Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)

1992-10-01 / 271. szám

1992. október 1., csütörtök aj Dunántúli napló 3 Előkelő fürdő Sopianaeból / __/ É rtékes leletek Pécsett, a MATAVparkolójában Bár a római kori Sopianae számos vonását ismerjük már a régészeknek köszönhetően, a mai Pécs elődje még mindig rej­teget érdekességeket. A nagy­posta és a MATÁV pécsi igaz­gatósága új irodaháza mögötti ásatás során például egy igen figyelemre méltó épület marad­ványai bukkantak elő Kárpáti • Gábor régész és munkásai ku­takodása nyomán. A leendő parkoló területén egy 4 nagy szobából álló épület került elő elsőként, ami minden bizonnyal valamiféle közösségi ház volt. Alatta egy korábbi, a II. szá­zadra utaló szint található. Maga az épület a IV. században egy építészetileg magas színvo­nalú építmény volt. Ettől délre újabb két, esetleg három ház áll és kissé mélyebb szinten egy hatalmas fürdő. A maradványok alapján vilá­gosan megfigyelhetők az akkori fürdési szokások: az enyhén meleg vetkőzőt a langyosabb és végül a fürdésre alkalmas meleg szoba követi. A fűtést itt még nem csatornákkal, hanem ún. hipocaustumokkal, oszlopokon nyugvó rendszerrel oldották meg. Az oszlopok talapzata most is jól látható. A 80_-90 centiméter vastag fa­lak rendkívül impozánsak, eb­ből is következtethet a kutató, hogy előkelő épületről van szó. A római kori cserepek és a II. századi fibula (a mai biztosítótű ókori változata) mellett fel­színre kerülő középkori üveg darabok pedig itt is bizonyítják, hogy a későbbi lakók a római épületekben éltek. A laikus számára nagyon ér­dekesek a fürdő bejáratánál lát­ható feliratos téglák is. Mint Kárpáti Gábor mondja, a róma­iak féltek az ürességtől, ezért mindenhova díszítéseket tettek, ha csak egy ujjnyommal is. Természetesen mint a többi Sopianae-ből ránkmaradt emlé­ket, a most kiásott és a Fülep Ferenc által korábban feltárt le­leteket is be szeretné mutatni Kárpáti Gábor. Az eddigi terv szerint ezt csak a Citrom utcá­hoz hasonlóan, az alapfalak je­lölésével lehetne megoldani, ám a régészek mellett a mai pécsi polgárok vágya* is az lenne, hogy betemetés nélkül, a teljes leletek válhassanak izgalmas látványossággá. Az eddig is minden segítsé­get megadó Távközlési Igazga­tóság nem zárkózik el e lehető­ségtől, ám szem előtt kell tarta­niuk az előírások szerinti par­koló férőhelyek biztosítását is. Mint Békés Zoltán elmondta, at­tól függően, hogy mekkora terü­letet venne el a leletek bemuta­tása a parkolóból, sor kerülhet megegyezésre. Pataki Veronika A IV. századi fürdő maradványai Fotó: Szundi György Felkészülés a világkiállításra Nem kilégítő a baranyai idegenforgalmi szolgáltatás megállapításaik nem túl hízel- gőek sem a jelen viszonyait, sem a jövő lehetőségeinek meg­teremtését illetően. Általános tapasztalatként említik meg, hogy az idelátogatók tájékozta­tása (térkép, eligazító tábla, programfüzet) egyáltalán nem felel meg a követelményeknek sem a határátkelő helyeken és a pályaudvarokon, sem a telepü­lések közterületein. A buszvé­gállomásokon a nap minden szakában nagy a zsúfoltság, a közutak mellett nincsenek pihe­nőhelyek, hiányoznak a gyors­érkezők, a kereskedelmi és vendéglátóipari egységek leg­többjének kulturált „fogadó- készsége” sem felel meg az eu­rópai normáknak. (A siklósi Vár Étterem falait lepedővel kellett bevonni, hogy a vakolat' ne hulljon a vendég levesébe, az asztalterítők pecsétesek, pisz­kosak, de a strandok tisztasága sem bizalomgerjesztő az igé­nyes vendégnek.) Azt is megállapították, hogy több vendéglőben, üzletben (például Kovácskáné Mo­hács-szőlőhegyi zöldség-gyü­mölcs üzletében, a sikondai kemping élelmiszerüzletben, a Kalmár József vállalkozó által üzemeltetett siklósi strandbüfé­ben vagy a pécsi Gilde Tanszék Sörözőben) egyáltalán nem for­dítottak gondot az árfeltüntetési kötelezettségnek, ennek követ­keztében a vásárlók joggal le­hettek bizalmatlanok: vajon ténylegesen annyit kell fizet­niük, amennyit az eladó kér, vagy pedig csak a hasára ütött, amikor az árat megállapította. Mindezek alapján a felügye­lőség nem túl rózsás képet fes­tett az idegenforgalmi szolgálta­tás állapotáról. Az ellenőrzött egységek több mint 70 százalé­kánál szabálysértési felelősség- revonást kellett alkalmazni (193 000 forint bírságot szabtak ki), a hiányosságok kiküszöbö­lésére 35 kötelezésre szóló ál­lamigazgatási határozatot hoz­tak. Ez önmagában is meghök­kentő, hát még ha arra gondo­lunk, hogy az előzetes tervek szerint a megye kulcságazatává kell változtatni az idegenfor­galmi ipart. A szolgáltatások minősége egyelőre sok kívánnivalót hagy maga után. Éppen ezért figye­lemfelhívó a felügyelet jelen­tése, mert a világkiállítás már közel van, de addig még sok mindent lehet tenni. B. G. „Civilek” a versenyautóban Mától drágább a gázolaj, tüzelőolaj és a PB-gáz Október 1-jétől, csütörtöktől 1 forint 50 fillérrel többet kell fizetni a gázolajért, az ipari és a háztartási tüzelőolajért. Az áremelés a világpiaci árak változása miatt vált szükségessé- közölte a cég illetékese. Ennek megfelelően a motori­kus gázolaj literenként 44 forint 50 fillérbe, az ipari tüzelőolaj 43 forint 50 fillérbe, a háztartási tüzelőolaj pedig 19 forint 50 fil­lérbe kerül október 1 -jétől. A Primagáz-Hungária Rt. ok­tóber 1-től módosítja a pro­pán-bután gázkeverék fogyasz­tói árát - tájékoztatta az MTI-t a részvénytársaság illetékese. A PB-gáz termelői ára - a MÓL Rt. és a Prímagáz Rt. által nem­régiben aláírt szerződés szerint- havonta követi a világpiaci árváltozásokat. A fogyasztói árak emelését ez a tény, valamint a közelgő téli időszak korábbinál jóval magasabb beszerzési árai tették indokolttá. A Primagáz-Hungária Rt. te­rületén - vagyis a korábbi TI- GÁZ, DÉGAZ, DDGÁZ terüle­tén - az életbe lépő új árak a következők: kilogrammonként 33 forint, ezen belül 11,5 kilo­grammos töltősúlyú palackba töltve 379 forint, 23 kilogram­mos palackban 759 forint pa­lackonként. Tankautóban a vevő telephe­lyére bérmentve leszállítva, le­fejtve maximálisan 29 ezer fo­rint tonnánként, míg a motori­kus célra használt gázkeverék fogyasztói ára 69 ezer forint, amelyből 31 ezer forint az adó. (MTI) Lassan vége a van a turista szezonnak, s bár szembetűnő volt a Baranyába látogató vendégek számának csökke­nése, azért az ágazatban mű­ködők közül senki sem lehet elégedetlen. Az utazási irodák működtek és forgalmaztak, a kempingekben, ha nem is kel­lett kitenni a megtelt táblát, de azért általában foglaltak voltak a faházak, a sátorozó helyek. A szállodák sem pa­naszkodhatnak, Pécsett és a megye más városaiban volt annyi konferencia, rendez­vény, amelynek bevételei lega­lább a költségeket kiegyenlí­tették. Viszont az ide látogató nem­csak aludni, szórakozni akar, kíváncsi a táj szépségeire, a tör­ténelmi nevezetességekre, vagy csak egyszerűen azt igényli, hol lehet beváltani valutát, melyek az étkezési lehetőségek, hogyan igazodik el a településen. Szóval a vendéget ki kell szolgálni ahhoz, hogy máskor is ide jöjjön. Minden ellenkező hí­resztelés ellenére az idegenfor­galom húzóágazat, sokak véle­ménye szerint a gazdasági visz- szaesésből való visszaút egyet­len lehetősége rejlik ebben a te­vékenységben. Az 1996-os vi­lágkiállítás megrendezése pedig nemcsak a főváros ügye, hanem az egész ország presztízse, az Országos Fogyasztásvédelmi Főfelügyelőség éppen ezért rendelte el a kereskedelmi és vendéglátóipari egységek szemrevételezését a főbb ide­genforgalmi helyeken. A helyi vizsgálatban - négy városban és nyolc községben - 77 egységet ellenőriztek, s Hétfőtől tart Pécsett az Auto Profit Kft. Volkswagen-Audi hete. Ennek során a márkabará­tok tesztkocsikat - Golfot, Ven- tot és haszonjárműveket - pró­bálhatnak ki. A hét végére a Porsche Hungáriával és a Gene­rali Biztosítóval közösen tájé­koztatót szerveznek. Ezen be­mutatják az általuk szponzorált versenyautót is. A kocsi azonban már most a „civilek” rendelkezésére áll az Auto Profit-nál. Délutánonként 5 órától a Tóth-Csökő-páios várja az érdeklődő autósokat, akik akár be is ülhetnek a ko­csiba. Egykori pécsi építész kiállítása a Művészetek Házában A 95 éves Nemec József grafikái Megnyitó ma délután 5 órakor A művész kilencvenötödik születésnapján, október 1-jén nyílik Pécsett Nemec József gra­fikáinak kiállítása. Már önma­gában ez is csoda: egykori pécsi építész, képzőművész ho- szú-hosszú évek után lép ismét a nagyközönség elé. (Talán az utolsó kiállításra is emlékezhe­tünk, mely 1959 februárjában, a TIT Bartók-klubjában volt.) Ami talán még ennél is figye­lemreméltóbb: már nyugdíjé­véit taposva, jóval hetven felett fordult a grafika felé - elkö­szönve az ecsettől végleg -, s 90 évesen készítette el utolsó, pre­cíz ön-katalogizálása szerinti 8909. rajzát. Az asztalfióknak dolgozott. Nemec Józsefről tudni kell azonban azt is, hogy a festészet és a rajzolás fő hivatásának, az építész szakmának kiegészítője volt. Sokáig dolgozott Pécsett, s egykori munkatársai, barátai nem feledkeztek meg róla az­után sem, hogy néhány eszten­deje Budapestre költözött. Dé­nesi Ödön, Ybl-díjas építész­társa hívta fel rá lapunk figyel­mét is többek között, majd szorgoskodott, hogy a művész grafikáiból némi ízelítőt adhas­sunk. Lapunk, az Új Dunántúli Napló és a Magyar Építőművé­szek Karmarája és Szövetségé­nek dél-dunántúli régionális tes­tületé a Művészetek Házában szervezte meg e jubileumi kis- grafikai kiállítást, melyet csü­törtökön délután 5 órakor Soltra Elemér festőművész, főiskolai tanszékvezető egytemi tanár nyit meg. Nemec József a hírek szerint, tekintettel hajlott korára, a kiál­lításon személyesen nem tud megjelenni. így csak hozzánk intézett szavait tudjuk tolmá­csolni; szerény szándékkal re­ménykedik abban, hogy rajzai elnyerik a látogatók tetszését. Kozma F. A zene és a testvérmúzsák A zene az emberiséggel egy­idős. Ikertestvére a táncnak. Ta­lán jól sejtjük, hogy a kétpetéjű ikertestvérek közül a tánc szüle­tett előbb. Ez mit sem von le a zene értékéből. Egy biztos: a két testvérmúzsa serkentőleg hatott egymásra. A zene lendü­letet és erőt adott a táncnak, a tánc lüktetést és karaktert a ze­nének. Régóta nem létezik tánc zene vagy annak valamiféle eleme nélkül. A zene rég elsor­vadt volna, ha nem táplálja a tánc vitalitása. Nem tudjuk, hogy mikor, de bizonyára az emberiség hajna­lán lett a szó művészete, a köl­tészet és az irodalom is testvére a zenének. Se szeri, se száma azoknak az irodalmi alkotásoknak, amelyek életre hívtak szebbnél szebb dallamokat, harmóniákat, rövi- debb-hosszabb zeneműveket: dalokat, ódákat, kantátákat, ora­tóriumokat és operákat. Az is igaz, hogy számtalan irodalmi mű maradt volna homályban, ha a zene nem karolja fel, nem köt vele művészi házasságot egy közös alkotásban. Nem tudjuk azt sem, hogy a képzőművészet mikor lett test­vérmúzsája, társa a zenének. A zene egyik 17. században keletkezett műfajában, az ope­rában lépett végső frigyre a képzőművészet a zenével. A képzőművészetek és társ­művészetei nélkül az operák és más zenés színpadi produkciók igencsak sivárak lennének. Nemcsak képzőművészeti alkotások inspiráltak zenei kompozíciókat, hanem zene­művek képzőművészeti produk­tumokat is. Természetesen: a zene meg­áll a maga lábán is. A zene kü­lönböző fajtái, népzenei és mű­zenei alkotások több millió em­bernek nyújtanak időlegesen élményeket és katarzisokat, azok pedig hiteket és reménye­ket tartanak ébren. A legpozitívabb hatása az emberekre a tartalmas, őszinte és igényes zenének van; tartoz­zon az bármely műfajhoz. A zene világnapján nyújtsunk át „minden jó zenének” jelképe­sen egy szál virágot, mert a ze­nének is „szüksége van” elisme­résre a testvérmúzsákkal együtt! Dr. Várnai Ferenc Ismerje fel orvos a lelki krízist Elismerésre méltó szerep ju­tott a közelmúltban a pécsi Csa­ládsegítő Központ krízisinter­venciós programjának: a WHO Egészségügyi Világszervezet prágai mentálhigiénés konfe­renciáján a hazánkat képviselő szakember a pécsi modellt tárta a résztvevők elé. Napjainkban mind több a lel­kileg, pszichésen sérült fiatal, felnőtt, s az esetek többségében szociális problémák, megélhe­tési gondok húzódnak meg a háttérben. Az orvosok gyakran találkozhatnak betegeiknél pszichoszomatikus tünetekkel. A depresszió sajnos már-már népbetegség. A Családsegítő Központ legfőbb vonzereje, hogy a rászorulók problémáját komplex módon kezeli, a lelki gondozás egyidőben szociális tevékenységgel - segélyek, munkahelyteremtés - párosul.- A tüneti, klinikai betegsé­gek kialakulását gyakran lelki válság motiválja - mondja dr. Simony Emőke, a központ veze­tője. - Az automatikusan felírt kedélyjavító, és nyugtató gyógyszerek sokszor még töb­bet ártanak, függőséget okoz­hatnak, de a beteg tényleges píoblámját nem oldják meg. Az ilyen eseteket azonnal kell „el­kapnunk”, hogy a krónikus pszichés megtetegedésekenek, no és az öngyilkosságoknak ele­jét vegyük. A hatékonyabb fel­ismerés érdekében a körzeti or­vosokkal kell együttműköd­nünk, erre már kiváló kertvárosi példákat tudnék említeni. Az orvosok számára képzést sze­retnénk indítani, a krízishelyze­tek felismerése, illetve esetleges megoldása témakörében. Ehhez a NEVI-től kérünk segítséget, pályázat formájában. Az eddigi páciensek nagy része gyógyulá­sáig ragaszkodott a velünk való munkához, eddig csupán két be­teget kellett pszichiátriára to­vábbítanunk, ők valóban gyógyszerre szorultak. Mun- káknkat a NEVI, a WHO érdek­lődése kíséri, vendégeünk volt a londoni népjóléti minisztérium képviselője is. Ugyanakkor kö­zönyt tanúsít tevékenységünk iránt a helyi önkormányzat. Ed­dig a Nevelési Központ „albér- lőjeként” dolgozhattunk, de az intézmény részévé szeretnénk válni. Tröszt É. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom