Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)

1992-09-22 / 262. szám

1992. szeptember 22., kedd aj Dunántúlt napló 9 Nem a város mondott le 2 millióról Szigetvári körkép Hídfelújítás Újjáépítette a Városgond­nokság a vár nyugati területén a Basa csárda felé vezető utat ke­resztező vízfolyáson átívelő, megrongált gyalogos fahidat. A vasbeton szerkezetből újjáépí­tett híd néhány hét alatt elké­szült 25 ezer forint költségrá­fordítással. Új aszfaltszőnyeg a Tinódi utcában A Pécsi Útjavító Kft. befe­jezte a Tinódi utca 215 méteres szakaszának felújítását, így a megrongálódott útszakasz 4 centiméter vastag hengerelt asz­faltburkolattal lett megerősítve, több mint 600 ezer forintért. A „Szigetvár lemondott 2 millió forintról” címmel az Új Dunántúli Naplóban szeptem­ber 12-én megjelent és félreér­tésre okot adó Tamási Péter a Városgazdálkodsi Kft. ügyveze­tője által elmondottakkal kap­csolatban a következő észrevé­teleket teszem. Mivel nem a város nyújtott be pályázatot, így nem a város adta vissza a 2 millió forintot, hanem a Városgazdálkodási kft. egy megalapozatlanul benyúj­tott pályázat miatt. Pályázatot úgy szokás be­nyújtani, hogy a pályázandó lé­tesítmény (jelen esetben étte­rem) bekerülési költsége és a pályázott érték közti különbö­zetnek (saját erő) a pályázat be­nyújtásakor rendelkezésre kell állnia a pályázónak. Ezzel a szükséges fedezettel a vállalat a pályázat benyújtásakor nem rendelkezett. A pályázat mel­lékletét képező költség és jöve­delmezőség számítások meg­alapozatlanok és költségoldal­ról erősen eltorzítottak voltak, így péládul a konyha étel-ital forgalmához kapcsolódó anyagköltség kalkuláció mér­téke megkérdőjelezhető. A béreknél 10 fő foglalkozta­tott bérével számol a kalkulá­ció, ugyanakkor a pályázat 16 munkanélküli foglalkoztatására lett benyújtva. Ebben az esetben a Munkaügyi Hivatal által biz­tosított 2 millió forint is majd­nem a felére csökken, vagy egyáltalán megkérdőjeleződik. Felmerül a kérdés, hogy a pá­lyázat fennmaradása esetén ki fedezte volna a nyújtott és ka­pott támogatás közti különböze- tet? Megkérdőjelezhető az ér­tékcsökkenés és az egyéb költ­ségek számításának helyessége is. Mindezek után a jövedelem számítása is valótlan. Ezen ada­tok mellett is az előterjesztés­ben még 15 év megtérülési idő szerepel, míg az újságcikkben szereplő nyilatkozat szerint ez az idő 8-9 év. A város vendéglátó helyeinek kihasználtsága nem támasztja alá a pályázat prognosztizáció- jának bevételi oldalát sem, kü­lönösen a napi 120 adag közét­keztetési forgalom tekintetében. A kft. szűkös anyagi helyzeté­nek azon indoklása sem felel meg a valóságnak, hogy az át­alakulással „nagyon sok tevé­kenységet elvettek tőlünk”. Az átalakulás során a város testüle­tét célszerűségi, gazdaságossági szempontok motiválták, ezért született olyan döntés, hogy az önkormányzati tulajdonba ke­rülő vagyon hasznosítása és ke­zelése nem lehet egy nyereségo­rientált kft. belügye. A kft. igen elhanyagolt állapotban adta át ezeket az állami ingatlanokat, s korábbi nyilatkozatok szerint nem tartozott az eredményes te­vékenységek közé. A másik ön- kormányzati kezelésbe vett te­vékenység a zöldterület gondo­zása, amely feladat közmunká­sok foglalkoztatásával vállalati rezsi nélkül olcsóbban oldható meg. Ez a város érdeke is. Az önkormányzati vagyon­kezelés és hasznosítás az egész város ügye, a költségvetés szer­ves része, s a belőle származó jövedelem a város költségveté­sét illeti meg, s nem lehet egy kft nyeresége, még akkor sem, ha az 80 százalékban önkor­mányzati tulajdonban van. A létrehozott városgondnokság az önkormányzatnak és 20 intéz­ményének önköltségen dolgo­zik. A város éves, jóváhagyott költségvetése az intézmények és a városi infrastruktúra műkö­dőképességét, fenntartását ép- penhogy fedezik és mindössze 3,96 millió forint tartalékkeret­tel rendelkezik, amelynek ter­hére a testület már 