Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)

1992-09-02 / 242. szám

1992. szeptember 2., szerda üj Dunántúli napló 5 Sajtótájékoztató a „Pécsi Napokéról- Kevés olyan esemény van, amely első bemutatkozása után máris hagyománnyá válik - mondta a városházán tegnap megtartott sajtótájékoztatón Orcsik Ferenc, a Családi Intézet igazgatója, a Pécsi Napok fő­rendezője. A Pécsi Napok ren­dezvénysorozat mégis egycsa- pásra belopta magát a lokálpat­rióták szívébe. Jóleső az a „gazda szemlélet” amellyel egyre többen tekintik sajátjuk­nak Pécs - immáron a település határain is messze túlnőtt - ün­nepét. Idén szeptember 10. és 27-e között rendezik meg a „Pécsi Napok '92” rendezvényeit, ame­lyen több mint 110 műsort, programot, eseményt láthatnak az érdeklődők, 23 városi és me­gyei intézmény szervezésében, 16 szponzoráló cég, vállalat tá­mogatásával. Az elmúlt évi tapasztalatokat is figyelembe véve, több ponton megújult a program. A szerve­zők törekedtek a rétegigények szélesebb körű kielégítésére, valamint a városközpont feszti­válhangulatának megteremtése mellett a külső városrészek be­vonására is. A kultúra, a művé­szet és a szórakoztatás esemé­nyei mellett egyre több sport- rendezvény színesíti a progra­mokat. A város kultúrkincsének bemutatása mellett bemutatja azt is, hogy mit képes magához vonzani Pécs az ország, illetve a nemzetközi lehetőségekből. A szervezők öt nagy rendez­vény köré csoportosították a két héten át tartó eseményeket: ki­emelkedő a sörfesztivál, az Első Magyar Könyvvásár, a Pécsi Egyetem fennállásának 625. éves évfordulójának eseményei, amelyre meghívták a miniszter- elnököt is, a kirakodóvásárral egybekötött népünnepély és vé­gül szeptember 27-én lesz a szőlő és a bor ünnepe, a medi­terrán borfesztivál. Ez alkalomból hét pécsi kép­zőművész közös kiállítását nyi­totta meg dr. Antalné Úz Éva, a városi önkormányzat kulturális bizottságának elnöke. A ha­gyományteremtő szándékú tár­latot ezúttal Kovalovszky Márta, a székesfehérvári Szem István Múzeum művészettörté­nésze válogatta és rendezte. Dohány Sándor munkai f otó: Szundi György A szárazság ellenére: Baranyában nem lesz vízkorlátozás Akár egy métert is apadhat a Duna Mint egy vízügyi szakem­ber a napokban a televízió Esti Egyenleg című hírműso­rában elmondta, ha tovább tart a szárazság, a budapes­tiek valószínűleg drasztikus vízkorlátozásra számíthat­nak. Vajon így van-e ez Bara­nyában is? Ennek próbáltunk utána nézni. A fővárosból eredő hír me­gyénkben annál is inkább kér­dés, mert még a laikusok több­sége is sejti, hogy Baranya ví­zellátása - a budapestihez ha­sonló módon - nem kis mérték­ben a Duna vízszintjétől függ. Márpedig, aki e hetekben Mo­hácsra látogatott, tudhatja: a fo­lyam igencsak apad, s ebben még a tegnapi viharos idő sem hozott változást. Hosszú és forró volt a nyár. . . Hogy vízkorlátozáshoz ve- zethet-e az ősz elején a Duna vízszintjének csökkenése, arra Buchberger Józseftől, a Dunán­túli Regionális Vízművek pécsi üzemigazgatóságának műszaki vezetőjétől kértünk, s kaptunk választ. Mint Buchberger úr lapunk­nak elmondta, vízkorlátozástól a Duna vízszintjének csökke­nése miatt nem kell tartani, hi­szen a szívócsövek - melyek segítségével nyerik a folyóból a vizet - elhelyezése miatt akár még további egy méteres apa­dás sem jelenthet igazi gondot Baranyában. Más kérdés, hogy a megye kistelepüléseinek többsége saját fúrt kútból nyeri vizét, s hogy hol milyen a helyzet, azt min­denütt csak a helyiek tudnák megmondani. Mint mondja, ebből a szem­pontból például a megyeszék­hely esetében sem csak a Duna a meghatározó, hiszen Pécs is „több lábon áll”. A Dunából ér­kező víz mellett - hagyományo­san - a helyi víznyerési lehető­ségeket is kihasználják, úgy a tortyogói, mint a pellérdi és a tettyei vizeket.- Két külön bázisból nyeri a Dunántúli Regionális Vízművek a vizet - mondja a műszaki ve­zető.- Az egyik vízbázis: a la­kosság többsége által ismert Mohács-szigeti fúrt kutas rend­szer. Ez. esetben a Duna alatt, egy csőrendszeren keresztül jut el Pécsig az 1-2 ezer év óta a 30-40 méteres mélységben elhe­lyezkedő víz. A másik pedig a már említett, Dunában elhelyezett szívócsö­ves-rendszer, melyből - a kút- vízhez hasonlóan - ammónia- mentesítés, vas- és mangánta- lanítás, valamint egyéb tisztítási eljárásokat követően - például aktívszenes utótisztítás - kerül a fogyasztóhoz a víz. Mégpedig úgy, hogy a DRV több helyre osztja szét a beérkező mennyi­séget. Jut belőle Pécsnek, Kom­lónak, Vasasnak, Hirdnek, de Mohácsnak, s ha kell, még Har­kánynak is. Pauska Európai színvonalon Pécsi képzőművészek kiállítása Frankfurtban Három pécsi képzőművész, Gellér B. István, Pinczehelyi Sándor és Valkó László kiállí­tása nyílt meg augusztus 28-án a frankfurti Galéria Baby K.-ban. Ebből az alkalomból beszélgettünk az egyik résztve­vővel, Valkó Lászlóval.- Két éve hét frankfurti kép­zőművésznek volt kiállítása a Pécsi Galériában. Ezért kerülhe­tett sor most arra, hogy mi ott kiállíthassunk. Eredetileg még Pál Zoltán is kiállított volna, de aztán ő lemondta. Végül is hárman állítottunk ki, és ketten. Pinczehelyi Sándorral, kint is voltunk.- Az anyag hogy került ki?- Mi vittük ki kocsival, sőt. mi ketten is raktuk ki. Itt is le mérhető a Kelet és a Nyugat közti különbség, hogy annak idején ők elegánsan idejöttek, bementek a galériába, meg­mondták, hogy mit hová szeret nének, aztán a galéria emberei kirakták. Mi meg két napig dől goztunk rajta.- Hogyan fogadta a szakma a kiállított műveket? És egyálta­lán, van-e lemaradásunk az eu­rópai képzőművészetben ?- Az utóbbi tíz évben már nem tapasztalható. Azt gondo­lom, hogy az új festőiség be­nyomulásával szinkronban volt a magyar képzőművészet reagá­lása. Ma nincs uralkodó stílus- irányzat a világban, ezen a téren teljes prularizmus uralkodik. Ma nem az van, mint mondjuk a hetvenes években, amikor volt egy fő áramlat, a koncept, és aki adott magára, az gyorsan elkez­dett ilyen műveket előállítani.- Nyugaton a képzőművészeti alkotások egyik értékmérője a pénz. Hogyan állunk mi ezen a téren? Eladhatók-e a magyar képek kint?- A magyar művek nincse­nek jelen a kinti piacon. Nem ismertek a nevek, és azért nem, mert nem volt itt igazi műke­reskedelem. Magyarország a/ \ alku László festmény e elmúlt negyven évben nem volt bekapcsolva az európai műke­reskedelmi hálózatba. Nem le­hetett kivinni a műveket, és en­nek a hátrányait, azt hiszem, még sokáig érezni fogjuk. E miatt az áraink is jóval alacso­nyabbak, mint amennyi egyéb­ként reális lenne. Ha a magyar kultúrát összehasonlítjuk, nem is az európaival, hiszen az meg­foghatatlan, hanem egy hasonló kis országgal, mint például Bel­gium vagy Hollandia, akkor azt látjuk, hogy egyáltalán nem ál­lunk hátrébb, de ezeknek az or­szágoknak a művészei jóval is­mertebbek, hiszen évtizedek óta részt vesznek minden fontosabb kiállításon. Bár a Műcsarnok is szervez most már reprezentatív kiállításokat külföldön, de ez nagyon kevés. Akkor lehetne ismertebb a magyar képzőmű­vészet, ha beletartoznánk az eu­rópai galériahálózatba.- Ez idő kérdése csupán?- Főleg pénz kellene hozzá. Kint mindent a galériák intéz­nek, a jogi ügyeket, a szállítást, az eladást stb. A művésznek nincs más dolga, mint előállí­tani a műveket.- Meg lehet élni főállású képzőművészként?- A nemzetközileg ismert sztárok milliomosok. A meg­nyitón beszélgettünk ottani képzőművészekkel, ők is pa­naszkodtak; ugyanaz a helyzet, mondták, mint nálunk, teljesen visszaszorult a mecenatúra. A város eddig támogatta őket, de ez most megszűnt, ami valószí­nűleg összefüggésben van az­zal, hogy a volt NDK-sok „be­tették a lábukat”. A bankok, akik rendszeresen vásárolnak képeket, ma már csak a sztárok­tól vesznek. Például Anselm Kiefeltől egy kép két millió márka, ő egyébként egy ismert festő. A bankok tulajdonképpen nem foglalkoznak képzőművé­szettel, ők befektetnek. A mű­vészek többsége azonban, ugyanúgy mint nálunk, nem a művészetből él.- Itt, Dél-Dunántúlon van fő­állású képzőművész?- Nem tudok róla, hogy va­lamire való művész lenne, aki ebből élne. Valamikor voltak Képcsarnok-festők, de ők is el­fogytak, vagy tán ki is hal­tak. Cs. L. Vandalizmus a játszótereken Kevés a pénz az eszközök felújítására Leszakadt hinták, széttört padok, kutyák ürüléke által szennyezett homokozók jel­zik: nemigen vigyázunk a la­kásunkon kívüli értékekre. A közterület gazdája, a Város- gondnokság pedig költségve­tésből gazdálkodik, a szükség­leteket anyagi lehetőségei hí­ján nem tudja teljes mérték­ben kielégíteni.- Evenként 750 ezer forintot fordítunk a játszóterek felújítá­sára, az eszközök javítására, ki­cserélésére - mondja Gerendási Tamás, a pécsi Városgondnok­ság kommunális csoportjának vezetője. - Ám ez csak töredéke annak, mint amit az igényeknek megfelelően költenünk kellene. Tavasszal kicseréljük a homo­kot, felújítjuk a játékszereket, s év közben a lehetőségekhez mérten végezzük a javításokat, vagy a balesetveszélyes eszkö­zök elszállítását, újak felszere­lését.- Ezek szerint most is jutna pénz a játszóterek megrongáló­dott eszközeinek a javítására.-Ezekben a hetekben folya­matosan felmérjük a játszóterek állapotát, s ezt pont azért tesz- szük, hogy tisztában legyünk a jelenlegi helyzettel. Hozzá kell tennem, hogy az eszközök rom­lását nemcsak a vandalizmus okozza, egyszerűen elöreged­tek, csaknem valamennyit le kellene cserélni. A törött, bal­esetveszélyes hintákat, csúzdá- kat elszállítjuk, s megpróbáljuk pótolni.- Az előző évi pénzmaradvá­nyunkból most 1,5 milliót erre használunk fel. Ebből fogjuk fi­nanszírozni a tettyei játszótér felújítását is, már felkértük Sza­tyor Győző fafaragó művészt, aki elvállalta az új eszközök el­készítését.- Egyúttal a parkokat is rendbeteszik?- Természetesen megkezdjük az zöldterületek rendezését, a szemét eltávolítását, valamint a kiszáradt fák cseréjét. Elsősor­ban a belvárosi területen he­lyezzük el az előnevelt fákat, de a Kertvárosban is folyamatosan pótoljuk a hiányokat. Ez sem könnyű feladat, hiszen nekünk 3 millió 200 ezer négyzetméter területről kell gondoskodnunk, s erre évente 46 millió forintot költhetünk. Nem' nehéz kiszá­molni, egy négyzetméterre csak 14 forint jut, amiből nehezen tudjuk a parkokat rendben tar­tani. B. G. Nyelvtanfolyamok Nyárutói strand-nyitv atart ások Fokozatosan zárnak szeptemberben Az idei nyári meleg kedve­zett a vízimádó strandlátoga- óknak és a létesítmények üze­meltetőinek. Az ANTSZ tisztifőorvosai íyár derekától attól tartottak, rogy a baranyai srandokra is el­üt a vérhasjárvány. Mint dr. Heláth Ferenc Pécs városi tisz- ifőorvos hangsúlyozta, csak a ;zerencsén múlt, hogy a megyét dkerülte a járvány. Ilyedségre idott okot az abaligeti-tó vizé- íek szenyezettsége - hiába volt enékkotrás és fertőtlenítés öbbször is - nem szűnt meg a takteriális fertőzöttség. Haszta- an hívták fel a turisták figyel­nék hogy a víz egészségre ár- almas, a táblát mindig leszed­ik és többen megfürödtek az szapszínű vízben. - Átlagban ók voltak az augusztusi vízmi­nőségi eredmények - összegezte a kánikulai hónap tapasztalatait Meláth doktor - különösebb in­tézkedésre nem került sor. Au­gusztusra az orfűi kis-tó - sza­bad strand - vizének szennye­zettsége fokozódott, így a für­dést itt is tábla tiltja. Bezárta kapuit augusztus vé­gével a pécsi Nevelési Központ szabadidő területe. A strando­lok, napozók helyett újra az is­kolások vették birtokukba. Ugyancsak augusztus végével fejezte be a pécsi Nagy Lajos uszoda üzemeltetését a Hexaco kft. Veszteség nélkül zárták a szezont. Az uszodát visszadták a Pécsi Vízműnek. Mint meg­tudtuk: amíg az időjárás lehe­tővé teszi, továbbra is fogadják a belváros szívében fekvő strandra az úszni, fürdeni vá­gyókat. A Balokány fürdő üze­meltetője, Pásztor István szerint két nap lehűlés után ismét hé­tágra süt a nap. Ezért is várnak szeptember húszadikáig a sze- zonzárással. Bányásznapra já­tékokkal, sprtvetélkedőkkel és modellező bemutatókkal ked­veskednek a vendégeknek, fő­ként a nyugdíjas és az aktív bá­nyászoknak. A belépőjegy ára egyben tombola is lesz. Bá­nyásznaptól a szezonbefejeztéig általános- és középiskoláknak testnevelési órákra ajánlották fel a medencét. A Hullám für­dőben a nyár első napjaitól au­gusztus végéig óriási forgalmat jegyeztek. Egyedüli gondként könyvelték el az árnyékhiányt. Terjeszkedni szeretnének - erre lehetőségük is lenne, ha az ön- kormányzat beleegyezését adná a szomszédos zöldterület egy résznek „bekebelezésére”. Az ide járó vízimádó közönség fél­hónapra válthatott bérletet: szeptember közepén engedik le a sportmedence vizét és emelik fölé a sátrat. A harkányi strand szeptem­ber végéig - október közepéig tart nyitva. A belépőjegyek ára szeptember elejétől szintén a szezon végét hirdetik: a felnőtt­jegyek most 60 forintba, a gye­rekjegyek hússzal kevesebbe kerülnek. A nyugdíjasnapot meghosszabbították - hétfő mellett már csütörtökönként is kedvezményesen fürödhetnek. Bányásznap után, szeptember hetedikétől pihen a sikondai és az orfűi strand is. A magyarher- telendi szeptember __ végén zár. Ádám E. A JPTE Idegen Nyelvi Tit­kársága szeptember közepétől ismét meghirdeti hatvan órás, nyelvvizsgára előkészítő tanfo­lyamát, melyre szeptember 4-ig lehet jelentkezni. Emellett 300-600 órás, dél­előtti elfoglaltságot jelentő, alap-közép-felsőfokú állami nyelvvizsgára és nyelvszakra való felkészítő kurzusokat is in­dítanak angolból, németből, oroszból, franciából, ukránból. Ugyanakkor a felsőfokú vég­zettséggel és felsőfokú nyelvtu­dással rendelkezőknek négy féléves, munka mellett is foly­tatható szakfordító-és tolmács- képzést kínálnak angol, német és orosz nyelvből. MANPOWER az Ön leendő partnere, hozzásegíti Önt szakképzettségének, gyakorlati tapasztalatainak és személyes adottságának legjobban megfelelő munkahely megszerzéséhez. Munkalehetőség esetén Önt értesítjük és kölcsönös meg egyezés esetén Önnel főállásban határozott időre munkaviszonyt létesítünk. Várjuk jelentkezését, keressen bennünket. MANPOWER, Pécs, Bajcsy-Zs. u. 18. Tel.: 36-861

Next

/
Oldalképek
Tartalom