Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)
1992-09-19 / 259. szám
1992. szeptember 19., szombat uj Dunántúlt napló 11 Itt lesz a faluközpont a tóval - mutatja Ferenc Miklós polgármester Proksza László felvételei A távolban egy fehér vitorla Kozármisleny és a svédek Magyarul magyarán Hitelesen, tárgyszerűen! Több helyütt is tapasztaltam már, hogy a polgármesteri funkció összekeveredik a vállalkozói magatartással. A dilemma - szabad-e, etikus-e - korunk tükre. Mert bármikor válaszolható: aki ma nem kockáztat, az elmarad. A kérdés másik oldala is indulatokkal terhelt: akinek sikerül, azt irigy- lik, támadják. Ha pedig valaki polgármester és vállalkozó is egyben, ott a település és a konkurencia is éles szemmel figyel: kinek a hasznára dolgozik? Ha Ferenc Miklós, a kozár- mislenyi polgármester neve valahol elhangzik, két dolog biztos. Az egyik: számos helyen számos ember haja az égnek áll... Állítólag már ilyen reakció is volt: elegem van Kozár- mislenyből! A másik: közismert a vállalkozók körében, aki van olyan mozgékony, hogy egyszerre több vasat is tart a tűzbe, első hallásra néha egészen elképesztő ötletekkel sanyargatva mondjuk a helyi önkormányzati testületet. Egy kis „krimi”. Valahonnan jött emberek a kozármislenyi közterületeken dolgoztak. Jobb híján beszállásolták magukat az üres tűzoltószertárba. Olyany- nyira, hogy lassan be is rendezték, kimenni sem akartak már, pedig volt néhány felszólítás. Ferenc Miklós talált egy megoldást: mert az épület életveszélyes, dózerral leromboltatta. Volt átmeneti szállás, nincs átmeneti szállás! Most a környező „hegyekben” bujkáló honfoglalók életveszélyesen megfenyegették a polgármestert és családját. Mindezt csak azért említem: mert Ferenc Miklós a „nem ga- tyázók” közé tartozik. Összeveszett jó néhány minisztériummal is - eddig soha nem húzta a rövidebbet. Például a szennyvíz-csövek esetében. Biztos anyagi háttér Ígérvényével megvásárolta a csöveket, elkezdték a kivitelezők a földmunkát, amikor azonban kellett volna, nem jött a pénz. Felment a minisztériumba, csinált egy kis „balhét” - pár nap múlva átutalták az összeget. Mondani sem kell: Kozármis- lenyben teljes mértékben kiépült a szennyvízvezeték. Most a svédek vannak műsoron. A polgármesteri szoba egyik falán jókora térkép: a település északi részének jövőjét rajzolja. Nevezzük villanegyednek. Megfelelő nagyságú telkek ölelnek egy parkosított központot (Kozármislenynek eddig nem volt faluközpontja! - emeli fel az ujját Ferenc Miklós). A terület már most teljes mértékben közművesített - illetve, a telefonnal van egy kis gond ... Valaki egészen meghökkentően fogalmazott: a hálózat kiépítése szempontjából a falu mondott része tiltott terület .. . Maradjunk azonban a svédeknél: csodaszép, fából készült, Skandináviában közkedvelt lakóházakról van szó, ilyeneket építenének - a téglaházakkal szemben majdnem 50 százalékos megtakarítással - villanegyedben. A szükséges szerkezeteknek Kozármisleny- ben épülne a gyártóüzeme. Ez azonban már - mondjuk így - maszek ügy, mert a polgármester erősen érdekelt benne.- Csakhogy közben sok helyi lakos kapna itt munkát! - magyarázza, mintegy válaszolva a ki nem mondott kérdésre. Mert munkanélküli itt is egyre több van. Valami oknál fogva amit Ferenc Miklós - mint polgármester és vállalkozó - kezdeményez, eleve csak harc árán valósul meg. Volt olyan is, ami nem sikerült: a lovas-derby. Az ön- kormányzat ellene szólt, a polgármester továbbpasszolta ötletét, Kaposvárott a közelmúltban - óriási sikerrel - megcsinálták. Ötletekben pedig gazdag a polgármester. Egy most még meg sem lévő tó kőié máris idegenforgalmi paradicsomot mond, szállodákkal, kiszolgáló-ellátó hálózattal, sportolási lehetőségekkel, szörffel és - egyelőre valóban a távolban - fehér vitorlákkal.- Most kell lépni! — mondja. Elébe kell menni a lehetőségeknek, ha vannak, akkor minél előbb felhasználni azokat. Persze, akár álmodozásnak is mondhatnánk, ha Ferenc Miklós nem lenne annyira erőszakos, céltudatos. Még hogy „kis-Svájc” Kozármislenyből?! Pedig akik még nem utaznak a helyiek közül szerte a világban, azok is láthatnak példát. Működik a faluban - ugyancsak az elmúlt két év eredményeként - az úgynevezett interaktív-kábelrendszer: vagy 30 tv-csa- torna fogható majd a segítségével és még ki tudja, mire nem használható. Mindenkinek bekötötték, aki kérte. Ezen keresztül a nagyvilág már beköszönt Kozármislenybe - talán ide is jön, engedve a tó-szál- loda-sport-szanatórium csábításának. El kell-e mindezt hinnie elsőként a kozármislenyi önkormányzatnak, azután az itt élőknek? Pontosabban: ilyen nagy- ratörő terveket ma lehet-e olyan realitásnak tekinteni, amire alapozva egy egész falu gondolkodása megváltozik, felteszi a jelenét a jövő érdekében? Alighanem tagadó a válasz a legtöbb esetben. Csak hát ki gondolta akár két évvel ezelőtt: Kozármislenyben teljes infrastruktúrális ellátás lesz. Márpedig kiépült. Ma már jószerével nem kell másra figyelniük, mint a környezet szépítésére, a fák ültetésére. Lehet, ez a faültetési program hőmérő lesz. Mindenesetre Ferenc Miklós a leghatározottabban szögezi le:- Nekem még két évem van! Mármint polgármesternek, Kozármislenyben. Ennyi idő alatt a fák nem nőnek meg. Gyökeret azonban ereszthetnek. Mészáros Attila A nyelvművelő figyelme elsősorban a mondanivaló nyelvi formájára irányul ugyan, de nem hanyagolhatja el a tartalmat sem. A stílussal szemben támasztott követelmények sorában a tárgyszerűség, tényszerűség mindig megelőzi az esztétikai igényeket, a szép nyelvi kifejezésre való törekvést. Ez azt jelenti, hogy az írott vagy az elektronikus sajtónak ragaszkodnia kell, főként a hírközlésben a tényékhez. Súlyosan veszélyezteti a szavahihetőséget az újság vagy a rádió, tévé, ha például olyan embereket szerepeltet egy eseményről szóló hírben, akik akkor éppen egy másik kontinensen tartózkodtak, vagy olyan szöveget ad a szájukba, amelyet nem mondtak. A közelmúltban mindkettő előfordult nem is egyszer. Mindez arról jutott eszembe, hogy az Új D.N. szeptember 8-i számában a címoldalon egy rövid hír ötlött a szembe. A címe: „Diákok Voralbergből” - Egy mondat a tudósításból: „Hosz- szabb idő óta tart folyamatos kapcsolatot a voralbergi (Ausztria) Bergens városának műszaki technikumával a pécsi Ziper- novszky szakközépiskola”. - Bizonyára a várossal kapcsolatos személyes emlékeimmel magyarázható, hogy fennakadtam az idézett szövegen. Először is Ausztria legnyugatibb tartományának Vorarlberg a neve, r-rel az l előtt. Az Arl- bergről kapta a nevét. Expressz vonatot is neveztek el róla. Tudom persze, hogy ami nyelvünk csaknem beletörik a mássalhangzó torlódások kimondásába, ezért ahol tehettük, fel is oldottuk ezeket a torlódások (král -király, brat - barát, krone - korona), de idegen nevek estében ezt nem tehetjk meg. A múltban a rádióbemondók a sokat emlegetett Kreml nevének kimondásával küszködtek, s rendszerint így hallottuk: Krémben, Krémből stb. A másik hiba azonban még ezzel sem menthető. A város ugyanis nem Bergens, hanem Bregenz a Bo- deni tó partján. Ha a bregenzi diákok olvasták a róluk szóló hírt, bizonyára furcsállották a két földrajzi név ilyetén elírását. A magyar olvasók bizonytalan földrajzi ismeretei pedig még bizonytalanabbá váltak. Hadd toldjam meg mondó- kámat egy hazai hírrel. A szeptember 9-i számban arról tudósít a lap, hogy Siklós határában „ ... diákok segítségével szedi a Zölvertelínit.” - Veltelíni az kérem! Aki nem hiszi, vegyen egy palackot, s a címkén „vignettán” majd meglátja. Rónai Béla 30 000 menekült Romániában Becslések szerint mintegy 30 000 menekült, illetve bevándorló tartózkodik Romániában - jelentette a Reuter, a román belügyminisztérium közleményére hivatkozva. A menekültek többsége valamelyik nyugat-európai országba szeretne továbbutazni. A közelmény szerint a menekültek zöme Albániából, Szomáliából, Irakból, Szudánból és Kínából érkezett. Eladják a határmenti őrtornyokat? A vasfüggöny utolsó maradványai is eltűnnek az osztrák-magyar határról: bécsi lapértesülések szerint eladják - még pedig jó pénzért - azokat a fából készült őrtornyokat, amelyek ma még a soproni határátkelő környékén a zöld határon állnak. Szám szerint 26 van meg még ezekből, sokat ugyanis már lebontottak. A burgenlandi tartományi kormány szeretne kettőt megvásárolni közülük: a Fertő-tó menti új nemzeti parkban állítanák fel őket. A bécsi Neue Kronen Zeitung úgy tudja, hogy magyar részről is volt érdeklődés az egyenként 10 ezer schillingért árusított tornyok iránt: Sopron egyik nyilvános parkjában hirdetné a múltat. Több vadásztársaság is jelentkezett márjelezve vásárlási szándékát. Beküldendő a helyes megfejtés szeptember 28-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134, Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. A szeptember 5-i rejtvény megfejtése: „Ki evett kettőtök közül túl sokat tegnap este.” Ajándékutalványt nyertek: Csabai Ferenc, Pécs, Ótemető u. 24., Nemes Ferencné, Pécsba- gota, Petőfi S.U.2., Nótin Mihályné, Harkány, Petőfi u.83/A„ Perei Mónika, Pécs, Szigeti u. 10/B., Wenczler Antal, Nagykozár, Bogádi u. 23. Az ajándékutalványokat postán küldjük el. Négy tanteremmel bó'vitik az iskolát emeletráépítéssel Keresztrejtvény
