Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)

1992-10-02 / 272. szám

1992. október 2., péntek üj Dunántúlt napló 3 Környezetvédelmi konferencia Rómában Pécs energiatakarékos mintaváros Október második felében Rómában háromnapos környe­zetvédelmi konferenciát ren­deznek, ahol Pécs városát Páva Zsolt alpolgármester és Szász János, a PMMF adjunktusa képviseli. Mint Szász Jánostól megtud­tuk, hogy Pécs elnyert egy ENSZ által meghirdetett pályá­zatot, és az ezzel járó energiata­karékos mintaváros címet. En­nek előreláthatóan az lesz a kézzelfogható eredménye, hogy üzleti alapokon álló támogatást kaphat energiatakarékos, kör­nyezetbarát beruházásokra. A konferencián a pécsi résztvevők beszámolnak arról, hogy milyen múltja van a városban a kuta­tásnak és a gyakorlati megvaló­sításnak a kísérleti napházól kezdve a főiskolai kutatásokig, vázolni fogják, hogy milyen nemzetközi együttműködésben vesznek részt, és azt, hogy a vá­ros milyen segítséget tudna adni az együttműködés számára. Ipari partnereket keres a régió energiatakarékos berendezések, vezérlőrendszerek, épületszer­kezetek, gépészeti berendezé­sek terén, ezek gyártására, lete­lepítésére. Szóba jöhet az is, hogy közös fejlesztésű műsze­reket, vezérlőrendszereket gyártsunk, erre angol részről már van érdeklődés, sőt a jövő héten Pécsre érkeznek angol szakemberek, a magyar-angol államközi szerződés keretében, akik egy új berendezést fognak kipróbálni a kísérleti napházon, aminek egyéves működése után felvetődhet a közös gyártás le­hetősége is. A pécsiek érdeke az Rómában, hogy piaci érdeklő­dést keltsenek. Bemutatják majd az Ifjúságért Egyesület terveit, mely a pécsbányai elha­gyott épületek felújításával pró­bálja feléleszteni a bányászko­lóniát, úgy, hogy kedvezményes áron, környezetbarát módon üzemelő, alacsony fenntartási költségű lakásokat igyekeznek rászoruló fiatalok számára, mintegy mintaként, felépíteni. Tehát nem készpénzt adnak ne­kik, hanem olyan helyzetbe hozzák őket, hogy jelentősen takarékoskodhassanak sok éven át fűtési költségeikkel, ezzel egyúttal védve a környezetet, hiszen kisebb a környezet- szennyezés. Ugyanakkor, egészségügyileg is kimutat­ható, hogy egy rosszul fűtött lakásnak milyen egészségkáro­sító hatása lehet, hiszen egy ember ma akár életének 70-80 %-át is a falak közt töltheti, nem mindegy, milyen körül­mények között. A konferen­cián résztvevők remélik, hogy az energiatakarékos lakótelep terve megmozgatja a leendő külföldi partnerek fantáziáját. A pécsiek programja még egy másik reménytelennek tűnő terület, az elhanyagolt szociális bérlakások energiata­karékos felújítása, mely olasz ajánlat révén került szóba. Ezt a programot azonban addig nem lehet elkezdeni, amíg Ma­gyarország be nem lép az Eu­rópa Tanács szociális fejlesz­tési alapjába. Ha ez megtörté­nik, várhatóan a jövő évben, akkor olyan hitelek nyílhatnak .meg, amelyek kedvezőbbek a szokásos banki kölcsönöknél. Addig is készül majd egy elő­készítő tanulmány, amely azt vizsgálja, hogy milyen pénz­ügyi formában és milyen mű­szaki lehetőségekkel lehet megoldani ezt a kérdést. Cs. L. Új vámudvar Pécsett A városba keletről és délről érkező kamionok fogadására lé­tesített vámudvart avattak teg­nap Pécsett, a Nagyárpádi úton, a Pannónia Rt. telepén. A hely­színen teljeskörű vám ügyinté­zéssel, vámszabad területtel, va­lamint 2 300 m2 fedett raktárral állnak a fuvarozók rendelkezé­sére hétköznap 8-tól 17, szom­baton 12 óráig. Jövő év közepéig több mint tíz kamion befogadására alkal­mas parkolóval és a hozzá kap­csolódó szociális létesítmé­nyekkel bővül Pécs harmadik vámudvara Fotó: Szundi György Óz. aki bennünk él Bemutató a Kamaraszínházban Nagyon hiányoztak már a Pécsi Nemzeti Színház reperto­árjából a gyermekeknek szóló előadások. Az idei évad azon­ban jól indul, hiszen a Kamara- színházban vasárnap tartották az Óz, a nagy varázsló című mesejáték bemutatóját, amely előtt a Színház téren is vidám programok, játékok várták a gyerekeket, s a színházban luft­ballonokkal, színezhető műsor­füzetekkel kedveskedtek nekik. Az Óz, Frank Lyman Baum klasszikussá vált meséje, 1900 óta kedvence gyermekeknek és felnőtteknek. A könyv megjele­nése után két évvel már musical is készült belőle, majd két né­mafilm, rádiójáték, színházi adaptációk, s Victor Fleming vi­lágsikert elért filmje elevení­tette fel a barátság, a bátorság, a szeretet, az önmagunk erejébe vetett hit történetét. A kamaraszínházi bemutató is ezeket az értékeket hangsú­lyozza, kiegészítve többek kö­zött azzal, hogy a mesét, a cso­dát kicsit sem fosztja meg va­rázslatos mivoltától. Fekete Va­léria dramaturg és Tasnádi Csaba főiskolai hallgató feldol­gozásában Óz nem lepleződik le, nincsenek kis trükkjei. Nem jelenik meg a színpadon, csak hangját halljuk, és örülünk jóté­teményeinek, miközben még a kisebbek is elgondolkoznak azon, Óz a maga csodás hatal­mával a szereplőkben lévő jótu­lajdonságokat erősítette fel. Óz mégis olyan, akire minden gyermek, és talán titokban még a felnőttek is vágyakoznak, mi­közben rá kell jönni, Óz ben­nünk él, csak fel kell kutatni. A mesejáték üdítő élményt kínál, s a felnőtteknek sem kell unatkozniuk az előadás alatt. Együtt izgulunk Dorkával, To­tóval és frissen szerzett baráta­ikkal, az észt kereső Madári­jesztővel, a szívre vágyó Bádo­gemberrel, és a rettegéseivel küzdő Gyáva oroszlánnal. A dramaturg és Tasnádi Csaba rendező a történetbe a nevetést is jobban belopta, például az undok Rossz boszorkány kén­köves szagot terjesztve mosolyt is varázsol az arcokra, az ötle­tes, olykor parodisztikus dalbe­tétek kacagást váltanak ki. Meg­jelennek a mesében szimbólum- rendszerek, amelyekre ki-ki korosztályának megfelelően fel tud figyelni. A mese keretjáté­kában a kis ház lefújt teteje az otthon, a valahová tartozás jel­képeként nem hagyja el a kis­lányt, ott lebeg a feje fölött ha­talmas, színes pillangóként, de belőle alakul a várva várt Sma­ragdváros bebocsátó ajtaja, mígnem Dorka és Totó hajójává válik a hazarepítő úton. A premier jól sikerült, s a Húros Annamária tervezte fel­fújható pompás virágok és Nyugorok növekedtek, majd le­lapultak, elrepült a ház teteje, s • rápottyant a gonosz boszorkára, még akkor is, ha a boszorkány Palásti Gabriella és Varga Péter Fotó: Szundi György Az egészségre nem ártalipas Vízgondok Pécsváradon Üveg- és műanyag ballonok­ban hordják a csörgedező forrá­sokból az ivóvizet Pécsvárad egyes utcáinak lakói. A vezeté­kes víz minőségét már hónapok óta kifogásolja a lakosság. Több alkalommal kérték a polgármes­teri hivatalt, intézkedjen a rossz minőségű víz szolgáltatásának megszüntetésében. A csapból jövő víz szinte iha­tatlan lett, sárgás, iszapos volt, és az edényekben is sárgás ülé- dék maradt, nem mertek inni belőle az emberek. A bejelenté­sek nyomán foglalkozott az ivóvíz-probléméval a képvise­lőtestület is, és a polgármester több alkalommal kereste meg a Baranya Megyei Vízmű Válla­latot. Ennek nyomán az elmúlt he­tekben jelentős javulás történt a vízminőségben, de teljes mér­tékben még nem sikerült a prob­lémát megoldani, mondta la­punknak Kakas Sándor polgár- mester. Mint említette, a vízmű­től kapott tájékoztatás szerint már eddig is több vizsgálatot végeztek, de egyértelműen nem tudták igazolni a minőségrom­lás okát, egyet azonban végle­gesen tisztáztak: szerencsére egészségre ártalmas anyag nincs a vezetékes ivóvízben. Megállapították, hogy a Du­nában agresszív szén-dioxid ta­lálható és szénsav-tartalma is van a víznek. A vizsgálat során arra is következtetnek, hogy a vezetékrendszer vascsöveiben az esetenkénti pangás miatt szí- neződik el a víz, de ennek iga­zolására még további vizsgála­tokra van szükség. Amennyiben a vascsövek idéznék elő a víz elszíneződését, úgy sor kerül a kiváltásukra. Azonban nem tart­ják kizártnak azt sem, hogy mi­vel korábban a Vízhálózati rend­szerbe a pécsváradi strand mel­letti mélyfúrású kútból pótolták a vízhiányt, annak magas vas­tartalma okozhatta a víz elszí­neződését. Az elmúlt hetekben az egész vízvetezték-rendszert átmosták, és máris jelentkezett javulás a vízminőségben, de a vizsgála­tokat folyamatosan tovább vég­zik, és amennyiben a szénsav- hatás nem múlik el, a vízkivéte- lezési műnél meglevegőztetik a rendszert. A polgármester a vízmű ne­vében is elnézést kér Pécsvárad lakóitól és minden igyekeze­tükkel azon fáradoznak, hogy mielőbb jó minőségű vizet szolgáltassanak. Sántha László Árpád-kori kőfaragványok titkai A restaurálás mesterfogásai Egy kő, ha megtisztítják, sok mindenről mesél. Arról, hogy milyen lehetett a színezése, mi történt vele az évszázadok so­rán. Pusztította-e tűzvész, ned- vesedtek-e a falak, amelyeket díszített. Hogy a kő, a kőfarag- vány „beszéde” érthető legyen, művészettörténészeknek, régé­szeknek, műemlékes szakembe­reknek, restaurátoroknak, sőt vegyészeknek, geofizikusoknak kell összefogniuk. Ma már ugyanis Magyarországon is al­kalmazzák azokat a természet- tudományos, vegyi, geológiai vizsgálatokat, amelyek a kő­konzerválásban fontos szerepet kaptak. Pécsen, a Művészetek Házá­ban tegnap rendhagyó konfe­renciát tartottak „Árpád-kori kőfaragványok: polikrómia, res­taurálás” címmel, amelynek megrendezésére és témaválasz­tására éppen a pécsi székesegy­házi kőfaragványok nemrégi­ben befejeződött restaurálása adott ötletet, ahol már az emlí­tett módszereket is alkalmazták. A találkozót, melyet a pécsi Dómmúzeum Alapítvány és a Janus Pannonius Múzeum ren­dezett az amerikai Getty alapít­vány, valamint az OMFB támo­gatásával, Újvári Jenő megyei múzeumigazgató üdítő összejö­vetelnek nevezte, amelyen kü­lönböző szakmák képviselői számolhattak be egymásnak eredményeikről. Tóth Melinda művészettörté­nész volt az egyik főszervező:-Száz évvel ezelőtt került napvilágra Pécsen Közép-Eu- rópa egyik legnagyobb közép­kori szoborlelete. A szobrok a XII. századi Székesegyházat dí­szítették, és a templom XIX. század végi átépítésekor kerül­tek le az épületről. Egy időben múzeumban is bemutatták, majd ismét raktárakba kerültek. A mostani restaurálás nagy eredmény, de a végső megol­dást a Székesegyház mögött épülő új Dómmúzeum hozza majd, ahol méltó elhelyezést nyernek a szobrok. Ebben segít a Dómmúzeum Alapítvány, amely továbbra is váija a támo­gatókat. B. A. Hazatérhetnek-e a menekültek? A horvát és a magyar kor­mány, valamint az ENSZ kép­viselőinek részvételével három­oldalú találkozó volt tegnap Siklóson, a Városházán. A megbeszélést követően Thomas Birath urat, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságá­nak budapesti képviselőjét kér­tük, vonja meg a tanácskozás mérlegét.-E tárgyalássorozat, amely februárban kezdődött, a körül forog, hogy miként lehetséges a visszatérés az ENSZ csapatok által ellenőrzött, főként ke­let-szlavóniai területekre. Tud­juk, hogy a horvát kormány ré­széről már történtek lépések az emberek visszatérésének érde­kében, de elsősorban a Baranya háromszögben és a menekültek körében türelmetlenség tapasz­talható: minél előbb szeretné­nek hazatérni lakóhelyükre. Hi­szen egy újabb tél áll előttük, amelyet távol kell eltöltsenek otthonuktól. Azt is tudjuk, hogy a Baranya háromszögben nem elégségesek a feltételek, a biz­tonságos visszatéréshez. Ami­ben ma megállapodtunk az az, hogy az embereknek mindenfé­leképpen biztonságos körülmé­nyek közé kell kerülniük.- Mivel biztathatjuk a mene­külteket, és meglátása szerint mikor válik biztonságossá a ha­zatérés.- Most abban a szerencsétlen helyzetben vagyunk, hogy pon­tos dátumot, pontos hónapot nem tudunk megjelölni. Azon­ban arról biztosíthatunk min­denkit: az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az ENSZ védelmi erők minden tőlük telhetőt meg­tesznek, hogy minél hamarabb elkövetkezzék ez a nap. De az idő - bármennyire sajnálatos tény is — most még nem érett meg erre. S ezt őszintén meg kell mondanunk az embe­reknek. Kótány bábu-mását a kelleténél kicsit később vontatták be, s ha egy villanás erejéig segíteni kellett a tetőnek egyik földre érkezésé­ben. A színpad kialakítása ötle­tesen szolgálta a játékot, mégha a háttér lehetett volna mesebe­libb, színesebb is. Jól elvált azonban egymástól a realiszti­kus keretjáték szürke tónusa és a varázslatos színhelyek tarka­sága. Akár ars poeticának is fel­fogható az utolsó jelenet utáni színpadkép, a szürkébb való­ságból látható mesebeli világ részlete, a megszokottól való elvágyódás és a hazatérés öröme, a biztonsághoz való ra­gaszkodás megnyugtató érzésé­nek kettőssége. A színművészek láthatóan jól érezték magukat szerepeikben, s Dorka, Palásti Gabriella is levetette kezdeti izgalmát a sárga köves úton esett kalandok során. Dorka barátai kettős sze­reposztásban lépnek a közönség elé, a premieren a Madárijesztőt Bánky Gábor, a Gyáva orosz­lánt Pilinczes József, a Bádog­embert Matoricz József alakí­totta élménydúsan. A Szom­szédasszony, Unger Pálma bo­szorkányként is kitűnő volt, s Koszta Gabriella, Paál László, Krizsik Alfonz is hűen eljátszot­ták szerepeiket. S nem szabad elfeledkezni Totóról, Varga Pé­terről, aki szókimondó kutya­ként és tánctudásával is szóra­koztatta a közönséget. És öröm volt hallani, ha részben play backről is, hogy milyen jól éne­keltek mindnyájan. A zene 7a- mássy Zdenkó szerzeménye, melyet ifj. Rátonyi Róbert hang­szerelt, a koreográfus Kör- mendy László volt. B. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom