utolsó aláírások. Közben teljesen tönkre tette a fokozódó infláció a magas kamatterhekkel a hite­lekből élő konzervgyárat. Meg­jelentek az új gazdasági rendel­kezések, illetve a csődtörvény is. Mivel nem sikerült a vállalat anyagi helyzetét rendezni, ezért kénytelen volt a vezetőség ön­csődöt jelenteni. Vontatottan haladt a nyugati piacon történő értékesítés is, mert a Manz cég terveihez képest sokkal keve­sebb árut tudtak csak értékesí­teni az ország keleti részében.- Már az év elején is nehezen sikerült munkát biztosítani az összes dolgozónak, tavasszal részmunkaidőben foglalkoztat­tuk a munkásokat, csökkentet­tük a gyártás ütemét. A nyári felvásárlást és termelést a pénz­hiány miatt másfél hónapos ké­séssel tudtuk csak megkezdeni. Ugyanakkor a rendelet szerint csődegyezség csak akkor telje­síthető, ha a gyár lecsökkenti termelő tevékenységét. Mivel érdemi eladásokat nem tudtunk elérni, ezért tovább csökkentet­tük a termelést és a kereske­delmi tevékenységre helyeztük a hangsúlyt. A felhalmozott árukészlet nagyságára jellemző, hogy a gyár felszámolási értéke mindössze a mostani készlet 10 százaléka. Robbanásig feszült a hangulat, amit fokozott, hogy másfél éve nem volt fizetéseme­lés, illetve több szándékos ron­gálás is előfordult. Egyetlen megoldásként kínálkozott az átmeneti, drasztikus létszám- csökkentés, a 658 dolgozóból mindössze 137 maradt meg. Külön szerződést kötöttünk munkakörön kívüli tevékeny­ségre azokkal, akiknek munkát tudunk biztosítani az átmeneti időszakra, tehát ahol szükség van rájuk, ott kell tevékenyked­niük. Akiknek nem tudunk munkát biztosítani, azok sza­badságon vannak, majd fel­mondási idejüket töltik, amely­nek időtartamáról és a végki­elégítés összegéről postán érte­sítjük őket. Elsősorban azoknak próbáltunk meg munkát adni, akik magukban hordozzák azt a szaktudást, képességet, amely a következő szezon beindításához és a munkások irányításához nélkülözhetetlen, legalább eny- nyi előnnyel indítsuk újra a termelést. Időközben felvettük a kapcsolatot a munkaügyi köz­ponttal, hogy a leadott névsor alapján új munkalehetőségeket kínáljanak fel az elbocsátottak­nak. Az igazgató szerint azért ter­heli őt felelősség, mert nem ta­vasszal küldött el ennyi embert. Akkor bízott benne, hogy ezt a lépést nem kell megtennie, mert megváltozik a helyzet, azonban ez a fordulat nem következett be. Az ügyintézéssel kapcsolat­ban egyetlen példát említett, hogyan sikerült kideríteni miért hiúsult meg a Lapka vonal be­ruházása, amelyre a Realbank adta a lizingdíjat és a Manz cég a garanciát. Az ÁVÜ átvállalta, hogy továbbviszi ezt a lizingdí­jat, erről szerződés is készült, egy példányban. Mivel a Reál­bank nem fogadta el a másola­tot, ezért szükség lett volna az egyetlen eredeti példányra, ami időközben elveszett. Hosszas keresés után előkerült, akkor azonban a banknál nem találták az álírásra jogosult ügyintézőt. A bank jogásza tanúsította, hogy látta az eredetit, majd az ügyintéző aláírja az ÁVU-nél azt a szerződést, amelynek má­solatát átviszik a Budapest Bankhoz, hogy rendelkezésre áll a lizingdíj. Azonban a jo­gásznak itt is tanúsítania kellett, hogy látta az eredetit, arra azonban az ÁVÜ-nek van szük­sége. A Lapka gyártó vonalnak az értéke 90 millió forint, azon­ban mire kifizették volna ezt az összeget 160 millió lett belőle, ugyanakkor a berendezés mind­össze 3 hónapot működött. Ez a csődegyezségnek egyetlen sar­kalatos pontja volt a sok közül. A városban elterjedt az a hír, hogy a Manz cég raktárát ren­dez be a jelenlegi üzemben. Az igazgató cáfolta ezt, mert sze­rinte a raktározás sokkal ol­csóbb Németországban, illetve a cég feltétlenül kihasználja az itteni alacsony termelési költsé­geket. Hajdú Zsolt A Mecsek ölén, majd lan­káin, most már oldalán elterülő városunkat fekvése miatt sokan dicsérik. Gyönyörű, öregebb és újabb épületei miatt hazánk leg­szebb települései között tartják számon. Műemlékeit, irigylésre méltó régiségeit határainkon kí­vül is ismerik. Pécs város vezetése nagy gondot fordít ezen szép és jó hírnév megőrzésére, a város fej­lődésére. Példa erre a felújított színház, Színház tér, az új pos­tai létesítmény, a városi könyv­tár, a bankok gyönyörű épületei, a szobrok védelme, a műemlé­kek karbantartása, megóvása, sétáló utcák kialakításai forga­lom megfelelő irányú terelése, és még sorolhatni lehetne mind­A rádiótelefonok tömeges el­terjedése sokakat idegesít. A készülék ugyanis a legváratla­nabb pillanatban kezd el csi­pogni és csöngeni, ami nyilvá­nos helyen másokat is zavarhat. Az Egyesült Államok számos éttermében ezért máris tilos a vendégek számára a rádiótele­fon használata. A Motorola nevű cég most azt, ami újdonság, ami újszerű, és emeli hírnevünket, vonzóbbá teszik látogatottságunkat. Az ilyen szép és vonzó vá­rosra azonban nemcsak a veze­tésnek kell ügyelnie, hanem az itt működő üzemeknek, gyárak­nak, az itt élő polgároknak is. Nekik kell gondolniuk arra, hogy az utak, az utcák, a terek tiszták legyenek, ne bántsa senki jóérzését a papírhulladék, a szemét. Nekik kell ügyelniük arra, hogy komfortérzést te­remtsen a tisztaság, a rend. Pécs város tisztaságáról tár­gyalt legutóbbi ülésén a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület vezetősége, s elhatá­rozta, hogy ennek érdekében pályázatot ír ki. megoldást kínál arra, hogy az elfoglalt üzletembereknek étke­zés közben se kelljen nélkülöz­niük e fontos munkaeszközöket. Az új rádiótelefon kényelmesen elfér a nadrágzsebben, de nem csipog, nem csörög, diszkrét rezgéssel jelzi a hívást. Az ame­rikai elektronikai vállalat a vib­rátoros telefont jövőre Európá­ban is szeretné a piacra dobni. A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület meglátása sze­rint Pécs is készüljön fel arra, hogy az 1996-os budapesti EXPO látogatóit városunkba vonzza. Ennek feltétele, hogy tiszta és gondozott utcákkal, közterületekkel, épületekkel várjuk a láto­gatókat. A mérce lehet ezen a téren Ausztria és Svájc városai­nak színvonala. Ennek eléréséhez - az erre hivatott szervezetek munkájának javítása mellett - a pécsi polgárok segítsége is kell. A helyzet fokozatos javítása céljából hirdetjük meg a Polgárok a tiszta, szép Pécsért pályázatunkat. Azt kérük, hogy ebben a pálya­munkában a résztvevők lényegretörően írják meg friss szemlé­letű, illetve újszerűén alkotó szellemű a) tapasztalataikat, b) javaslataikat eredményt hozó teendőkre, c) a lakosság szemetelő, rongáló rétege tudatának, magatar­tásának megjavítására alkalmas módszereket, d) elgondolásaikat a tisztaságot kedvelő többség közremű­ködését segítő módszerekre. A pályázatokat 1992. december 31-ig kérjük a Pécsi Város­szépítő és Városvédő Egyesület 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. címünkre beküldeni, ráírva a borítékra, hogy „PVVE Pályá­zat”, amit majd bizottság bírál el. A pályadíjak: I. díj 10 000 Ft, II. díj 7000 Ft, III. díj 4000 Ft. A bíráló bizottság fenntartja azon jogát, hogy a pályázatok színvonalához képest esetleg valamelyik helyezést osztottan vagy visszatartottan bíráljon, illetőleg ítéljen. A Városszépítő Egyesület nevében a pályázathoz sok sikert kíván: dr. Marton István Vibrátoros telefon Lesz-e elég takarmány? Kukorica betakarítás Boly határában Fotó: Szundi György Az már bizonyos, hogy ku­koricából jóval kevesebbet takarítanak be, mint ameny- nyit a nyár közepén vártak. Mindez jelentős árbevételkie­sést okoz a gazdaságok szá­mára, sőt azt a kérdést is fel­veti, hogy biztosítható lesz-e az állatállomány éves takar­mányszükséglete. Margittai Miklós, a Baranya Megyei Mezőgazdasági Terme­lők Szövetségének titkára el­mondta, hogy a választ csak az állatállomány jövőbeni alakulá­sának, valamint az állati termé­kek majdani keresletének isme­retében lehetne megadni. A vá­gósertés árának emelkedése és ezzel párhuzamosan a termelés várható felfutása mindenesetre kérdésessé teszi, hogy biztosít­ható lesz-e az állatlétszám-nö- vekedés takarmányfedezete.- Emellett kérdés az is, hogy várható-e a baromfitartásban fellendülés, vagy továbbra is stagnálni fog-e az ágazat. Alap­vető termelésszabályozó té­nyező lesz az. is, hogy miként alakulnak a húsárak a takar­mányárakhoz képest. Akár még az is előfordulhat, hogy az idén megtermelt kevesebb kukorica zömét a kedvezőbb árak érde­kében külföldön adják el, és emiatt nem marad elég a hazai ellátásra. Mindezt persze a mi­nisztérium megakadályozhatja, hiszen megtagadhatja az ex­portengedélyek kiadását. De va­jon eljutnak-e hozzájuk időben az információk? Most leginkább azok az üze­mek kerülnek nehéz helyzetbe, amelyekben a jelentős saját szükséglet kielégítése föl­emészti a piacra szánt takar­mánymennyiséget is. így van ez a kétújfalui szö­vetkezetben is, ahol 400 tehén, valamint 300 kocás sertéstelep takarmányszükségletét kell be­tárolni.-A korábbi évek 8 tonnás hektáronkénti kukorica termés­átlaga helyett most bár biztos­nak látszik, hogy 4,3-4,4 tonná­val kell beérnünk - mondotta Fulmer István, a szövetkezet megbízott elnöke. - A mintegy 400 vagonos terméskiesés miatt egyértelműen az értékesítésre már leszerződött mennyiségeket kell visszafognunk. Mintegy öt­ven millió forintos árbevételkie­sésre számítunk. Ez komoly pénzügyi feszültségeket fog okozni gazdálkodásunkban. Szerencsére vannak jobb helyzetben lévő nagyüzemek is. A reménypusztai tsz-ben pél­dául kellemes meglepetésként értékelik, hogy az aszály elle­nére hektáronként 6,7 tonnás a kukoricájuk termésátlaga.- Bár 20 ezer négyzetméteren foglalkozunk baromfival és 150 kocás sertéstelepet is fenntar­tunk, biztosan állíthatom, hogy nem lesznek takarmány gondja­ink, s valamennyi kukoricát még el is adhatunk - adott rövid helyzetértékelést Katies Dezső elnök. - Emiatt tehát nem lehet okunk panaszra, igaz, a magas input árak és az alacsony felvá­sárlási árak hatása minket is ugyanúgy sújt, mint a többi me­zőgazdasági termelőt. Az elnök egyébként úgy gondolja, hogy a sertéshús árá­nak emelkedése keresettebbé teszi a jövőben a baromfihúst, ám a baromfifogyasztás jelentő­sebb felfutására, részben a fel­dolgozók zömének csődhely­zete, másrészt a termelésben, tenyésztésben is mutatkozó gondok (például a várható te- nyésztojás hiány) miatt nem le­het számítani.- Nem beszélhetünk takar­mányhiányról, kár volna emiatt vészharangokat kongatni - vé- lekedett Szentpáli László, a Ba­ranya Megyei Földművelésügyi Hivatal helyettes vezetője. - Egyébként érthető, hogy a ter­melők jó része felszámolta az ál­lattartást, amikor a piaci hely­zet alapján a tejből, a húsból nem tehettek szert jövedelemre, -írja csak le úgy, ahogy mon­dom: a húsipar még mindig „lopja" a termelőket, és addig nem is számíthatnak stabil ter­melési háttérre, amíg nem biz­tosítanak a nagyüzemeknek, a magángazdáknak garantált árak melletti, hosszú távú felvá­sárlást. Csak azért, mert pillanatnyi­lag felfelé szökik, s akár a 110 forintos határt is eléri az élőser­tésfelvásárlási ára, nem fognak tömegesen tenyészállatokat be­állítani a termelők. Balog Nándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom