Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)

1992-09-02 / 242. szám

1992. szeptember 2., szerda Üj DUTKilltÜIl I itipK) 9 Pécs város kitüntetettjei Pro Civitate Dr. Vargha Károly Mosolya szelíd tó, szigorú­sága szemöldökráncolásnyi hul­lám. Közeledvén a nyolcvanhoz, most is kedves kottái fölé hajol, mintha tenger fölé, mintha a német, a magyar vagy az olasz dallamok hullámverése fölé ha­jolna - hallgatózni. Holott zenét szerezni nem is volt becsvágya soha. Aki dr. Vargha Károlyt va­laha is futólag ismerte-ismeri, annyit bizonyosan tud róla, hogy a Pécsi Tanárképző Főis­kola német tanszékének meg­alapítója, de már kevesebbet ar­ról az éjt nappalá tévő elszánt­ságáról, melynek eredménye­ként a német nyelv tanításának módszertana megszületett. Azt is tudhatják róla, hogy a Zselic csendes lankáihoz térdeplő falu, Szentlászló szülötte, s talán még azt, hogy a szivükben part­talan szeretetet hordozó peda­gógusok ivadéka, a szellemük­ben nyughatatlanoké. Ám de azok közé a nyughatatlanok közé, akik az alma materek fen­ségéből, a szellem csillogásából mindig a világ egyszerű, tiszta, lényegretörő jeleihez, szavaihoz igyekeznek eljutni. Magyar pe­dagógusként a szülőföld, a hű­ség jeleihez és lelkiségéhez a német népdalokban, a magyar és német népismeretben, a nép­zenében és az irodalomban is. E szemlélet jegyében doktorál a szegedi Apponyi Kollégiumban német nyelvészetből és iroda­lomból, filozófiából és pedagó­giából, és Mester János, Sík Sándor, Schmidt Henrik vagy a berlini Petersen professzor ta­nítványának vallhatja magát. A népismeret, népzene iránti kíváncsiság, a lélekben rejtező sokágú múltidő így érik tiszta szenvedéllyé, lesz örökös szom­júsággá: dr. Vargha Károly, aki kezdetben a történettudományi tanszéken tanít, így lesz a bara­nyai honismeret tudományának kivételes egyénisége. Innen a kották is. A múlt előragyogó, újonnan felfedezett dallamai, a megmenthető, élő népzene, me­lyet Magyarbóly, Nagyárpád, Hásságy idős fúvósai ma is meg tudnának szólaltatni.... Ezeket a német dalokat - ke- ringőket, polkát - is le kellett je­Pro Civitate Dr. Várbíró Béla- Azt csináltam, amit szeret­tem, a hobbim volt a munkám, és ma is az. Kaptam kitünteté­seket régebben is, némelyik büszkeséggel töltött el, de nem az elismerés a lényeges a szá­momra. Az viszont büntetés lett volna, ha mással kellett volna foglalkoznom -- dr. Várbíró Béla intézetvezető főorvosként vonult nyugdíjba hét évvel.ez­előtt. Gyermekgyógyász, aki szakképesítést szerzett szerve­zésből és ifjúsági egészségügy­ből. Az Erzsébet Tudománye­gyetem orvosi karán végzett, pályáját Kerpel-Frónius Ödön mellett kezdte a gyermekklini­kán. Szakvizsgája előtt, feltehe­tően politikai indokok miatt, el­tanácsolták a klinikáról. Szom­bathelyre hívta Frank Kálmán, s az ottani évek alatt alaposan megtanulta a gyermekgyógyá­szat gyakorlatát. Később Kom­lón dolgozott, majd Pécsre jött. Ő lett a Munkácsy Mihály utcai rendelőintézet osztályvezetője.- Úgy gondolom, semmi sem történt velem hiába. Komlón is sokat tanultam, sőt ott ismertem meg a feleségemet ! Már akko­riban kezdtem - gondolatban - szervezni a gyermekkörzeti or­vosi hálózatot - mondja Várbíró doktor.- Pécsen első lépés volt a gyermek poliklinika elindítása. A rendelőintézetben például gyermekfülészet, gyermekbel­gyógyászat, gyermek röntgen működött. 1967-ben először hat gyermekorvosi körzet, később húsz körzet alakult. Kezdetben hat, azóta tizennégy éves korig látják el a gyerekeket, de a leg­jobb megoldás az lenne, ha a fi­atalok tizennyolc éves korukig tartoznának ugyanahhoz az or­voshoz. Dr. Várbíró Béla ez időben szerkesztette meg a betegek törzslapját, melynek használatát később az egész országban be­vezették, csakúgy mint az általa kigondolt rendelőintézeti kar­tonrendszert. Elkészítette a cse­csemők fejlődési és táplálási Pro Communitate Dr. S zalai János Dr. Szalai János 1923-ban született Tamásiban, hét éves volt amikor szülei Pécsre köl­töztek. Tanulmányait a Pécsi Cisztercita Gimnáziumban, il­letve a Hittudományi Főiskolán végezte, 1946-ban szentelték pappá. A teológiai tudomá­nyokból doktorált Budapesten. Rómában posztgraduális képzé­sen vett részt. Sokáig káplánként tevékeny­kedett kisebb falvakban, majd 1961-ben kinevezték a győri Hittudományi Főiskola taná­rává, ahol 26 éven keresztül ok­tatta az ifjabb nemzedéket. Mint főiskölai tanár titkára volt a Püspöki Kar papnevelési bizott­ságának, s tagja a papi tovább­képzés és a hivatásgondozás bi­zottságának. Szerkesztette és részben írta a főiskolai jegyze­teket, amelyek a II. Vatikáni Zsinat teológiáját dolgozták fel,mintegy tízezer oldalon, sokszorosítva jelentek meg. Hét évvel ezelőtt Pécsett teo­lógiai tanfolyamot indított vi­lágiak részére. A hároméves tanfolyamnak a legutóbbi évben 250 hallgatója volt. 1988 nya­rán kinevezték a Pécsi Egyház- megyei Katolikus Caritas veze­tőjének.- Egy év óta átlagosan ötezer embert gondozunk rendszere­sen. Ezeknek közel százezer élelmiszer- és tisztasági csoma­got állítottunk össze az ide ér­kezett 200 tonna adományból és pénzsegélyből, valamint 100 tonna ruhát, takarót és ágyne­műt is kiosztottunk a rászorul­tak között. Tavasz óta vásárlási utalványokat adunk a menekül­teknek, havi 4 millió forint ér­tékben. Egy év alatt megközelí­tőleg 120 millió forint adomány kiosztásával enyhítettük gond­gyezni, összegyűjteni, magnóra venni - mondja Vargha Károly - Jönnek levelek Németország­ból, Budapestről, innen-onnan most is. Kottákat kémek tőlem. Van gyűjtésem az egyház szá­mára is. Mindig arra töreked­tem, először maga a nép mond­jon véleményt e munkákról. Például a Kodály-módszert Agócsy László tanár úrral Spa­nyolországban is honosítottuk Valenciában, Montserratban, Barcelonában járva.... és való igaz, hivatásomnak éreztem mindig, hogy a szülőföldisme­ret - akár magyar, akár nemze­tiségi diákról van szó - a nép­ismeretekhez, a gyökerekhez vezessen. Ebbe minden beletar­tozik, ami a családon, a szülő­földön át a múlt értékeihez ka­lauzol. B. R. táblázatát, s most dolgozik a gyógyszeradagolási táblázaton.- Egyszerűen szeretem ezt csinálni. Felesége is rábólint. Férje, ha éjszaka felébred, jegyzetel, raj­zol, reggel pedig kidolgozza a/ ötleteit. Az ő kezdeményezé­sére alakult meg a nő- és gyer­mekorvosi intézet Pécsen, melynek igazgatója lett. Dr. Várbíró Bélának az egy­séges betegellátás az ideálja. Húsz évvel ezelőtti elgondolása némileg hasonlít a várt háziot vosi rendszer kiépítéséhez.- Véleményem szerint a leg­fontosabb személy ebben a rendszerben a védőnő. Az övé a család, ő tud mindenre figyelni és figyelmeztetni. A védőnőket kellene jobban támogatni a munkájukban. Az egyesített egészségügyi intézmények megszervezése is dr. Várbíró Béla nevéhez fűző­dik, s ő könyvelhette el azt a fegyvertényt, hogy a gyermek- klinikával elkezdték a közös ügyeletek, a közös ambulancia megszervezését. De megemlít­hetnénk az egészségügyi köz­pontok szervezésének elindítá­sát is.- Oktattam az egyetemen is, jaikat. A Caritas öt helyen Pé­csett, Mohácson, Bolyban. Pécsváradon és Kistótfaluban oszt segélyt. Dr. Szalai János nagyon ke­veset mond önmagáról, inkább a Caritassal kapcsolatban vála­szol.- Az elismerés nem nekem szól, a „Pro Communitate” az egész szervezetet és az abban aktívan tevékenykedő embere­ket illeti meg. Hála Istennek, az elmúlt egy évben nagyon sokan kitartottak mellettem és támo­gattak ebben a munkában, volt olyan nap, amikor 30-40-en se­gítettek például a csomagokat összeállítani.- Nincs értelme úgy felfogni a történteket, hogy én segítet­tem az embereken, ha nem segí­tenek a munkatársaim és a hí­vek sem adakoznak, akkor szinte tehetetlenek lettünk volna. A gondoskodást, segítsé­get, támogatást azokhoz az em­berekhez kell mérnünk, akiknek szüksége van a gyámolításra, akikkel foglalkozunk. Az erdé­lyieknél a segítség pénzbenitá­s akkor is azt mondtam a hallga­tóknak, amit most is vallók: a legszebb dolog a gyógyítás, amihez a szervezés jó eszköz. Arra kell törekedni, hogy a síró anyuka a rendelés után moso­lyogva mehessen haza a cse­csemőjével. Az orvosnak első­sorban embernek kell lennie, aki empátiával közelít másokhoz. A páciens sohasem tananyag vagy orvosi eset, hanem ember, aki­nek szüksége van segítségre, szeretetre. B. A. mogatást is jelentett, de éppen olyan fontos volt a vallási, lelki, kulturális, társadalmi segítség, egyiket sem lehetett elhanya­golni. Célunk, hogy megtalálják nálunk a kiegyensúlyozott éle­tet. A délszláv menekülteknél a segítség az, hogy a megélheté­süket próbáljuk biztosítani, ők általában haza akarnak menni minél előbb. H. ZS. Városháza Emlékérem Szauer Dezső Főiskolás hallgatóként. 1957-ben került Pécsre, majd 17 éven át végezte hittel, lelke­sedéssel pedagógusi pályafutá­sát Szentlőrincen. Az oktatás mellett azonban a város felnőtt- oktatásában és zenei életében jegyezték mind gyakrabban ne vét. Alapító tagja a Pécsi Ka­mara Kórusnak, jelenleg is el­látja annak titkári teendőit. Ér­demei között említhető a Pécsi Európa Cantat és a Nemzetközi Kamara Kórus fesztiválok szer­vezése, amelyben a munka oroszlánrészét ő állta.-Mindig pedagógusnak ké­szültem -mondja -, ettől ma sem távolodtam el. Amikor Megyei Művelődési Központ felnőttoktatási előadót keresett, elvállaltam, mert korábban is ez volt a kedvenc munkaterületem. Ez mégsem volt szerencsés vá­lasztás, a felnőttoktatási stúdió életképtelennek bizonyult. Másik hobbim, szerelmem a kórus életének szervezése, a nyugdíjazásig pedig a Nevelők Háza szervezője voltam. Ma is második otthonom ez a külsejé­ben, atmoszférájában, méretei­ben, művészi tökéletességében is emberi intézmény. A műve­lődés olyan a pedagógus szá­mára, mint jó levegőt szippan­tani. A Nevelők Házába is a kórus ..hozott”. Nagy öröm egy or­szágos és nemzetközi viszony­latban is jegyzett, remek embe­rek alkotta kórus életét szer­vezni. Elvem a tisztességes, korrekt szervezőmunka és pro­paganda. Talán egy kissé merev voltam, de a méltánytalan, anyagi vagy politikai indíttatású felkérések elől mindig finoman kitértem - így tudtam tisztessé­gesen, gerinccel, kizárólag mű­vészi alapon dolgozni. Mindeb­ben mindig biztosan számíthat­tam Tillay Aurél karnagy ki­számítható művészi koncepció­jára, elképzeléseire, akihez 34 évi ismeretség, munkakapcsolat fűz. Művészi előképzettségem nincs, de az indíttatást édes­apámtól kaptam. 