Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)
1992-09-03 / 243. szám
10 új Dunántúli napló 1992. szeptember 3., csütörtök Az Új Dunántúli Napló politikai vitafóruma Szerencsés véletlen Augusztus 31-én 6 óra 45 perckor a Varsány u. 4. szám alatti ház keleti oldalán a 9. emeletről lezuhant egy nagy betondarab az erkély szegély bői. Szerencsére nem tartózkodott senki a zuhanás helyén. Igen szerencsés véletlen, mert máskor a ház lakói, gyerekei és a közeli italbolt vendégei szoktak e helyen beszélgetni, a ház lakóinak alatta kell megközelítni a bejáratot. Az erősen mozgó ház keleti felén a 2., 4., az 5., a 8. és a 9. emeletén van omlófélben az erkélyszegély, és emiatt egyszer egész erkélykorlát fog az alatta állókra zuhanni. Ez nem egyedi eset a 20 év után erősen leromlott, elhanyagolt házban, mert a háztömbhöz tartozó 8. számú házból egy egész üvegtábla zuhant le a ház nyugati felén a játszótéri részre, de várható egy egész panelelem ledőlése is. A ház műszaki állapotát egy éve, a lakások megvételre való felajánlásakor levélben jeleztük a polgármester úrnak, de sajnos eddig nem volt arra ideje, hogy válaszoljon vagy intézkedjen levelünkre. Dr. Nádor Andráj Pécs, Varsány u. 4. II/6. Kétségen kívül megállapíthatóan ... Egyetlen irat sincs A kárpótlási törvényekkel kapcsolatban már eddig is sok kritikus vélemény hangzott el. Csak néhányat említek meg. Sokan már a kárpótlási törvényeket önmagukban is bírálják. Ki azért, mert a mai gazdasági helyzetben nem helyes ekkora terhet a társadalomnak vállalnia, ki azért, mert a teljes kártalanítás volna helyes. Sokan a licitálást kifogásolják a földtulajdonnál, a volt ingatlantulajdonosok pedig sérelmezik, hogy a volt tulajdonuk mai értékének csupán 2-3 száazlékát kapják kárpótlásként. Én most az ún. harmadik kárpótlási törvénnyel kapcsolatban szeretnék észrevételeket tenni. Az érintettek első körének ügyintézése általában problémamentes lehet. Ők azok, akiket bírói ítélettel kivégeztek. Velük kapcsolatban hivatalos iratok, bírói végzések állnak rendelkezésére. Ezek, ha nehezen is, de beszerezhetők. Sokkal nagyobb a probléma a másik csoporttal, akik „kétségen kívül megállapíthatóan a magyar hatóságok közreműködése következtében lelték halálukat.” Nem is tudom, hogy képzelték a képviselőink ennek „kétséget kizáró” bizonyítását. Bizonyára ők sem úgy gondolják, hogy annak idején az AVH verőlegényei hivatalos iratban értesítették az érintett hozzátartozót, valahogy így: „Tisztelt Asszonyom! Értesítjük, hogy a férjét agyonvertük, halálra kínoztuk, felakasztottuk, agyonlőttük...” A valóságban, ha fellelhetők egyáltalában ezekről a szerencsétlen emberekről iratok, abban szívelégtelenség, infarktus, agyvérzés stb. szerepel a halál okaként. A legtöbben egyszerűen eltűntek. Ők azok, akiknek a sírhelye is csak így van jelölve a temetkezési vállalatnál: gratis. Álljon itt példaként az apám esete. 1950 decemberében bátyám, aki kereskedelmi tengerésztiszt volt, Törökországban elhagyta a hajóját és menedékjogot kért. Megtorlásul egyik éjjel megjelentek az ÁVH emberei és apámat letartóztatták, internálták. Először Inotára került, majd Kistarcsára. Egy ideig lehetett látogatni is. Kb. 1952-ben minden indok nélkül megtagadták a látogatást. Amikor feloszlatták az internálótáborokat és kezdtek megnyílni a börtönök, megpróbáltunk utánajárni apám sorsának. Annyit sikerült csak kideríteni, hogy apámat Kistarcsáról Budapestre a rabkórházba vitték. Ott kb. abban az időben meghalt egy rab, akinek az adatai hasonlítottak az apáméra, de nem voltak teljesen megegyezők (a neve sem). Azt is ki lehetett deríteni, hogy valószínű a rákoskeresztúri temetőben hántolták el. Persze ezeket az információkat az adatközlők csak félve, négy- szemközt merték megadni. Nos, kiváncsi lennék, hogy ilyen körülmények között az érintettek hogyan tudják megszerezni a szükséges igazolásokat. Ha anyám élne, aki jogosult lenne a kárpótlásra, még azt sem igen tudná igazolni, hogy apám egyáltalán internálva volt. Ugyanis 1956-ban a forradalom idején megpróbáltam a helybeli rendőrségen utánajárni apám sorsának. Itt azonban még arról sem sikerült egyetlen iratot sem fellelni, hogy apám internálva volt. Kérem tehát a tisztelt képviselőket, főleg azokat, akik részesei voltak az akkori megpróbáltatásoknak, ne hozzanak olyan törvényt, amely hacsak részben is, de végrehajthatatlan. Domokos Dénes Szigetvár Széchenyi u.6. Az 56-os Szövetség kérése Az 56-os Szövetség keresi Czukor Antal villamos mérnököt és társait, Bencze Józsefet, Lafferton Vilmost, Szászváron Csábrák Jánost, Vásárosdombó- ról Babódy Jánost, Zengővár- konyból Császár Jánost, Pécsről Bukszár Bélát, Sásdról Balogh Máriát, Molnár Imrét, Szabó Józsefet és Rabkovács Tibort, valamint Vajda Józsefet, Ka- posszekcsőről Weczl Miklóst, Noé János hozzátartozóit Dombóvárról, Dömötör József rokonait, Kindler Sándort Magya- regregyről, Gáli Sándort és dr. Gerzson Istvánt Pécsről, Pata- poklosiról Jancsi Józsefet, dr. Kovács Andor főorvost és dr. Kerekes Andrásnét Pécsről, Horváth László zeneiskola-igazgatót, Pécsről még Koszér Gézát, Vincze Sándort, Szentlőrincről Völgyi Gézát, valamint Radnai Istvánt és Varga Lajost (akik lakhelye ismeretlen), Kubicza Jánost, Siklósról Csala Máriát, dr. Ili Mártont Bajáról, ők vagy hozzátartozóik tájékoztassanak bennünket az 1956-os szereplésükről. Az elhunytakkal kapcsolatban közöljék sírhelyeiket és azt, hogy a sírt gondozzák-e. Dr. Berényi István A KDNP - nyilatkozat Irányváltást! Héttagú új vezetőség a baranyai MSZDP-szervezet élén Megszűnt a szócséplés A Kereszténydemokrata Néppárt Intéző Bizottsága szombathelyi ülésén megvitatta a közép-európai térség válságjelenségeit, a hazai belpolitikai helyzet súlyponti feladatait és a stratégiai javaslatot. A tanácskozás eredményét a következőkben foglalja össze. 1. A KDNP a kormányzati felelősségvállalás mellett lényeges feladatának tartja programjának erőteljesebb érvényesítését. Ennek figyelembe vételével vállalja akár a koalíción belüli ellenzéki szerepet is, nemzetpolitikai szempontból hiteles felelős hiányában. 2. A KDNP sürgeti a gazdaságpolitikai irányváltás azonnali megkezdését. Az eddig folytatott gazdaságpolitika nyomán kialakult szociális feszültségek növekedése ma már a társadalom széles rétegei számára elfogadhatatlan, ezért szükséges a szociális igazságosság következetes érvényesítése. Követeli a társadalom legelesettebb rétegeinek, a nyugdíjasok, a gyermekes családok, a fix fizetésből élők és munkanélküliek helyzetének javítását, egy átfogó szociális törvény elfogadását. 3. A vidéki Magyarország hátrányos helyzete különös gondja a KDNP-nek. Sajnálattal állapítja meg, hogy a falvak, kistelepülések nehéz helyzetének javítása, a lakosság napi gondjainak enyhítése helyett a kialakult támogatási rendszer mintegy konzerválta a hátrányokat. A KDNP nem ért egyet a központosító törekvésekkel, meggyőződése szerint a döntéseket a lehető legalacsonyabb szintre kell telepíteni. 4. ' A mezőgazdaság átalakítására irányuló kormánypolitika koncepciótlansága súlyos aggályokat kelt, ezért különösen sürgős a megfelelő agrárpiaci rendtartás és a mezőgazdasági érdekvédelmi törvények meghozatala. A földtulajdon rendezése során számos helyen okoz gondot a környezetvédelmi területek mértéken felüli kijelölése, ami esetenként akadályozza a termelőszövetkeztek átalakulásának törvényes folyamatát. Az Intéző Bizottság nem ért egyet az élelmiszeripari vállalatok szinte kizárólag külföldi tőke bevonásával történő privatizálásával. 5. A KDNP sajnálattal tapasztalja koalíciós partnerei helyi képviselői részéről olyan, erőfölényüket éreztető kihívó magatartás tanúsítását, amely nem felel meg az egyenjogúság és a demokrácia szabályainak. 6. Nem tartjuk időszerűnek alapvető koalíciós szerződés megkötésére törekedni. Feladat az országgyűlési munka gyakorlati lebonyolításának, a kapcsolattartásnak a tökéletesítése a koalíciós partnerekkel. 7. Az Intéző Bizottság természetesnek tartja a párton belüli nyílt vitaszellem érvényesülését, irányzatok önálló arculatának kialakulását. Mindez nem gyengíti, hanem gazdagítja a pártot és erősíti politikai súlyát. 8. A KDNP olyan középpártnak tartja magát, amely nyitott a demokratikus követelményeknek megfelelő, alkotmányos keretek között működő valameny- nyi párt irányában. Az 1994-es országgyűlési választásokon önállóan indul. 9. Hatékonyabb politikai szervezeti működés érdekében a párt őszi országos választmányi ülésén az Intéző Bizottság javasolja az elnökség kibővítését és elfogadta a párt elnökének 1992. őszére előirányzott cselekvési programját. A Kereszténydemokrata Néppárt Intéző Bizottsága A Magyarországi Szociáldemokrata Párt Pécs-Baranya Megyei Szervezete augusztus 29-én Komlón küldöttgyűlést tartott. Összetételére és munkájára meghatározó volt, hogy az MSZDP XXXVIII. kongresszusának rendelkezései és a legfelsőbb bíróság jogereős döntése alapján jogilag és ténylegesen megszűnt az MSZDP két szárnya. Csak egy MSZDP létezik, amelynek elnöke ifj. dr. Borbély Endre. Á küldöttgyűlés az MSZDP Pécs-Baranya Megyei Szervezte irányítására hét tagú vezetőséget választott. Elnöke Simon József, a pécs-uránvárosi alapszervezet elnöke. Két országos választmányi tagot is választottak Horváth László és Obermayer Ilona személyében. A küldöttgyűlésen beszámolót tartott dr. Borbély Endre az MSZDP országos elnöke. Elmondta, hogy az áprilisi kongresszus óta az MSZDP jelentősen megerősödött, országszerte újabb alapszervezetek jöttek létre. így Baranyában rövid idő alatt ténylegesen megalakult a pécsi-uránvárosi alapszervezet és a nagykozári. Alakulóban van a mohácsi, és szervezése folyik más alapszervezeteknek is. Á szócséplés megszűnt mind a pártvezetésben, mind az alapszervezetekben. így a munkafeladatok konkrét meghatározása és megvalósítása folyik már. Egyelőre a párton belüli használatra és terjesztéssel megjelenik a Szociáldemokrata Híradó. Ez igen jelentős munkát végez a kétirányú tájékoztatásban és a különböző nézetek megvitatásában. Pártunk eszmei és gyakorlati munkájának hatékonyabbá tétele érdekében egy holland alapítvány is segítséget nyújt az MSZDP-nek. Az új pártvezetés nagy jelentőséget tulajdonít a társadalmi szervezetekkel, elsősorban a szakszervezetekkel való reális kapcsolat kiépítésére. Az MSZP-vel történt kapcsolatfelvétel azon eredménye, hogy az MSZP elismerte az erőszakos kommunista-szociáldemokrata pártegyesítés tényét és annak rendkívül káros következményeit a magyar dolgozók és az egész magyar nép életében, megteremtette a reális érintkezés feltételeit. A pártkapcsolatok kiépítése folyamatosan történik. Ä legközelebbi találkozó a Kereszténydemokrata Párt elnökével lesz. Dr. Borbély Endre rámutatott, hogy pártunk demokrácia értelmezése nem egyezik sem a kormány, sem az ellenzék álláspontjával. Az MSZDP demokráciája - érdekegyeztető demokrácia. Ami azt jelenti, hogy a többség egyetemes érdekeinek biztosítása mellett kellő súlyt kell helyezni a megalapozott kisebbségi állásfoglalások és érdekek tényleges megvalósítására is. A szociáldemokrácia eszmei jellegével ellentétes a „szavazógépezeti döntés.” A mai rendkívül nehéz gazdasági viszonyok ellenére az MSZDP gazdasági célja továbbra is a népünk nagy többségét kitevő dolgozók - bérből, fizetésből, nyugdíjból és a kis- vállakozók alapvető érdekeinek biztosítása, a szociális piacgazdaság jóléti államának megteremtésével. E célért folyó munkában együtt kíván dolgozni mindazokkal a társadalmi szervezetekkel és egyénekkel, akik ennek megvalósításáért önzetlenül hajlandók küzdeni. Az MSZDP Pécs-Baranya Megyei Szervezete FIDESZ a város élén Válasz Staub Ernőnek (MDF) A közszereplés vállalók számára elengedhetetlen fontosságú a visszajelzés, különösen a nyilvános értékelés. Ezért is fogadtuk örömmel az Új DN-ben megjelent „FIDESZ a város élén” című írást. Mert fontos a kritika, főként ha más pártból veszi magának valaki a fáradságot, hogy érvelve, írásban fejtse ki véleményét. Azon viszont bizonyára a cikk szerzője sem lepődik meg, ha az általa írtakkal részleteiben és egészében számos ponton nem értünk egyet. Staub Ernő elővesz néhány ügyet, egy-két gyors öltéssel a FIDESZ nyakába varrja azokat, azután újabb fordulattal nem is a „baklövéseket” tartja az alkalmatlanság okának, hanem azt „ahogy ezt a FIDESZ elviseli, pontosabban nem viseli el”. A felemlített konkrét ügyekkel azért nem foglalkozom részletesen e helyütt, mert meglehetősen-etikátlan csúsztatás az, mintha ezen előterjesztések mindegyike a FIDESZ által került volna a Közgyűlés elé. Pedig sem a kertvárosi kesztyűgyár, sem a má- lomi szőlőhegy rendezési terve, sem Murai János iskola- igazgató ügye esetében ez nem így volt. Másrészt mindezen előterjesztéseket, s az összes többit, is amit Staub Ernő hibaként felemlít, velünk együtt a koalíciós képviselők is egyhangúan vagy nagy többséggel megszavazták. Tették ezt minden bizonnyal az eléjük tárt információk ismeretében és képviselői felelősségük súlyát érezve. Kedves Ernő! Nem lenne-e célszerű, etikus, sőt elengedhetetlen, hogy saját pártodon, illetve a pártodhoz tartozó képviselők körén belül informálódj, s hallgasd meg érveiket arról, miért támogatták ezeket a testület által fontosnak tartott lépéseket? Egyetlen témát azonban kiemelnék, mégpedig a Nagy Lajos Gimnázium ügyét. Ez az egyetlen az általad említettek közül, amiben a FIDESZ-es és koalíciós képviselők markánsan másként szavaztak. Nos ebben az ügyben nem a módosító indítványt előterjesztő FIDESZ a vesztes, hanem a város maga, melynek érdekei elsikkadtak a lelkesült világnézeti demonstrációban. Amíg a város a most kezdődő tanévben 12 középiskolai osztályt nem tud elhelyezni, leültetni, addig nagyvonalúan lemondott egy középiskola építésére elegendő kártalanítási összeg kéréséről. S hogy a pécsi FIDESZ-es országgyűlési képviselő, Trombitás Zoltán szótárában ez jelenti a „szabad rablást”, nem pedig az egyházi iskolák visszaadása általában, nos ez olyannyira világos, hogy több szót nem is pazarlók rá. Staub Ernő szerint megfeledkezünk saját sorozatos időközi választási eredménytelenségünkről. Nincs miről megfeledkeznünk. Pécs városában eddig egy időközi választás volt, ahol a FIDESZ 28 éves orvos jelöltje maga mögé utasította a koalíciós támogatással indult városi MDF-alelnököt. Az ellenzék dolga parlamentben és önkormányzatban légióként két dolog: bíráljon és mutasson fel alternatívákat a kormányzást végzők és a választók felé. Mi, a FIDESZ ezt tesszük a parlamentben. Pécsett az MDF sajnos nem bírál tárgyszerűen, hiszen ez minden vezetés munkáját könnyítené. A közgyűléseken a részükről néha elhangzó általánosságokra meg szoktam kérdezni a konkrétumokat, felvetéseket, kifogásokat, konkrét előterjesztéseket. Amennyiben ez a szóhasználatoddal élve „agresszivitás”, azt boldogan vállalom, vállaljuk, mert szerintünk várost vezetni csak teljes erőbedobással, maximális felkészüléssel és nyílt felelősség- vállalással lehet. Vonatkozik ez kormányzó és ellenzéki képviselőkre egyaránt. A csúsztatásokat, hazugságokat, sárral dobálást stílusként, harcmodorként nem fogadjuk el, mert nincs rá időnk és egyébként is ízlésünk ellen való. Kedves Ernő! Amennyiben az általam elmondottakra vonatkozóan elegendő információt az MDF-es képviselőktől nem tudsz kapni (vagy tán nem is akarsz?), nagyon szívesen rendelkezésedre bocsátom a közgyűlési jegyzőkönyveket, a szavazások eredményeit, lévén azok nyilvánosak. Teszem ezt azzal az igénnyel, hogy vitáink megalapozottak legyenek, bár remélem, hogy ezek a közgyűlésben s nem az újság hasábjain folynak majd. Nagy elismerés, ha úgy tűnik, jobban exponáljuk magunkat a vitás kérdésekben a várost vezető más pártnál (ki nem koalíciós partnerünk, hanem szövetségesünk), mert mi fontosnak tartjuk, hogy véleményünket pontosan ismerje meg a választó- polgár, hogy e szerint dönthessen majd, ne pedig a választási kampány várható mocskolódá- sai alapján. Egyébként pedig: „FIDESZ a város élén” Hm . .. Kösz, Ernő. Baráti üdvözlettel: Dr. Mikes Éva, frakcióvezető
