Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)
1992-10-19 / 289. szám
1992. október 19., hétfő aj Dunántúli napló 5 Fiatal plébános Magyarszéken „Elküldött, hogy örömhírt vigyek” Nincs semmi különös abban, ha egy település plébánosa becsületben megöregedett ősz, idős úr avagy, nem csodálkozunk azon sem, ha egy vallásos neveltetésű, és szellemben élő fiatal a papi hivatást választja. Azonban figyelemre méltó Petkó Tamás, akit vallásos neveltetése ellenére több mint 20 éves koráig nem vozott e pálya, s ma, alig 29 évesen Magyarszék és Magyarhertelend plébánosa, a falvak közösségének összeko- vácsolója. Múltja, jelene, s jövőbe vetett hite azt hiszem sokak számára tanulságos lehet. Egészen más úton jár ma, mint amin elindult. A pécsi Vegyipari és Gépészeti Szakközép- iskola elvégzése után nem tanult tovább. Az uránbányánál eltöltött néhány év alatt élte a bányászok mindennapjait. Nem vetette meg az italt, s más egyéb világi szórakozást sem. Ugyan otthon vallásos nevelést kapott, édesapja súlyos betegsége idején elfordult a keresztény hittől. Nem tudta feldolgozni a tragédiát, nem talált magyarázatot arra, miért pont vele történik mindez. Húsz éves elmúlik, amikor újra templomba kezd járni. Erre az időre válik számára nyilvánvalóvá, hogy eddig folytatott élete nem nagy perspektívát ígér számára. Nem sokkal ezután a francia- országi Taize városába utazik, s fontolgatja a jövőt. Még mindig nem gondol konkrétan a papi hivatásra, s mivel szeretne családot alapítani civil lelkipásztori feladatokat vállal. Nem sokkal ezután egy belső hang azt súgja, legyen pap. Felsorakoztatja ellenérveit, de a belső hang győz. Győrben végzi a hittudományi főiskolát, amelyre az önmagával való küzdelem jellemző. Két éve szentelték pappá, s az idei év augusztusában került püspöki kinevezéssel a magyarszéki parókiára. Hivatása a hobbija, a szórakozása, másokért élünk jelszóval éli a jó keresztények életét, hittant oktat az iskolában, péntekenként fiatalok egy csoportjával gitározik, énekel a parókián. A községek vezetőivel már a kezdetekben megtalálta a hangot. Ha ideje engedi focizni jár, szeret autót vezetni. Napjait áthatja az öröm, mert az emberek magukénak érzik a templomot és őt befogadták. Megyeri Tiborné Fejlesztések Diósviszlón és Márfán Elkészült az új mozi Bolyban, amit a régi iskolából alakítottak ki Fotó: l’roksza László Moziavató Bolyban Elmosta az eső a Vendel napi búcsút A napokban kezdtek hozzá a diósviszlói faluház felújításához, amelyet már 5-6 éve zárva tartottak lerobbant állapota miatt. A lakosság egyetértésével indított beruházás költségei 3,7 millió forintra rúgnak, amelyhez 2,2 millió forint állami támogatást nyert Diósviszló ön- kormányzata. Ugyancsak a közelmúltban került átadásra 700 ezer forintnyi beruházás keretében a szeméttelep. Korábban illegális szemétlerakó helyek rondították a falu képét. Diósviszló társközségében, Márfán ugyancsak faluház kialakításához kezdtek, az önkormányzat ugyanis megvásárolta az egykori kocsma épületét. A faluházban kap majd helyet a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő is. A település lakóinak összetartása nyomán a temetőhöz vezető út is társadalmi munkában készül, s a tervek szerint még ebben az évben hullaházat épít az önkormányzat. A falu más területein is folyamatosan építik a járdákat, helybéli iparosokkal, illetve közhasznú munkavégzésként. Márfán eddig 8-10 telefon-előfizető van, de hamarosan újabb 50 vonalhoz jutnak, a harkányi távközlési fejlesztési program keretében. A harkányi önkormányzat beruházásaként készült el nemrég a szőlőhegy villamosítási terve, amelybe a márfai tulajdonosok is bekapcsolódnak. A falu fiataljaiból alakult vagyonvédelmi csoport éjszakánként lelkiismeretesen őrzi a hegyet és javait az alkalmi tolvajok, besurranok garázdálkodásaitól. Tröszt E. (Folytatás az 1. oldalról) A búcsú mellett is volt azonban mit ünnepelniük a hétvégén a bólyiaknak. Szombaton dr. Körinek László belügyminisztériumi állalmtitkár-helyettes, a Magyarországi Kolping Szövetség világi elnöke vágta át a helység egy év alatt felépülő Kolping-házának nemzetiszínű szalagját. A római katolikus Kolping Egyesületnek Bolyban már 107 tagja van, s ennek az új létesítménynek a felszentelése az ő érdemük is. Igaz sokat köszönhetnek a község lakói az Augsburgi Egyházmegyei Szövetségnek - 300 ezer márkát adtak erre a célra a németországi Kolping családok - és a Markt- obendorfi testvérkapcsolatnak is, ahonnan 50-en érkeztek az ünnepségre. A bólyi Kolping-ház négy szobás panzióval rendelkezik, német-magyar nyelvű könyvtára van, s nagytermében színi előadások bemutatására is lehetőség van. Három klubhelység is helyet kapott az épületbe, ahol a fiataloknak akarnak majd nyelvtanfolyamokat szervezni és farmerképző iskolát nyitni. A létesítmény máris rendelkezik 10 IBM számítógéppel (egyelőre az általános iskolások ismerkednek velük) és 8 darab traktorral. Az alapjában oktatási és kulturális szándékkal létrejövő Egyesület bárkit soraiba fogad, s szolgáltatásait nemcsak a helybeliek, de a környező falvak lakossága is igénybe veheti. Vasárnap is nevezetes esemény tartotta izgalomba a bó- lyiakat. Az egykori általános iskola épületében a tervezett Faluház első létesítménye került átadásra, egy 128 férőhelyes, 150 négyzetméteres moziterem. Igen időszerű volt már ennek a filmszínháznak a megépítése, hiszen Boly 15 kilométeres körzetében nincs ilyen szórakozási lehetősége a fiataloknak. Az önkormányzat költségén megvalósult intézményt Pleskovics László magánvállalkozó üzemelteti. A tervek szerint hetente öt alkalommal lesz vetítés. Pleskovics László lapunknak elmondta, hogy nem fél az érdektelenségtől, hiszen az 1988-ban mennyezetszakadás miatt bezárt korábbi filmszínházban az akkori szovjet film invázió ellenére is rendszeresen 100 körüli nézősereggel lehetett számolni, most pedig már félház esetén is nullszaldósnak ígérkezik az üzlet. Ezt igazolja az is, hogy az első előadás jegyeinek többsége elővételben elkelt, s az óvoda, iskola és az egyház is jelezte, hogy időnként külön vetítésekre tartanak igényt. M. B. E. Hangverseny Pécsett, a POTE aulájában Howard Williams vezényel a vasárnapi főpróbán Fotó: Cs. L. A Sacre sokkoló hatása Igor Sztravinszkij Le Sacre du Printemps (Tavaszi áldozat) című művét, melyet a párizsi orosz balett vezetőjének, Gyagi- levnek a felkérésére írt, 1913-ban mutatták be Párizsban. A bemutató óriási botrányba fulladt, a mű mellett kiállók és az ellenzők összeverekedtek a nézőtéren. Most, közel 80 év múltán, a Pécsi Szimfonikus Zenekar is előadja a darabot a ma esti hangversenyen, a POTE aulájában. Erről kérdeztük Howard Williams-t, az est karmesterét.- Annak idején a zenekarnak komoly nehézségei voltak a művel, elsősorban, gondolom, bonyolult, szokatlan ritmikája miatt. Több, mint fél évszázad múltán könnyebb-e a mai zenekar helyzete?- Azt gondolom, hogy a helyzet nem sokat változott. Ez a mű ma minden zeneszerző bibliája a hangszerelés, a szerkesztés szempontjából, és a zenekaroknak is változatlanul komoly feladat. Nagyon büszke vagyok a pécsi zenekarra, hogy ilyen kevés próbával ilyen jól játssza. Ez egy Olyan erőpróba, ami után a zenekarnak bármi mást el kell tudnia játszani, hiszen ez fordulópont az életében.- Mióta Ön átvette a zenekar irányítását, jóval több XX. századi művet játszanak, mint korábban. Ez hozzájárult ahhoz, hogy most ilyen sikeresen meg tudják oldani e nehéz feladatot?- Természetesen segített az eddig eljátszott modem zenei anyag, de leginkább az, hogy már negyedik éve játszunk egy Sztravinszkij ciklust, hiszen előadtuk már a Pulcinellát, a Tűzmadarat, a Petruskát, a Zsoltárszimfóniát és a Hegedűversenyt is, így jutottunk el idáig.- Elképzelhető ma zenemű, amely olyan erős érzelmeket vált ki a közönségből, hogy a hangverseny végén egymásnak esnek?- Sajnos nem. Ma a közönség, nagyon udvariasan ugyan, de mindent elfogad, sokszor anélkül, hogy valójában értené a műveket. Nem mélyed el bennük, inkább az egyszerűbb, közönségesebb darabokat igényli, és ez nagyon sajnálatos. Abban azért reménykedem, hogy a Sacre továbbra is sokkhatást előidéző mű marad. Ennek előadása még ma is esemény a zenei életben.Cs. L. Tisztelt Munkavállalónk! A MANPOWER az Ön leendő partnere segft Önnek elhelyezkedésében. Forduljon hozzánk. MANPOWER 7623 Pécs, Bajcsy-Zs. u. 18. Telefon: 36-861 A környékbeliek nemet mondanak a garéi égetőműre Azt már tudják olvasóink, hogy a Garéban, 1980 óta halmozódó - budapesti és pécsi gyárakból odahordott - veszélyes hulladék egyre több gondot okoz. A témában járatosak arról is tudomást szerezhettek, hogy az állami szervek által a probléma megoldásának levezénylésével megbízott Transdanubia Kft. nemzetközi tendert írt ki egy veszélyeshulladék-égető felépítésére. Az is ismert, hogy a garéi önkormányzat annak idején önként jelentkezett, hogy helyet adjon az égetőműnek. Azt viszont eddig nem nagyon tudhattuk, hogy - bár a jogszabályok szerint Garénak az említett döntés meghozatalára lehetősége volt és van ma is - a környező önkormányzatok nem nézik jó szemmel amire Garéban készülődnek. Újabb Ófalu-ügy készülődne? Egy jelzés alapján Tóka Andrásáét, a görcsönyi önkormányzat képviselőjét - ha tetszik „kömyezetvédelmisét” - kerestük meg, mondja el, valóban szövetségre léptek-e a környező települések a garéi égetőmű felépítésének megakadályozására?- így is fogalmazhatunk - mondja a fiatalasszony nem kis lendülettel. - A környékbeli testületekkel egy úgynevezett Társadalmi Egyeztető Bizottságot (TEB) hoztunk létre, melyben a siklósiaktól kezdve a görcsönyi- ekig mindenki benne van. Hogy mi az oka az idegenkedésnek? Egyszerű: az, hogy félünk. Mint Tókáné mondja, bár a tender határideje még nem járt le, azt már tudják, hogy az égetőmű sokkal nagyobb kapacitású lesz, mint amekkora a garéi veszélyeshulladék elégetésére kell. Attól tartanak tehát, hogy így az egész országból ide, a nyakukra hordják majd a vegyi eredetű szemetet.-A pályázatot egyébként a Transdanubia így is írta ki. Az égetőmű részben regionális, részben országos feladatot kell, hogy ellásson - dohog Tókáné, majd hozzáteszi: ha valóban felépül az égető, jónéhányan elköltöznek innen. Arról nem is beszélve, hogy a környékbeli mezőgazdasági termelők attól tartanak: ha az égető szomszédságában felnövekvő termény nem lesz versenyképes, ők is becsukhatják a boltot.- Nekem mondhatnak, amit akarnak. Néhány jel már most arra utal, hogy nem az készül itt, amit ígérnek. Azt állítják, azért kell ekkora kapacitású égető, mert a kisebb nem gazdaságos. Ezt én elhiszem. De mi közöm hozzá? - kérdi felháborodottan a görcsönyi képviselőnő. Mikor azt mondom, a garéi- aknak törvény adta joguk, hogy a saját területükön engedélyezzék az építést, rázza a fejét:- Nagyon nem jól van ez így. Megnéztük a meteorológusoknál: a széljárás errefelé kiszámíthatatlan, az égéstermék akár a villányi borvidékig is eljuthat a széllel. Mi, görcsönyiek, pedig ezután is nyugodtan szeretnénk levegőt venni — nem pedig folyton attól félni, mikor jön belénk a rák. Nem vagyunk szívbajosak: mindent megteszünk, hogy az égetőmű ne - vagy legalábbis ne a tenderben megjelölt kapacitással - épüljön fel. Ennyi panasz hallatán azt gondolhatnánk, a szakemberek nem tájékoztatták az ittenieket arról, hogy az égetőmű a legkényesebb európai szabványoknak is meg kell, hogy feleljen. Tókáné felvilágosít: ne higy- gyem ezt - őket igenis tájékoztatták. Csakhogy ennek a tájékoztatásnak a környékbeliek már nem tudnak hinni. Állítja: több alkalommal is észrevették, hogy „palira akarják őket venni”, ígyhát nem maradt más hátra, mint a tiltakozás.-Egyrészt azért, mert hiába joga a garéi önkormányzatnak, hogy a saját területe felett rendelkezzen, figyelembe kellene venni a környék véleményét is, hiszen az égető Ugye minket is érint. Másrészt pedig: miért higgyem el annak, hogy nem lesz semmi baj, akinek anyagi érdeke fűződik hozzá, hogy az égetőt ide tegyék? - kérdez vissza Tókáné. A Társadalmi Egyeztető Bizottság ennek megfelelően nemrég úgy döntött, arra kéri az állami szerveket, hogy a Transdanubia szakvéleményével állítsák szembe egy független bizottság szakvéleményét, amelynek a TEB-ben tömörülő önkormányzatok is hisznek. A Kömyzetvédelmi Minisztérium viszont erre - anyagi okokra hivatkozva - nemet mond. Akkor most hogyan tovább?- kérdeztük Tóka Andrásnét.-A héten a TEB egy alapítvány létrehozását határozta el, melyhez a környékbeli mező- gazdasági üzemek is csatlakoznak. Az. így összegyűlő pénzből- mert egy ilyen tanulmány elkészítését ingyen senki sem vállalja el - már finanszírozni lehet egy független szakértői bizottság felállítását. Információink szerint az alapítvány bejegyzésére néhány héten belül sor kerül. Pauska Zsolt
