Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)
1992-10-17 / 287. szám
1992. október 17., szombat üj Dunántúli napló 7 Szabadszentkirályon a szövetkezet él, de magánkézbe kerültek a földek Idén 940 hektárról takarítják be a kukoricát a tsz.-ben Döntött a józan ész Gráf József elnök: „Az átalakulással jószerével még nem történt semmi...” Lényegesen több búzát vetnek Gazdasági ösztönzés Minden jel szerint az előttünk álló évben jó piaca lesz a kenyérgabonának, a húsnak, és ezzel együtt a felvásárlási árak is végre olyan szintet érnek el, amely tisztességes jövedelmet biztosít a termelőnek, és export útján az ország fizetési mérlegét is javítja. Szükséges ezért, hogy a különféle okok miatt legyengült mezőgazdaságunk segítséget kapjon a termelés fellendítéséhez. Ezt a segítséget biztosítja a kormány a 69/1992. (IV. 5); 89/1992. (V. 29.); 125/1992.(VIII. 26.); 133/1992. (IX. 19.) és a 136/1992. (X. 1.) sz. korm. rendeletekkel módosított 40/1992. (III. 4.) számú rendeletével. Lényeges elemeit az Új Dunántúli Naplóban október 7-én megjelent „Támogatások az 1993. évi termeléshez” című írásunkban már közreadtuk. Tapasztalataink. szerint bizonyos tájékozatlanság van a támogatások igénybevételének módját illetően, ezért tájékoztatást kívánunk adni a legfontosabb tudnivalókról. ® A kistermelő, aki adószámmal nem rendelkezik, a kamatkedvezményt és az őszi vetések után járó hektáronkénti 1500 Ft vissza nem térítendő támogatást az „APEH 11-es számú igénylőlapon” kérheti az APEH Megyei Igazgatóságától (Címe: Pécs, Rákóczi u. 54-56. Igénylőlap ugyanitt kapható az Ügyfél- szolgálati Irodában). Az igénylés jogcíme rovat fölé kell írni: „a 40/1992. (III. 4.) Korm.r. alapján” szövegrészt. Az igénylőlaphoz csatolni kell a hitelt nyújtó pénzintézet igazolását arról, hogy milyen célra mennyi hitelt adott és hány százalék kamattal, a hektáronkénti 1500 Ft támogatás igénybevételéhez a számlákat az előírás szerint, valamint a Bm-i Földművelésügyi Hivatal (címe: Pécs, Rákóczi u. 30.) igazolását a munkák elvégzéséről. A kistermelő jogos igényének megfelelően csekket kap az APEH-től (személyesen, vagy megbízott útján lehet átvenni az APEH Megyei Igazgatóságán a kiértesítés után.) Ezt a csekket az OTP-nél lehet készpénzre váltani. © Az adóalany, aki adószámmal rendelkezik, a támogatásokat az „Árkiegészítés dotáció és egyéb támogatás igénylése” adatlapon (kapható az APEH Ügyfélszolgálati Irodájában) kérheti. Az adóbevallásban a támogatási ösz- szeget bevallja, melyet a fenti jogszabályok alapján számít ki. A megyei FM. Hivatal igazolását, az előírt számlákat, a hitelt folyósító pénzintézet igazolását a hitel céljáról, ösz- szegéről és kamatáról be kell szerezni és meg kell őrizni, az esetleges adóhatósági ellenőrzéshez. Ha egy termelő közvetítő útján jut hitelhez, a kamattámogatást a közvetítőnek kell kérnie, megjelölve, hogy kinek az érdekében kéri. Fontos tudnivaló, hogy akiknek a földadóról szóló 1991. évi LXXIX tv. 7. §-a szerint kiszámított hozamkiesése az ott szabályozott mértéket eléri, a fenti rendelet szerint felvett valamennyi fennálló hiteltartozásuk után, az 1992. október elsejét követő kamatköltségeikre 10 helyett 20 százalékpont értékű kamat- támogatásra is jogosultak. Az aszálykárról a megyei Földművelésügyi Hivatal ad igazolást az aszálykárt kimutató számítások benyújtása alapján. Felhívjuk a magántermelők figyelmét, hogy ha aszálykárt szenvedtek, a térségükben lévő aszálykárt szenvedett mezőgazdasági nagyüzemmel azonos elbírálás alá esnek. Az eddigi megfigyeléseink szerint megyeszerte tapasztalható, hogy a termelők a piaci információk alapján az elmúlt évinél lényegesen több búzát vetnek. Ezt a törekvést örvendetesnek tartjuk. Megyei Földművelésügyi Hivatal Budapest a 21. Szabadszentkirály, Baranya egyik, mindig stabilan jól dolgozó termelőszövetkezete, gazdaságaink sorában az elsők között meglépte a legszükségesebbet: döntöttek az átalakulásról. Jószerivel már csak egy van hátra: a termelőszövetkezet cégtáblájának cseréje. Gráf József, korábban is, most is a szövetkezet elnöke. Vele beszélgettünk a jelenről és a jövőről, előrebocsájtva: az átalakulással még tulajdonképpen nem történt semmi, csupán csak lehetőséget kaptak az itt élők arra, hogy sorsukat a kezükbe vegyék.-Elnök Űr, ön hogy látja: miért ismét a szövetkezeti formát választotta a tagság, elvetve a kft vagy a részvénytársaságformációt?- Az ok igen egyszerű: ez volt a legkézenfekvőbb, ezt ismertük és ismerjük a legjobban. S ez még nem zárja ki azt, hogy bármikor a jövőben a gazdák ne döntsenek úgy, hogy néhányan kiválnak, néhányan más gazdasági formációt alakítanak, netán egy kft-vel lépnek szövetségre velünk. Nézze: a dolgok lényege Szabadszentkirályon, hogy megszűnt szövetkezeti tulajdonnak lenni a föld, minden hektárt nevesítettünk - vagy nevesíteni fogunk -, s így a tulajdonosok önkéntes társulása ez az új típusu szövetkezet.- Még az év végéig bőven van idő, önök azonban nem várták ki az átalakulás végső határidejét. Baranyában elsőként jegyeztették be magukat a cégbíróságon. Könnyen ment a tagokkal az egyezkedés?-Azt hiszem, igen. Már az év elejétől kezdve megannyi munkahelyi tanácskozáson, beszélgetésen próbáltuk a jövőt az emberekkel megismertetni, megannyi kérdésre megválaszolni. Azt hiszem, a józan ész döntött, amikor a termelőszövetkezet tagjainak döntő többsége újból a szövetkezeti modell mellett voksolt. Nézze, itt, a 28 aranykoronás földeken mindig jól ment a termelés, a tagok megtalálták számításaikat. Soha nem kellett várniuk a fizetésre, nem adósodtunk el, nem tartozunk senkinek sem egy fillérrel sem. Sokat beszélgettem velük, s többekben a kérdés inkább úgy merült fel : mi lesz akkor, ha megszűnik a gazdaság? Ha nem lesz munkahely? A térségben mi vagyunk ugyanis a legnagyobb foglalkoztató. Másrészt észrevettük: a vállalkozó kedv megcsappant, a környezet ma nem a legalkalmasabb, nem a legkedvezőbb a farmergazdálkodásra. Ne felejtsük el: ma a mezőgazdaság nem a legnagyobb nyereséget termelő ágazat, a földből igen nehéz megélni. Ugyanakkor a kezdetkor hihetetlen tőkeigényes az ágazat, s ez a tőke csak lassan térül meg. Ezt mindenki tudja, felmérte.- Akinek pénze van, kétszer is meggondolja, mibe fektesse. A mezőgazdaság nem igen jön szóba...-Erre gondoltam én is. És persze a napi élet is bizonytalanná tette az embereket, megingatta vállalkozó kedvüket. Itt van például az idei kegyetlen méretű aszály, ami tönkretette az őszieket, elvitte a kukorica, a cukorrépa remélt nyereségét. Egy esetleges magánvállalkozást - farmergazdaságot - egy ilyen nyár, évekre leültet. Szóval: minden külső körülmény, a gazdasági környezet elgondolkoztatta és afelé orientálta az embereket, hogy próbáljanak együtt maradni.- Önöknél nincs egyetlen kilépő gazda sem?- Csak egy. Jószerivel együtt maradtak termelési eszközeink, s együtt maradt az a 2600 hektáros szántó, melyen négy község, Szabadszentkirály, Gerde, Ve- lény és Bagota osztozik.- Az átalakulás megváltoztatja a községek és a szövetkezet kapcsolatát. Vagy nem? Aprófalvas megyénkben, Ön is tudja, a gazdaságoknak nem csak termelő-foglalkoztató szerepük volt. A községekben a gazda, a gazdag segítő szerepét is föl kellett vállalnunk, s jóné- hány esetben, főleg a nyugdíjasaink felé, bizonyos szociálpolitikai feladatokat is. Van amit ebből megőrzünk, erőnktől függően, van amit nem. Nyilvánvaló, hogy a községekben a háztáji illetve egyéb magángazdálkodó tevékenységet továbbra is koordinálnunk kell. Gondolok itt a termeltetésre és a fölvásárlásra: a megtermelt áru piaci értékesítésére. De annyi biztos: itt a legfőbb szavuk a föld tulajdonosainak lesz.-A vezetőség, az elnök?-Nekünk a szövetkezet működési feltételeit kell megteremtetnünk. Hajói csináljuk, feltehetően maradhatunk a helyünkön, ha nem, bizonnyal leváltanak minket.- Hogyan látja Ön, az ágazat jövőjét?- Egyelőre rendkívül bizonytalan a helyzet. Szerény kritikai észrevételem: a tárca nem áll feladata magaslatán. De ne felejtse el, a mezőgazdaság ma is a legfőbb termelő ágazat, előbb-utóbb gondjain úrrá kell legyen. Szövetkezetünk életének alakulása valamiféle jelző is számomra: ha itt, ezeken a földeken, ilyen termelési kultúrával és kedvvel, ami az itt élőkben van, tönkremennénk, akkor az egész magyar mezőgazdaságnak vége.-A szövetkezet megőrizte nevét is.- A Béke nevet nem volt miért elvetni. Az átalakulás is ebben a szellemben, szószerint békésen folyt, s a piacon is így ismernek minket. Miért változtattunk volna. így nem sokban változott a cégbélyegzőnk felirata sem. Maradtunk: Béke, Mező- gazdasági és Szolgáltató Szövetkezet. Kozma Ferenc A Wifo (Gazdasági Kutatóintézet) által készített felmérés megállapítja, hogy Bécs ma a népszerűségi lista alsó harmadában áll, a reformországok fővárosaival, elsősorban Budapesttel egy csoportban. Az üzletemberek legszívesebben Londonból intézik ügyeiket, utána Párizs következik. A megkérdezettek 43 százaléka vélekedett úgy, hogy a kelet-európai székhely vonzereje nőtt - közülük az első a maga 21. helyével Budapest. A szövetkezet tízezres sertéstelepe Läufer László felvételei Újabb lökést hozhat a földtörvény módosítása Külföldiek a magyar ingatlanpiacon Baranyában is egyre többször szembesülünk vele, halljuk: a szomszédban, másutt külföldi vette meg a házat, szőlőt (!), telket, s épít nyaralót. Látjuk az épülő villát, s rábólintunk: telik minden extra megoldásra bizonnyal, hiszen könnyebb a márkával bánni, főleg ha van is belőle bőven. Mindezt megerősítik a statisztikák is: hazánkban a rendszerváltozás óta növekvő tendenciát mutat a külföldiek ingatlanvásárlása. (Hasonlóképpen vélekedett Lakiné dr. Németh Elvira, a Pécsi Földhivatal vezetője is, azonban hozzátéve; egyelőre ezrelékekben is alig mérhető azon ingatlanok aránya, melyek idegen kézre kerültek.) Sokféle szándék vezeti a hazánkra tekintőt. Lehet vállalkozó, vegyes tulajdonú cég tulajdonosa, akinek szinte termé-k ÍVilliSM'Jl ö /< szetes, hogy ha gyárat épít, szeretné, hogy az ingatlan is a tulajdonába kerüljön. Gyakori Magyarországon, hogy a végleges letelepedésre szándékozó idegen állampolgár - aki többnyire magyar nemzetiségű - lakást, házat, stb. vesz magának. (Többségük Erdélyből, a Délvidékről vagy a Kárpátaljáról áttelepült.) Végül ingatlanéhesek anyagi helyzetüktől függően mindazok, akik hazánkban ittar- tózkodásra, munkavállalásra jogosító papírral rendelkeznek. (Oroszok, kínaiak, vietnámiak, és még ki tudja hányféle náció.) A jelenleg hatályos törvények szerint bizonyos engedélyezési procedúrával - a Pénzügyminisztérium engedélyéről van szó - a külföldi állampolgárok közül bárki vehet hazánkban ingatlant, válhat tulajdonossá- Kivétel a tulajdon tár- < K. 1 i is- Hl.; zvi?..} ír 7 gyában van: termőföldet és természetvédelmi területen lévő ingatlant nem szerezhet. (De mondjuk bérleti jogot szerezhet a balatoni nyaralóban is.) Nem kell 1992 január elsejétől PM engedély azonban azoknak, akik nálunk letelepedtek, és sajátos, 5-ös számmal kezdődő személyi igazolványuk van. Nehéz eldönteni: örüljünk-e avagy szomorkodjunk a tényeken. Egyesek az ország eladásáról szólnak. Mások szerint viszont jó tudni és hallani a növekvő ingatlanvásárlást, hiszen ezt azt jelenti, hogy aki itt vásárol elmozdíthatatlan, helyhez kötött értéket, az bízik a magyar politikai stabilitásban, a törvényeink és szándékaink tartósságában. (Másrészt feltehetően spekulál, hiszen a földek azért nálunk olcsóbbak, i mint Nyugat-Európában, s pofi ;!■.! i( fi o' r. { J ■) iS j. á tóm áron megvehetők.) Mindenesetre ha a tendencia nem változik ellenkezőjére, a külföldiek ingatlanvásárlásai megszaporodnak, s ezzel feltehetően élénkíteni fogják a hazai, ma még igen lanyhának tűnő ingatlanpiacot. S ehhez újabb lökés várható. Ugyanis a hírek szerint rövidesen sor kerül a földtörvény módosítására, a hazai ingatlan- piac még szabaddá tételére. A megfigyelők azt várják, hogy a termőföld - szántó, zártkert, szőlő stb. - kikerül a tilalomlistáról, s ezzel szinte teljeskörű lesz a külföldiek számára is a hazai ingatlanok megvásárlásának lehetősége. (Mindennek feltehetően gazdasági okai is vannak: a földtörvény módosítása a mezőgazdasági vállalkozások, vegyesvállalatok kialakulását segítheti, a külföldi Az üdülőhelyi ingatlanok vonzzák a külföldieket Fotó: Läufer tőke beáramlását mozdíthatja elő.) Baranyában egyébként jellemző: hajdan a megyénk falvaiban lakó, de kitelepítettek -főleg a német nemzetiségűek -, vagy egyéb okból a térséget elhagyottak köréből egyre többen térnek haza, ha csak ideiglenesen is. (Ámbár lehet, hogy szándékuk a végleges hazatelepülés!) Ugyanis szőlőt (egyelőre más nevén), házat, telket vesznek egykori falvaikban. K. F. ■.} , ?: *y; f I !• '.•) ! i .r‘