2,5 milliót felhasznált. A városnak a kö­vetkező 1 -2 évben számolni kell a következő komolyabb beru­házások finanszírozásával: az építés alatt lévő szennyvíztelep inflációs árváltozásával, 7 mil­lió forint; kórházi gép-műszer­beszerzés 5 millió; háziorvosi alapellátás 2 millió; a strand tu­lajdonba vétele utáni működő­képes állapot biztosítása 10 mil­lió forint; sportcsarnok 13 mil­lió forint; 6-os út továbbépíté­séhez terület előkészítés és köz- világítás kiépítése 40 millió; művelődési központ befejezése 80 millió forint. Ezek a jelenleg ismert, illetve becsült adatokat tartalmazzák, azonban időköz­ben nem várt költségek és beru­házási igények is felmerülhet­nek. Darázsi Mátyás Polgármester Szigetvár-Eppingen Baráti Kör alakult Darázsi Mátyás (balról) és Krich Pretz polgármesterek aláírják a testvérvárosi együttműködést Ez év nyarán Szigetvár és Eppingen polgármestere test­vérvárosi kapcsolatról szóló együttműködést írt alá. Ezt kö­vetően megalakult a kapcsolat kiszélesedését segítő Sziget­vár-Eppingen Baráti Kör, a 23 alapító tag és a négy pártolótag deklarálta a baráti kapcsolat to­vábbi ápolásának szándékát. A kör első tevékenységeként a Zrínyi ünnepek alatt 39 német vendéget fogadott és látott ven­dégül. A családi és önkormány­zati kapcsolatokon túl óvodák és iskolák közötti kapcsolatok is kibontakozóban vannak. A baráti társaság négy szi­getvári tagja szeptember 25-29-ke között Eppingenbe, egy jubileumi rendezvényre ka­pott meghívást, ugyanakkor már most jelezte az eppingeni zenekar részvételi szándékát az 1993. évi Zrínyi emlékünnep­ségekre. Készül az új szennyvíztelep A legkisebbek kötélhúzóversenye a Muszoián Fotó: Pető Sándor Zrínyi ünnepség 160-dik alkalommal Szigetvár régi szennyvízte­lepe 12 éve épült, 2000 köbmé- ter/nap biológiai tisztító kapaci­tással. A mechanikai tisztító be­rendezéseket már akkor úgy tervezeték, hogy később bővít­hető legyen a telep. Mint Tóth Károly a Baranya Megyei Vízmű Szigetvári Üzemigazgatóságának vezetője elmondta, 2-3 évvel ezelőtt el­érte a város a szennyvíztisztító telep kapacitásának határát, ezért felmerült a bővítés szük­ségessége. A másik motiváló tényező, hogy ipart csak a meg­felelő vízbázissal, illetve szennyvíztisztítási kapacitással rendelkező településen lehet lé­tesíteni.-Az elmúlt években bekö­vetkezett vízáremelések hatá­sára csökkent ugyan a lakossági vízfogyasztás és szennyvízki­bocsátás, a termelő üzemek is kevesebb vizet használtak fel, azonban így is a kritikus határ­érték közelében van a naponta keletkező szennyvízmennyiség. A város délnyugati és északke­leti területei fehér foltok a csa­tornázás szempontjából, a telep bővítése után ezeken a városré­szeken is megindulhat a csator­nahálózat építése.- Olyan tisztítási technoló­giát kértünk a pályázóktól, amely lehetővé teszi az üzeme­lési költségek csökkentését. A szigorú követelményeknek a szolnoki ANperOX Kft. tudott a legjobban megfelelni. Ezt köve­tően pályázatot nyújtott be az önkormányzat szennyvíztelep technológiai korszerűsítésére, amelyre több mint 20 millió fo­rintot kapott. Szeptember l-jén elkezdte a kivitelezési munkálatokat a Somogy Megyei Beruházási Vállalat, illetve alvállalkozó­ként a Szigetvári Városgazdál­kodási Kft. is közreműködik a kivitelezésben. A munkálatok nem zavaiják a telep működé­sét, mert az egymás mellett pár­huzamosan elhelyezkedő mű­tárgysorból az egyik túlterhel- ten, de zavartalanul üzemel. A szennyvíztelep kapacitása 4000 köbméter/napra nő úgy, hogy a meglévő egységek adottságait kihasználva, részben átalakítva, új technológiát tele­pítenek a műtárgysorra. Mind­össze egy új gépházat és ülepítő medencét kell építeni. Ezért ke­rül csak 48 millió forintba a 2000 köbméter/nap kapacitás- bővítés, egyébként a jelenlegi szennyvíztelep építése 12 évvel ezelőtt 60-70 millióba került. Várhatóan a telep bővítése 1994. elejére készül el. A háromnapos rendezvényt megelőzte a több mint egy évti­zedes hagyományra visszate­kintő Zrínyi Miklós Katonai Akadémia 250 első éves hallga­tójának rendhagyó történelem órája, amelynek keretében meg­ismerhették a város, a vár múlt­ját és a belváros nevezetes épü­leteit. Záróprogramként megko­szorúzták a költő Zrínyi Miklós szobrát. Juranics Lőrinc zászlótartó szobrának koszorúzásával kez­dődött meg a háromnapos Zrí­nyi program, a hagyományos kegyeleti ünnepségek mellett számtalan kulturális és sport program is gazdagította a 160-ik alkalommal megrende­zett ünnepségsorozatot. A zenés műfajt kedvelők hallgathattak diszkót, tapsolhattak Csizmadia Sándor, Kobzos Kiss Tamás műsorának, a kalocsai és a szi­getvári fúvószenekar térzenéjé­nek. A táncot kedvelők ízelítőt kaphattak a zengővárkonyi Ha­gyományőrző Csoport színvo­nalas, pergő ritmusú produkció­jából. A programok sorából feltét­lenül kiemelést érdemel az is­mét megrendezett muszola já­ték. Hogy mi is az a muszola? Eredete a török megszállás ide­jére nyúlik vissza. Húsvét ün­nepén kora reggel a sátorosok, bábosok, cukorkaárusok és já­tékárusok telepedtek le. A legé­nyek és az alig házas férfiak már délelőtt kimérték a Métázó helyet, ahol aztán napestig szállt a labda. Délutánra megtelt a tér, a legkisebbek a labdázást ügyetlenkedték, a fiúk csapatai katonásdit játszottak, lovagol­tak, a lányok az új lakkcipő szo­rításával táncoltak, szigetvári énekeket adtak elő, verseltek, fogócskáztak. Az időjárás hálátlansága mi­att a tornaterembe szorult ügyességi versenyeken nem ér­ződött a borús hangulat, vidá­man mosolygó szülők és gyer­mekek mérték össze ügyessé­güket, gyorsaságukat. Zsákba- futásban az általános iskolások közül első lett Bognár Eszter, grundbirkózásban a különböző súlycsoportokban elsők lettek Nömös Gyula, Végh Ferenc, Kemf Zsolt, Pataki Zoltán és Orsós Mihály, a lányok verse­nyében pedig Győrfi Marian végzett az első helyen. Kötél­húzásban első lett a Szent István Lakótelep leány csapata, a fiúk­nál az általános iskolák közül az élen végzett Szentlászló, közép- iskolás korcsoportban első a gimnázium csapata. Kötélhú­zásban az 509. számú Szak­munkásképző fiú csapata bizo­nyult a legjobbnak, míg a bot­húzásban a Szent István lakóte­lepi általános iskola leánycsa­pata győzött. Emelte a rendezvény színvo­nalát a horvátországi brodian- ciak és Varga János világ- és olimpiai bajnok birkózó szerep­lése, a szentlőrinci citerások, valamint a Vám- és Pénzügyőr­ség Zenekarának fellépése. Rendőrségi találkozó A Szigetvári Rendőrkapi­tányságon tett látogatást szep­tember 6-án Reiner Werner a németországi Gemingen pol­gármestere, Manfred Staub Eppingen Város Tanácsa hiva­talának vezetője és Diethard Häjfner, rendőrtiszt, akiket Gá­bor József rendőrkapitány foga­dott és tájékoztatott a kapitány­ság szervezeti felépítéséről, az egyes szolgálati ágak munkájá­ról, eredményeiről, majd bemu­tatta a rendőrség objektumát. A szívélyes, baráti légkörű talál­kozón nem láttak lehetőséget az eppingeni és a szigetvári rend­őrség közti szakmai együttmű­ködésre, azonban megállapod­tak, hogy a Nemzetközi Rend­őrszervezet (IPA) keretei között baráti, kulturális és sport talál­kozókat szerveznek. Hasznosítják a volt tűzoltó laktanyát Elkészítette a szakmunkás- képző intézet vezetősége és a polgármesteri hivatal műszaki apparátusa a volt tűzoltólakta­nya épületének alapképző tan­műhelyekké történő átalakítá­sához szükséges terveket, mű­szaki leírást és a költségbecs­lést. Az iskola pályázatot nyúj­tott be a Baranya Megyei Mun­kaügyi Központ felé céltámoga­tás elnyerésére, saját forrásként 905 ezer forintot, míg igényelt támogatásként 329 ezer forintot jelöltek meg. Hirdetésfelvétel Szigetváron Tinódi Művelődési Központ Széchenyi u. 24. Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet kirendeltsége. Már készül az új ülepítő medence Fotó: Läufer László

Next

/
Oldalképek
Tartalom