Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)
1992-10-10 / 280. szám
1992. október 10., szombat aj Dunántúli napló 7 Baranyai barangolások Bikái Még három-négy évvel ezelőtt is igen jól csengett Bikái neve. Ez az észak-baranyai, majd ezer főt számláló falu gyakran szerepelt az újságokban, a különféle híradásokban - főleg jól működő állami gazdaságának köszönhetően. A gazdaság azonban leszálló ágba került, ez természetesen kihatott a községre és a kívülállók érdeklődése is megcsappant. Az ÁG központja, a fák között megbúvó kastély, manapság nagyon csendes. A sárgára festett épületről sok helyen hullik a vakolat, belül, a sötét folyósokon csupán néhány lámpa világit, ugyancsak soványká- san, az idegennek vigyáznia kell, nehogy orra bukjon a szakadozott padozaton. Az irodák zöme üres, az igazgató Pesten van, a privatizáció ügyében gyakran kell elutaznia.-Várjuk ezt a lépést, egyelőre csak ingatlanokat hirdettünk meg eladásra, de senki nem jelentkezett - mondja Wohlschein Judit főkönyvelő. - Jelenleg államigazgatási felügyelet alatt áll a gazdaság, de hogy mi lesz a jövő - egyelőre senki nem tudja. Nagyon nagy a várakozás. A fiatal közgazdász a legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy eddig nem kellett csődöt jelenteni, s hogy még mindig közel 550-en dolgozhatnak. Pedig vannak gondok bőségesen: az ÁG kintlévősége megközelíti a 80 millió forintot, a tartozásuk pedig a 90 milliót. Két éve nem volt fizetésemelés, a bérszínvonal az 1990-91-es szinten van, csökken a létszám, nő az emberek létbizonytalansága. — Mit gondol, a privatizáció megoldja a mostani anomáliákat?- Pesszimista vagyok, szerintem nem lesz érdeklődés a gazdaság iránt. Úgy gondolom, hogy csak akkor lesz működőképes ez a gazdaság is, amely különben a jelenlegi formájában az év végéig meg kell, hogy szűnjön, ha a kormány támogatást ad a mezőgazdaságnak. Az elmúlt néhány évben kevés új ház épült Bikaion, azokhoz is még korábban fogtak hozzá. Tény: az állami gazdaság válsága, a szomszédos termelőszövetkezet felbomlása növelte a munkanélküliek számát. Nagy Zoltán azok közé tartozik, aki hathatós családi segít- Az igaz, hogy nem olyan látványos, mint korábban, de azért létesítettünk például falutévét, rendszeresen van adás, a járdákat is építjük, sok pénzt fordítunk az iskolásokra. Persze, kevés az a 20 millió forint, amivel gazdálkodhatunk, de mondja meg, manapság hol van elég pénz? Egyre többen kényszerülnek arra, hogy szociális segélyt kérjenek az önkormányzattól. Bojtár Józsefhé körjegyző szerint idén 1,4 millió forint áll rendelkezésre erre a célra, ám mielőtt többen felkapnák a fejüket hozzáteszi, ebben a napközis gyerekek egy főre jutó, napi 12 forintos támogatása is benne van. Rendszeresen 14 rászoruló, többnyire idős embert segélyeznek, akiknek majd 800 ezer forintot adnak. Az a fiatal hölgy, akit a falu életéről faggattam elzárkózott a neve közlésétől, de szívesen beszélgetett.- Otthon dolgozom, a féljem a gazdaságban, most kombáj- nozik, még tart a betakarítás. Jól keres, de amikor a gépműhelyben van, akkor jó ha hazahoz 12-13 ezer forintot. S ha hiszi, ha nem, ennek a nagy háznak - a kanyar fölötti kétszintes épületre mutat - a rezsije 20 000 forint havonta.- Hogyan jönnek ki?-Úgy, hogy én is munkát vállalok, mert jó szakmám van, s tudok keresni... Lénárt János újságkihordó, rokkantnyugdíjas bányász igazán tudja, hogy egyre szegényedik a falu.- Sorban mondják le a családok az újságot, mert nem tudják megvenni, illetve másra kell a pénz. Roszprim Nándor séggel egy szép házat tudott még építeni, s egyelőre munkája is van a Möbiusz alsómo- csoládi üzemében.-Nemrég még 350-en dolgoztunk, most olyan 150-en lehetünk, úgy hogy nincs sok kilátás. Mi lesz, ha utcára kerülök? Nem tudom. Annak örülök, hogy sikerült felépíteni ezt a házat, legalább a feleségemmel és a két gyerekkel van hol laknunk, mert ma már nem tudnánk az építkezésbe belefogni. — Egyéni gazdálkodóként nem lenne biztosabb a jövő?- Ahhoz pénz kellene, gépek, de megmondom őszintén, az a nagy kedvem sincsen. Régebben még tartottunk baromfit, de most nincs, aki átvegye, hasonló a helyzet a sertésekkel is. Megérkezik az após, aki az állami gazdaságban dolgozik, s tagja a bikali képviselőtestületnek.- Kiszámoltuk, egy hektár föld megművelése 30 000 forintba kerül, s amit jelenleg ki lehet hozni belőle, az 25 000 forint - mondja Héhn János. - Ez most azért érdekes, mert a gazdaság minden dolgozója kap 3 hektárnak megfelelő nagyságú aranykorona értékű földet.- Ezek szerint parlagon hagyják, mert nem érdemes művelni!-Azt azért nem! Mindenképpen megműveljük, de sokkal nagyobb energiát kell ráfordítani, többet kell dolgozni, mint ha az embernek gépei lennének. Amig bújuk, vállaljuk. Gazdasági válság ide, gazdasági válság oda - azért nem állt meg a fejlődés Bikaion, állítja a képviselő. Idegennyelvi óra az általános iskola nyelvi laboratóriumában Nyugati befektetők Vonzások és taszítások (MTI-Panoráma) - Magyar- országot találják a nyugati befektetők Kelet-Közép-Európá- ban a legvonzóbb országnak, a volt Szovjetunió utódállamait a legtaszítóbbnak, összberuházá- saik értéke mégis nagyjából azonos a két térségben. Egy bécsi cég és a Creditanstalt által készített felmérés, amely 87 multinacionális vállalattól szerzett információkon alapul, e különös körülményt azzal magyarázza, hogy a nyugati befektetők semmiképpen nem akarnak hátrányos helyzetbe kerülni a piaci részesedés megszerzésében az egykori Szovjetunióból kivált köztársaságokban, s ennek érdekében inkább vállalják a bizonytalanságokat - avagy a biztos, előre kiszámítható kellemetlenségeket. Másrészt az adatok úgy is felfoghatók, hogy Magyarország ugyanannyi beruházást vonzott területére, mint a nála sokszorosan nagyobb utódállamok. A számokat tekintve a tanulmányból az derül ki, hogy 1992-ig 4 milliárd dollárt fektettek be a megkérdezett multik Magyarországon, s bár 63 százalékuk a FÁK-országokat igen nehéz terepnek nevezte, ugyanennyi volt az ottani beruházások összege is. A FÁK után a legrosszabbnak ítélik meg a feltételeket Bulgáriában, Romániában, jobbnak, de még mindig nem kielégítőnek Csehszlovákiában és Lengyelországban. Az összegszerű beruházások tekintetében - amelynek listavezetője Magyarország és a FÁK az említett 4 milliárd dollárral - még mindig Jugoszlávia a következő, 2 milliárddal, majd Lengyelország következik 1,3 millárddal, Csehszlovákia 1 milliárddal és Románia 500 millióval. A magyarországi beruházásoknak a terület méretéhez képest aránytalan nagyságát a megkérdezettek 57 százaléka azzal magyarázta, hogy a külföldi beruházók számára ebben az országban a legkevésbé bonyolultak a feltételek. A tisztán körülhatárolt politikai keretfeltételekre érdekes módon viszonylag kevés súlyt helyeznek a nyugati cégek, s ez akkor is így van, ha a gazdasági és politikai környezetet tekintik a legfőbb problémának. E tekintetben a legkevesebb aggályuk Magyarországgal szemben van: az amerikaiak egyáltalán nem látnak Magyarországon politikai problémát, az osztrák és a német cégek azonban igen. Csehszlovákiában viszont a németek és osztrákok látnak kevesebb politikai kockázatot, mint az amerikaiak. Mellesleg ez a három ország a legszorgalmasabb kelet-közép-európai beruházó. Ausztria részvétele az ország méreteihez képest aránytalanul magas: az 50 ezer kelet-európai vegyesvállalatból 6000 az osztrák érdekeltség, Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország területén az arány a 20 százalékot is eléri. Csehszlovákiában és Lengyelországban Ausztria és Németország áll a közvetlen beruházók élén - az előbbiben 33, az utóbbiban 60 százalékkal, míg Magyarországon az Egyesült Államok 900 millió dollárral a legnagyobb közvetlen beruházó. Ami a jövőt illeti, a multinacionális vállalatok minden aggálytól függetlenül továbbra is hisznek Kelet-Közép-Európa vonzásában, s piaci részesedésüket 54 százalékuk emelni tervezi. Csak 17 százalék szándékozik csökkenteni a befektetést, elsősorban a FÁK tagországaiban és a volt Jugoszláviában. Ez utóbbiak a politikai biztonság hiányára hivatkoznak, mint ahogy a Magyarország iránt elkötelezettek számára fontos tényező az ország stabil politikai helyzete. Szászi Júlia Hosszú távú előnyökkel Szabadkereskedelmi övezet Észak-Amerikában A texasi San Antonioban George Bush amerikai, Carlos Salinas de Gortari mexikói elnök és Brian Mulroney kanadai kormányfő jelenlétében parafálták az észak-amerikai szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról szóló megállapodást. A hosszú évek munkájával kidolgozott egyezmény másfél évtized alatt számolja fel a három ország közötti vámokat, de már életbe lépte után azonnal jelentős könnyítéseket hoz. Közgazdászok egyetértenek abban, hogy a megállapodás hosszú távon előnyös a térség országainak, de nyílt kérdés, hogy a főként amerikai belső ellenállás miatt mikor léphet életbe. Szálkák Hűség-jutalom Kezdjük tanulni a törzsvevők megbecsülését, nap mint nap tapasztalhatjuk a hűséges vevőknek és üzleti partnereknek kedveskedő különféle akciókat. A minap egy nyugdíjassal esett meg: kapott egy kis csomagot, benne egy szép karórát és egy rövidke levelet, melyben az ötven éves cég megköszönte neki, hogy huszonhárom évvel ezelőtt tőlük vásárolt "cserebogár" Volkswagent. (Megjegyzem, az az autó még ma is hűséggel szolgálja eredeti tulajdonosát.) Nekilódult a fantáziám. Mi lenne akkor, ha ez a fajta figyelmesség nálunk is polgárjogot nyerne? Mondjuk harminc évi becsületes fizetés (levonások) után megjutalmazna a társadalombiztosítás, a szakszervezet, a majd félévszázados fogyasztásomat honorálná az áram-, a gáz-, a vízszolgáltató és a tömegközlekedési cég. Egyelőre azonban még annak is örülhetek, ha netán valamilyen ügyem támad velük, annak gyorsan, nagyjából udvariasan a végére járnak. A hűség-jutalommal tehát még jócskán vámunk kell. Igyekszem kivárni. Autó? Pohár meggybora mellett jót nevetek barátom hajdani döntéskényszerén. Két gyerekkel éveken át keményen spóroltak, hogy legyen autójuk. Legalább egy Trabant. Mire összejött volna az ötvenezer forintjuk, addigra azt már százért kínálták, s mire annyit sikerült összeku- porgatniuk, már az sem volt elég. Eveken át így kullogtak az árak mögött, s egyre elérhetetlenebb álomnak tűnt, hogy autójuk lesz valaha is. Végül is felesége - hiába, az asszonyokat megalkuvóbbá(?), valójában praktikusabbá teszi az élet - vitte dűlőre a családi álomkergetést. Mivel a kínkeservvel összekuporgatott forintjaikért új autót sehogy se kaphattak volna, használt kocsira meg eleve nem gondoltak, az összerakosgatott pénzüket menteni kellett. Hát vettek egy kis hegyháti telket épülettel és több tucat aránylag fiatal gyümölcsfával. Saját termésű meggybora és az általa készített vermut igencsak itatja magát. Már nagyon örül a teleknek. Az autó? Néha hasznát venné, ha volna. Most már ő nevet rajtam, mint egy négyéves Skoda boldog-büszke tulajdonosán. Sorolja, hogy busszal elér a városban bárhová, percek alatt a telkére is, mennyi gyümölcse terem, milyen jó ott fenn a csend, a nyugalom, a jó levegő, milyen csodálatos a kilátás a városra, s milyen jól esik szellemi munkája mellett az pttani dolgos kikapcsolódás. És mennyi pénzt megtakarít azzal is, hogy nincs autója! Hajjaj, ezt én jobban tudom nála! Azért nem csinál belőle titkot: ha nyerne a lottón, biztosan vennének kocsit. De csak akkor! Mert akkor tellene arra a luxusra, amit egy autó megvétele és fenntartása jelent mostanság. Második otthon Megbeszéljük a mesterrel, mikor jöhet megjavítani a gáztűzhelyemet. "Holnap reggel nyolcra ott leszek, hacsak a kocsim be nem döglik" - mondja. Pontos, mint mindig. És precíz, és megbízható, és nyugodtan rábízhatom magam és a hibás gázkészülékeimet - azt már fölösleges hozzátennem: mint mindig. Érkezésekor mosolyogva mentegetőzik: "Nem hagyott cserben az autóm, a második otthonom." Ez a "második otthonom" kijelentés nem hagyott nyugton. Megmagyarázta, hogy a különféle gázkészülékek garanciális és fizető javítása végett rengeteget van úton Dél-Dunántúlon, ezért látta el minden kényelmét szolgáló, látszatra csicsával az autóját. Szemügyre véve, tényleg van benne mini képernyős tévé, sztereó rádió, miegymás, ami a hosszú utakon a kényelmét, az otthon-érzetét szolgálja. Becsülöm a szerelőmet, ő - tanúsíthatom másokkal együtt - a maga módján megvalósította a nyugati szakember típusát. Pontos, precíz, megbízható, udvarias, segítőkész, nem használ duplán fogó ceruzát sem. A kocsijából második otthont teremtő elve valójában érthető: a jó munkához tisztességes feltételek kellenek. ő a maga módján ezt már megvalósította, megvalósíthatta. Talán ezért irigylem egyedül. De jó is lenne, ha a munkájukat tisztességgel végzők már itt tarthatnának! Murányi László Túl a Plútón Két csillagász Hawaiiban felfedezte a Naprendszer legtávolabbi tagját - egy vöröses üstökösszerű kőzetalakulatot, amely 6,4 milliárd kilométerre a Naptól, a Plútó mögött kering orbi- tális pályán. A felfedezés a tudósok szerint új adatokkal szolgálhat az üstökösök keletkezéséről és tájékoztathat Naprendszerünk természetéről. Az objektum, amelynek 192 kilométer az átmérője, 1,6 milliárd kilométerrel távolabb helyezkedik el a Naprendszerben, mint a Plútó bolygó - mondja David Jewett, a hawaii egyetem csillagásza, a felfedezők egyike.- Amit ez a két ember felfedezett, alapvető fontossággal bírhat a Naprendszer megértéséhez - állítja Alan Stem, a Southwest Research Intézet (San Antonio, Texas) kutatója. Ez csaknem annyira jelentős és izgalmas, mint egy új bolygó felfedezése. Bikái faluközpontja a kastéllyal Proksza László felvételei