Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)

1992-09-26 / 266. szám

10 üj Dunántúli napló 1992. szeptember 26., szombat A tudás, az elhivatottság a mi legnagyobb kincsünk Részletek Tekeres Miklósnak, a Pécsi Orvostudományi Egyetem gazdasági rektorhelyettesének tanévnyitó beszédéből Dr. Tekeres Miklós Országunk, társadalmunk tör­ténelmi változások idejét éli. Tele vagyunk gondokkal, félt­jük jelenünket és jövőnket. Sze­retnénk minden problémát gyorsan és jól megoldani. Sze­retnénk csak magunkkal tö­rődni, megkeresni és megtalálni mindenben a legjobb megol­dást. Szeretnénk siettetni a tár­sadalmi és gazdasági átalakulás ütemét. Ezt akarjuk mindnyá­jan, ezen fáradozunk, ezért dol­gozunk. Vállalnunk kell minden áldozatot azért, hogy olyan or­szágot teremthessünk meg, amely boldog, szabad és nyu­godt életet ad minden becsüle­tes állampolgárnak. Meggy őződéem, hogy jö­vőnk, országunk sorsa a fiatalok kitartó, szorgalmas munkájától függ. Éppen ezért minden okta­tási intézmény, így a mi orvos- egyetemünk is óriási felelős­séggel tartozik népünknek, or­szágunknak, de önmagának is azért, hogy az egyetemre háruló nemes feladatot, az oktatást mi­lyen eredménnyel oldja meg. Tudatában kell lennünk annak, hogy az oktatás, az orvosképzés és főiskolai képzés a leglénye­gesebb és meghatározó eleme egyetemünknek. A tanévnyitó ünnepség olyan alkalom, amikor az egyetem vezetése számot adhat olyan fontos kérdésekről, amelyek egyetemünk életét, terveinket, feladataink és célkitűzéseink megvalósítását szorosan érintik. Ez alkalommal a POTE jelenét és jövőjét meghatározó gazda­sági kérdésekről kívánok átte­kintést adni. A POTE gazdasági és orvosi szakértői az 1991. évi költség- vetés adatai alapján kiszámítot­ták, egy orvostanhallgató egy­éves átlagos oktatási költsége 560 912 forint. Nagy összegről van itt szó, amivel a lehető leg­jobban, lelkiismeretesen, a leg­hatékonyabban kell gazdálkod­nunk. Elszámolásra kényszerü­lünk: fel kell mutatnunk azt az értéket, amit pénzünkön meg­vettünk. Nekünk az oktatás költségei címén végül is a Par­lamenttől, a főhatóságunktól és támogatóinktól kapott, bizony nagyon nehezen előteremtett pénz, anyagi juttatás ellenérté­keként le kell tennünk valamit, ami az orvosegyetem legfonto­sabb feladata: a magas szintű, kiváló minőségű orvosképzés. Nagyon sok még a tennivalónk, hogy minőségben és mennyi­ségben egyaránt versenyképe­sek legyünk a szellemi tőke pia­cán. Az előzőekben említett ko­moly, életbevágóan fontos kér­dés a másik oldalán az orvos- tanhallgató, a főiskolás áll. Semmivel nem kisebb a felelős­sége, mint oktatójának. Éppen ezért jó lenne, ha tudatosulna minden hallgatóban, hogy első a kötelesség, vagyis az intezív tanulás, és ha ebben jeeleske- dett, élhet jogaival, és érdemli ki azt a megbecsülsét, amivel a képviselői az Egyetemi Tanács testületében helyet és beleszó­lást kapnak az egyetem irányí­tásában. Az oktatókat és hallga­tókat szeretném figyelmeztetni arra, hogy a tanítást és a szigorú számonkérést tekintsék fontos kérdésnek. A tudományos munka anyagi támogatására egyetemünk kb. 100 millió forint összeget nyert el az OTKA Műszerközpont, a FEFA, és PHARE program ke­retében. Jelentős összegről van itt szó, különösen ha összevet­jük a klinikai intézetek jóval szerényebb anyagi forrásaival. Az időnként nehezen átte­kinthető pályázati rendszer ko­ordinálására egyetemünk saját keretein belül működtetett pá­lyázati irodát kíván létesíteni, együttműködve a Pécsi Univer­sitas pályázati irodájával. Egyetemünk a költségvetés­ből műszer cserepótlásra a cél­zott pályázatokkal elnyerhető endoszkópok és röntgen készü­lékek beszerzésére az 1991/92 évre 100 millió forintot kapott. Ebből az összegből 25 millió forintot a korábbi rendelések kiegyenlítésére és cserepótlásra használtunk fel 1991-ben, mivel a pénzforrást átmenetileg zárol­ták. Az idén 75 millió forint ér­tékű beszerzés valósulhat meg, amiből ez ideig 46 millió forin­tot fizettünk ki. A még rendel­kezésre álló összeg a folyamat­ban lévő és a még véglegesen el nem döntött műszer vásárlásá­hoz szükséges. Egyetemünk életében mindig fontos esemény egy-egy új léte­sítmény kialakítása. Beruházá­saink egyik büszkesége a Szülé­szeti Klinika rekonstrukciós bővítése, aminek első üteme 1987/89-ben a konyha és tante­rem átalakításával zárult. A má­sodik ütemben 1989/91-ben a hotel-szárny építése fejeződött be és talán az egyetlen európai színvonalat biztosító betegel­látó egységünk. A beruházás összege kb. 290 millió forint ér­tékű. Az Ifjúság u. északi oldalán 1984/89-ben a telek kisajátítása után (ami 60 millió forint kifize­tést jelentett), 1991-ben megin­dult a művese állomás építése. Az átadás várható időpontja 1993 második félév, amikor a dialyzáló állomás már teljes ka­pacitással dolgozhat. A beruhá­zás 750 millió forint felhaszná­lásával valósulhat meg. Nagy öröm mindnyájunk számára, hogy egy olyan korszerű léte­sítménnyel gazdagodunk, ami a betegellátás színvonalát és ha­tékonyságát javítja és ami alap­ját jelenti a vesetranszplantációs programnak is. Megvalósult beruházásaink kapcsán szeretném kiemelni, hogy mindezeket a létesítmé­nyeket, illetve a megkezdett építkezéseket egyetemünk előző vezetése kezdeményezte, mi csupán folytattuk, illetve folytatjuk ezt a munkát. Számos egyéb területen is hasonló a helyzet, ha nem is ennyire kéz­zelfoghatóan, láthatón. Úgy vé­lem, elismeréssel tartozunk előző rektorunknak dr. Bauer Miklós professzornak minden olyan kezdeményezésért, ami egyetemünk fejlesztését, gyara­podását szolgálta és amelynek megvalósulásáért ma örülhe­tünk. Fejlesztési programunk kö­vetkező lépése a Traumatoló­giai Központ létrehozása a Honvédkórházban és az I. Kli­nikai Tömb komplex rekonst­rukciójának beindítása. Elöregedett, itt-ott omladozó épületeink nagyjavítására 1992-ben egy nemrégen meg­kapott póthitellel együtt 81 mil­lió forintot fordítottunk. Az I. Klinikai Tömb sterilizáló felújí­tása, a szennyvízvezeték cse­réje, az I. Belklinika laborató­rium felújítása, az Elméleti Tömb gázvezeték cseréje, a boncterem felújítása, az aula te­tőszigetelése, a felvonók és elektromos hálózat felújítása, a Fogászati Klinika helyreállí­tása, a gyermeksebészeti műtő rekonstrukciója, a garázs födém javítása jelentik a keretösszeg megvalósult és tervezett fel- használását. A karbantartás címén kapott keretből nagyjavítás jellegű munkákra az idén 17 millió fo­rintot használtunk fel a mosoda födém megerősítésére, az új elektronmikroszkópos laborató­rium kialakítására, illetve az in­tézetek átszervezése során fel­merült átalakításokra és II. Belklinika laboratórium helyre- állítására. Számos, sürgetően fontos nagyjavítási feladatunk van, amelynek ütemezésén és szer­vezésén dolgozunk. Ezek közül kiemelem a halaszthatatlan I. Klinikai Tömb teljes rekonst­rukcióját, különös tekintettel az új klinikai profilok megvalósí­tására, a Bőrklinika már jóvá­hagyott rekonstrukcóját, az energetikai rendszer üzembiz­tonsági és gazdaságossági köve­telményeknek megfelelő kor­szerűsítését. Legkritikusabb problémánk az egyetemre háruló betegellá­tási feladatok egyre súlyosabb fedezethiánya, ami veszélyez­teti a mindennapi gyógyító munkát. Költségvetésünket az előző évhez viszonyítva 5%-os növeléssel tervezték, ezzel szemben a tényleges infláció 20% feletti. Ez a folyamat évek óta tart és fokozatos elszegé­nyedéshez vezet, időnként vál­ságos helyzetet teremtve. Az ér­sebészet, angiografia, a CT vizsgálatok, művese dialysis, pacemaker implantáció, a lymphoma diagnosztikai refe­rencia centrum költségei, a köt­szer, egyszerhasználatos eszkö­zök áremelkedése, az immuno­lógiai diagnosztika, a Váradó Állomás diagnosztikai tevé­kenysége, a csípőprotézis műté­tek tényleges költsége jelentő­sen megnőtt. Az áremelkedés il­letve kismértékben a munka vo­lumenének megnövekedése mi­att a betegellátással szorosan összefüggő fedezethiányunk 101 millió forint. A gyógyszerköltségek terve­zett, kb. 260 millió forint ke­retösszege nem lesz elegendő, mivel a várható költség 330 mil­lió, ami kb. 70 millió forint túl­lépést jelent. Ilyen körülmények között a megszorító intézkedések elle­nére sem zárható ki, hogy az év utolsó negyedében betegellátási feladataink teljesítése veszélybe kerül. Társegyetemeink hasonló vagy még rosszabb helyzetben vannak. Az elmúlt évben több­ször is jeleztük főhatóságunk­nak gondjainkat, mind ez ideig megnyugtató választ nem kap­tunk. Tudatában vagyunk annak, hogy országunk gazdasági gondjaitól, problémáitól nem függetleníthetjük magunkat. Megértőén, de nagy aggoda­lommal várjuk, hogy ez a bi­zonytalan helyzet mielőbb sta­bilizálódjon és sikerüljön meg­tartani működés képességünket. Az egyetem vezetősége határo­zott állásfoglalása, eltökélt szándéka, hogy mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a betegellátási és az okta­tási feladatainkat el tudjuk látni. Szándékainknak azonban korlá­tái vannak, tartalékaink elfogy­tak, és halaszthatatlanul szük­ségünk van segítségre. A működőképesség megtar­tása és elképzeléseink megvaló­sítása érdekében olyan összefo­gásra és józan, reális szemlé­letre van szükség, ami próbaté­tel mindnyájunknak. A kevés is nagy érték, és ezzel kell gazdál­kodnunk. A pénzügyi korláto­kat, a gazdasági nehézségeket kénytelenek vagyunk tudomá­sul venni, de ennek ellenére ki­tartóan kell dolgoznunk azzal a szellemi tőkével gazdálkodva, amivel rendelkezünk. Új törvények vannak készü­lőben, amelyek életbevágóan érintik jövőnket. Az egészség- ügyi, a felsőoktatási, a társada­lombiztosítási, a kamarai tör­vény születése ideje alatt is meg kell tartanunk az egyetem mű­ködését. A tanulmányait ma megkezdő orvostanhallgató dip­lomája átvételekor remélhetően egy jól működő egészségügyi ellátási rendszer keretei között kezdheti meg majd munkáját. Erre kell felkészülni, megértőén segítve az új szisztéma születé­sét. Egyetemünk anyagi lehető­ségeit kihasználva az angol ok­tatás bevételéből rektori rendel­kezésre központi keretet határo­zott meg kb. 20 millió forint ér­tékben az egyetem fejlesztési céljaira. Ennek egy részét öss- egyetemi célok érdekében, az oktatás korszerűsítésére és fiatal oktatók külföldi kongresszusi utazásai és tanulmányutak tá­mogatására használjuk fel. Szegénységről, gazdasági nehézségekről beszélünk, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy ugyanakkor szellemi tő­kénk gyarapodik, amire büsz­kék lehetünk. Évente 50 fiatal oktató-kutató dolgozik legalább egy évet külföldi neves intéze­tekben. Eredményes munkáju­kat megbecsülés kiséri. Orvos- tanhallgatóink számára nyitott az út hires külföldi intézetek felé, ahol tudásukat gyarapíthat­ják, megismerkedhetnek a be­tegellátás legkorszerűbb rend­szerével. A tudás, az elhivatott­ság és a tehetség kamatozik, ami a legnagyobb kincsünk. Az intézetek a következő év­től az összes felosztható költsé­gek felhasználásáról saját ha­táskörben szabadon rendelkez­hetnek, a keretek tetszés szerinti átcsoportosításával. Olyan in­tézkedéseket kívánunk beve­zetni, ami lehetővé teszi a gyó­gyító, oktató és' kutató munka anyagi fedezetének egymástól való elválasztását, például a vegyszer felhasználása esetén. A szegedi orvosegyetem átvi­lágítási tapasztalata alapján be­fejezzük az egyetem gazdasági, ügyviteli és szervezési kérdéseit érintő átfogó elemző munkát, a gazdálkodási rendszerünk kor­szerűsítése érdekében. Az Állami Számvevőszék napjainkban fejezte be a POTE pénzügyi-gazdasági - ellenőrzé­sét. A vizsgált időszak 1989-től napjainkig terjedt. Főbb megál­lapításai szerint egyetemünk az átlagosnál rosszabb feltétel- rendszer mellett az átlagosnál jobb kimenő teljesítményt pro­dukált. A vizsgálat tapasztala­tait munkánkban felhasználjuk. A tanév megkezdése a tanu­lás és oktatás beindulását je­lenti. Nem lesz könnyű évünk. Meg kell küzdenünk a nehézsé­gekkel, vállalnunk kell a bajok­kal és gondokkal együtt egye­temünk jelenének és jövőjének formálását. Bíznunk kell abban a szellemi, erkölcsi erőben, ami képes a megújulásra, ami job­bat, őszintébbet és igazabbat akar. Ne vessük el múltunk értékeit, legyünk büszkék arra, hogy egy 625 éve alapított egyetemen dol­gozhatunk. Ennek tudatában, szellemi és fizikai erőnkkel oko­san gazdálkodva lássuk be, hogy csak és kizárólag önmagunk ere­jére, tudására és képességeire számíthatunk. Gondosan mérle­geljük rövid és hosszú távú célki­tűzéseink megfogalmazásakor azt, hogy ezek miként illeszked nek országunk, régiónk, váro­sunk és egyetemünk fejlesztési programjába. Ne essünk abba a tévedésbe, hogy mindenki jó ötletének és elgondolásainak egymás mellé rakásával lehet céljainkat kiala­kítani. Csak olyan koncepció ki­dolgozásával tudunk előre jutni, amit a lehetőségek figyelembe­vételével, a célok fontossági sor­rendben megfogalmazott rangso­rolása, az össz-egyetemi érde­kek: az oktatás, gyógyítás és ku­tatási integrált elvei formálnak egésszé, egységessé. A közelmúltban épült fel a pécsi Szülészeti Klinika reprezentatív új szárnya Fotó: Läufer László

Next

/
Oldalképek
Tartalom