Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)
1992-09-01 / 241. szám
10 uj Dunántúli napló 1992. szeptember 1., kedd Ä) A szerkesztőség postájából Egyre több régi, a századforduló környékén épült lakóház, villa szépül meg Pécsett a Vasútállomás környéki lakótelepen. A képünkön lévő épületet egykor MÁV építtette, ezekben a napokban újították fel kívül-és belül,valamint a tetőterét is beépítették Fotó: Läufer László Családi adatbank? Kellemetlen meglepetések, önkényes büntetések Biztosítás, biztonság? Megszűnő pécsi közkutak Pécs Város Polgármesteri Hivatalának Városfejlesztési Üzemeltetési Irodája, a Pécsi Vízmű és a Városgondnokság víztakarékossági indokkal a kö vetkező közkutak üzemeltetései szünteti be szeptembertől: Ba goly dűlő 2., Baltika u. 12., Ba ranyavár u. 13. Cserealja u. 8. Cserealja u. 22., Cserealja n 30., Cserealja dűlő, Előre u. Veterán sarok, Engels u. 201. Felsőha vi -Hegyalja u. sarok Felszabadulás u. 69., Hegyalj, u. - Zerge u. sarok, Ifjúság u parkoló, Katona J. u - Görget u. sarok, Kun u. 7/1, Marx u 67., Mező Imre —Zsigmond ii sarok, Mező Imre u. 60., Óvod,, u. 6. Patacs, Fő u. 25. Puska tér 8., Remény u. 10., Rodosz, u. 1., Szabó István - Kedves u. sarok, Székely B. u. 51., Szőlő ti 17., Thököly u. keleti vége. Komlói u. 160., Úttörő u. - Nefelejcs u. sarok, Universitas u - Kilián u. sarok, Ürögi fasor 20. Vöröskő u. 2., Vöröskő u. 8. és a Zöldfa u. 22. A felmérések szerint az említett közkutak hosszabb ideje használatlanok és utcájukban a vezetékes vízellátás lehetősége fennáll. A Pécsi Vízmű vállalta, hogy a jelzett utcákban megrendelés esetén soron kívül elvégzi a lakóházak vízvezetékre kötését. A kutak leszerelése várhatóan szeptember 1-től kezdődik. • • Önkéntes véradók Siklóson véradónapot szerveztünk, melyen 157-en adtak térítésmentesen vért. A Tenkes Bútorgyár dolgozóinak egy része munkaidő után, szabadidejét feláldozva jött el. A donorok étkeztetését - a hagyományokhoz híven - Vörösváczky Gábor látta el, mindenki megelégedésére. Köszönjük a betegek nevében: Véradó Állomás dolgozói Szerkesztői üzenet T. J. pécsi lakost kérjük - aki a „Telekocsi” cikket írta hogy jöjjön be az Új DN Szerkesztőségébe (Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. emelet 705.) A szolgáltatásokhoz egyre gyakrabban kapcsolódó fizetési felszólítások, vagy várhatók, vagy meglepetésszerűen érik a fogyasztót. Ez utóbbi akkor következik be, ha a befizetés ellenére egy félév múlva érkezik a fizetési felszólítás, vagy a befizetés igazolására szóló felkérés. A szolgáltatók különböző, egymástól lényegesen eltérő szerződési feltételeket határoznak meg egyoldalúan, például egy napos késedelem esetén már a következő hónapban 50 forint, utána 150 forint a büntetés, vagy a befizetést igazoló feladóvevényt saját érdekében egy évig, más esetben öt évig őrizze meg a fogyasztó. Az első esetből logikailag következne, ha a következő hónapban nem írtak elő büntetést a befizetési kötelezettségnek eleget tettem. A másik esetet vizsgálva megállapítható, ha egy átlag családnak ötféle befizetési kötelezettsége van havonként, akkor évenként hatvan, öt év alatt már háromszáz (!) darab befizetési igazolást kell őriznie ahhoz, hogy biztonságban érezze magát befizetés esetén is, ami már egy családi adatbanknak is megfelel. A szolgáltató vállalatok is, az elmúlt években többmilliós nagyságrendű számítógépekre vonatkozó fejlesztéseket hajtottak végre, hogy számviteli, informatikai rendszerüket korszerűsítsék, vagyis adathalmazukat számítógépre vigyék. Ebben a rendszerben az időtényező kiemelkedő fontosságú, a tárolt adatok bármikor megjeleníthetők. A számítógépek kiemelkedő hasznosságát elismerve közérdekből javaslom, hogy a feladóvevények lakossági megőrzési határidejét maximalizálják három hónapban (negyedéves egyenleg), miután ez az időtartam maximálisan elegendő arra, hogy a fogyasztó tartozása, ami a szolgáltató kintlévősége, megállapítható legyen. Ha a feltételeket általunk nem ismert pénzügyi előírások indokolják, kérem az illetékesek szives támogatását azok módosításához. Csepregi István Pécs, Légszeszgyár u. 7. Jel-tolmács tanfolyam Szeptember, vagy október hónapban szeretnénk jel-tolmács tanfolyamot indítani. Tanfolyamunk célja, hogy többen ismerjék meg a siketek jel-beszédét, a társadalom ismerje el a mi nyelvünket is, mint „kisebbségét” (együtt a németekét, horvátokét, stb.). Önkormányzatoknál, rendőrségnél, hivatalokban, tévébemondókál(I) szükség lenne erre a tudásra is. A siketek, nagyothallók is járnak hivatalokba ügyeiket intézni, s könnyebbséget jelentene számukra, ha értik a nyelvünket, pontosabban lehetne kommunikálni egymással. A társadalom vegye figyelembe és ismerje el, hogy élnek közöttük „ilyen nyelvű” egyének is, akik életük végéig ebben az állapotban maradnak, sose fognak hallani. Szeretnénk, ha tanfolyamunkon minél többen megtanulnák a jellel való beszédet, amelyet Pécsett, a Hallássérültek Országos Szövetsége Baranya megyei Szervezeténél, (Jókai ut 9.) tartunk. A részvételi díj 1000 forint személyenként. Lafferton Henrikné HOSZ Baranya megyei Szerveztének titkára Az elmúlt hetekben a gázkészülékre feltett kávéfőző önálló eletet kezdett élni. „Hanyatt- \ ágta” magát, elkezdett a tengelye körül forogni és mint egy tűzhányó krátere okádta magából a fekete masszát, amiből bőven jutott a konyha falára, a mennyezetre, a lámpaemyőre, cs a bútorzatra egyaránt. Ezt* mindaddig folytatta, amíg le nem esett a földre és meg nem szabadult a foganytyújától, tételétől, amelyek az esés következtében letörtek. Az eseményt követően nekiálltam a romok eltakarításának, .t bútor és egyéb tárgyak, valamint a falfelület, mennyezet le- tukarításának - nem nagy eredménnyel. Szomszédom, látva a kínlódásomat figyelmeztetett, hogy ilyen esetben legjobb az eredeti állapotot fenntartani és a biztosítóhoz fordulni a kár megtérítése miatt. Az Állami Biztosító pécsi. Király utcai irodájában kártérítési igényem bejelentésekor megkérdezték, hogy a kávéfőző felrobbant-e. Közöltem, hogy igen, bár nekem a robbanásról más ismereteim vannak, én istenigazából nem is tudom elképzelni, hogy egy kávéfőzőben olyan túlnyomás keletkezzen, amely azt szétdobja. A megbeszélt időpontban a kárbecslő meg is jelent és kérte a készülék bemutatását. Természetes, hogy nem a tubarózsához hasonló, csipkés szélű képAugusztus 11-én fél nyolc tájban szokásos sétánkat tettük két csemetémmel a pécsi, Melinda utcai szabadidő-parkban. Örömmel vettük észre, hogy a napokban felállítottak két új gyerekcsúszdát. A négy éves kislányom odaszaladt, hogy kipróbálja. Az örömből, csúzdázásból azonban baleset, sírás lett. A csúszda középső mélyedését derék-magasságban vékonyan befújták hőálló ezüst festékkel - bizonyára, hogy hamar száradjon - ez akadályozta a gyerek egyenletes csúszását. Megállni már nem tudott, lecsúszott a pálya aljáig, amikor felakart állni megcsúszott a meg nem száradt festékben (itt már vastagon fújták be) és elesett száját, arcát ződményt talált, hanem egy leszakadt menetű, letört fülű, tetejű, de felismerhetően kávéfőzőre hasonlító szerkezetet.- Sajnos ezt, mint felrobbant készüléket nem tudjuk figyelembe venni és a kárt nem áll módunkban megtéríteni - közölte udvarias hangon. Én viszont elmondtam, hogy nem a készülék árát, hanem csak az általa okozott kárt (konyha festését) szeretném megtéríttetni. Ez nem hatotta meg és valamilyen belső utasításra hivatkozva a kár megállapításától elzárkózott. A továbbiakban a feljegyzését lapozgatva közölte, hogyha a kárigényemnek helyt adott volna, akkor se tudná a teljes kárt megtéríteni, mert a lakás alá van biztosítva mintegy háromszáz ezer forinttal. Ekkor felhívtam a figyelmét, hogy a lakás a közelmúltban történt megvásárlásakor, az akkor megállapított napi forgalmi érték alapján lett biztosítva és ettől eltérő nyilatkozatot nem vagyok hajlandó aláírni, illetve végül mégis aláírtam a már említett megjegyzéssel. Utólag gondoltam rá, mi van akkor, ha nem egy kávéfőző, hanem egy lakástűz kapcsán kerül a biztosítóval konfliktushelyzetbe az állampolgár és az eladást bonyolító kft, vagy vállalat értékbecslését a biztosító nem fogadja el. Traj Ferenc, Pécs beverbe a csúszdába. Felrepedt az ajka, igen erősen vérzett. Nagy sírás közepette mentünk a kúthoz, hogy lemossuk a vért és kissé letörölgessük a festéket. Ekkor vettük észre, hogy a régi csúszdánál három 10-11 éves korú gyerek „munkálkodik” azon, hogy azt is befújják, tönkretegyék. Elkezdtem feléjük rohanni, de ők gyorsabbak voltak és eltűntek a park bokrai, fái között. Egyikük eldobta a festékes flakont, amely nálam van. Szomorú vagyok mint szülő, s mint ember. Ezekből és a hozzájuk hasonló gyerekekből mikor lesz felelősségteljes, másokért, a közért önzetlenül tenni akaró, és tenni képes egyén? Gargya Lajos, Pécs Ez nem gyerekcsíny! Jogi tanácsadó Balog I.-né komlói olvasónk kérdezi, hogy mennyi „gyermekszabadságra” jogosult. Az 1992. évi XXII. törvény (Munka Törvénykönyve) 132. § (2) bekezdése szerint a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. F. I-né szigetvári olvasónk közalkalmazott. A következő' hónapban betölti az öregségi korhatárt. Kérdése, hogy mennyi a felmondási ideje. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. sz. törvény 25. § (2) bekezdése szerint a közalkalmazotti munkaviszony megszüntethető: a) közös megegyezéssel, b) áthelyezéssel az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatók között, c) lemondással, d) rendkívüli lemondással, e) felmentéssel, f) azonnali hatállyal a próbaidő alatt, valamint g) elbocsátással. A törvény 30. § (1) bekezdés d) pontja szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazott nyugellátásra szerzett jogosultságot. A felmentési időt a törvény a 33. §-ában határozta meg. E szerint felmentés esetén a felmentési idő legalább két hónap, az egy évet viszont nem haladhatja meg. Ha hosszabb felmentési időben a felek sem állapodnak meg, a felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött a) öt év után egy hónappal, b) tíz év után két hónappal, c) tizenöt év után három hónappal, d) húsz év után négy hónappal, e) huszonöt év után öt hónappal, f) harminc év után hat hónappal meghosszabbodik. A (2) bekezdés előírása szerint a munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat - a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni. H. I. az iránt érdeklődik, hogy a közalkalmazott jubileumi jutalomra jogosult-e és az milyen összegű. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 78. §-a értelmében a huszonöt, harminc, illetve negyven évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár. A jubileumi jutalom: a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén két havi, b) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén három havi, c) negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öt havi illetménynek megfelelő ösz- szeg. A közalkalmazott nyugdíjazásának évében esedékessé váló jubileumi jutalmat nyugdíjazáskor kell kifizetni. Abban az esetben, ha a köz- alkalmazott legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyven éves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubielumi jutalmat a) nyugdíjazáskor részére, b) közalkalmazotti jogviszonyának elhalálozása miatt történt megszűnése esetén az örökösnek kell fizetni. ■Sk Tóth Imréné olvasónk kérdése, hogy férje a gyermek egy éves kora előtt igénybe ve- heti-e a gyermekgondozási díjat. Az 1975. évi II. törvény 25/A §-a alapján a gyermek- gondozási díj a gyermek kétéves koráig annak a biztosítottnak jár, aki: a) terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, vagy annak hiányában rendelkezik a terhességi-gyermekágyi segélyhez szükséges jogosultsági feltételekkel és b) ha munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban áll, a gyermekgondozás céljából fizetés (díjazás) nélküli szabadságot vesz igénybe. Gyermekgondozási díjra a gyermek egy éves koráig, csak az anya (egyedül álló apa), ezt követően a szülők bármelyike jogosult. Tájékoztatásul elmondjuk, hogy a törvény előírása szerint az apának a gyermekgondozási díjra jogosultság feltétéivel az igénybevétel első napján kell rendelkeznie. A 89./1990. (V. l.)MT. sz. rendelet 65. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a gyermekgondozási díjra jogosultság megállapításánál a rendelet 29. §-ában foglaltakat megfelelően kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy egyedülállónak kell tekinteni azt az apát is, akinek a házastársa (élettársa) az illetékes orvos igazolása szerint betegsége miatt a gyermekét nem tudja gondozni. Nagy B. pécsi olvasónk kérdése, hogy a műszaki főiskolára járó 19 éves gyermeke után jár-e családi pótlék. A vonatkozó jogszabályi előírások szerint a családi pótlék a középiskolai tanulmányok idejére jár a gyermek részére. Főiskolai tanulmányok esetén már nem jár családi pótlék. S. Á.
