Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)
1992-10-13 / 283. szám
10 aj Dunántúli napló 1992. október 13., kedd Ä A szerkesztőség postájából Bemutatkozik a Pécsi Iparos Színkör 1987-ben a KPVDSZ jogutódjaként jött létre az amatőr együttes, hivatalos nevén Pécs-Baranyai Ipartestület Iparos Színköre. Az Iparosházban jutottak próbalehetőséghez. Műsoraikat Nóti, Garai, Vad- nay, Kellér (a 30-as évek humoristái) írásaiból állították össze. Művészeti vezetőjük Szent- györgyi Miklós, munkájukat N. Szabó Sándor és Unger Pálma a nemzeti Színház rendezői segítik. 1992 január 5-11 között Romániában Sepsiszentgyörgyön rendezték meg a Concordia napokat, ahová Magyarországról 17 amatőr együttes közül ők kaptak meghívást. A bemutatott Nóti estükkel megnyerték a Concordia díjat. A korábbi években az Ipartestület támogatta az együttest, jelenlegi gondjaik miatt ezt a támogatást már nem tudják biztosítani. így abból élnek, tartják fenn magukat, amit a fellépéseikért kapnak. A művelődési Házak anyagi nehézségei miatt a meghívások száma egyre kevesebb, pedig a díszletek vidékre szállítása, a profi rendező megfizetése, a kosztümök mind igen sokba kerülnek. Az is előfordulhat, hogy hamarosan az Iparosházban is bérleti díjat kell fizetni, akkor helyzetük még nehezebbé válik. A csoport tagjai igen színvonalas színjátszással szereznek örömet fellépéseikkel a közönségnek és továbbra is várják a meghívásokat a művelődési házaktól. Mácsik E. A visszatérés remenye A szép hosszú vénasszonyok nyarában sok turista fordul meg városunkban, Pécsett. A Janus Pannonius utcában sétálgatok, amikor egy újabb színfoltra leszek figyelmes. Már a második épületkiszögellést bezáró kis sarkon is, a kovácsoltvas kerítésen lakatok lógnak. Két turista éppen azokat bámulja, próbálja megfejteni a rejtélyüket. Újabb tizenkét lakattal lettünk „gazdagabbak” - ezt azért írom múlt időben, mert azóta már megszaporodhatott a számuk. Tovább haladva rájöVasámap, október 4-én délután id. Grassy Rudolf és felesége - akik mindketten hallás- sérültek, a szintén hallássérült két unokájukat vitték személyautóval vissza a Kaposvári Siketek Általános Iskolájába és Kollégiumába. Szigetváron azonban az autójuk meghibásodott. Egy motoros segítségével autószerelőt hívtak. Mivel az vök a dolog nyitjára, az első sarkon már minden hely foglalt, talán már csak a lakatokra lehetne újabb lakatokat akasztani. A DN-ben egykor megjelent cikk szerint a „pécsi lakatok” a visszatérés reményét rejtik magukban. Más városokban feneketlen, vagy látható aljú medencékbe, kutakba dobálják a reményt adó szerencsepénzt, hogy újra visszatérjenek kedvenc tájakra. Nálunk a lakatok jelképezik a visszatérést. De mi lesz, ha a második sarok is megtelik? Bandi András autót nem lehetett azonnal megjavítani, Lágg Sándor autószerelő saját kocsijával elvittel őket először Kaposvárra, majd a nagyszülőket vissza is szállította. Az utcán rekedt autót bevontatta a műhelyébe, ahol megjavította és pénzt sem fogadott el érte. Lafferton Henrikné Hallássérültek Szövetsége Fogadóóra Hárs György Péter költő, minden kedden 16-tól 18 óráig az Új Dunántúli Napló Szerkesztőségében (Pécs, Rákóczi u. 34. 701. szoba) fogadja azokat, akik beküldött versük, novellájuk ügyében személyes találkozást kémek. Ingyenes tanácsadás Minden pénteken jogi tanácsadást tart Pécsett, dr. Beré- nyi István nyugdíjas jogtanácsos, 11-14 óráig a DOZSO-ban (Felsővámház u. 72.) mozgás- korlátozottaknak, közlekedési támogatás, gépjárművásárlás; a havi 1500 forintos járadék; hadifoglyok nyugdíjkiegészítése, valamint a 3. kárpótlási törvény 1939. március 11. és 1989. október 23. között életüktől, vagy szabadságuktól politikai okból, jogtalanul megfosztottak ügyében. Vidékieknek levélben is válaszol. Jogi, könyvelési, adóügyintézési tanáccsal is szolgál, hívható 15.30-17 óráig a 40-907-es telefonon. Emberség és segítőkészség Megszüntették a taxi várakozóhelyet Az Új DN szeptember 22-i számában megjelent, a pécsi, Munkácsy Mihály utcai parkolási gondokkal foglalkozó, panaszra Ötvös György, a Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodájának vezetője a következő tájékoztatást adta; A közelmúltban kijelölt taxi megállóhely kihasználtságát magam is több ízben ellenőriztem. A cikkíró véleményével egyetértve, a megállóhelyet megszüntettem. A rendelőintézet dolgozói és az oda érkező betegek részére Felháborodással hallottam a rádióban, hogy az illetékesek foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a közterületen tárolt gépkocsikra területfoglalási díjat állapítanak meg. Sok mindent lehet az illetékesekre mondani de, hogy fantáziaszegények, azt nem. Felsorolni is sok volna, hogy a rendszerváltozás óta, szinte sorozatban, mi minden adóztatási formát találtak ki a gépkocsizók büntetésére, szipolyozására. A legrafináltabb módon újabb és újabb formát találnak ki. Ez a legutóbbi fantazmagórának tűnik, azt megvalósítani nem lesajnos nem áll módunkban külön, kizárólagos használatú parkolóhely kijelölése. Szíves megértő türelmüket kérjük 1993. év első félévéig, amikor terveink szerint az övezet új környezetkímélő forgalmi rendje bevezetésre kerül. Szives tájékoztatásul már most közlöm, hogy a rendszeres személygépkocsival történő munkába járás a várfalon belüli területen további nehézségekbe ütközik majd, mert a terület forgalomcsillapítását egy parkoló-övezet létrehozásával tervezi megoldani az önkormányzat. hét, nem is szabad... 1934 óta veszek részt a közúti forgalomban, de ilyen erkölcstelen adóztatás soha nem volt! Merem hinni, hogy a tervezett területfoglalási díj bevezetését az illetékesek nem merik megvalósítani, mert itt feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a gépkocsizó társadalom a tűrőképesség határát már régen túllépte, és így újabb adóztatást egyszerűen már nem tud elviselni. Ha ennek ellenére megvalósítják, az beláthatatlan következményekkel járna. Keszthelyi István nyugdíjas, Pécs Bízzanak az egészségügyben Az Új DN-ben megjelent „A rosszullét nem vaklárma” című, Dani Ádám (Pécs, Diósi u. 37.) által írt panaszra a következő tájékoztatást kaptuk: A Pécs Megyei Jogú Város Egyesített Egészség- ügyi Intézmények vezetése sajnálattal és megdöbbenéssel értesült arról, hogy a pécsi, Fürst Sándor utcai rendelőt felkereső állampolgárt - aki orvosi segítséget kért, ennek hiányában a mentőket szerette volna telefonon felhívni - az ott dolgozó körzeti ápolónő „vaklármára” való hivatkozással elutasította. A beteg emberek megnyugtatására közöljük, hogy természetesen a kifogásolt eset nem általános magatartási forma az alapellátásban. Az egészségügyben dolgozó valameny- nyi orvosnak, szakdolgozónak kötelessége, hogy segítséget nyújtson és megtegye az általa legjobbnak tartott intézkedést. Tájékoztatásul közöljük, hogy az intézmény vezetése kivizsgálta a leírt lakossági panaszt és a mulasztást elkövető egészségügyi dolgozó felelősségre vonása megtörtént. , Dr. Ütő Tamás orvos igazgató Gépkocsikra területfoglalási díj? A Magyarból) i Általános Iskolában ismét van zeneoktatás, képünkön az egy üttes tagjai láthatók, akik különféle ünnepélyeken szórakoztatják a hallgatóságot. Fotó: Havasi István Jogi tanácsadó Kovács L.-né elmúlt 53 éves, jelenleg munkanélküli, kérhetí'-e az előnyugdíjat? A módosított 1991. évi IV. törvény 30. §-a értelmében a munkanélküli előnyugdíj megállapítását kérheti, ha a. / az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb három éve hiányzik, b. / legalább hat hónapja munkanélküli járadékban részesül, c. / az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, és d. / részére megfelelő munkahely biztosítására, a képzés lehetőségeit is beszámítva, nincs kilátás. Az előnyugdíj megállapítására a társadalombiztosítási szabályok az irányadók azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig az előnyugdíj összegét a Munkanélküli Szolidaritási Alapból - havonta előre - át kell utalni a társadalombiztosítási szervnek. A jogszabályi előírás értelmében szüneteltetni kell az előnyugdíj folyósítását, ha a munkanélküli olyan kereső tevékenységet folytat, amelyből származó havi jövedelme eléri a minimális bér összegét. Erről a munkaügyi központ értesíti a folyósító szervet. * S. Gy. pécsi olvasónk azí kérdezi, hogy a munkavállaló károkozása esetén milyen főbb szabályok érvényesülnek? Az 1992. évi XXIII. törvény VIII. fejezetében szabályozza a munkavállaló kártárítési felelősségét. A 166. §. szerint a munka- vállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania A 167. §. szerint a gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlakeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg. Kollektív szerződés, vagy munkaszerződés a károkozás, illetve a károkozó körülményeire, így különösen a vétkesség fokára, a károkozás jellegére, gyakoriságára, valamint a munkavállaló beosztására tekintettel a kártérítés mértékét a fentiekben ismertetettektől eltérően is szabályozhatja. A kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet.Gondatlan károkozás esetén is teljes kárért felel a pénzintézet pénztári számfejtője és ellenőre a számfejtés körében előidézett, vagy az ezzel összefüggő ellenőrzés elmúlasztásával, vagy hiányos teljesítésével okozott kárért. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. A kár összegének meghatározásánál: a. / a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást - ideértve az üzemviteli költséget is - és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges érték- csökkenés mértékét; b. / ha a dolog megsemmisült, vagy használhatatlanná vált, illetve, ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat kell - az avulásra is tekintettel - figyelembe venni. Nem kell a munkavállalónak megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a munkáltató közrehatása következtében állott elő. A munkáltató a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó igényét a bíróság előtt érvényesítheti. Kollektív szerződés meghatározhatja azt az értéket, amelyet meg nem haladó mértékben a munkáltató a munkavállalót közvetlenül kártérítésre kötelezheti. Ebben az esetben meg kell határozni a kártérítés kiszabására irányadó eljárás rendjét. A további szabályozások megtalálhatók a már előbb említett fejezetben. S. Á.
