Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)

1992-09-15 / 255. szám

1992. szeptember 15., kedd üj Dunántúli napló 7 Ingatlan­tőzsde Csütörtökön hivatalosan is megkezdi tevékenységét az In­gatlantőzsde. Mint Joó András, az Ingatlan tőzsde Egyesülés elnöke elmondta: az Ingatlan- tőzsde szervezését körülbelül 1 évvel ezelőtt kezdték meg, és ezen új intézménnyel a rendkí­vül rossz, áttekinthetetlen ingat­lanpiac helyébe egy koncentrált kereskedést szeretnének állí­tani. Az Ingatlantőzsde célja, hogy a mostani ingatlanárak he­lyett megfelelő árakon, az ingat­lanok tényleges értékén cserél­jenek gazdát az eladásra szánt épületek, telkek. Az Ingatlan- tőzsdén a hivatalos induláskor 12 tőzsdecég tevékenykedik majd. Kezdetben 50-100 épüle­tet és ingatlant vonnak be a tőzsdei kereskedésbe. Az indu­láskor azonban csak a 30 millió feletti ingatlanok adásvételével foglalkoznak. Jávor György, az Ingatlan- tőzsde szóvivője hangsúlyozta: a tőzsdére kerülő ingatlanokról az eladással kapcsolatos előze­tes engedélyeket, a tulajdon­jogra vonatkozó egyeztetéseket a tőzsdecégeknek kell lebonyo­lítaniuk. Az Ingatlantőzsdére tu­lajdonjogilag csak teljesen tisz­tázott ingatlant vihetnek a bró­kercégek. Napjainkban a felkí­nált, eladásra szánt ingatlanok között főleg irodaházakat, nagy értékű telkeket találunk, de pél­dául az ajánlati listán zsinagóga is szerepel. Az Ingatlantőzsdén azonnali ügyletekkel foglalkoz­nak, illetve az ingatlanokra vé­teli és eladási opciók tehetők. Az Ingatlantőzsde működését a Budapesti Értéktőzsde termé­ben folytatja majd minden csü­törtökön délután 2-től 6 óráig. Jelcin Achilles­sarka? Már az is világpolitikai súlyú vitatéma: kik voltak Moszkvá­ban azok, akik rábírták Jelcint arra, hogy az utolsó pillanatban lemondja tokiói útját, vállalva annak elkerülhetetlenül hátrá­nyos következményeit? S milyen okokból? Ebben az összefüggsben a leggyakrabban a szovjet múlt­hoz és az orosz nagyhatalmi nagysághoz kötődő konzervatí­vokat emlegetik. Magyarázat­ként pedig egyaránt hangoztat­nak belső gazdasági bajokat, amelyek nélkülözhetetlenné te­szik az orosz elnök jelenlétét a Kremlben, s a Jelcint fenyegető állítólagos életveszély-forráso­kat Japánban. Főként azonban - egyébként érthetően — mind gyakrabban találgatják: mi lenne a hazai következménye annak, ha Jelcin akár a legki­sebb engedményt is tenné japán partnereinek az orosz igazgatás alatt álló, de Ja­pán által makacsul visszaköve­telt Kuril-szigetek jövőjét ille­tően? Az volt az első washingtoni reagálás a világhatalomnak számító két szomszédvár kö­zötti hirtelen incidensre, hogy csak Moszkvában prüszkölnek majd a japán-orosz lehűléstől, vagy máshol is? Joggal. A kö­zeli jövőben Jelcin nemigen számíthat Japán gazdasági se- gítségére.Ha fokozódik a zavar főleg Oroszhonbap, az menthe­tetlenül kellemetlen világpoliti­kai szempontból is. Kiderült: - több szovjet előd­jéhez hasonlóan - az orosz Jel­cinnek is Achilles-sarka a négy Kuril-sziget, s ezen a kényes ponton most találat érte. Fi­gyelhet a világ, mennyire lesz nehéz számára a gyógyulás? Kocsis Tamás 8 osztály plusz még egy-kettő? Szakiskolák a kezdeményezők Közeleg a határidő Adják be a kápótlási igényeket! Tízezrekben mérhető azok­nak a fiataloknak a száma, aki­ket nem vettek fel egyetlen kö­zépfokú iskolába sem, illetve akik kikerülve a szakképző in­tézetekből nem jutnak munká­hoz.- Kétségtelen, hogy rengeteg 14-18 év közötti gyerek kalló­dik el - mondja a pécsi Fábián úti Művelődési Központ igazga­tója, dr. Solymár Istvánná. - Kigyűjtöttük a neveket, szerző­dést kötöttünk a Kertészeti és Parképítő Vállalattal a gyakor­lati képzésre, levelet írtunk a szülőknek, és hihetetlen nagy számban jelentkeztek a fiatalok nemcsak Pécsről és közvetlen környékéről, hanem a megye távolabbi részeiből is.- Csakhogy nem kaptak sem engedélyt, sem pénzt a kilence­dik osztályhoz.-A minisztériumok labdáz­tak a kérelmünkkel. A Művelő­dési és Közoktatási Miniszté­rium átküldte a földművelésibe, onnan átkerült a Munkaügyi Minisztériumhoz. Nem fogad­ták el, mondván, az ügyünk a megyei munkaügyi központhoz tartozik. Az viszont csak tanfo­lyamjellegű továbbképzésekkel foglalkozik.- Miért nem indítottak tanfo­lyamot?- Rengeteg hátrányos követ­kezménnyel jár. A szülők eles­nek a családi pótléktól, mi nem kapunk fejkvótát, a gyerekek­nek nem adnak diákigazolványt és kedvezményes buszbérletet. Egy ideig ingyen oktattunk, míg végül a Munkaügyi Miniszté­rium átutalt a megyei munkaü­gyi osztályra 500 ezer forintot, amiből megkaptunk 340 ez­ret.. . Kísérlet - élénk vitákkal Úgy tetszik, hogy az általá­nos iskolák kísérleti szinten sem indíthatnak kilencedik, majd ti­zedik osztályokat. Szakiskolá­val kell bővülniük. Ezt tette a Pécsszabolcsi Általános és Spe­ciális Szakiskola. Szalai Gabri­ella tanár meséli, hogy a nyol­cadik osztályt végzett lányok közül azok, akiknek nem sike­rült továbbtanulniuk, gazdaasz- szonyképzést kapnak két évben, a fiúk egyéves mezőgazdasági orientációjú képzést. A Nemzeti Szakképzési Intézet adott hozzá tantervet, amely szocializációs programból, közismereti tár­gyakból és szakmai gyakorlat­ból áll. Itt a tanulók bizonyítványt is kapnak. A lányok - ha a mun­káltatók elismerik ezt a képesí­tést - elhelyezkedhetnek óvo­dákban dajkának, házi beteg­ápolónak, felszolgálónak, sza­kácsok mellé kisegítőnek, orvo­sírnoknak. Az egyéves iskola állattenyésztésről, növényter­mesztésről, gyógynövény-ter­mesztésről és élelmiszer-tartósí­tásról ad bizonyítványt. Válságban van a szakképzés - ez közhely. Salgótarjánban íróasztal mellett született az az ötlet, hogy a szakmunkáskép­zők három évfolyamának teljes közismereti tananyagát - ha mással nem foglalkoznak a gye­rekek - egyetlen év alatt is meg lehet tanítani, a következő két év pedig kizárólag a gyakorlaté és a szakmai tantárgyaké. A közismereti tantárgyakat vi­szont az általános iskolák is ok­tathatják. Az ötlet kísérletté fej­lesztésére a 211. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet vál­lalkozott, több általános iskolát megnyert. Milyen eredménnyel zárult a kísérlet? Szélsőségesek a vélemények. Kun András általános iskolai igazgató értékelő feljegyzésé­ben lelkendezik: ,,Jó kezdemé­nyezés volt a 9. osztály indí­tása ... A vizsgaeredmények meghaladják a várakozásokat.” Ám Varga Balázs Vilmos szak­tanár lesújtó elemzést fogalmaz: „Az egész képzési szisztéma indokolatlan, szakmailag meg­alapozatlan, gyakorlati szerve­zése dilettantizmusra vall, nem méltó a pedagógiához (sem az iskolához)”. Miközben a salgótarjáni kí­sérlet csendben elhalt, Pécsett adaptálták az ötletet: az 500-as, az 506-os, az 508-as szakmun­kásképző intézet, majd a komlói 501-es és a mohácsi 502-es in­dított kilencedik osztályokat. A salgótarjánihoz képest egy alapvető különbséggel: ott elő­zőleg a különböző szakmákba ­annak rendje és módja szerint - felvették a gyerekeket, Pécsett azonban hiányzik a gyakorlati képzés garanciája. Könnyen előfordulhat tehát, hogy a gye­rek visszakerül az utcára. Jogot a kötelességhez Lehetséges, hogy ez a kísér­let - mint többen mondják - lé­lektani abszurditás: a tizen- négy-tizenöt éveseknek nem le­het az egy és két évvel idősebb fiatalokra méretezett tananya­got megtanítani - kiváltképpen az átlagosnál gyengébb képes­ségű gyerekeknek. Kaposvárott Ponikfor Zoltán, az Építőipari Szakközépiskola és Szakmun­kásképző igazgatója ezért nem is egy, hanem két évre osztotta el a közismereti tananyagot.- A nemzeti alaptanterv ter­vezete alapján alakítottuk ki a tantárgystruktúrát a 9. és 10. évre. Mi is olyan gyerekeket fogadunk be, akiket nem vettek fel egyetlen középfokú intéz­ménybe sem. Bármelyik gyerek jöhet, de a 10. év vége előtt nem léphet ki az iskolából. Voltaképpen ez a célja az új közoktatási törvény koncepció­jának is. A tervezet a 16 éves korban húzza meg a tankötele­zettség felső határát. Ez eddig is így volt, csakhogy a nyolcadik osztályos végbizonyítvánnyal a gyerek könnyen a honi oktatási rendszeren kívül találhatja ma­gát. Az új törvénytervezet nem­csak tankötelezettséget ír elő, hanem tanjogosultságot is biz­tosít. Hol? Ez a kérdés. Érde­mes figyelni az egyéni kezde­ményezésekre, a kísérleti ta­pasztalatokra! Miksa Lajos Kárpótlást igénylők szives figyelmébe ajánljuk, hogy az ál­lamosított (elkobzott) ház, föld, üzlet, ipar, aranyékszerek kár­pótlása a II. kárpótlási törvény alá esik, ha azokat 1949 előtt vagy 1950 után kobozták el. Csatolni kell: I. a volt tulaj­donos halotti anyakönyvi kivo­natát, 2. az igénylő születési anyakönyvi kivonatát, 3. az ille­tékes Földhivatal igazolását le­hetőleg tulajdoni lappal, vagy levéltári okmánnyal. A szürke színű borítékban lévő nyomtatványt az útmutató alapján kell kitölteni és ajánlott küldeményként az illetékes me­gyei Kárpótlási Hivatalhoz kül­deni, legkésőbb október 5-én éj­félig. A volt szovjet hadifoglyok­nak, a malenkij robotra elhur- coltaknak, a jogtalanul börtön- büntetésre ítélteknek (akik ítéle­tét a bíróság semmisnek nyílvá­nította), az internáló táborokba hucoltaknak, a deportáltaknak, csillagos házba (gettóba) hur­Az amerikai General Electric harmadik éve küzd magyar iz­zógyártó leányvállalata, a GE- Tungsram veszteségével - írta a Financial Times. Idézte Varga Györgyöt, a le­ányvállalat 'vezérigazgatóját, aki szerint a veszteség oka, hogy növekednek a költségek, a kormány pedig nem hajlandó leértékelni a forintot. Ráadásul a GE-Tungsram fő nyugat-eu­rópai piacain recesszió van, és a világítási termékek ára csökken. Varga György elismerte, hogy az anyavállalat sürgeti a profi­tot, és ha előre tudták volna, mi lesz, bizonyára kevesebbet fek­Nem csoda, ha az autós szak­emberek is érdeklődéssel fo­gadnak minden hírt, ami a GM házatájáról, pontosabban az Opel-tervezők műhelyéből ki­kerül, mert nagy a valószínű­sége, hogy egyik-másik mű­szaki újdonság a közeljövőben visszaköszön a magyar „kis­testvér” szerelvényei között is. Ilyen újdonság az úgyneve­zett „Full Size Airbag”, a ve­zető fejét és mellkasát is védő légzsák, amely csaknem kétszer akkora, mint a versenytársaknál rendszeresített védőfelszerelés. A műszerfalba, kormányba épí­tett „párna” ütközéskor - egy coltaknak a III. számú kárpót­lási törvény alapján jár kárpót­lás. Ha kapnak már nyugdíjki­egészítést a budapesti Kárpót­lási Hivatal intézkedése alapján, csak ezt a határozatot kell csa­tolni. Ha még nem kapnak- nyugdíjkiegészítést, születési anyakönyvi kivonatot és igazo­lást kell csatolni a szabadság- vesztésről, kitelepítésről, fog­ságról. A fehér színű borítékban lévő nyomtatványt is a postahivata­lokban lehet megvásárolni 50 Ft-ért. Ezt a nyomtatványt ez év november 2-áig kell a kárpótlási hivatalhoz eljuttatni. Nyomatékosan felkérjük az érdekelteket, hogy a nyomtat­ványokat a fent közölt határidő­kig akkor is küldjék be, ha a mellékletek hiányoznak, mert később kárpótlást kérni nem le­het. Dr. Berényi István jogtanácsos tettek volna a Tungsramba a tényleges 310 millió dollárnál. Áz eredmény-kilátások to­vábbra is borongósak, noha a GE-Tungsram márciusban be­jelentette, hogy a költségeket csökkentendő 25 százalékkal leépíti a munkaerőt, visszafogja idénre tervezett fejlesztéseit, és a raktári készlet ritkítása érde­kében ideiglenesen leállítja egyes termékei gyártását. * A GE-Tungsram tavalyi ve­sztesége 1,1 milliárd forint volt 26,6 milliárd forint értékű for­galmon - írta a Financial Ti­patron segítségével - automati­kusan felfúvódik. Most a Vect- rába és az Astrába beépíthető változatot készítették el, ezt kö­veti majd a többi típus. A Vectra újdonsága a biztonsági övét ütközéskor automatikusan megfeszítő rendszer és az oldal­falakba beépített speciális me- revítés, amely a Szentgotthar- don gyártott Ástrában már szé­riatartozékként szerepel. Igazi nemzedékváltást jelent majd az új motor megjelenése. 1993-ban debütál a V6 elrende­zésű, 2,5 literes erőforrás, ame­lyet legelőször a Vectrákba épí­tenek be. Gazdaasszony-képzés a pécsszabolcsi iskolában Fotó: Froksza Eredményt sürgetnek mes. Légzsák védi a vezetőt Devizahitel a felvásárlóknak Csökkenhet a termelők kára A mezőgazdasági termés- eredmények a főbb gabonafélék többségénél messze a tavalyi szint alatt maradtak. A búzából learatott 3,4 millió tonnányi csak 58 százaléka az előző évi termésnek. Az őszi és tavaszi árpából viszont 1,7 millió ton­nányit takarítottak be. Ez a csökkenő termésátlagok elle­nére több, mint az előző évi; a növekedés oka a nagyobb vetés- terület. A legfontosabb termékből - búzából - rendelkezésre áll az a mennyiség - 1,7 millió tonna kell -, amiből az előző évek adatai alapjáh szükséges ke­nyérnek való lisztet meg lehet őrölni. Az igazi gondok a felvásárlás körül mutatkoznak. A terme­lőknek ugyanis az őszi munkák megkezdéséhez minél hama­rabb pénzre lenne szükségük. A felvásárlók viszont az év végéig több részletben fizetnek. Ennek a gondnak a megoldására eddig két elképzelés látott napvilágot. Az egyik egy közvetlen állami intervenció, aminek során fél­millió tonna gabonát vásárolná­nak meg. Tonnánkénti 7000 fo­rintos árat kalkulálva körülbelül 3,5 milliárd forintra lesz szük­ség. Ezt az összeget a kereske­delmi bankok bocsátanák a Föl­dművelésügyi Minisztérium rendelkezésére, s a vásárlások fő színtere a Budapesti Áru­tőzsde lenne. A minisztérium arra számít, hogy jövő tavasszal nyereségesen adhat túl a felvá­sárolt terményeken. Egy másik kormánydöntés értelmében 10 százalékos kamatpreferenciájú hitelt nyújtanak azoknak a fel­vásárlóknak, akik egy hónapon belül kifizetik a termények el­lenértékét a termelőknek. Elsősorban étkezési búza fel­vásárlására a Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. (CIB) ve­zetésével egy bankkonzorcium is szerveződött. Tagjai között találjuk még az OTP-t, a Keres­kedelmi Bankot, az Általános Értékforgalmi Bankot, a Ma­gyar Külkereskedelmi Bankot és az Euurópai Kereskedelmi Bankot. Ezek a bankok saját devizaforrásaik terhére 80 mil­lió dollár értékben nyújtanak hi­telt a megyei gabonaforgalmi vállalatoknak. A felvásárlók forintban kap­ják meg a kért devizahitelt (en­nek alsó határa 300 ezer dollár), s napi árfolyamon számolva tör- lesztenek; a futamidő fél év. A bankok közraktárjegyeket kap­nak a hitel fejében, s amennyi­ben a vállalat nem vásárolja azt vissza, a gabona a bank tulajdo­nába kerül. A konstrukció érde­kessége, hogy a tonnánkénti 7000-7500 forintos felvásárlási árral szemben csak 5000 forin­tot kalkuláltak árként. A külön- bözetet a felvásárlóknak kell állniuk. Ez az összeg egyben a hitelnyújtók biztosítéka, hiszen ha a közraktárjegyeket nem vá­sárolják tőlük vissza, piaci áron értékesíthetik a gabonát. Az őszi betakarítás egyik legnagyobb bizonytalansága a kukoricával kapcsolatos. A he­teken át tartó rendkívüli meleg­nek „köszönhetően” az egész országot aszály sújtja, így a terméskilátásokat megbecsülni sem lehet. A tőzsdén június kö­zepétől robbanásszerűen meg­emelkedett az új termésű kuko­rica ára. A legközelebbi határ­időkben például októberben 1100, novemberben 1400, de­cemberben 1700 forintot emel­kedtek az elszámolóárak az utóbbi hat hétben. S ez a ten­dencia csak folytatódhat. Az már egészen biztos, hogy a ter­melőket jelentős árbevétel-kie­sés éri, ami - ismerve az ágazat egyébként is súlyos helyzetét - akár csődök sorozatába is tor­kollhat. A Mezőgazdasági Szövetke­zők és Termelők Országos Szö­vetsége (MOSZ) kormányzati intézkedéseket sürget a károk csökkentésére. A kérdés csupán az: a jelenlegi pénzügyi hely­zetben lehet-e kedvezményeket adni? És milyen mértékűt? R. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom