Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)

1992-09-01 / 241. szám

1992. szeptember 1., kedd üj Dunántúli napló 7 Beszámoló a kormány két évéről Az átmenet főbb állomásai Szeptember első napjaiban vitatják a képviselők A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az elmúlt két­éves tevékenységéről készített beszámolót, amelyet a tavalyi zárszámadással együtt vitatnak meg a képviselők, várhatóan szeptember 7-8-án. A dokumentum felidézi a bé­kés átmenet főbb állomásait, a szabad választásokat, a felelős kormány munkába állásának körülményeit, a meghirdetett főbb célokat. Ezután külön fe­jezetekben tekinti át az elmúlt két év történéseit, főként az eredményekre koncentrálva. Teljes függetlenség A külpolitika területén a tel­jes szuverenitás és függetlenség helyreállítását emeli ki mint új­kori történelmünk jelentős ese­ményét. („Hogy a magyar kor­mány milyen politikai sikert ért el az évtizedekig nálunk állomá­sozó szovjet alakulatok távo­zásra bírásával, azt legjobban a szovjet csapatkivonások azóta is vontatott és késedelmes lefo­lyása mutatja Lengyelország­ban, Németországban, valamint az időközben függetlenné vált balti köztársaságokban ” - szö­gezi le az összefoglaló.) Részben a magyar kormány határozott álláspontjának ered­ményeként általános jogutód és utódszervezet nélkül szűnt meg a KGST. Hazánk - Kelet-Euró- pából elsőként - az Európa Ta­nács teljes jogú tagjává vált (egy év alatt 27 alap- és 3 ré­szegyezményhez csatlakoz­tunk), s a miniszterelnök 1991. december 16-án Brüsszelben aláírta az Európai Közösséggel kötött társulási megállapodást. Ennek értelmében 2000. de­cember 31-ig a közösség 12 tagországa és Magyarország között - a mezőgazdasági ter­mékek kivételével - teljes sza­badkereskedelmi övezet létesül, s addig is folyamatosan javul­nak a magyar áruk piacra jutási feltételei az EK-ban. A magyar külpolitika új kezdeményezése­ket tett a közép-európai regio­nális együttműködés elindítá­sára és megerősödésére, egyút­tal jelentősen megnövekedett a határon túli magyarok szerepe hazánk kapcsolatrendszerében. Külföldi tőke A világgazdasági környezet az elmúlt két évben romlott ha­zánk számára. Kárt okozott az Öböl-háború, a Szovjetunió je­lentősen csökkentette kőolaj­szállításait, a legnagyobb gon­dot pedig a keleti piacok össze­omlása okozta. A külgazdasági feltételrendszer romlásából származó közvetlen veszteség 1990-ben a magyar bruttó hazai termelés 3,5-4, 1991-ben pedig 4-5 százalékát tetté ki. Egyide­jűleg megindultak a kedvező fo­lyamatok: a hagyományos kon­vertibilis elszámolású import nagyarányú növekedése a bel­földi piacon hirtelen robba­násszerű versenykörnyezetei, árubőséget és áruválasztékot alakított ki. Magyarország lekerült a COCOM-listáról, így elhárultak az akadályok a fejlett technoló­giák beszerzése előtt. A KGST-országcsoport aránya a magyar kivitelben 20 százalék alá csökkent, míg az export 70 százaléka a fejlett ipari orszá­gokban talált felvevőpiacot. Legnagyobb kereskedelmi partnerünk Németország, az oda irányuló export 61 száza­lékkal növekedett. Átalakult és megújult az importbázis: a két­harmadában fejlett országokból származó, a korábbiaknál jobb minőségű, korszerűbb beruhá­zási eszközök és féltermékek behozatala javítja a magyar gazdaság versenyképességét. Megnőtt az érdeklődés Ma­gyarország iránt, amit az is bi­zonyít, hogy míg 1972 és 1989 között a beáramlott külföldi tőke összesen mintegy 550 millió dollár volt, az elmúlt két évben meghaladta a 2500 millió dol­lárt. A jelenleg Magyarorszá­gon működő 13 ezer vegyes vál­lalat kétharmada az elmúlt két esztendőben jött létre. Érdemes megemlíteni, hogy az Egyesült Államok az összes külföldi be­ruházás értékének mintegy 50 százalékával a legnagyobb tő­kebefektető. A működőtőke be­áramlását segítendő, gyors ütemben igyekezett megterem­teni a nemzetközi piacokon megszokott feltételeket a gaz­dasági jogalkotás, és a kormány számos új intézményt is létre­hozott. Parlamentáris rendszer Kialakult és működik a par­lamentáris rendszer, a hatalmi ágazatok egymástól függetle­nekké váltak. Kiépültek a pár­tok, a parlament és a kormány kapcsolatai, az Országgyűlés korábban soha nem látott mennyiségben alkotott törvé­nyeket. A Belügyminisztérium rend­őrminisztériumból a belügyi igazgatás polgári szerve lett. A csaknem 50 ezer fős korábbi belügyi apparátusból mintegy 10 ezer személy távozott, a ve­zető állományt szinte teljesen kicserélték. A kormány értéke­lése szerint sikerült az önkor­mányzatok számára olyan költ­ségvetési hátteret teremteni, amely biztosítja a működésük­höz, legfontosabb feladataik el­látásához szükséges pénzügyi fedezetet. 1990 óta több mint 70 ezer külföldi állampolgár keresett menedéket Magyarországon. Közülük 3500-an kaptak mene­kült-státust, mert hazájukban politikai üldözésnek voltak ki­téve. A dokumentum megfo­galmazása szerint: „példát mu­tattunk az egyre elzárkózóbb európai országoknak, hogy a genfi egyezményen túl is védel­met biztosítunk az erőszakos cselekmények miatt elmenekü- lőknek”. A kormány kiemelt belpoliti­kai kérdésként kezelte a hazai kisebbségek ügyét. Külön hiva­talt hozott létre, amelyben a munkát javarészt a kisebbsé­gekhez tartozó munkatársak végzik, így az ügyintézés anya­nyelven történhet. A költségvetés külön keretet tartalmaz a kisebbségek anya­nyelvi oktatásának kiterjeszté­sére, szintén állami pénzből új kisebbségi sajtótermékek jelen­tek meg, a rádió és a televízió kisebbségi adásai növekedtek, kedvezőbb műsoridőt kaptak. A kormány benyújtotta a kisebb­ségi törvény tervezetét, amelyet széles körben egyeztetett az érintett szervezetekkel és kö­zösségekkel. Depolitizált rendőrség Bár 1991-ben tovább romlott a bűnözési statisztika, sikerült fékezni ennek ütemét. A rend­őrségi munka teljesítőképés- sége némileg javult. A rendé­szeti szervek depolitizálása megtörtént, megszűnt az önkén­tes rendőrség, korszerűbbé vált a terrorelhárító különleges szol­gálat és a repülőtéri biztonsági szolgálat. Határainkon javult az ellenőrzés hatékonysága: 1991-ben 29 ezer határsértőt fogtak el, kétszer annyit, mint 1990-ben. Az ország történelmében elő­ször tavaly készült tézisszerűen, írásos formában összefoglalt dokumentum a honvédelem alapelveiről és követelményei­ről. A védelmi jellegű koncep­ció széles szakmai vita és egyeztetés után került a Parla­ment Honvédelmi Bizottsága elé. Privatizáció Az elmúlt években megszi­lárdultak a privatizáció intéz­ményi és jogi keretei, szélese­dett a kínálat, bővült a privati­zációs eljárások köre, a pénz­ügyi eszköztár. A tulajdonlási és privatizációs stratégia meg­valósítása során az e körbe von­ható csaknem 1900 állami válla­lat mintegy felét (a vagyonérté­ket tekintve 35-40 százalékát) érintette valamilyen formában a privatizáció. Fontos volt az egykori tulajdonosok kárpótlá­sát szabályozó törvény megal­kotása. A tulajdonviszonyok rendezését szolgálta a kárpótlási törvény mellett a szövetkezeti és az átalakulási törvény, valamint a földről szóló jogszabály. Mindezek eredményeként az év végéig a termőföld mintegy 80 százaléka magántulajdonba ke­rül Magyarországon. Gyermekek és a közlekedés Hiánypótlás a Balatonon? Változatlanul gond van a gyermekek helyes közleke­désre való nevelésével. A leg­főbb probléma, hogy az általá­nos iskolában nem kötelező a KRESZ-oktatás, az iskola ve­zetőire bízzák, hogy fakultáci­óban tanítsanak-e avagy sem. Többnyire nem tanítanak. Le­het ezt valamilyen formában pótolni? Erre vállalkozik most már sok-sok éve nyáron, természe­tesen idén is, Kárpáti Árpád, a Baranya Megyei Közlekedés- biztonsági Tanács ifjúságneve­lési szakbizottságának elnöke, iskola-igazgató. A balaton- fenyvesi gyermektáborok nya­raló lakóit rendszeresen KRESZ-játékokra, rendőrségi bemutatókra invitálják, így igyekezvén közelebb hozni a fiukat és lányokat a közleke­dési szabályokhoz. Az elmúlt két hónapban, nyolc alkalom­mal, 1200 gyereket „mozgat­tak meg”. A rendezvények Színhelye a pécsi, 3-as számú tábor volt, ahol négy-négy fős csapatok vetélkedtek és ját­szottak, de a közönség is aktí­van részt vett a feladatok meg­oldásában, a KRESZ-szel kap­csolatos kérdések megválaszo­lásában. A hangulatos, pop és rock zenével tarkított, játékos vetél­kedőkön olyanokat kérdeztek, amiket illik tudni: például, mi­lyen felszereléssel kell ellátni a kerékpárt, segédmotoros ke­rékpárt, mi a különbség az Állj, elsőbbségadás kötelező, illetve az Elsőbbségadás köte­lező táblák között... A kö­zönség a gyalogosközlekedés legfontosabb szabályairól, a forgalmi sávról, a záróvonal­ról, a zebráról, a követési tá­volságról kaptak kérdéseket, s helyes válasz esetén ajándéko­kat. Milyenek a tapasztalatok? Kárpáti Árpád szerint általában nem tudják, gyalogosként ho­gyan közlekedjenek szabályo­san az utakon, azt viszont igen - szülők figyelem! -, hogy mennyi sört lehet meginni jár­művel történő elindulás előtt, mekkora az alkohol lebomlási ideje. Sokan nem ismerik azonban a rendőri karjelzése­ket, a hazai sebességhatárokat, a rendőrlámpák egymás követő színeit, mit jelent a KRESZ-ben az udvarias­ság ... Pécsett csupán egyet­len egy iskolában, a Berek ut­caiban történik fakultáció kere­tében KRESZ-oktatás, a tá­borba onnan érkezett gyerekek közlekedési tudászíntje kie­melkedett a „mezőnyből”. A megyei közlekedési osz­tály munkatársai is többször vendégei voltak a vetélkedők­nek, magukkal hozva a legkor­szerűbb rendőrségi technikát, a BMW motorkerékpárokat és autókat, a Traffipaxot, ame­lyek talán mondani sem kell, óriási sikert arattak. Most, a tanév kezdetekor nem árt emlékeztetni gyereke­ket és szülőket a szabályos közlekedésre, s az autósokat arra, hogy az iskolák környé­kén fokozottabban figyeljenek. Kárpáti Árpád arra is emlékez­tetett, hogy a közlekedésbiz­tonsági tanács a tőle telhető minden segítséget megad az iskoláknak a KRESZ oktatá­sokhoz - csak kérjék. R. N. Megfigyelői státusz A Magyar Szocialista Párt megalakulása óta törekszik arra, hogy intézményesítse kapcsola­tait a Szocialista Intemacioná- léval, mert a nemzetközi szoci­áldemokrata mozgalom erköl­csi-politikai támogatása szá­mottevő „értéktöbbletet” jelen­tene a pártnak. Karstein Voigtnak, a Német Szociáldemokrata Párt elnök­sége nemzetközi kapcsolatok bizottsága elnökének vezetésé­vel az Intemacionálé delegáci­ója a napokban tájékozódó tár­gyalásokat folytatott Budapes-- ten az MSZP vezetőivel, szoci­áldemokrata politikusokkal. Ahogy Kovács László, az MSZP ügyvezetője pénteki saj­tótájékoztatóján elmondta: a német, osztrák, svéd, bolgár és olasz szociáldemokrata, illetve szocialista politikusokból álló küldöttség tesz javaslatot az In- temacionálé vezető testületének az intézményes kapcsolatok megteremtésére és szintjére. Noha - a hagyományoknak megfelelően - megfogalma­zandó indítványukról előzete­sen nem nyilatkoztak, Kovács László derűlátó a várható fejle­ményeket illetően. Az Intema- cionálé pártjai hajlanak arra, hogy visszaállítsák a korábban megszűnt megfigyelői státuszt, s jó esély van arra, hogy az MSZP - de rajta kívül esetleg más magyarországi párt, illetve csoport is - elnyeri ezt a stá­tuszt. A döntés előreláthatóan a szeptember közepén Berlinben összeülő kongresszuson szüle­tik meg. Kérdésünkre az ügyvivő el­mondta, hogy a szociáldemok­rata világmozgalomban a teljes jogú tag és a megfigyelő gya­korlatilag egyformán „család­tag”, az utóbbinak csak tanács­kozási joga van, szavazati nincs. Hozzátette azonban, hogy az Intemacionálé rendez­vényein, tanácskozásain a leg­ritkább esetben születnek állás- foglalások, döntések szavazás­sal. A most lezajlott megbeszélé­seket a tekintélyes külföldi szo­ciáldemokrata politikusok pozi­tívan értékelték, nyugtázva azt, hogy az MSZP a szociáldemok­ráciával azonos elveket, értéke­ket képvisel, s amikor az Inter- nacionáléhoz fűződő kapcsola­tok intézményesítését igényli, nem támaszt feltételeket és nem törekszik magyar részről a kizá­rólagos képviseletre.- bolt ­Kisebbségek Európája? Érthető a londoni Times ag­godalma? Azon kesereg a brit világbirodalom hagyományain felnőtt lap, hogy az új Európá­ban Nagy-Britannia „egy lesz a sokak közül, s még csak az sem biztos, hogy egyenlő lesz az egyenlők között”. Tény, a 12-ek Nyugat-Euró- pájában januártól megszüntetik az értékek és az emberek szabad mozgásának mindenféle eddigi korlátozását, s a politikai együttműködés új rendje is to­vább növeli a közös érdekek ér­vényesülését és jócskán lefarag a tagországok örök életűnek hitt szuverén jogaiból. Ez kemény dió mindenkinek, Angliának - úgy tűnik - különösképpen, hi­szen nagyhatalomként méretei arányában érzékeny arra, amiről le kell mondania. Kinek a ja­vára? Ha az EK - és később ta­lán egész Európa - jövőjéről van szó, ez a legnagyobb kérdő­jel a megváltozott hatalmi vi­szonyokat nehezen emésztő kontinensen. Az új típusú Európában ugyanis nem lesz többségi nem­zet: sem a 12-ek körében, s még kevésbé az egész földrészt fel­ölelő (egyelőre még kisbetűkkel írandó) lehetséges európai egyesült államokban. De elvise­lik-e majd, ha kisebbségi nem­zetnek számítanak az egészhez képest a legnagyobbak - holnap az angolok, franciák, németek, olaszok és holnapután már eset­leg az oroszok - is? Hiszen ha ez a kontinens valóban a régiók föderációjaként működik majd, ott a legfontosabb ügyekben a föderációs közérdek és akarat érvényesül majd, jó néhány - főként gazdasági - nemzeti-ál­lami előjog pedig nemzeteken túlmutató regionális érdekekbe mosódhat bele. Lehet, hogy így szorul hátra nem is túl soká az öröklétűnek látszó nemzetállam, ha kicsi, ha nagyobb, ha nőtt, ha csökkent a területe például ebben a században? A kisebbségek Európája lesz talán a nemzetek összebékülé- sének Európája? Akár a. jövő század első évtizede választ ad­hat rá - csak éppen az odave­zető út ígérkezik nagyon rázós­nak. S ha most Londonban ag­gódnak is hangosabban, azért lehet, hogy mégis mifelénk rá­zósabb. Kocsis Tamás Megjelent a Magyarok Világlapja Egy új-régi lap jelent meg augusztusban ismét az újságos standokon, amely a hazai újság­útvesztőket bejárva most már megkapaszkodni látszik a lap­tengerben. Az Új Magyar Hírek korábban Magyar Hírek cím­mel, a Magyarok Világszövet­sége lapjaként jelent meg. Az átalakulás nehézségein túljutva augusztustól új címmel, külde­tését immár jobban kifejező Magyarok Világlapja fejléccel jelenik meg a színes, 64 oldalas havilap. A magazin tulajdonosa a Magyarok Világlapja Alapít­vány, a kiadással a Magyar Táv­irati irodát bízták meg. Mint Albert Gábor főszer­kesztő elmondta, kiadványuk céljai nem változtak: szeretné­nek összekötő kapocs lenni a határainkon kívül szorult és a szétszórtságban élő magyarok, valamint az itthoniak között. A Magyarok Világlapja ennek szellemében a magyar-magyar párbeszéd orgánuma, rajta ke­resztül válthat szót, cserélhet eszmét az erdélyi magyar az Amerikában élővel, a pozsonyi az újvidékivel, s ily módon igyekszik szolgálni minden val­lási, politikai és filozófiai elfo­gultságon felülemelkedve a ti­zenhatmilliós, szétszórt, mégis egyetemes magyarság ügyét. Mindezt természetesen a lap ka­rakterének megfelelően, a szí­nes magazin keretei között, ol­vasmányos, de mindig magas színvonalon próbálják megol­dani. Arra külön ügyelnek, hogy minden egyetemes ma­gyar értéket propagáljanak. A Magyarok Világlapja távol tartja magát a napi politikai küzdelmektől, ezt annál inkább is megteheti, mert minden szer­vezettől - beleértve a Magyarok Világszövetségét is - független alapítvány adja ki, amelynek egyetlen célja a világ magyar­ságának szolgálata. Természe­tesen továbbra is figyelemmel kísérik a Magyarok Világszö­vetségének erőfeszítéseit, tevé­kenységükről tárgyilagosan tá­jékoztatják az olvasóikat. A lap Magyarországon kívül a világ 16 más országában is megjelenik. H. Zs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom