Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)

1992-10-08 / 278. szám

1992. október 8., csütörtök új Dunántúli napló 3 Erősíti külföldi tevékenységét a Springer Új budapesti napilapot indítanak Környezetszennyezésért börtön? A beruházások megkezdése előtt volna szükség a törvényi szabályozásra Két éven belül a jelenlegi 375 millió márkáról 500 milli­óra kívánja növelni külföldi bevételeit az Axel Springer Verlag AG. - jelentette be a kiadó külföldi tevékenységé­ért felelős Manfred Niewiarra Hamburgban. Magyarorszá­gon a Springer cég jövő év második felére tervezi egy új napilap indítását - közölte a Világgazdaság kérdésére Bayer József, Az Axel Sprin­ger Budapest Kiadói Kft. ügyvezető igazgatója. A lap előkészítése még kezdeti fá­zisban van, ezért a cég veze­tője csak annyit árult el, hogy az új lap nem Bild Zeitung jel­legű lesz. Magyarországon eddig a Feltételezem, hogy az operák népszerűségi sikerlistáján (ha egyáltalán létezik ilyen) Doni­zetti Don Pasqualéját rangos he­lyen jegyzik. Jó szívvel írhatom hát le, hogy e sziporkázóan szellemes vígopera szereplőit a múlt péntek esti bemutatón a Pécsi Nemzeti Színház nézőte­rét megtöltő és minden színpadi játékra, ötletre élénken reagáló operakedvelők hosszú percekig tartó vastapsokkal, valódi forró premierhangulatot teremtve kö­szöntötték. Ez megerősítette a darabvá­lasztás helyességét, mert kielé­gíti énekeseinek nagyon is ért­hető szereplési igényét, arány­ban áll a társulat teherbíró ké­pességével, valamint bizonysá­gát adja, hogy a jelenlegi lét­számú magánénekesgárdával, valamint némi - csak megbe­csülést érdemlő - külső segít­séggel, korábbi énekeseink vendégként való visszalátogatá- sával (amit a színlap pontosan nem jelez, bár talán nem is fon­tos), még két-háromszoros sze­reposztásban is lehetséges egy valóban élvezetes, jó értelem­ben vett szórakoztató produkció létrehozása, mely elbűvöli a színházlátogatók, új híveket szervez e műfajnak. A premieren a címszerepet a napjainkban már klasszikusnak számító, Don Pasquale alakjá­val szinte azonosuló művész énekelte-játszotta-komédiázta végig: Gregor József. (A többi szereposztásban Kuncz László és Gogolyák György.) Az már magától értetődő, hogy Gregor sokszor értékelte hangjával ját­szi könnyedséggel győzte le a Springer körülbelül 25 millió márkát ruházott be, idei bevéte­lei a magyar piacon a becslések szerint elérik a 60-65 millió márkát. Az új, elsősorban a bu­dapesti olvasóközönség szá­mára tervezett napilapot a folyó forintbevételekből kívánják fi­nanszírozni. Fejlesztési tervei­ben a Springer Verlag jelentős szerepet szán a kelet-európai piacoknak is - írja a Frankfur­ter Allgemeine Zeitung. Manfred Niewiarra egyéb­ként reméli, hogy nem valósul meg a magyar kormány által készített törvénytervezet a nyomtatott sajtó szabályozásá­ról. A tervezet szerint külföldi befektetőknek csak egyetlen ki­adványban lehetne 100 százalé­több százszor énekelt szerep nehézségeit, ugyanakkor magá­val ragadó árnyaltsággal élte át és tárta fel e szánalmasan mu­latságos, bizakodó, boldogságra vágyó, hetvenkedő, rászedett és mélységesen megalázott ember belső válságát, mindezt olyan improvizálást elhitető természe­tességgel, mintha akkor és ott születnének meg félbemaradt mozdulatai, fintorai, közbeszó­lásai. Nem csodálható, hogy már első áriáját hosszú vastaps jutalmazta. Gregor látszólagos kiemel­kedő helyzete ellenére az elő­adás teljessége arról győzött meg, hogy nagyon is gondosan és tudatosan kialakított, jó együttes-munka eredménye e produkció sikerének titka. így volt elérhető, hogy énekesi és színész kvalitásának teljes színskálájával érvényesült Ma- latesta doktor szerepében Egri Sándor és vált baritonjának kel­lemes tónusával, mértéktartó já­tékával az előadás jelentős érté­kével. Nem volt számomra meglepő a híres „hadaró-duet- tet” megismétlésre késztető fre­netikus tapsvihar. (A másik Ma- latesta: Vághelyi Gábor). Az egyetlen női szereplőt, Norinát alakító Váradi Mariann (énekli még Dér Krisztina) újabb bizonyítékát adta, hogy érdemes a közönség kiemelten kimutatott tetszésnyilvánítása­ira. Koloratur magasságoktól sem visszariadó hangja különö­sen híres áriájában érvényesült, míg fesztelenül játékos bohó­sága mellett vibráló, az adott szituációban belső érzelmeit is tükröző, jellemformáló színészi kos érdekeltségük, a többi kiad­ványban legfeljebb 30 száza­lékban lehetnek tulajdonosok, ami neház helyzetbe hozná a Springert Magyarországon. A Springer év végéig dönteni kíván arról, hogy érdekeltséget vásárol egy moszkvai napilap­ban, vagy vegyesvállalatot alapít egy új lap indítására. A vegyes­vállalatba a kiadó dologi apport­tal, például nyomdagépek szállí­tásával járulna. A Springer ké­szül bekapcsolódni a romániai lapkiadásba is, de két sikertelen kísérlet után egyelőre nem akar betömi a csehszlovákiai piacra. Ausztriában hamarosan új fo­lyóiratot indít New néven. A Springernek az alpesi ország új­ságjai közül a Der Standardban játékára a II. felvonásban nyílt bő lehetőség. Könnyed mozgású játékstílu­sával a szerelmes Emestót - első színrelépésével - megsze­mélyesítő Haramza László, jól illeszkedett be az együttesbe. Bár kétségtelenül az ő szerepe a legkritikusabb: emlékezetem szerint e tenorszerepet korábban többé-kevésbé igényesen meg­formált, virtuóz énekesi telje­sítmény, ám meglehetősen passzív, konzervatívan merev beállítás jellemezte. A mi Er- nestónk (megszemélyesíti majd még Derecskéi Zsolt és Győrfi István is) a rendezés lendületé­ben izeg-mozog, még bukfencet is vet, sajátos zengésű tenor­hangján megszólaló szerenád­jával pedig az ígéretes bemutat­kozását követő várakozás érze­tét kelti bennünk. A jegyző rö­vid szerepében Győrfi István lépett színre. (Követik majd: Benyovszky Tamás és Rubind Péter.) Békés András átgondolt és öt­letgazdag rendezése éppúgy ki­terjedt az énekesektől elvárt szerepformálás fokozott igé­nyére, mint arra, hogy rendkívül lendületes, zökkenőmentes, a pergő szituációkat jól kihasz­náló előadást produkáljon. Mindezt a zenei megformálás­sal, megvalósítással összhang­ban érte el, amiben ideális part­nerre talált az operát betanító és vezénylő Hirsch Bencében. Irá­nyítása alatt a Pécsi Szimfoni­50 százalékos, a Tiroler Tages­zeitungban 65 százalékos érde­keltsége van. A 98 ezer példány­ban megjelenő Der Standard to­vábbra is veszteséges, ezt több mint kiegyenlíti a tiroli területi lap nyeresége. Ez utóbbiban egyébként 100 százalékos érde­keltség megszerzésére törekszik a Springer. Ausztriában a kiadó évente körülbelül 130 millió márka bevételt ér el. A Spanyolországban indított öt lapból mára kettőt megszün­tettek, de máris tervezik két újabb lap - egy autós és egy mo­toros folyóirat - kiadását. A Springer spanyolországi bevé­tele idén 40 millió márka lesz, de nyereségre egyelőre nem szá­míthatnak. (Világgazdaság) kus Zenekar igyekezett a kama­rajellegű opera négy énekesét nem túlharsogva, helyenként egészen pasztellszerűén tolmá­csolni Donizetti partitúráját. A II. felvonást bevezető zenében a trombitaszóló külső megszó­laltatását indokolatlannak érez­tem, találtak már erre ötlete­sebb megoldást. Az egyénileg is nemcsak jól éneklő, de a rendezői mozgal­masságot felfokozóan mozgó­énekkar ismétlést megér­demlő közreműködése Károly Róbert karigazgató rutinos fel- készültségét dicséri. Csik György színpadképei jól ki­használják a forgószínpad-adta lehetőségeket (a nagy duett alatt szerintem feleslegesen fo­rog!). Némi felemásság hatott zavaróan a gyakran szándékolt rendetlenséggel túlzsúfolt színpadon, ahol napjainkban reklámozott holmik éppúgy he­lyet kaptak, mint a két fősze­replő kezében az elektromos zseblámpa (azt már nem sike­rült megállapítanom, hogy Gregoré rendezői szándék sze­rint nem világított, avagy egy­szerűen elromlott?) Úgy vélem, az operatársulat minden résztvevője megtette a magáét a siker érdekében. Most a nagyérdemű közönsé­gen a sor, hogy az előadások látogatásával, tapsaival fejezze ki szeretetét e műfaj és annak művelői iránt. Dr. Nádor Tamás Az évenként egyszeri, kong­resszus jellegű találkozókon kí­vül mára időszerűvé vált, hogy az egyre nagyobb számmal lét­rejövő könyezetvédő mozgal­mak csoportjai sokkal gyakrab­ban egyeztethessék terveiket, programjukat. Ebben nagy se­gítséget nyújt majd az Autonó­mia Alapítvány Partnership programjától kapott számítógé­pes park, ami egy közvetlen kapcsolattartásra alkalmas há­lózat kiépítését teszi lehetővé a „zöld” egyesületek között. A személyes találkozók sűrűbbé tételének első állomása pedig a napokban Csillebércen rende­zett országos tanácskozás volt. A találkozón most először Baranya megyéből nem csak a pécsi Zöld Kör képviselte a zöld színeket, hanem Szabadszentki­rály, Görcsöny és a pécsi Petőfi utcai erdei iskola is. Mint Bér­ces Viktória, a pécsi Zöld Kör vezetője elmondta, a találkozó apropóját a két év óta még min­dig csak tervezet formájában lé­tező környezetvédelmi törvény újabb változata adta. A környe­zetvédő mozgalmaktól október 28-ig várják a tervezet vélemé­nyezését. A szervezetek közötti egyetértés eredményeként Csil­lebércen egy nyílt levelet fo­galmaztak Szabad Györgynek és Antall Józsefnek, melyben a környezetvédelmi törvényter­vezet mielőbbi napirendre tűzé­sét szorgalmazzák. A zöldek véleménye szerint a most induló ipari beruházások előtt lenne szükség a környezet­védelem törvényi szabályozá­sára és az egészségügyi hatásta­nulmányokra. Helyesnek tart­ják, hogy a törvénytervezet kö­telezővé teszi a területileg ille­tékes civil környezetvédő szer­vek bevonását a hatástanulmá­A Magyar-Román Baráti Társaság vezetősége úgy hatá­rozott, hogy 1993-ban Pécsett rendezi meg a magyar és román polgárok első közös fórumát. E fórum célja az lenne, hogy fel- táiják azokat az okokat, ame­lyek gátolják, hátráltatják a két nép történelmi megbékélését. A pécsi fórum előkészítésére Nem tudom, hány gyertya lobbant 6-án a pécsi Aradi Vér­tanúk útján, a mártír-tábornoki emléktáblák, a kis szobrok tö­vében. Hány koszorút vagy csak egy szál virágot fektettek eléjük? Sejtem, kevesebb lett a kegyeleti tárgy, pedig tavaly és előtte büszkén jelezte magán­ember, közintézmény, szerve­zet, csoport, hogy koszorúz, vi­rágcsokrot helyez el, beszédet mond. Főként az iskolák jeles­kedtek e szép ünnepi gesztussal. Most csak egy szólt hír- és pa- naszügyeletünkön, az Egyetem utcai Iskola, melynek diákjai az intézményi ünnep után kivonul­tak a pécsi Vértanúk utcájába. (Kezdik így is emlegetni ezt az utcát.) Most szerényebb volt a hivatalos felhívás, a mozgósítás, későn is érkezett. Egy nemzeti gyászt idéző, de örökké forradalmi ünnep fénye, méltósága fakul? Azé a napé, amely magyarságunkat, függet­lenségi büszkeségünket is jelké­pezi? Érzem, igen! Hisz március 15-én, majd augusztus 20-án is nyokba, sőt a kömyezetszeny- nyezés útján egészségügyi ká­rosodást okozóknak börtönbün­tetést is kilátásba helyez. A pécsi Zöld Kör a hatéko­nyabb és környezetkímélő energiafelhasználás terén érde­kes ötlettel állt elő: igény sze­rint a jövőben szakembereik felmérnék a lakásokban, ho­gyan lehetne jóval kevesebb energiát felhasználni. Ki gon­dolná, de ehhez a szigetelés mellett néha a falfesték-, a búto­rok színének megváltoztatása vagy a világítótestek más helyre helyezése is elég. A csillebérci találkozónak külföldi résztvevői is voltak. A magyar és román zöld mozgal­mak közti kapcsolat nyitásaként Erdély több településéről is ér­keztek környezetvédők. Szá­mukra sokkal kézzelfoghatóbb­nak tűnik a magyar zöld moz­galmak példáján elindulni, mint a nyugatabbra fekvő országo­kén. A pécsi Zöld Kör a mostani találkozáson a székelyudvarhe­lyi zöld mozgalommal épített ki közvetlen kapcsolatot. A csille­bérci találkozó eredménye volt az is, hogy a következő nem­zetközi, alternatív energiával foglalkozó konferencia szerve­zését az erdélyiek vállalták. A holland Milieukontakt Oost-Europa környezetvédelmi szervezettel való tárgyalás is ér­tékes lehetőségeket jelent a pé­csieknek. A Pécsett létesítendő kerékpárutak támogatására vo­natkozó kérésre ugyanis rend­kívül pozitívan reagált a holland szervezet képviselője. Emellett a pécsi zöldek meghívást kaptak a holland városi tömegközleke­dés és a szelídenergia felhaszná­lás tanulmányozására. Mindket­tőt időszerű lenne Pécsett is al­kalmazni. Pataki Veronika szervező bizottság alakult. El­gondolásuk szerint a fórum résztvevőit paritásos alapon hív­ják meg, s lehetővé teszik meg­figyelők jelenlétét is. A fórum iránt igen erős máris az érdek­lődés, s erdélyi hír: valószínű­leg 1994-ben Kolozsvár vállal hasonló összejövetel szervezé­sét. K. F. alig tűztek ki zászlókat a házak oromzatára, kokárda még keve­sebb díszlett. De bízom, hiszem, hogy egy szent, tényleg magyar ünnep, ha nem is piros betűvel jelzett a ka­lendáriumban, nemcsak a cere­móniák formáiban él. Az úgyne­vezett átmeneti időszak lázongá­sai után jelenleg a fakó hétköz­napok terhe nyomaszt, amely közönyt is kivált. De a szívek­ben, a lelkiismeretünkben, nem­zet- és magyarságtudatunkban, melyre szüléink is neveltek, tán nem felejtünk. Hős vagy hős­ködő, forró és ítélkező szavak helyett remélem, most már tette­ink lesznek forradalmiak a szere­tet, a békesség, az áldozatválla­lás jegyében. így tudunk igaz magyarok is lenni elődeinkre és mártír-nagyjainkra is emlékezve. A gyűlölet, az önmarcangolás, a sose-felejtés sötétje helyett szí­vünkben is gyújthatunk apró em­lék-gyertyákat és tenyerünkben kinyílhatnak a jóság-jövő, a megbocsátás törékeny virá­gai. Csuti János Donizetti: Don Pasquale A címszerepben Gregor József Läufer László felvételei Magyar és román polgárok fóruma Pécsett és Kolozsvárott így is lehet Norina szerepét Váradi Mariann énekli

Next

/
Oldalképek
Tartalom