Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)
1992-09-16 / 256. szám
10 uj Dunántúli napló 1992. szeptember 16., szerda Honismeret Valahol Oroszországban Ne legyenek nyomtalanul eltűntek ezek az emberek A veretjei temető 1942. IX. 28. Nendtvich Andor II. Rákóczi Ferencnek a nagysárosi várban történt letartóztatása táján, a Poprád vadregényes völgyében fekvő Késmárkon nagy eseményhez készülődött a Nendtvich-család: fiúk, Kristóf (Christophorus) Catharina Szophoval kötendő esküvőjére. A házaspár dédunokája, Tamás, mint fiatal gyógyszerész került az ország déli részébe, a Mecsek aljára, ahol „rendkívüli nagy fáradsággal és költséggel összebarangolta Baranya vármegyét”, és Pécs flóráját tárgyaló munkájában 1100-nál több növényt sorol fel. A természetnél csak családját szerette jobban. 12 gyermeke között volt akadémikus, egyik veje Baranya vármegye főügyésze lett, s 1848-as honvéd főhadnagy fiától - aki később Pécs város főmérnökévé lett - Alexandertól származó egyik unokája volt az 1867-ben, a kiegyezés évében született Nendtvich Andor, Pécs városának több mint 3 évtizeden át polgár- mestere, az Erzsébet tudományegyetem első diszdok- tora. Édesanyja, Zsolnay Klára néhány évvel élte túl 4. fia születését, s fiatalon, 37 éves korában húnyt el. Az egyetem elvégzése után, 1890-től Nendtvich Andor a pécsi törvényszék joggyakomoka, majd aljegyző és árvaszéki ülnök. A Millenneum évétől városi tanácsnok, 1898-tól a polgár- mester helyettese. 1905-től 1937-ig, nyugdíjba vonulásáig Pécs szabad királyi város polgármestere. Szinkovich Máriával kötött házasságából 10 gyermek született: 8 leány és 2 fiú. Elévülhetetlen érdeme volt Nendtvich Andor polgármesternek abban, hogy Pécs több mint fél évezreddel azután, hogy első egyeteme, a Nagy Lajos alapította Studium Generale megszűnt létezni, ismét egyetemi város lett: 1923 őszén megkezdődhetett a magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem 3 karán az oktatás Pécsett.Már 1922-ben nagyformátumú tervet dolgozott ki egy valóságos egyetemi város felépítésére: a Székesegyháztól a Rókus- dombig, a mai Kodály utca helyén , amely három hatalmas épületcsoportban 660 métert foglalt volna el. Nendtvich Andor 1951-ben húnyt el. Benke József - Bodó János Csendben és mémán gyászolták évtizedeken át a II. világháborúban elesett halottaikat a hozzátartozók. Az utóbbi 10 évben több törekvés is történt arra, hogy e témáról szót ejtsünk, az érintettek beszéljenek, a történelmi kutatások meginduljanak. Az első ilyen törekvések egyike a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának 1 órás filmje volt 1981. április 4-én (!) Katonafotók címmel. A műsort a túlélők, többek között Péteri Ferenc tábori lelkész és Brózik András gyógyszerés dokumentumai alapján Téglási »Ferenc rendező készítette. A Magyar Televízió 1982 őszén vetítette Sára Sándor 25 részes filmjének első néhány folytatását a II. Magyar Hadsereg doni katasztrófájáról. Elkészült a film könyv-változata is, Pergőtűz címen. A filmet néhány rész vetítése után levették a műsorról, a könyvet pedig, még mielőtt könyves- bolti forgalomba került volna, bezúzatták. A filmsorozat ez év őszén kerül ismét képernyőre. 1990 január 12-én szintén az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója indította el a Hol vannak a katonák? című műsorát. Ennek első adásában Péteri Ferenc, a IV/1 tábori kórház főhadnagya tett közzé egy listát, amelyben 200, a Don kanyarnál, Veretje tábori kórházában elhunyt, és általa eltemetett áldozatot nevezett meg. Haláluk helyét és okát, az eltemetés helyét is közölte. A veretjei temetőről részletes helyrajzi térképe is van. ő volt az, aki a Somogyi Hírlap 1991 augusztus 31 -i számában közzétette a Kaposvári 6. gyalogezred ■V 1944 augusztus-szeptemberében a Tatárhágónál, a kévéiéi temetőben elhantolt áldozatainak névsorát is. 1991 nyarán Mártha Tibor fényeslitkei tanár zarándokutat szervezett a Don-kanyarhoz, az ott elesettek hozzátartozóinak részvételével. Az útról Doni za- rándoklás címen két kis füzet jelent meg. A rendszerváltás első törekvései között szerepelt minden településen, hogy méltó emléket állítsanak az áldozatoknak. Szigetvár környékén először - szintén Péteri Ferenc kezdeményezésére - Almáskeresztúron avattak emléktáblát 1990 szeptember 8-án. Ezt követte Szuli- mán, Mozsgó, 1991 márciusában Csertő, majd Somogyapáti, Somogyviszló, Patapoklosi. 1991 október 23-án Szigetváron is megtörtént a II. világháborús emlékmű alapkőletétele.- Több mint 40 évig vártam, hogy eljöjjön az az idő, amikor beszélni lehet az áldozatokról. Őriztem a megmaradt dokumentumokat, mindent megtettem azért, hogy ne legyenek nyomtalanul eltűntek ezek az emberek. Hittem, hogy a feljegyzések, térképvázlatok, fényképek és egyéb dokumentumok egyszer majd betöltik a feladatukat: megnevezik az áldozatokat, emléket állítanak nekik. A háborúban kötelességemnek éreztem, hogy a fronton lévő katonáknak lelkileg gondját viseljem, a halottaknak - nem téve különbséget a honvéd, munkaszolgálatos és az orosz katona között - a végtisztességet megadjam, és kapcsolatot tartsak az itthonmaradot- takkal. Levelek sokasága van a birtokomban a hozzátartozóktól, akik halottaikról érdeklődnek: haláluk körülményeiről, eltemetésük helyéről. Sokan említik közülük, hogy amint vége a háborúnak, szeretnék hazahozatni halottjukat. Mint tudjuk, erre azóta sem volt lehetőség. A temetők sírhelyei és keresztjei is eltűntek azóta. Úgy látom, hogy kísérletek vannak a kegyelet és emlékezet őrzésére, de egy egységes, nemzeti elhatározás nincs a kor dokumentumainak felderítésére, a történelmi kutatások megindítására, és a nemzeti megemlékezésre. Ahol nemcsak a II. világháború, de az előző évszázadok, a tatárokkal, a törökökkel és más elnyomókkal vívott harcok áldozataira is emlékeznénk - mondta Péteri Ferenc, volt református tábori lelkész. Sasvári Mária A pécsi IV/1. tábori kórház tisztikara. Staninka, 1942. VI. 1. • • Otven éve történt... Könyvek, szobrok Mire mennyi pénzt fordítottak? Szenzáció erejével ható hírként közölte a Dunántúl c. napilap 50 évvel ezelőtt, 1942. augusztus 30-án megjelent száma, hogy Dénes Gizella átírásában film készül Surányi Miklós pécsi regényéből, a Kantatéból. A két világháború között rendkívül népszerű, Pécsett élő írónő, Dénes Gizella elmondta, hogy a könyvnapok alatt azzal fogadták Pesten: szeretnék megfilmesíteni Surányi Miklós Kantate című regényét, mely Pécsett játszódik és tömérdek lehetőség nyílik Pécs zenekultúrájának, a Dóm életének, valamint a gregorián kórusnak bemutatására. Több jeles íróval tárgyaltak, végül is Dénes Gizella filmszinop- szisát tartották legalkalmasabbnak a megfdmesítésre. Sajnos, a Kantate muzsikus hőse, Regen Richard orgonaművész és komponista alakja végül mégsem került filmvászonra ... De megjelent Dénes Gizella új 3 kötetes történelmi regénye, a Virrasztó asszony, melynek hőse Kanizsai Dorottya, és máris hozzákezdett legújabb regényéhez.-Nyáron bejártam a keleti Mecseket Váraljától Hosszú- hetényig, Zengővárkonytól Óbányáig. Magyaregregyen Weber Sándorék régi vadász- kastélyra emlékeztető öreg malmában laktam, szemben a márévári völggyel, regénybe illő környezetben. Az egregyi vaskutatás heroikusán kemény munkája, a Hosszúhe- ténytől Váraljáig nyúló erdős, hegyes táj vidám, szívós magyarságának problémái jelentették nekem az Égi kisasz- szony völgye c. regény romantikus meséjének e tájban élő anyagát.- Abban reménykedem - folytatta Dénes Gizella írónő napjainkban is időszerű mondanivalóját -, hogy a tervezett regény nyomán az idegenforgalom is fokozott érdeklődéssel fordul majd a keleti Mecsek és Magyaregregy felé. Ez a völgy, a víz és erdő, Zo- báktól Kárászig minden ízében üdülőtelepre termett. - olvasom Dénes Gizella mondatait a Dunántúl 50 évvel ezelőtti számában. Arról is tudomást szerzek, hogy a hivatalos lap agusztus 25-i számában közölt kultuszminiszteri rendelet értelmében az 1942/43-as évadra a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója Hlatky László lett. Nyilvánosságra került az is, hogy a város 1943. évi költségvetéséből több mint 2 millió pengőt fordítanak beruházásokra. Néhány érdekesebb adat: A városháza toronyórájának megjavítására 4000 pengő. A személyfelvonó sebességi szabályozójának és önműködő ajtózárak beszerelésére 800. A tűzrendészetnél a műszaki mentéshez szerkocsi vételére 30 000 pengő, két új mentőautó vásárlására 18 165 pengő, két orvosi rendelő felszerelésére 500 pengő. Az iparostanonc iskolánál a fizika-vegytan szertár, illetve az ifjúsági könyvtár gyarapítására 500-500 pengő. A szigeti külvárosi játszótéren fürdőmedence 10 000 pengős létesítési költségének harmadik részleteként a Ferences rendnek 2000 pengő. Ugyanennyi jutott a Mátyás Flórián (ma Hunyadi) út parkosítására. Jelentős összegeket terveztek utca- és járdaépítésre, Tgy a Magaslati út keleti (Tettye és Zerge u. közti) szakaszának földmunkájára 20 000 pengőt. 15 000 pengőt irányzott elő a költségvetés a Pécs belvárosi templom átépítésére, a 150 000 pengős hozzájárulás harmadik részeként; 2000 pengőt a magyar Pálosrend temploma 25 000 pengős építési segélyének hatodik, illetve 5000 pengőt az Irgal- masrend kórházépítési segélyének második részleteként. Ugyancsak 500Ó pengő jutott a Pátzay-féle Nővérek szobor létesítési költségeinek feleként, illetve 2000 pengő a Szent Ferenc szobor talapzatára és tereprendezési munkákra. Pátzay Pál 1942-ben elkészült szobrát csak az 1946-os kultumapok keretében állították fel az alsó-sétatéren. Bársony György 1939-ben bronzba öntött Assisi Szent Ferenc szobrát (melynek építésztervezője Nendtvich Andor volt), 1942. szeptember 3-án helyezték talapzatára a járókelők nagy érdeklődése mellett a Ferenciek utca és a Scitovszky (ma Szent István) tér sarkán lévő, akkoriban rendkívül népszerű és látogatott Ágota cukrászda előtt. Elébe kisebb medence került a víztükör számára. Dr. Nádor Tamás Mi lett volna, ha ... ? Ha lord Palmerstom is, - amint azt dicső elődje, G. Canning tette, midőn a portugál nép szabadságharcát külső beavatkozás fenyegette — „megálljt” kiáltott volna az orosz beavatkozásnak Magyarország házi dolgaiba 1849-ben, akkor Kossuth álma megvalósult volna. De Palmerston lord nem tette meg. Sőt, midőn az orosz invázió célja és természete felől az angol parlamentben interpelláltak, Anglia külügyminisztere nem mondta meg, hogy az orosz invázió célja Magyarország szabadságának és függetlenségének eltiprásában Ausztriát segíteni. Lord Palmerston magatartása váratlanul érte a magyar kormányzatot, mivel tudott dolog volt, hogy Anglia programjába iktatta az orosz hatalmának Európa szabadsága érdekében ártalmatlan arányokra való korlátozását. E program megvalósítása kiszámíthatatlan szenvedéseket hárított volna el Európa jövőjéről. Az orosz beavatkozás előtt a történelmi Magyarország egész területe meg volt tisztítva az ellenség csapataitól. Ugyanakkor nem kis jelentőséggel bírt, hogy a román-magyar megbékélési tervezet elfogadása, a nemzetiségi törvénytervezetnek a magyar parlament által való megszavazása mellett elhatározták egy román légió felállítását is, hogy a magyar forradalmi hadsereg oldalán a cárizmus és a Habsburgok ellen harcoljon majd (Avram láncú vezetésével). Ha az orosz invázió nem következik be, nyilvánvaló, hogy minden másképpen történt volna. Ez esetben azok, kik 1848—49 óta Kossuth Lajos ilyen-olyan hibáiról, tévedéseiről beszélnek, vagy őt egyenesen elmarasztalják, éppen az ellenkezőjét tennék. Hisz ezt teszi az a világ, mely az eseményeken kívül állva tárgyilagosan tudja szemlélni dicsőséges életútját. Meggyőzően bizonyítja ezt a washingtoni Capitoliumon felállított szobrán a következő felirat: „Kossuth Lajos 18021894, a magyar demokrácia atyja - magyar államférfi és 1848^19-es szabadságharcos”. Kossuth Lajos születésének 190. évfordulóján kegyelettel emlékezünk az egyetemes és a magyar Pantheon nagy alakjára, aki a jobbágyság eltörlésével kapcsolatosan élete alkonyán a következőket írta: „A szabadság fogalmához kötött polgári és politikai jogok gyakorlása pedig a jobbágyi függéssel, a jobbágyi kötelezettségekkel összeférhetetlen: e tekintet által vezéreltetve elhatároztuk, hogy a jobbágynép millióit a közös haza azon földjeinek szabad birtokosaivá tesszük, amelyet mívelt, amelyen élt... Áldott legyen a napnak emléke, melyen kötelességünket hazánk népe iránt ekként teljesítenünk, tartozásunkat ekként lerónunk megengedtetett. Nem sokallom a szenvedéseket, melyek életemnek osztályrészül jutottak, gazdagon ki vannak elegyítve e napnak emléke által. Mert bár ama hatalom, melynek kétszázezer orosz szuronyra volt szüksége, hogy felemelkedjék a porból, hová őt Isten igazsága halálig sértett nemzetem hős karja által sújtotta, - ama hatalom összetiport minden jogot, minden törvényt, minden szabadságot, hogy jobb sorsra érdemes szerencsétlen hazámban, de a nép javára intézett törekvéseink ezen egy ágazatához még ő sem mert hozzányúlni...” Elszomorító, hogy azon jobbágyok utódai, kik e táj lakói, Erdély fővárosának egyetlen utcájában sem láthatják ama férfi nevét, kinek oroszlánrésze volt őseik felszabadításában. Minek következtében „az erdélyi parasztság gazdasági helyzete elviselhető, sőt egyes helyeken egyenesen virágzó volt. Á paraszti osztály 1848 után 1900-ig szemmel láthatóan gazdasági jólétnek örvendett. Virágzó fal- vaink vannak, jó karban tartott gazdaságokkal” írja Suciu Petre a Probléma Ardelean c. kolozsvári lapban. És ez a valóság még akkor is, ha az ármány mást akar elhitetni a néppel. De fő, hogy van itt utca elnevezve, Henri Barbusse-ről, kit senki se tudott túlszárnyalni Sztálin dicsőítésében. De mi lett volna, ha ...? Talán ma az egész Kárpát-medencét (vagy még azon túl is) Kossuth utcák és szobrok százai ékesíthetnék, és az senkit se zavarna .. . Nagy Ernő, Kolozsvár
