Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)
1992-09-17 / 257. szám
8 aj Dunántúlt napló 1992. szeptember 17., csütörtök Simon István rokkantnyugdíjas: „Úgy tudják, hogy kocsit kaptam .. Miből biztosítsak? Három után egy negyedik Attól tartok, hogy a gondommal nem vagyok egyedül, ezért közre adom. Van nekem egy CSÉB-em, ami baleset- biztosítást foglal magában. Kötöttem ház és lakás biztosítást, amelyben szintén benne van a baleset biztosítás. A kötelező autó biztosításban ugyancsak szerepel a baleset biztosítás. Nagy örömömre a minap kaptam egy felszólítást a Társadalombiztosítási Igazgatóságtól, hogy mint vállalkozó - a nyugdíj mellett 4 órában foglalkozással, mint gázöngyújtó töltő dolgozom és keresek évi 6-8 000 forintot - fizessem be ennek az összegnek a tíz százalékát, mint baleset biztosítást az igazgatóság járulék osztályára. Ez összesen négy ilyen biztosítás, s gondolom, ha ennyi helyre fizetek biztosan nem lesz semmi gondom, bajom. Csak azt nem tudom, hogyan fizessem ezeket az összegeket a havi 10 000 forintból A. I. Pécs Tovább rosszabbodott a nyugdíjasok helyzete Az országos kamara állásfoglalása Idősek világnapja Pécsett Az Idősek világnapja megyei, központi rendezvényét október 1-jén 14 órakor rendezi tagszervezeteinek közreműködésével a Nyugdíjasok Baranya Megyei Kamarája Pécsett, a József Attila Művelődési Házban. A nyugdíjasok gondjaival is foglalkozni szándékozó eseményen kúlturális műsorral szeretnének kedveskedni a résztvevőknek. A rendezők ezúton is meghívják és várják a város és a megye nyugdíjasait. Üzenet a másik embernek Egyedülálló kiadványt jelentetett meg a Nyugdíjnélküli Időskorúak Országos Szervezete. A hódmezővásárhelyi székhelyű szervezet által ezer példányban készült, - könyv formájában közreadott - levelekben többszázan írják le, miért nem tudtak a nyugdíjhoz elegendő munkaviszonyt létesíteni, igazolni. Többségük anya, aki otthon nevelte a gyermekeit, de szintén sokan vannak, akik szülő, vagy más hozzátartozó tartós ápolása miatt nem jártak dolgozni. A tavaly februárban alakult szervezet ily módon is azt szeretné alátámasztani, amiért létrejött: képviselje az önhibájukon kívül nyugellátásban nem részesülők érdekeit. Az szeretnék elérni, hogy az ő létfenntartásukat is biztosítsa a társadalom. Kirándulás Komáromba A különböző klubokból verbuválódott nyugdíjasok jókedvű csoportja gyülekezett pénteken, Pécsett, a vasútállomáson, a Nyugdíjasok Baranya Megyei Kamarájának szervezésében hirdetett kirándulásra. Az úticél: Komárom-Komámó volt. A kilenc órai érkezés után a százéves évfordulót megért Erzsébet hídon keltünk át a Duna felett. Rövid városismertetőt követően a műemlékekkel ismerkedtünk. Elsőként a későbarokk stílusú, kéttornyú Szent András templom díszes fő és mellék oltárait, a kétszáz éves faragott padsorait csodáltuk meg. Utána a szemben lévő múzeum következett, amely előtt a Jókai Mórt ábrázoló bronz szobor áll. Ezután a Klapka térre mentünk, ahol a hős tábornok szobra áll. Utunkat a hangulatos kis utcákon folytattuk, bejárva az egész óvárost. Este hat órakor indultunk vissza, azzal a kellemes érzéssel, hogy ez a nap a látnivalókon túl, az egymás iránti barátság érzésével is gazdagított bennünket. K. I. A július 9-én megjelent Nyárutó-ban „Az ellopott rokkantkocsi esete címmel írtunk Simon István százszázalékos rokkantnyugdíjas keserveiről. Az évek óta csaknem teljesen járásképtelen férfi rendszeres és időnként sürgős orvosi kezelésre szorul, amit a Honvéd kórházban kap. A naponkénti megjelenéshez a létfeltételt jelentette a Hycomat, amit tavaly augusztus elején - közvetlenül a felújítás után — a budai-vámi otthona elől loptak el. Azóta hol mentő viszi a kezelésre, hol ismerősöktől kéri a szállítást. Amerre a szem ellát, virágok. Fehérek, rózsaszínűek, lilák, bordók, ... szépek. Mögöttük idős asszonyok, akik a saját kertjükben, vagy a házuk körül termesztik őket, kapálják, öntözik, vigyázzák, mint kisegítő, vagy elsődleges megélhetési forrásukat. Mert akik ide, a pécsi központi temető környékére járnak árulni, többségben kispénzű emberek.- Mit csináljunk, a szükség nagy úr - mondja a 78 éves Erzsi néni, aki Meszesről jár ide naponta a virágait árulni. Napjainkban sajnos unalomig ismételt tény, hogy a nyugdíjból nagyon nehezen lehet létezni. De ha már mindenről lemondott az ember, ami egykor igénye volt, még marad valami, amibe nem tud beletörődni: ha nem adhat. Legalább az unokáinak. Buszra képtelen felszállni, a taxizás megfizethetetlen. A rokkantkocsi pótlására pedig - megírtuk - ígéreteknél többre nem futotta. A minap megkérdeztük Simon Istvánt: történt-e azóta valami? íme a válasz:- A Mozgáskorlátozottak Egyesületében úgy tudják, hogy kaptam új kocsit, ugyanígy tudják a Köztársasági Megbízotti Hivatalban is, ahova segítségért fordultam. Nem értem, honnan tudhatják így, amikor az illetékes helyen, a megyei tisztifőorvosi hivatalban elutasították a- Mindenkinek csak egy kicsit, amire azt mondhatják, hogy tőlem kapták - mondja Erzsi néni - ez a fontos. Négy gyermeket nevelt fel, nyolc unokája és három dédunokája van. A nekik szánt apróságokra gyűjtöget, ezekre teszi el a virágokból árult forintokat. így van ezzel a 73 éves Teri néni is, aki Patacsról cipeli a színes csokrokkal teli nagy kosarát. Eleinte szeretett volna bejárni valahova dolgozni a nyugdíj mellett, de munka helyett mindenhol csak jótanácsot kapott: menjen haza néni, pihenni! Ő is azok közé tartozik, akik régóta nem költenek már „luxusra”. Evek óta nem vett új ruhát, lemondta az újságot, a tv-t. A nyugdíja meg sem közelíti a létminimum alsó határát. A megkeresett pénzt szigorúan a kérelmem. Úgy értesültem, hogy már megkapták és el is osztották az 1992-es évi keretet. Nagyon elkeserít, hogy engem kihagytak, holott - úgy érzem - számomra létkérdés a kocsi. Most is egy ötven injekciós kezelési periódusban vagyok, naponta, kétnaponta kell a Honvéd kórházba mennem, mert csak ott adhatják az injekciókat. Igen keserves az eljutásom. Ráadásul most azt hallom, hogy a mentőknél meg fogják szüntetni az ilyen kezelésekre történő betegszállításokat. Mi lesz akkor velem? H. I. kötelező kiadásokra költi, s erőt ad neki a tudat, hogy nem szorul a gyerekeire.- Olyan rendesek ám az emberek - állítja a vásárlóiról. - Lámák egy öreg asszonyt, hát megveszik tőle a virágot, hogy segítsenek rajta. Néha én is megélem ezt az érzést. Akkor, amikor idejön egy tőlem is ele- settebb. Voltak, akiknek féláron, másoknak ajándékba adtam a virágot. Vigye csak annak a sírjára, akinek annyira szeretne szép csokrot adni. Sokukat nehezen szóra bírva úgy tűnik, nincs bennük egy csöppnyi haszonvágy sem. Inkább tartás, büszkeség, hogy nem adományt várnak. Ahogy Erzsi néni mondta: ha az ember mindenbe beletörődik, ha megáll, akkor vége, akkortól egyre tehetetlenebb lesz ... F. A. Több állásfoglalást ismertetett a Nyugdíjasok Országos Kamarája azon a sajtótájékoztatón, amelyet a közelmúltban tartottak Budapesten, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének székházában. Közülük az egyik - amelyet most ismertetünk - a nyugdíjasokat legközvetlenebbül érintő, az anyagi feltételeik további romlását előidéző áremelkedésekkel kapcsolatos. A tájékoztatón Knoll István ügyvivő szólt arról, hogy az állásfoglalások a szakértőkből álló előkészítő bizottságok munkáján alapulnak. A tényfeltárás és bizonyítás mellett az volt a céljuk, hogy megoldási javaslatokat tartalmazva fejezzék ki a nyugdíjasok érdekvédelmét. Mihalovits Ervin, a kamara társadalombiztosítási és szociálpolitikai bizottságának vezetője megerősítésként elmondta, hogy az állásfoglalások meghatározó indítékai az áremelések. Főként az energia, az élelmiszer és gyógyszerek térítési díjának csökkenése az, ami rendkívül hátrányosan érinti ezt a társadalmi csoportot. A sajtótájékoztatón szó volt a közelgő Idősek világnapjáról. Az ENSZ közgyűlésének határozata alapján minden év október 1-jén tartják ezt a napot, amely nem csak ünnep, hanem a számvetés dátuma is. A Nyugdíjasok Országos Kamarájának központi rendezvénye Budapesten lesz. Köves Imre A Nyugdíjasok Országos Kamarája - a tagszervezetek vezetőségei és a nyugdíjasok jelzései alapján - ismételten kénytelen megfogalmazni állás- foglalását a nyugdíjasokat és az időskorúakat érintő áremelkedésekkel kapcsolatos kérdésekben. Az 1992.11. félévben életbeléptetett, közel 50%-os energiaár emelés, az alapvető élelmiszerek, valamint a gyógyszerek árának ismételt növekedése az időskorúak anyagi feltételeinek jelentős romlását eredményezte. A végrehajtott nyugdíjemelés, valamint a korábbi nyugdíjak korrekciója következtében úgy gondoltuk, hogy sikerül - az állam hibájából eredő - korábbi elmaradásokat kis mértékben pótolni. Ezen reményünket azonban a váratlanul végrehajtott áremelések, költségnövekedések kétségessé tették. A nyugdíjasok és időskorúak élethelyzetét negatívan befolyásolja a fűtés és világítás díjainak emelése. Nehezményezzük, hogy az érdekeltek ez idáig nem tájékoztattak arról, hogy a nyugdíjasok és időskorúak felborult anyagi egyensúlyát a kormány milyen kompenzációval kívánja ellentételezni. Ezért a Nyugdíjasok Országos Kamarájának és vidéki kamarák tagszervezeteinek nevében tiltakozásunkat fejezzük ki az áremelések mértéke, illetve a kapcsolódó intézkedések elmaradása miatt. Jé Szükségét látjuk annak, hogy a - Nyugdíjasok Országos Kamarája részvételével - soron kívüli tárgyalás kezdődjék arról, hogy a váratlan árhatások kompenzálása mihen forrásokból és hogyan történjék. A korán elfogyott pénz nem elég indok Nyugdíjat előre? Pécsett közel negyvenezer nyugdíjas él. Részükre havonta, zömében a hónap második felében összesen mintegy ... Nem! Elfogadható in- dokú kérésre nem újuk le, mekkora összegű pénzt hordanak ki ezekben a napokban a kézbesítők. Legyen elég eny- nyúsokat. Sajnos volt már rá példa, nem is egy, hogy a nyugdíjakat kézbesítő postást megtámadták, kirabolták. No de nem is erről van szó. Inkább arról, hogy — információink szerint - a nyugdíjfizetési napok körül meglehetősen sokan vannak, akik a Pécs I-es számú postahivatalban pár nappal előbb vennék fel a járandóságukat, mert - úgymond - elfogyott az előző. Sajnos ez nagyon is hihetpen hangzik. Hivatalosan ugyan mérséklődik az infláció üteme, az árak azonban erről mit sem tudnak és konok következetességgel emelkednek, ez pedig elsősorban a kis jövedelmű nyugdíjasokat sújtja. így érthető, hogy a pécsi átlagnak tekinthető 9756 forint alatti nyugdíjat „ élvezők” - hozzávetőlegesen 27 000-en vannak — a kifizetés előtti napokban már a filléreket sem igen tudják rakosgatni, nemhogy a forintokat. Marad tehát a„kuncsorgás”. Hogyan is vagyunk ezzel? Választ Csermely Lászlótól és Jánosi Tibortól, a Pécs 1-es számú postahivatal vezetőjétől, illetve helyettesétől kaptunk. Eszerint csak igen alapos indok alapján — kórházi beutalás, üdülés, külföldi utazás, stb. - s így is egy évben, egy személynek lehetőleg csak egyszer fizetik ki korábban a nyugdíjat. Ama egyszerű, ám ellenőrizhetetlen tény, miszerint „elfogyott a pénz ”, nem szerepel az indokok között, noha nagyon sok oly nyomorultról tudnak, akik valóban rászorulnának eme kis kedvezményre. • Mindenestre havonta többszázan próbálkoznak, de közülük átlagban 120-150 körül mozog azoknak a száma, akik elfogadható indokkal tudják alátámasztani a kérelmüket. Megtudtuk azt is, hogy sokan vannak, akik egy héttel korábban vennék fel a nyugdíjukat, nem gondolva arra, hogy ezáltal ennyivel megnyújtanák a két kifizetés közötti időt. Hogy ez milyen kellemetlen, azt minden nyugdíjas közvetlenül tapasztalhatja december - januárban: az év utolsó hónapjában a szokásosnál mintegy két héttel korábban történik a kifizetés és a így másfél hónapra nyúlt időköz bizony nehezen viselhető el. Van egy érdekes megfigyelés: a nyugdíjat előbb felvenni szándékozók között szinte elvétve sem akad a kifizetési napok elején lévők közül. Ők valahonnan tudják, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól leküldött havi szelvények feldolgozása éppen az első kifizetési napra fejeződik be, így ők az „előlegre” szinte esélytelenek. Ez a probléma tehát nem tűnik problémának. A posta számára viszont sokkal inkább az, hogy jóllehet minden nyugdíjas már az év elejétől tudja, hogy a hónap mely napján csönget a postás, igen sokan nem tartózkodnak otthon, s a hátrahagyott értesítéssel aztán délután tolonganak a postahivatalokban. Sokszor persze nem is a nem-otthoniét okozza a gondot, hanem az, hogy az otthonlévő házastárs, többnyire a feleség, nem veheti át a „magas” nyugdíjat. Tudniillik, 10 000 forint felett már meghatalmazás szükségeltetik — most 12 000-en vannak ilyenek Pécsett, a tavalyi 8000-el szemben, s ez a szám a szeptemberi „emeléssel” még gyarapodik. Ezt az avitt rendelkezést még akkor hozták, amikor a 10 000 forint valóban nagy pénznek számított. A meghatalmazáshoz formanyomtatvány kell, amit a postástól is lehet kapni, előtte kell kitölteni, s ez egy egész évre szól. Hársfai István A temetői buszmegállónál árulják a virágot a nyugdíjasok Fotó: Proksza László Ha az ember megáll, akkor mindennek vége . Virágárusok a temetőnél
