Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)

1992-09-03 / 243. szám

10 új Dunántúli napló 1992. szeptember 3., csütörtök Az Új Dunántúli Napló politikai vitafóruma Szerencsés véletlen Augusztus 31-én 6 óra 45 perckor a Varsány u. 4. szám alatti ház keleti oldalán a 9. emeletről lezuhant egy nagy be­tondarab az erkély szegély bői. Szerencsére nem tartózkodott senki a zuhanás helyén. Igen szerencsés véletlen, mert más­kor a ház lakói, gyerekei és a közeli italbolt vendégei szoktak e helyen beszélgetni, a ház lakó­inak alatta kell megközelítni a bejáratot. Az erősen mozgó ház keleti felén a 2., 4., az 5., a 8. és a 9. emeletén van omlófélben az er­kélyszegély, és emiatt egyszer egész erkélykorlát fog az alatta állókra zuhanni. Ez nem egyedi eset a 20 év után erősen lerom­lott, elhanyagolt házban, mert a háztömbhöz tartozó 8. számú házból egy egész üvegtábla zu­hant le a ház nyugati felén a ját­szótéri részre, de várható egy egész panelelem ledőlése is. A ház műszaki állapotát egy éve, a lakások megvételre való felajánlásakor levélben jeleztük a polgármester úrnak, de sajnos eddig nem volt arra ideje, hogy válaszoljon vagy intézkedjen levelünkre. Dr. Nádor Andráj Pécs, Varsány u. 4. II/6. Kétségen kívül megállapíthatóan ... Egyetlen irat sincs A kárpótlási törvényekkel kapcsolatban már eddig is sok kritikus vélemény hangzott el. Csak néhányat említek meg. Sokan már a kárpótlási törvé­nyeket önmagukban is bírálják. Ki azért, mert a mai gazdasági helyzetben nem helyes ekkora terhet a társadalomnak vállal­nia, ki azért, mert a teljes kárta­lanítás volna helyes. Sokan a li­citálást kifogásolják a földtulaj­donnál, a volt ingatlantulajdo­nosok pedig sérelmezik, hogy a volt tulajdonuk mai értékének csupán 2-3 száazlékát kapják kárpótlásként. Én most az ún. harmadik kárpótlási törvénnyel kapcso­latban szeretnék észrevételeket tenni. Az érintettek első körének ügyintézése általában problé­mamentes lehet. Ők azok, aki­ket bírói ítélettel kivégeztek. Velük kapcsolatban hivatalos iratok, bírói végzések állnak rendelkezésére. Ezek, ha nehezen is, de be­szerezhetők. Sokkal nagyobb a probléma a másik csoporttal, akik „kétségen kívül megálla­píthatóan a magyar hatóságok közreműködése következtében lelték halálukat.” Nem is tu­dom, hogy képzelték a képvise­lőink ennek „kétséget kizáró” bizonyítását. Bizonyára ők sem úgy gon­dolják, hogy annak idején az AVH verőlegényei hivatalos iratban értesítették az érintett hozzátartozót, valahogy így: „Tisztelt Asszonyom! Értesít­jük, hogy a férjét agyonvertük, halálra kínoztuk, felakasztottuk, agyonlőttük...” A valóságban, ha fellelhetők egyáltalában ezekről a szerencsétlen embe­rekről iratok, abban szívelégte­lenség, infarktus, agyvérzés stb. szerepel a halál okaként. A legtöbben egyszerűen el­tűntek. Ők azok, akiknek a sír­helye is csak így van jelölve a temetkezési vállalatnál: gratis. Álljon itt példaként az apám esete. 1950 decemberében bá­tyám, aki kereskedelmi tenge­résztiszt volt, Törökországban elhagyta a hajóját és menedék­jogot kért. Megtorlásul egyik éj­jel megjelentek az ÁVH embe­rei és apámat letartóztatták, in­ternálták. Először Inotára ke­rült, majd Kistarcsára. Egy ideig lehetett látogatni is. Kb. 1952-ben minden indok nélkül megtagadták a látogatást. Ami­kor feloszlatták az internálótá­borokat és kezdtek megnyílni a börtönök, megpróbáltunk utána­járni apám sorsának. Annyit si­került csak kideríteni, hogy apámat Kistarcsáról Budapestre a rabkórházba vitték. Ott kb. abban az időben meghalt egy rab, akinek az adatai hasonlítot­tak az apáméra, de nem voltak teljesen megegyezők (a neve sem). Azt is ki lehetett deríteni, hogy valószínű a rákoskeresz­túri temetőben hántolták el. Persze ezeket az információkat az adatközlők csak félve, négy- szemközt merték megadni. Nos, kiváncsi lennék, hogy ilyen körülmények között az érintettek hogyan tudják meg­szerezni a szükséges igazoláso­kat. Ha anyám élne, aki jogosult lenne a kárpótlásra, még azt sem igen tudná igazolni, hogy apám egyáltalán internálva volt. Ugyanis 1956-ban a forradalom idején megpróbáltam a helybeli rendőrségen utánajárni apám sorsának. Itt azonban még arról sem sikerült egyetlen iratot sem fellelni, hogy apám internálva volt. Kérem tehát a tisztelt képvi­selőket, főleg azokat, akik ré­szesei voltak az akkori megpró­báltatásoknak, ne hozzanak olyan törvényt, amely hacsak részben is, de végrehajthatatlan. Domokos Dénes Szigetvár Széchenyi u.6. Az 56-os Szövetség kérése Az 56-os Szövetség keresi Czukor Antal villamos mérnö­köt és társait, Bencze Józsefet, Lafferton Vilmost, Szászváron Csábrák Jánost, Vásárosdombó- ról Babódy Jánost, Zengővár- konyból Császár Jánost, Pécsről Bukszár Bélát, Sásdról Balogh Máriát, Molnár Imrét, Szabó Józsefet és Rabkovács Tibort, valamint Vajda Józsefet, Ka- posszekcsőről Weczl Miklóst, Noé János hozzátartozóit Dom­bóvárról, Dömötör József roko­nait, Kindler Sándort Magya- regregyről, Gáli Sándort és dr. Gerzson Istvánt Pécsről, Pata- poklosiról Jancsi Józsefet, dr. Kovács Andor főorvost és dr. Kerekes Andrásnét Pécsről, Horváth László zeneis­kola-igazgatót, Pécsről még Koszér Gézát, Vincze Sándort, Szentlőrincről Völgyi Gézát, valamint Radnai Istvánt és Varga Lajost (akik lakhelye is­meretlen), Kubicza Jánost, Sik­lósról Csala Máriát, dr. Ili Már­tont Bajáról, ők vagy hozzátar­tozóik tájékoztassanak bennün­ket az 1956-os szereplésükről. Az elhunytakkal kapcsolatban közöljék sírhelyeiket és azt, hogy a sírt gondozzák-e. Dr. Berényi István A KDNP - nyilatkozat Irányváltást! Héttagú új vezetőség a baranyai MSZDP-szervezet élén Megszűnt a szócséplés A Kereszténydemokrata Néppárt Intéző Bizottsága szombathelyi ülésén megvitatta a közép-európai térség válságje­lenségeit, a hazai belpolitikai helyzet súlyponti feladatait és a stratégiai javaslatot. A tanács­kozás eredményét a követke­zőkben foglalja össze. 1. A KDNP a kormányzati felelősségvállalás mellett lé­nyeges feladatának tartja prog­ramjának erőteljesebb érvénye­sítését. Ennek figyelembe véte­lével vállalja akár a koalíción belüli ellenzéki szerepet is, nemzetpolitikai szempontból hiteles felelős hiányában. 2. A KDNP sürgeti a gazda­ságpolitikai irányváltás azon­nali megkezdését. Az eddig folytatott gazdaságpolitika nyomán kialakult szociális fe­szültségek növekedése ma már a társadalom széles rétegei számára elfogadhatatlan, ezért szükséges a szociális igazságos­ság következetes érvényesítése. Követeli a társadalom legeleset­tebb rétegeinek, a nyugdíjasok, a gyermekes családok, a fix fi­zetésből élők és munkanélkü­liek helyzetének javítását, egy átfogó szociális törvény elfoga­dását. 3. A vidéki Magyarország hátrányos helyzete különös gondja a KDNP-nek. Sajnálattal állapítja meg, hogy a falvak, kistelepülések nehéz helyzeté­nek javítása, a lakosság napi gondjainak enyhítése helyett a kialakult támogatási rendszer mintegy konzerválta a hátrá­nyokat. A KDNP nem ért egyet a központosító törekvésekkel, meggyőződése szerint a dönté­seket a lehető legalacsonyabb szintre kell telepíteni. 4. ' A mezőgazdaság átalakítá­sára irányuló kormánypolitika koncepciótlansága súlyos aggá­lyokat kelt, ezért különösen sürgős a megfelelő agrárpiaci rendtartás és a mezőgazdasági érdekvédelmi törvények meg­hozatala. A földtulajdon rendezése so­rán számos helyen okoz gondot a környezetvédelmi területek mértéken felüli kijelölése, ami esetenként akadályozza a terme­lőszövetkeztek átalakulásának törvényes folyamatát. Az Intéző Bizottság nem ért egyet az élelmiszeripari vállala­tok szinte kizárólag külföldi tőke bevonásával történő priva­tizálásával. 5. A KDNP sajnálattal ta­pasztalja koalíciós partnerei he­lyi képviselői részéről olyan, erőfölényüket éreztető kihívó magatartás tanúsítását, amely nem felel meg az egyenjogúság és a demokrácia szabályainak. 6. Nem tartjuk időszerűnek alapvető koalíciós szerződés megkötésére törekedni. Feladat az országgyűlési munka gyakor­lati lebonyolításának, a kapcso­lattartásnak a tökéletesítése a koalíciós partnerekkel. 7. Az Intéző Bizottság termé­szetesnek tartja a párton belüli nyílt vitaszellem érvényesülé­sét, irányzatok önálló arculatá­nak kialakulását. Mindez nem gyengíti, hanem gazdagítja a pártot és erősíti politikai súlyát. 8. A KDNP olyan középpárt­nak tartja magát, amely nyitott a demokratikus követelmények­nek megfelelő, alkotmányos ke­retek között működő valameny- nyi párt irányában. Az 1994-es országgyűlési választásokon önállóan indul. 9. Hatékonyabb politikai szervezeti működés érdekében a párt őszi országos választmányi ülésén az Intéző Bizottság java­solja az elnökség kibővítését és elfogadta a párt elnökének 1992. őszére előirányzott cse­lekvési programját. A Kereszténydemokrata Néppárt Intéző Bizottsága A Magyarországi Szociál­demokrata Párt Pécs-Baranya Megyei Szervezete augusztus 29-én Komlón küldöttgyűlést tartott. Összetételére és munká­jára meghatározó volt, hogy az MSZDP XXXVIII. kongresszu­sának rendelkezései és a legfel­sőbb bíróság jogereős döntése alapján jogilag és ténylegesen megszűnt az MSZDP két szár­nya. Csak egy MSZDP létezik, amelynek elnöke ifj. dr. Bor­bély Endre. Á küldöttgyűlés az MSZDP Pécs-Baranya Megyei Szer­vezte irányítására hét tagú veze­tőséget választott. Elnöke Si­mon József, a pécs-uránvárosi alapszervezet elnöke. Két or­szágos választmányi tagot is vá­lasztottak Horváth László és Obermayer Ilona személyében. A küldöttgyűlésen beszámo­lót tartott dr. Borbély Endre az MSZDP országos elnöke. El­mondta, hogy az áprilisi kong­resszus óta az MSZDP jelentő­sen megerősödött, országszerte újabb alapszervezetek jöttek létre. így Baranyában rövid idő alatt ténylegesen megalakult a pécsi-uránvárosi alapszervezet és a nagykozári. Alakulóban van a mohácsi, és szervezése fo­lyik más alapszervezeteknek is. Á szócséplés megszűnt mind a pártvezetésben, mind az alap­szervezetekben. így a munkafe­ladatok konkrét meghatározása és megvalósítása folyik már. Egyelőre a párton belüli használatra és terjesztéssel meg­jelenik a Szociáldemokrata Hír­adó. Ez igen jelentős munkát végez a kétirányú tájékoztatás­ban és a különböző nézetek megvitatásában. Pártunk eszmei és gyakorlati munkájának haté­konyabbá tétele érdekében egy holland alapítvány is segítséget nyújt az MSZDP-nek. Az új pártvezetés nagy jelen­tőséget tulajdonít a társadalmi szervezetekkel, elsősorban a szakszervezetekkel való reális kapcsolat kiépítésére. Az MSZP-vel történt kapcsolatfel­vétel azon eredménye, hogy az MSZP elismerte az erőszakos kommunista-szociáldemokrata pártegyesítés tényét és annak rendkívül káros következmé­nyeit a magyar dolgozók és az egész magyar nép életében, megteremtette a reális érintke­zés feltételeit. A pártkapcsola­tok kiépítése folyamatosan tör­ténik. Ä legközelebbi találkozó a Kereszténydemokrata Párt el­nökével lesz. Dr. Borbély Endre rámuta­tott, hogy pártunk demokrácia értelmezése nem egyezik sem a kormány, sem az ellenzék ál­láspontjával. Az MSZDP de­mokráciája - érdekegyeztető demokrácia. Ami azt jelenti, hogy a többség egyetemes ér­dekeinek biztosítása mellett kellő súlyt kell helyezni a meg­alapozott kisebbségi állásfogla­lások és érdekek tényleges megvalósítására is. A szociál­demokrácia eszmei jellegével ellentétes a „szavazógépezeti döntés.” A mai rendkívül nehéz gaz­dasági viszonyok ellenére az MSZDP gazdasági célja to­vábbra is a népünk nagy több­ségét kitevő dolgozók - bérből, fizetésből, nyugdíjból és a kis- vállakozók alapvető érdekeinek biztosítása, a szociális piacgaz­daság jóléti államának megte­remtésével. E célért folyó mun­kában együtt kíván dolgozni mindazokkal a társadalmi szer­vezetekkel és egyénekkel, akik ennek megvalósításáért önzet­lenül hajlandók küzdeni. Az MSZDP Pécs-Baranya Megyei Szervezete FIDESZ a város élén Válasz Staub Ernőnek (MDF) A közszereplés vállalók számára elengedhetetlen fon­tosságú a visszajelzés, különö­sen a nyilvános értékelés. Ezért is fogadtuk örömmel az Új DN-ben megjelent „FIDESZ a város élén” című írást. Mert fontos a kritika, főként ha más pártból veszi magának valaki a fáradságot, hogy érvelve, írás­ban fejtse ki véleményét. Azon viszont bizonyára a cikk szer­zője sem lepődik meg, ha az ál­tala írtakkal részleteiben és egészében számos ponton nem értünk egyet. Staub Ernő elővesz néhány ügyet, egy-két gyors öltéssel a FIDESZ nyakába varrja azo­kat, azután újabb fordulattal nem is a „baklövéseket” tartja az alkalmatlanság okának, ha­nem azt „ahogy ezt a FIDESZ elviseli, pontosabban nem vi­seli el”. A felemlített konkrét ügyekkel azért nem foglalko­zom részletesen e helyütt, mert meglehetősen-etikátlan csúsz­tatás az, mintha ezen előter­jesztések mindegyike a FI­DESZ által került volna a Köz­gyűlés elé. Pedig sem a kertvá­rosi kesztyűgyár, sem a má- lomi szőlőhegy rendezési terve, sem Murai János iskola- igazgató ügye esetében ez nem így volt. Másrészt mindezen előterjesztéseket, s az összes többit, is amit Staub Ernő hi­baként felemlít, velünk együtt a koalíciós képviselők is egy­hangúan vagy nagy többséggel megszavazták. Tették ezt min­den bizonnyal az eléjük tárt in­formációk ismeretében és kép­viselői felelősségük súlyát érezve. Kedves Ernő! Nem lenne-e célszerű, etikus, sőt elengedhe­tetlen, hogy saját pártodon, il­letve a pártodhoz tartozó kép­viselők körén belül informá­lódj, s hallgasd meg érveiket arról, miért támogatták ezeket a testület által fontosnak tartott lépéseket? Egyetlen témát azonban ki­emelnék, mégpedig a Nagy La­jos Gimnázium ügyét. Ez az egyetlen az általad említettek közül, amiben a FIDESZ-es és koalíciós képviselők markán­san másként szavaztak. Nos ebben az ügyben nem a módo­sító indítványt előterjesztő FI­DESZ a vesztes, hanem a város maga, melynek érdekei elsik­kadtak a lelkesült világnézeti demonstrációban. Amíg a vá­ros a most kezdődő tanévben 12 középiskolai osztályt nem tud elhelyezni, leültetni, addig nagyvonalúan lemondott egy középiskola építésére elegendő kártalanítási összeg kéréséről. S hogy a pécsi FIDESZ-es or­szággyűlési képviselő, Trombi­tás Zoltán szótárában ez jelenti a „szabad rablást”, nem pedig az egyházi iskolák visszaadása általában, nos ez olyannyira vi­lágos, hogy több szót nem is pazarlók rá. Staub Ernő szerint megfe­ledkezünk saját sorozatos idő­közi választási eredménytelen­ségünkről. Nincs miről megfe­ledkeznünk. Pécs városában eddig egy időközi választás volt, ahol a FIDESZ 28 éves orvos jelöltje maga mögé utasí­totta a koalíciós támogatással indult városi MDF-alelnököt. Az ellenzék dolga parla­mentben és önkormányzatban légióként két dolog: bíráljon és mutasson fel alternatívákat a kormányzást végzők és a vá­lasztók felé. Mi, a FIDESZ ezt tesszük a parlamentben. Pé­csett az MDF sajnos nem bírál tárgyszerűen, hiszen ez minden vezetés munkáját könnyítené. A közgyűléseken a részükről néha elhangzó általánossá­gokra meg szoktam kérdezni a konkrétumokat, felvetéseket, kifogásokat, konkrét előter­jesztéseket. Amennyiben ez a szóhasználatoddal élve „ag­resszivitás”, azt boldogan vál­lalom, vállaljuk, mert szerin­tünk várost vezetni csak teljes erőbedobással, maximális fel­készüléssel és nyílt felelősség- vállalással lehet. Vonatkozik ez kormányzó és ellenzéki képviselőkre egyaránt. A csúsztatásokat, hazugságokat, sárral dobálást stílusként, harcmodorként nem fogadjuk el, mert nincs rá időnk és egyébként is ízlésünk ellen való. Kedves Ernő! Amennyiben az általam elmondottakra vo­natkozóan elegendő informá­ciót az MDF-es képviselőktől nem tudsz kapni (vagy tán nem is akarsz?), nagyon szívesen rendelkezésedre bocsátom a közgyűlési jegyzőkönyveket, a szavazások eredményeit, lévén azok nyilvánosak. Teszem ezt azzal az igénnyel, hogy vitáink megalapozottak legyenek, bár remélem, hogy ezek a közgyű­lésben s nem az újság hasáb­jain folynak majd. Nagy elis­merés, ha úgy tűnik, jobban exponáljuk magunkat a vitás kérdésekben a várost vezető más pártnál (ki nem koalíciós partnerünk, hanem szövetsége­sünk), mert mi fontosnak tart­juk, hogy véleményünket pon­tosan ismerje meg a választó- polgár, hogy e szerint dönthes­sen majd, ne pedig a választási kampány várható mocskolódá- sai alapján. Egyébként pedig: „FIDESZ a város élén” Hm . .. Kösz, Ernő. Baráti üdvözlettel: Dr. Mikes Éva, frakcióvezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom