Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)
1992-09-03 / 243. szám
1992. szeptember 3., csütörtök új Dunántúli napló 3 Megemlékezés a pécsi Zrínyi emlékműnél Az egykori Pécsi m. kir. Zrínyi Miklós honvéd nevelőintézet és hadapródiskola névadójának, a szigetvári hősnek évtizedekre száműzött mellszobrát Virág István ezredes, az intézet egykori növendéke, majd tanára, végül krónikása kezdeményezésére 1991-ben sikerült méltó helyén elhelyezni, míg a talapzaton elhelyezett veszteséglisták 1992-ben egészültek ki a második világháborús hősi halottak, továbbá a diktatúra során mártirhalált szenvedett bajtársak névsorával. A szobor újbóli leleplezése, emlékműként történő felavatása Zrínyi Miklós hősi halálának (1566. szeptember 7.) fordulónapjához kötődtek. A Honvéd Hagyományőrző Egyesület Zrínyi szoborbizottság arra törekszik, hogy ez a megemlékezés hagyománnyá váljék. Az emlékműnél - a Pécsi Orvostudományi Egyetem központi épülete előtt, (Szigeti út 12.) - szeptember 5-én 11 órakor koszorúzással és szerény ünnepség keretében kívánjuk tiszteletünket leróni a szigetvári hős előtt, a nevét egykor mindig nagy megbecsüléssel viselő intézet emléke előtt, megemlékezve egyúttal az intézet hőssé és mártírrá vált egykori nevelőire és növendékeire. Mint a korábbi években is, ez alkalommal is szívesen látják városunkból, megyénkből, de azokon túlról is mindazokat, akik az ünnepségeket megjelenésükkel megtisztelik. Kovácsy Zoltán Főiskolai hét Németországban Magyar oktatókat és hallgatókat várnak A Stuttgart közelében működő weikersheimi főiskolai központ meghívja az érdeklődőket az 1992. szeptember 13- 21. között megrendezésre kerülő első nemzetközi, több szakterületet közösen érintő főiskolai hétre, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a közép- és kelet-európai oktatók és hallgatók találkozhassanak német kollégáikkal ill. diáktársaikkal. A rendezvénysorozat célja személyes kapcsolatok kialakítása, tapasztalatok és ismeretek cseréje, amelyek hozzájárulhatnak a közösségi tudat létrejöttéhez az alakuló Európában. Magyar hallgatók részére rendelkezésre áll még néhány szabad hely. Olyan bölcsész (köztük német szakos hallgatók is) jelentkezését várják, akik jó német nyelvtudással rendelkeznek, nyitottak és érdeklődnak Németország és Európa politikai kérdései iránt, valamint az összes szemináriumon maradéktalanul részt tudnak venni. (Hétfőtől vasárnapig.) A részvétel díjtalan, ez azt jelenti, hogy az útiköltséget, a szállást és az ellátást egyaránt a rendező szerv fizeti. Az érdeklődő főiskolai és egyetemi hallgatók a Németországi Szövetségi Köztársaság Főkonzulátusán dr. Juhász Edittől kaphatnak bővebb információt a 26-088-as telefonszámon. A még rendelkezésre álló szabad helyekre a kiválasztás beszélgetés alapján történik szeptember 4-én, pénteken, előzetes telefonon történő időpontegyeztetés után. Hatékonyabb idegenforgalmat! Megalakult a Megyei Ön- kormányzatok Országos Szövetségének idegenforgalmi szakértői munkacsoportja. A megyék képviselői az újdonsült munkacsoport első ülésén hangsúlyozták: szeretnék felgyorsítani az idegenforgalom általuk hiányosnak minősített jogi szabályozását szakmai javaslataikkal, a törvényelőkészítésben való részvételükkel. Az idegenforgalmi propaganda hatékonyságának fokozása érdekében olyan kiadványok megjelentetését indítványozták, amelyek több ország több tartományát, illetve megyéjét mutatják be a közös régiókban. Mint kifejtették: az Alpok-Adria, vagy a Duna menti együttműködésekben új reklám- lehetőségek alakultak ki, ezeket kellene jobban kihasználni. A szakértői munkacsoport egyetértett az Országos Idegen- forgalmi Hivatal koncepciójával, amely országos turisztikai információs irodahálózat létesítését kezdeményezte. A hálózat kiépítését irodánként másfél- millió forinttal támogatja. Néhány helyen egyébként, mint például Egerben, Kaposváron, már működnek ilyen jellegű szolgáltató intézmények. (MTI) Elsivatagosodó legelők? A Nemeskei Körjegyzőség területén az élővizeket megviseli az aszály. A nemeskei Vá- radi József, nyugdíjas vasutas nem emlékszik a mostanihoz hasonló hőségre, de a patakok, erek, — lehetett bármily forróság —, sose apadtak el. Ebben erősített meg Szabadi Sándor tótszentgyörgyi falukrónikás is. A 10-15 éve kialakított meliorációs árkok kiszáradtak, Pet- tenden kiszikkadt a Jóvíz-for- rás, nem csordogál a Mól vány i folyás. Nemeskén kiégett a legelő, nem hajt ki a csordás, de nem bocsátották el, mert egy kiadós eső után újra kiterelik a jószágokat. Hegedűs István falugondnok szerint idővel készültek zsilipek, hogy az elfolyó vizeket visszaforgassák csapa- déktalan időszak idején, de a létesítmények felmondták a szolgálatot. Nemrég kaptak egészséges ivóvizet, de a porták gé- meskútjait mégsem szüntetik meg, mert sok víz kell az itatáshoz, és a vízműről kapott mennyiségért ugyancsak meg kell fizetni. A belterületet nem érintette a talajvízháztartást észszerűen befolyásolni akaró melioráció, ezért néhol a magasan álló talajvíz okoz gondot, mint a műemléktemplom alapjaiban. Kénytelenek a vakolatot eltávolítani, hogy így szellőztessék a falfelületeket. Itt is, miként Tót- szentgyörgyön veszélyben a védett, matuzsálemkorú tölgyek is, amelyek a legelőkben állnak, és több elszáradóban, vagy kia- dósabb szél alkalmával kifordulnak. Valaha a gyökerük bele tudott hatolni a vízzáró agyagrétegbe is, de az a vízhiány következtében betonkeménnyé változott és kidobja magából a gyökérzetet. Amely tölgyek a faluban terebélyesednek, mint Tót- szentgyörgyön, Szabó Jánosék udvarán is egy, azok nem sorvadnak el. Szabóék fája oly szívós, hogy egy gémeskút ágasaként is működhetett. A településen, ahol a jegyzőség területén a legtöbb állatot tartják háztájiban, a csordás csaknem 300 lábasjószágot terel ki naponta, de kevés fűfélét találnak a tehenek. A gazdáknak ez a csekély mennyiség is érték, hisz a takarmányfélék drágák. Az aszály kihozta a meliorációs gondokat, de most már nehéz eldönteni, hogy ki is hibáztatható. Remélik, hogy a legelők nem sivatagosodnak el. Csuti. J. A kiszáradt a legelőn a kiszáradt fát a vihar döntötte ki. Fotó: Läufer László Intézkedéscsomag az aszálykárok mérséklésére Az aszálykárok felmérését követően - ezek a veszteségek mintegy 25-30 milliárd forintra tehetők - a Földművelésügyi Minisztériumban kidolgozták azt az intézkedéscsomagot, amellyel segíteni kívánnak a nehéz helyzetbe került gazdálkodóknak. A szaktárca úgy ítéli meg, hogy a szárazság okozta kiesés mértékének csökkenése mellett, a jövő évi jó termés megalapozására is szükség van, s erre ugyancsak hangsúlyt kell helyezni - jelentette ki az MTI-nek Szerdahelyi Péter, az FM helyettes államtitkára, annak kapcsán, hogy a minisztérium javaslatát e héten tárgyalják meg az ügyben még érintett tárcák, valamint az érdekképviseletek, s ezután kerül a kormány illetékesei elé a tervezet. Az államtitkár-helyettes elmondta: az aszálykár igen jelentős, s lényegében az ország egész területére kiterjed. Nagyok a veszteségek többek között kukoricából, cukorrépából, szőlőből, szójából, s a már betakarított kalászosokból is. Ennek ellenére - húzta alá a minisztériumi vezető - nincs ok nyugtalanságra a hazai ellátást illetően, mert a legérintettebb növények esetében is garantálható az ellátás biztonsága. Kétségtelen viszont, hogy az alacsonyabb takarmánytermelés és az egyéb őszi betakarítású növények kisebb termése miatt esetleg áremelésekre lehet majd számítani. Emellett a terméskiesés miatt a kormánynak nagyobb figyelmet kell fordítania az agrárkivitel befolyásolására és a jövő év eleji kiegyensúlyozott áruellátásra. A konkrét intézkedéseket Szerdahelyi Péter két nagy csoportba sorolta. Az egyik: az ország bármely területén gazdálkodó termelőre érvényes lenne. Míg a másik: csak a ténylegesen aszálykárt szenvedettekre - ez a meghatározás a jelenleg is érvényben lévő földadó törvényben pontosan körülhatárolt - vonatkozna. Ezek az intézkedések szorosan kapcsolódnak a már meghozott - az őszi munkákat segíendő - kormány—intézkedésekhez. Ennek kapcsán a helyettes államtitkár emlékeztetett rá: a kormány nemrégiben 10 százalékos kamatmérséklésről döntött az őszi munkák támogatásával kapcsolatban. Mivel azonban a jelenlegi helyzetben a gazdálkodóknak jóval kevesebb a pénze, ezért a kedvezményes kamatozású hitelek értékét - hektárra vetítve megemelik. Például: az őszi gabona vetésénél hektáranként 6500 forintról 10 ezer forintra emelkedne a felvehető hitel összege. Ezen belül a búza vetésnél a felvett hitelek jelentős részére - 50-75 százalékos mértékben - állami garanciát is szeretne elérni a szaktárca. Ugyanezen módszer alkalmazását, azaz a hitelhatárok kitolását javasolja a minisztérium az egyéb őszi szántóföldi és kertészeti talajelőkészítés érdekében végzett munkákra is. Az aszálykárosnak minősülő termelőknél további kedvezmények megadását javasolja az FM. így további 10 százalékos kamattámogatást; a tavasszal felvett, a munkák elindítását szolgáló hitelek még nem törlesztett részére további 10 százalékos kamattámogatást; az 1990-es aszálykár célhitelre állami garanciavállalás történne. Az említett intézkedések együttes anyagi hatása várhatóan az idén elérné az 500 millió forintot, míg jövőre 2 milliárd forintot tenne ki. Az intézkedések fedezete ebben az évben csak az intervencióra, illetve a szubvencióra rendelkezésre álló állami támogatás lehet - mutatott rá a helyettes államtitkár. (MTI) A napraforgót sem kímélte az aszály Fotó: Läufer László A kukorica és a cukorrépa terméskiesése megyénkben negyvenszázalékos A kalászos gabonák termés- eredménye Baranya megyében viszonylag jó, a búza 5503 kg-ot, az ősziárpa 5076 kg-ot adott hektáronként. Néhány gazdaságban volt a gabonákban is aszálykár, mintegy 11 millió Ft értékben. Súlyos a helyzet az őszi betakarítású növények esetében. Legfontosabb növényeink a kukorica, napraforgó, cukorrépa, szója, ahol a kiesés felméréseink szerint az alábbi: Vetésterület (ha) Kiesés % Kukorica 80 067 7 114 4 340 39 Napraforgó 16417 2 185 1 617 26 Cukorrépa 6 060 40 444 23 053 40 Szója 13 340 2 000 1 600 20 E kiesés a jelenlegi árakon számolva 2,1 milliárd Ft, ami 36%-a a tervezett árbevételnek. Ezt még tovább növeli azon növények aszálykára, ami csak becsülhető, így a szőlő, gyümölcs, pillangós területek, rétek, legelők, kertészeti kultúrák. FM Baranya megyei Földművelésügyi Hivatal Pécs napjai Nem akarok kellemetlenkedni, mikor mindenfele arról lehet olvasni, hallani, miként ünnepeljük Pécs Város Napját. A program érdekes, színvonalas, örülhetünk is neki, de valami apróság mégis elrontja a kedvemet. Az ünnep, az ünneplés hátteréhez mindig hozzátartozik a tisztaság elérésére való törekvés. Mint földhözragadt háziasszony is tudom, az ember igyekszik vendégeinek a lakás szépségeit megmutatni, s még az eldugott sarkokat is kitakarítja. Pécs a tisztasággal amúgyis hadilábon áll, a lakótelepek füves részei lassan már ki sem látszanak az eldobott, legkülönfélébb szemetek alól. De hányszor írtunk már arról mi is, az általános szemetelés alól az értékeire méltán büszke történelmi belváros sem kivétel. Lelkiismeretfurdalás nélkül potty an tjük ki a kezünkből amit már nem akarunk hordozni, mégha két méterre áll is tőlünk egy szeméttároló. A takarítás sűrűségével is gond van, és egyáltalán a tisztaságnak, mint értéknek, elég kevés helyen van értéke. Gondoltam, az ünnep tiszteletére legalább a város leginkább szem előtt lévő területei megtisztulnak, de nem egészen így van. Például a Király utca közepén, néhány méterre a színháztól, az építkezésket takaró paravánok környéke ugyancsak régen láthatott seprűt. Igaz, házunk tája sem kivétel, a parkoló egy jobb ABC teljes, elhasznált árukészletét mutatja mindenkinek, aki körülnéz. B. A. Országosan 30, Baranyában 2 milliárd a kár Tervezett Várható hozam (kg/ha)