1964 óta a ze­nei élet szervezése, a művészi életben való részvétel jelentette számomra a legfontosabb fel­adatot, aminek sokszor sajnos a családomat is alárendeltem. A gondolkozásom, a terveim még nem egy nyugdíjas gondo­latai, de a munka mellett ezután már a családomat is kárpótolni szeretném. Mindemellett min­dig jó kollektívában, jó főnökök mellett dolgozhattam. A jó munkának nincs titka, szenve­déllyel, szeretettel, tűrőképes­séggel, ismeret-éhséggel kell végezni. Tröszt E. Városháza Emlékérem Bárány György Amikor 1977-ben a Magyar Televízió körzeti stúdióinak ki­alakításakor Budapestről Pécsre jött, még nem tudta, vállalko­zása végleges, vagy időleges lesz. Több mint tizenöt év alatt azonban annyira megszerette a várost, nemkülönben a dél-du­nántúli körzetet, hogy most már nemigen vágyódik el Pécsről. A körzeti stúdió indulásakor egyértelmű volt, olyan szakem­bereket kell keresni, akik a tele­víziózásban „otthon” vannak, akik azonnal tudják, mikor mit kell csinálni, milyen technikai háttérről kell gondoskodni. Bárány György neve nem volt új a szakmában, igaz főál­lásban nem dolgozott a Magyar Televíziónál, ám számtalan fil­met, riportot forgatott, rendezett megbízásból, külsősként az ál­lami médiának, tehát volt fo­galma az operatőri-rendezői for- lélyokról. Mondhatjuk azt, neve volt a tv-nézők körében, igé­nyessége, felkészültsége köz­ismert kollegái körében, úgy­hogy nagy nyereségnek számí­tott, hogy egy ilyen, a különféle témák képi megjelenítésének mind technikai, mind tartalmi oldalának kiváló szakértője ke­rült a körzeti stúdióhoz. S a nézők nem is csalódtak. Munkája nyomán készült alko­tások egyaránt a szakmai igé­nyességét bizonyítják. S az pe­dig országos hírnevet szerzett munkásságának, hogy értő gonddal, természetszeretetből és -féltésből többrészes soroza­tot készített a magyarországi horgászvizekről. A lencsevégre kapott levélrezdülésben, a haj­nali temészetébredésben, ember és környezete harmonikus kap­csolatának megjelenítésében mindenestre az is benne van, hogy maga is aktív horgász, s mint ilyen, a természet nagy imádója és féltője is. Amikor tavaly ősszel, a pécsi városi televíziónál bekövetke­zett vezetőválság időszakában felkérték, átmenetileg vállalja el az irányítást, nem sokat habo­zott. Úgy gondolta, a tájékozta­tás lehetőségének itt is folyama­tosnak kell lennie, s ha ezt meg tudja oldani, miért ne csinálja. Még az sem zavarta különös­képpen, hogy mindezért a mun­káért egy árva fillért sem tudtak felajánlani, vagyis társadalmi munkában végezte több hóna­pon keresztül a városi informá­ciókat közlő műsorok szerkesz­tését. S hogy ezt az önzetlen te­vékenységet a pécsi önkor­mányzat valamiféleképpen el­ismerje, kapta meg tegnap a Vá­rosháza Émlékérem kitünte­tést. B. G.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom