Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)

1992-09-24 / 264. szám

1992. szeptember 24., csütörtök üj Dunántúli napló 7 VÁLLALKOZÁSOK — ÜZLET Alpok-Adria találkozó Pécsett Az Alpok-Adria Vásárok igazgatói találkoznak egymás­sal szeptember 29-én a Pécsi Ipari Vásár Vállalkozásszer­vező és Tanácsadó Kft. szerve­zésében a baranyai megyeszék­helyen. A találkozó célja, hogy a kezdeményező pécsiek az osztrák, szlovén és olasz kollé­gáikkal közösen olyan progra­mot dolgozzanak ki, amely a jövőben megkönnyítené a kü­lönböző országok kiállítóinak részvételét egymás rendezvé­nyein. Foodapest'92 A Foodapest '92 Nemzetközi Élelmiszer, Ital és Élelmiszer­gépipari Szakkiállításra az ed­digi érdeklődés és jelentkezés várakozáson felüli. A teljes ma­gyar élelmiszeripar, valamint az európai és közép-keleti élelmi­szerpiacok meghatározó jelen­tőségű cégei nagy számban képviseltetik magukat a Fooda- pesten. A jelentkezők száma több mint ötszáz, ennek mint­egy a fele külföldi kiállító. A le­foglalt kiállítási terület már meghaladta a 11 000 négyzet- métert. A legnagyobb érdeklő­dés Németországból, Ausztriá­ból és Hollandiából tapasztal­ható, ám figyelemreméltó a Franciaorszgából, Belgiumból, Dániából, Lengyelországból, Portugáliából és Svédországból érkező, ismert élelmiszeripari cégek száma is. Privatizációs egyesület A Magyar Privatizációs Tár­saság elnevezéssel társadalmi egyesületként működő szerve­zet alakul. Céljuk a magyaror­szági privatizációról adandó el- jes körű információ nyújtása. A társaság tagjai között mind ma­gán, mind jogi személyek sze­repelnek majd. Többnyire a pri­vatizálandó cégek, a kis- és nagyvállalatok vezetői, a priva­tizációs tanácsadó társaságok szakemberei közül kerülnek ki. A szimbolikus tagsági díj mint­egy évi 200 forint lesz. Az adat­bankban tárolt információkhoz a tagok közül bárki ingyenesen hozzájuthat, a nem tagok pedig önköltségi áron. A szervezet az információk mellett a privatizá­ciós technikák ismertetését, be­fektetői tanácsadást, a privati­zációs jogszabályok vélemé­nyezését és nyilvántartását is vállalja. A társaság alakuló közgyűlése pénteken lesz Bu­dapesten az MTESSZ Kossuth téri székházában. (NAPI) Nőtt a devizamegtakarítás Agusztusban nagyobb mér­tékben nőttek a lakossági devi­zamegtakarítások, mint az év első félévében összesen. Az MNB tájékoztatása szerint a legutóbbi hónapban, 5,5 milli­árd forint - mintegy 70 millió dollár - értékű volt a növeke­dés, miközben a turistava- luta-eladás augusztusban 34,5 millió dollár volt a júliusi 51 millió után. Ezt azt jelenti, hogy a lakosságnak csak kisebb része vette igénybe a megnövekedett utazási keretet. Augusztus vé­gén a lakossági devizaszámlák értéke 148,6 milliárd forint - közel 1,9 milliárd dollár - volt. Január és június között a növe­kedés mindössze 5 milliárd fo­rint értékű volt. (MTI) Harc a piac felosztásáért A biztosítás kérdőjelei Létezik egy területe gazdasá­gunknak, amelyik mindamel­lett, hogy az utóbbi pénzügyi időszakban nem a legjobb muta­tókkal rendelkezik, mégis vonzza a külföldi tőkét, és nagyszámú befektető várja a be­ruházási lehetőséget. A most még bizonytalan biztosítási piac felosztásáért ádáz harc folyik. Óvatos betegbiztosítók A bizonytalanság az alakuló­ban lévő piac nehézségeiből fa­kad. A két egykori monopó­lium, az ÁB és a Hungária Biz­tosító még mindig jelentős piaci részesedése folyamatosan csökken, ezáltal fokozódik a verseny. Itt is fennáll a hazai pi­acra jellemző, ma már közhely: a jogszabályok csak utólag, késve alkalmazkodnak a gazda­sági gyakorlathoz. Ma sem le­het tudni (tudniillik nincs sehol leírva), kell-e hatósági engedély ahhoz, hogy egy kizárólag bel­földi tulajdonban lévő biztosító- intézet többségi külföldi tulaj­donba kerüljön. (Bár ez már nem élő prob­léma: nincs egyetlen kifejezet­ten magyar tulajdonú biztosító, utoljára az Állami Biztosító pri­vatizációjánál vetődött fel ez a kérdés.) A Polgári Törvénykönyv 1959 óta neves ít néhány bizto­sítási formát, de a betegbiztosí­tás természetszerűleg nincs kö­zöttük, hiszen ezt akkor teljes egészében az állam, vagyis a társadalombiztosítás vállalta magára. Ma azonban égető gond a be­tegbiztosítások kérdése. A biz­tosítók - el nem ítélhető módon - arra törekszenek, hogy a biz­tosítási piacnak e hatalmas sze­letéből minél nagyobbat ragad­janak magukhoz, konkurenciát teremtve egyben a társadalom- biztosításnak. A fogyasztók, a leendő biztosítottak érdeke is a szolgáltatások diverzifikálását diktálja ezen a területen. Ahhoz azonban, hogy a magyar állam­polgár kifejezetten betegbiztosí­tást köthessen, ma még nem áll rendelkezésére biztosítási köt­vény, aminek egyrészt az inf­rastrukturális háttér az oka (pél­dául nagyon kevés az egyágyas szoba a kórházakban), másrészt a társadalombiztosítás rendezet­len pénzügyi, s ezen belül va­gyoni körülményei. Amíg nem látható tisztán a TB helyzete (jelenleg ugyanis csak a tartozásokról számol be a sajtó), a biztosítóintézetek is óvatosak. (E példa egyúttal rá­mutat a gyors átalakulásból fa­kadó, ezért átláthatatlan külső körülmények következményére - a piac bizonytalanságára is.) A kormányzati szándékok ki­számíthatatlansága szintén je­lentősen hátráltatja a kalkulál- hatóbb piac kialakulását. A pénzügypolitikai vezetők korábbi koncepcióiban a „há­rom lábon állás” politikáját hangsúlyozták a nyugdíjakkal kapcsolatban. Ezt a biztosítók úgy értelmezték, hogy a nyug­díjbiztosítás szekere a TB-n, a magánbiztosítókon „gördül ke­resztül”, néhány cég pedig en­nek segítségével kötheti majd magához dolgozóit. Ehhez képest a koncepció ér­telmezésében 1992 elején vál­tozás következett be, legalábbis a kormányzat részéről, mivel a „magán”-nyugdíjbiztosítást egyáltalán nem a már meglévő biztosítókra támaszkodva, ha­nem félig biztosító, félig egye­sület formában működő, úgy­nevezett nyugdíjpénztárakon keresztül képzeli el ma is. Agonizál az életbiztosítás Egy másik jelentős üzletág az életbiztosítási. Ennek a nemzet­közi tapasztalatok szerint a ké­sőbbiekben még jelentősebbé kellene válnia, nálunk azonban agonizál. Ez sajnos a gyermek­korát élő biztosítási érdekképvi­selet gyengeségét is mutatja: erő hiányában ugyanis tétlenül kellett szemlélnie az életbiztosí­tást megillető adókedvezmé­nyek megszüntetését, illetve bi­zonyos esetekben megadóztatá­sát. Biztosítási szakemberek hívták fel a figyelmet arra, hogy a magyar életbiztosítási piacon a biztosítóknak saját konkuren­süket - a társadalombiztosítást - kell támogatniuk. Ha például egy cég életbiztosítást köt dol­gozója javára, ez után az összeg után TB-járulékot fizet. E példa alapján jól láthatók a biztosítók érdekérvényesítésének mostani lehetőségei. A későbbiekben persze vál­tozhat ez az állapot. A biztosí­tási piacon az érdekek ütközése több dimenziójú, különösen an­nak a tényezőnek függvényé­ben, hogy ma Magyarországon a külföldi tőke részesedése 70 százalékos a biztosítási piacon, és a fennmaradó 30 százalékból is csak 5 százalék a magyar ál­lam tulajdona. S ez bizony dön­tően behatárolja érdekeink ér­vényesítését. Mindemellett, hogy a külföldi tőke jótékony hatásáról nem szabad elfeled­kezni, a múlt hónapban olyan kérdés vetődött fel, amely több, mint elgondolkodtató. Elhagyják a piacot Vagyis: helyes volt-e ilyen jelentékeny arányban kivonul­nia az államnak a gazdaság szó­ban forgó szférájából? A köte­lező gépjármű-felelősségbizto­sításhoz kért, megközelítőleg 50 százalékos új emelés ellené­ben a PM csak 19 százalékos át­lagos emeléshez járult hozzá. Miután a biztosítók kalkulációi szerint ez továbbra sem ele­gendő a veszteség megszünte­téséhez, természetesen előbb- -utóbb felvetődik a piacról való kivonulásuk lehetősége. Miután az állami részesedés elenyésző, nyilvánvaló, hogy két megoldás kínálkozik: az egyik a díjtétel további emelése (ez a valószínűbb), a másik, hogy a veszteségeket vállalni tovább nem kívánó biztosítók megszüntetik ilyen irányú tevé­kenységüket. Ez utóbbinak bi­zony kellemetlen következmé­nyei lennének az utazni vágyó magyar állampolgárokra nézve. H.Cs. Vállalkozni akar? - Jegyezze meg! A vevő szava dönt E témának különös hangsúlyt ad, hogy az egy-két éve létesült és sikeresnek látszó kis- és kö- zépvállakozások sorozatosan csődbe mennek. Kétségtelen, hogy ezek egy részét más vál­lalkozások fizetésképtelensége rántotta magával, ha azonban mélyebben vizsgáljuk a csődök hátterét, nem ritka az olyan eset, amikor a látszólag kedvező te­vékenység még sem tudott egymással találkozni. Ennek sokszor a nem megfelelő mar­ketingtevékenység volt az oka. Sorozatunk korábbi cikkében már szóltunk arról, hogy a hosszabb távú marketing-stra­tégia mellett szükség van bizo­nyos taktikai elemek alkalma­zására is. A vállalkozóknak ugyanis fi­gyelniük kell arra, hogy milyen termékkel, szolgáltatással, te­vékenységgel tudnak tartósan jelen lenni a piacon, hogy a mai recessziós időszakot hogyan tudják túlélni, mit kell tenniük piaci jelenlétük megtartásáért. Egyetlen út van: meg kell cé­lozniuk azt a réteget, amelyik­nek éppen javult a fizetőképes­sége. Ez nem egyszerű, hanem folyamatos piackutatást igénylő feladat. Az új ötletek közül rövid tá­von elsősorban az olcsó és gyorsan kivitelezhető megoldá­sok hasznosulnak. Napjainkban például kialakult a vállalkozók­nak egy viszonylag még szűk, de gazdagodó rétege, akik laká­suk, üdülőjük, jobb életmódjuk érdekében szívesen hoznak anyagi áldozatokat. Az ő fo­gyasztói, vásárlói igényüket a hazai választék bővítésével, formatervezéssel, külföldi áruk forgalombahozatalával lehet ki­elégíteni. Ez azonban kockáza­tos, hiszen egyfelől pontosan kell felbecsülni a drága termé­kek potenciális vevőkörét, s azt is, hogy ennek a fogyasztói ré­tegnek milyen sepciális szük­ségletei vannak. A legügyesebb fogás a meg­célzott réteg tagjainak reprezen- ttív alapon történő kiválasztás, vagy az áru, a szolgáltatás tesz­telése, a várható fogyasztói piac felmérése. A tesztelés a szemé­lyes kapcsolatoknak egy újabb eleme, segítségével közvetlenül a fogyasztóktól lehet újabb ötle­teket kapni például a termékfej­lesztéshez. Álapos, szisztemati­kus munkát igényel, az első 50-100 vásárlót egy idő után újra fel kell keresni, meg kell kérdezni, elégedett-e a termék­kel, vannak-e panaszai vagy esetleges módosítási javasla­tai... De az általános tapaszta­latok alapján - megéri a ráfordí­tást. A termék piaci bevezetésé­nek fontos eleme a hirdetési kampány, a nyilvánosság kü­lönböző formáinak alkalma­zása. Mindehhez járulhat két fontos tényező: az időzítés és a megfelelő motiváció. A fejlesz­tés időzítése során a fogyasz­tás-felhasználás szezonális elemeit is figyelembe kell venni. Például a nyári szabad­ságok idején aligha lehet szemé­lyesen felkeresni a potenciális vevőket, s a reklám is sikere­sebb olyan lapban, folyóiratban, amelyiket a család több tagja is olvas. A motiváció elsősorban a termékek fejlesztésével; for­galmazásával foglalkozó mun­katársak esetében elengedhetet­len, akiknek egyfelől maguknak is hinnük kell abban, hogy az a termék, amit készítenek, ajánla­nak, forgalmaznak, a fogyasztó számára a legmegfelelőbb. Ezen nem szabad takarékos­kodni, mert ez a siker egyik zá­loga. (F erenczy-Europress) Jó tanácsok az APEH-től Az adók megfizetése Kiszolgáltatott fogyasztók, hanyag boltosok A boltokban sok a hanyagság és a csalás, a fogyasztó kiszolgál­tatottabb az utóbbi időben - így summázta félévi vizsgálatainak tapasztalatait a Tolna megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelő­ség a kedden Szekszárdon tar­tott sajtótájékoztatón. A meg­vizsgált 3256 termék egyhar- madát, tehát több mint ezret ki­fogásoltak valamilyen okból. Egy markáns példa a tudatos megkárosítások közül: egy bá- taszéki kiskereskedő olyan fej­kendőket árult, amelyeket olcsó szemfedél-anyagból készítettek és az első mosásnál szétáztak. A sajtótájékoztatón felhívták a figyelmet: ilyen súlyos esetek­ben sem tehet mást a felügye­lőség, mint hogy bírságol, azonban ennek rendszerint nincs visszatartó ereje. Sokan úgy értelmezik a szabadpiaci versenyt, hogy erkölcstelenül visszaélnek a lehetőségekkel. Egyes vállalkozók eleve be­kalkulálják az árakba az időn­ként várható bírságot is. A fo­gyasztóvédelmi felügyelőség természetesen él azzal a jogá­val, hogy megtilthatja bizo­nyos termékek árusítását. Tol­nában fél év alatt csaknem négymillió forint értékű áru került tilalomlistára. (MTI) Azt Adó-Kódex vagyonnyilatkozatról Megjelent az Adó-Kódex legújabb száma, a pénzügyi kormányzat lapja, mely az ál­lampolgárok által teendő va­gyonnyilatkozattal foglalkozik. Tapasztalataink szerint az adófolyószámlák egyeztetett hátralékát az állampolgárok a postahivatalok által forgalma­zott belföldi postautalványon fizetik meg. Ezek az utalványok elsődlegesen a befizetések könyveléséhez szükséges azo­nosítók, adószám vagy szemé­lyi szám hiánya miatt, továbbá a megfelelő adónem megneve­zése és számlaszámának megje­lölése nélkül nem kerülhetnek lekönyvelésre, következéskép­pen visszautalásra kerülnek a befizetők címére. Tájékoztatásul közöljük, hogy az adózóknak a költségve­téssel szembeni kötelezettsé­geik és juttatási igényeik lebo­nyolítása során 1992. május 1 -jétől alkalmazandó számla­számokat az Adó- és Ellenőr­zési Értesítő 1992. évi 6-os számában megjelenő tájékoz­tató tartalmazza. A bankszámlával nem ren­delkező adózók fizetési kötele­zettségüket kizárólag az APEH-nél beszerezhető átuta­lási postautalványon teljesíthe­tik, mely csekkek adónemen­ként külön-külön tartalmazzák az Adóelszámolási Iroda által vezetett számlák számlaszámát és elnevezését. Kérjük az adózókat, hogy az adó pontos megfizetése céljából a jövőben az Ügyfélszolgálati Osztályon és a vidéki ügyfél­szolgálati irodákban elhelyezett csekkeket vegyék igénybe, me­lyeken a befizető neve és címe feltüntetése mellett az adó­számmal rendelkező adóala­nyok mindenesetben saját adó­számukat, a magánszemélyek pedig személyi számukat is je­löljék meg. Az állampolgárok ezeknek a rendelkezéseknek megtartásá­val nagyban elősegítik adófo­lyószámláik rendezettségét, és a jövőben elkerülhetik a hibás be­fizetésből eredő egyeztetési ügyintézést. Marton Mária APEH Baranya Megyei Igazgatósága Reklámnap Budapesten A Magyar Reklámszövetség az idén második alkalommal hirdeti meg Reklámnap-jukat, ezúttal a vizuális kultúra jegyében. Egy-egy alkalommal 120-150 Budapesten kívüli, az ország minden részéből érkező reklám- szakember részvételére számíta­nak. A rendezvény helye: MRSZ Klub, Bp. VII., Klauzál t. 13., ideje: 1992. október 15. 10-től 15.30-ig. Jelentkezés: 1074 Bp. Dob. u. 45. Postacím: 1369 Bp. Pf.: 316. Tel.: 220-640,221-470.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom