Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)
1992-09-12 / 252. szám
6 üj Dunántúli napló 1992. szeptember 12., szombat A vásárolt gumikat rögtön fel is szerelik az ügyfél kocsijára Gács Béla műhelyében Fotó: Szundi György A biztonságos autózásért Összefognak a „gumisok” Az egyházak kárpótlása 10 év alatt rendezhető Előítélet nélkül Az autózás biztonságának javítása hazánkban is - ez az egyik legfőbb feladata a közelmúltban megalakult TÜV Han- nover-KTI Kft.-nek. Az egész világon tevékenykedő németországi bejegyzésű független véleményező és szakértő szervezet és a Közlekedéstudományi Intézet által létrehozott non-profit vállalkozás sok eredménnyel kecsegtet. Többek között azért, mert felvállalják közúti járművek nemzetközi színvonalú típusvizsgálatát, az ENSZ-EGB előírások közül 18 témakörben - például fékezés, kormányszerkezetek - laboratóriumi ellenőrzéseket, s nem utolsósorban gumiabroncsok felülvizsgálatát, paraméterek kialakítását. Ez utóbbi ténykedésükkel kapcsolatosan segítséget nyújtanak a Közlekedéstudományi Egyesület gumiabroncs felújítók, javítók, szakértők és kereskedők szakosztályának. Dr. Gellér Józsefné ügyvezető helyettes szerint - csakúgy, mint szerte a világon - nagyon fontos, hogy a gumiabroncsokkal foglalkozó szakemberek összefogjanak, s kellő támogatással megismerkedjenek a legújabb kutatási eredményekkel, kapcsolatot építsenek ki a gumiabroncs gyártókkal. Legfőképpen azonban a járműgumi felújítás, javítás és kereskedelem színvonalának növelését tekintik fontosnak, éppen azért, mert egyre több a nagy teljesítményű autó, amelyek „akármilyen” gumikkal nem közlekedhetnek. A közúti közlekedés biztonsága pedig megköveteli - s ezt szándékoznak tudatosítani az autósokban -, hogy csak megfelelő minőségű gumiabronccsal lehet részt venni a forgalomban. Gács Béla vegyész-üzemmérnök, gumigyártó és javító vállalkozó, a szakosztály dél-dunántúli területi vezetője több mint egy évtizede van a szakmában, de mint elmondta, minden eddiginél nagyobb szükség van az összefogásra, így várja a „gumisok” jelentkezését. Mert jelenleg nagy a rendetlenség ezen a vonalon: példaként hozta fel, hogy egyre több autós vásárol úgynevezett profil-gumit, azaz olyan abroncsot, amelyet külföldi használat után hoznak az országba. Határozottan fellépnek ezek importja ellen, mert bár olcsón lehet hozzájuk jutni, de nagyon balesetveszélyesek. (A hazai személygépkocsik 30-35 százaléka fut ilyen „alig használt” gumikkal.) A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumával felvették a kapcsolatot, hogy a profil-gumik behozatalát tiltsák meg. A szakosztály azt is a feladatának tartja — s ehhez segítséget kapnak a TÜV Hannover-KTI Kft.-tői hogy valamennyi gumijavító, a Dél-Dunántúlon 46-an vannak, ismerje meg és sajátítsa el a legújabb eljárásokat, technológiákat, berendezéseket. A járműtulajdonosokat pedig szeretnék felvilágosítani, hogy milyen gumival kell közlekedni, s hogy ott vegyenek, javíttassanak abroncsot, ahol megfelelő minőségűhöz lehet hozzájutni, illetve biztonságosan csinálják meg. A jó gumiabroncsok ugyanis életet menthetnek! R. N. A kormány, 12 egyház és az érintett tulajdonosok képviselői augusztus utolsó hetében egyeztető tárgyalásokat folytattak - az 1991-es XXXII. számú törvény alapján -, a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről. A bizottság elé olyan ügyek kerültek, amelyekben nem született közvetlen egyezség áz egyházak és az önkormányzatok között, s a kérelmek 1992-re vonatkoztak. Az egyhetes tárgyalássorozatról Pálos Miklós és Lukáts Miklós, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárai - a bizottságok elnökei - nyilatkoztak az MTI munkatársának. A tárgyalások során alapvető ellentét nem volt. Az egyházak és az önkormányzatok képviselőiben mindvégig a konszenzus és a kölcsönös tolerancia óhaja munkálkodott a törvény végrehajthatósága érdekében - ösz- szegezte Pálos Miklós a tapasztalatokat. Az egyeztető megbeszélések arról tanúskodtak, hogy az önkormányzatok rugalmasak ez ügyben. Nagy gondot fordítottak arra: a jogorvoslattal másoknak jogsértést ne okozzanak. Az önkormányzatok képviselői mindig testületi döntéseket tolmácsoltak, amelyeket a helyi társadalmi igények, településpolitikai szempontok figyelembevételével hoztak meg. Az igények A kérelmekről Pálos Miklós államtitkár elmondta: a beterjesztett kárpótlási igények - melyek prioritását az egyházak határozták meg - összege a tárgyalások során kevesebb mint harmadára csökkent. A 37 katolikus egyházi ingatlan esetében 31-ben született valamilyen döntés. A szerzetesrendek 22 igényéből 14 esetében történt intézkedés. A zsidó hitközségek kérelmének a Radnóti Gimnázium és az Uzsoki utcai kórház Ideg- és Tüdőosztályaként működő részeinek ügye kérdéses, míg két másik igényük megoldódott. A Metodista Egyház kérelme függőben maradt, a román ortodox egyház által kért egy ingatlan sorsa rendeződött; a görögkeleti szerb egyház két kérelme további egyeztetést kíván. Az említett egyházak elsősorban oktatásra-nevelésre, gyermek- és iljúságvédelemre kérték vissza ingatlanjaikat. Szociális gondozásra, karitatív tevékenységre, ápolásra szolgáló létesítményre - arányait tekintve - kisebb volt az igény. Az ökumenikus tagegyházakkal folytatott egyeztetések tapasztalatairól Lukáts Miklós így tájékoztatott: a problémák nem elvi, hanem gyakorlati, főként anyagi jellegűek voltak. Több esetben a helyettesítő megoldásokról - új tantermek vagy lakás kialakítása - dokumentációk (költségvetés, szakértői vélemény) hiánya miatt nem tudott dönteni a testület. A református egyház 61, az evangélikus 21 ingatlant igényelt, míg a kisebb felekezetek - adventista, baptista, - 2-2 ingatlant kértek vissza. Több más, kisebb egyház képviselői csak tájékozódtak, de igényt nem nyújtottak be 1992-re. Az egyeztetés során a református ingatlanok esetében a 490 millió forintos, az evangélikusoknál a 133 milliós 92 évi kártalanítási összeget sikerült 140, illetve 48 millió forintra csökkenteni - összegezte az anyagiakat Lukáts Miklós államtitkár. Azt is elmondta, hogy a vitás ügyek egyelőre kétharmada megnyugtatóan, konszenzussal rendeződött. A. hajdani tulajdonosok szinte kivétel nélkül eredeti ingatlanjaikhoz ragaszkodtak részben praktikus, részben érzelmi okok miatt. Első helyen oktatási feladatok ellátására alkalmas (iskolák, kollégiumok), valamint hitéleti célokra szolgáló ingatlanokra nyújtottak be kérelmet. Diakonissza rendházat most nem kértek, és egészségügyi intézmények vonatkozásában is kevesebb volt az igény.. A legproblematikusabb ingatlanok esetében nem született döntés. Ilyenek: a soproni gimnázim kollégiuma (evangélikus), a reformátusok szívügye pedig: a budapesti Lónyay Gimnázium, amely jelenleg a közgazdaság- tudományi egyetem épülete. Ez esetben nyilvánvaló: az egyetemnek ilyen színvonalú, nagyságú, a belső kerületek valamelyikében ugyanilyen elhelyezést kell biztosítani. Sikerült megegyezni Pálos Miklós és Lukáts Miklós államtitkárok egybecsengően állapították meg: a törvény végrehajtható, a jogszabály alapján a volt egyházi ingatlanok sorsa, az egyházak kárpótlása rendezhető 10 év alatt. A reparációt nagy mértékben könnyítette, hogy közvetlenül is sikerült megegyezni az egyházaknak és az önkormányzatoknak. A vitás esetekben az elvi kérdéseknél semmiféle feszültség nem volt tapasztalható. Az önkormányzatok a megoldásra jó, reális javaslatokat tettek. Ennek is köszönhető, hogy az 1992-re kért 5,8 milliárd forint kártérítési összeg a megbeszélések során lényegesen csökkent, egy része pedig a következő években jelentkezik majd. Ily módon sikerült a költségvetésből az idei évre biztosított egy- milliárd forintot elérni. És még így is biztosítható az előírt ütemű ingatlanvisszaadás. Öszszességében az érintett egyházak hajdani ingatlanjaiknak töredékét, mintegy 12-15 százalékát kérték vissza. A 6200 kért ingatlanból 250-hez ellenszolgáltatás nélkül juthattak az egyházak. Az egyeztető bizottság javaslatait a kormány elé terjeszti. Októberben újabb tárgyalássorozat lesz a még megoldatlan ügyek rendezésére, valamint az 1993-as igények előkészítéséről. A nyilatkozat során mindkét államtitkár fontosnak tartotta a törvényt újból idézni, annak paragrafusaira hivatkozni - hiszen az egyezségek ennek szellemében születhettek meg. Az első jelentősebb állomásához most elérkező egyházi tulajdonrendezés 10 évig tart, a törvény felelevenítését ez teszi időszerűvé. Mit mond a törvény? Az egyházak a magyar történelemben értékes kultúrateremtő, -megőrző és -átadó munkát végeztek. A hitéleti tevékenység mellett az oktatás, a nevelés, az egészségügy, a szociális és a kulturális szolgáltatások terén jelentős feladatokai láttak el, és fontos társadalmi szerepet töltöttek be. Az 1991. XXXII. sz. törvény az elkövetett súlyos jogsértések részbeni orvoslását, valamint a működési feltételek megteremtését hivatott biztosítani az 1948. januái 1 -je után kártalanítás nélkül állami tulajdonba került, beépíteti ingatlanok visszaigénylésével Azonban csupán azok az ingatlanok kerülhetnek vissza egyházi tulajdonba, amelyek a törvény hatályba lépésekor állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban voltak. A jogszabály rögzíti, mely célokra lehet ingatlant átadni: hitélet gyakorlása; szerzetesrend, diakónus éí diakonissza közösség működése; oktatás-nevelés; egészségügyi, szociális célok, gyermek- és ifjúságvédelem; kulturális célok - amennyiben az állami tulajdonba kerüléskor t feladatokat látta el. Az alapeh tehát a funkcionalitás, vagyis a/ egyházi feladatok ellátásához szükséges működésképesséj elemi feltételeinek megterem tése, az egyház tényleges tévé kenysége szerint szükséges mértékben és időben. Az igényelt ingatlannak lehetőleg tér mészetben és az érdekeltei közvetlen megegyzésével kell < volt tulajdonos használatát vagy tulajdonába visszakerül nie. Meghatározó jelentőségű ■ felek előítélet nélküli, a toleran cia elvén alapuló együttműkö dése. A törvény célja, hogy < sérelmet szenvedettet „kiindult helyzetbe” hozza. A pécsi Leőwey Gimnázium épülete Fotó: Szundi György Szigetvár lemondott 2 millió forintról Visszaadták a munkahelyteremtő beruházásra kapott támogatást Fotó: Szundi Györg Több, mint egy éve üzemel Szigetváron az Ölay Lajos utcában a Kumilla szálloda, étterem nélkül. Ezen próbált meg változtatni a Városgazdálkodási Kft., amikor benyújtott egy pályázatot a megyei munkaügyi központhoz munkahelyteremtő beruházás támogatására, étterem építésére. Kétmillió forintot kaptak is, azonban a város nem tudta kigazdálkodni a további 4 millió forintot, ezáltal az elnyert pénztől is elestek. Mint Tamási Péter a Városgazdálkodási Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, ők üzemeltetik a Kumilla szállót. Nagyon sok csoport azért mondta le a szállásfoglalást, illetve nem rendeztek különböző konferenciákat, tanácskozásokat, tanfolyamokat, mert megoldhatatlan volt az épületen belüli étkeztetés. Eddigi tapasztalataik alapján jelentősen emelkedne a szálloda forgalma, ha a reggelin kívül ebédet és vacsorát is tudnának biztosítani vendégeiknek.- Hosszú távon gondolkodva - ha a strand is a városhoz kerül és megnyílik - mindenképpen ígéretesnek tűnne egy szabadidőközpont (strand, sportpályák, szálloda, étterem) kialakítása és üzemeltetése. A szálloda vendégforgalmának emelkedésével a város idegenforgalma is növekedne. Pontosan ezért tett meg mindent a Városgazdálkodási Kft. annak érdekében, hogy pályázati pénzekből és saját erőből felépítsük az éttermet. Már tavaly is benyújtottálcezt a pályázatot a Baranya Megyei Munkaügyi Központhoz, azonban akkor elutasító választ kaptak. Átdolgozva idén ismét próbálkoztak, és a 4 millió forintos támogatási igényükre 2 millió forintot nyertek el.- A kft. is szűkös anyagi helyzetben van, mivel az átalakulásunk kapcsán nagyon sok tevékenységet elvettek tőlünk - általában a kis nyereséget termelő ágazatokat hagyták meg nekünk -, ezért nem tudunk annyit költeni a beruházásra, mint amennyivel tavaly számoltunk. A beruházás tervezett költsége 7 millió forint lett volna, ezért a város önkormányzatához fordultunk, támogassák az építkezést 4 millió forinttal, a hiányzó 1 milliót a Városgazdálkodási kft. vállalta volna magára. Az elképzelések szerint az 50 férőhelyes étterem a szállodai ételforgalmon felül közétkeztetést, illetve családi rendezvények lebonyolítását is vállalná. Tervrajzok és gazdaságossági számítások is készültek a tervezett beruházásról, ez alapján a megtérülési idő 8-9 év.-Mindössze egyetlen szavazaton múlott, hogy az önkormányzat nem járult hozzá 4 millió forinttal az építkezéshez. A képviselők elviekben támogatták az elgondolást, azonban nem látták biztosítottnak az anyagi fedezetet a beruházásra. Jelenleg tényleg nincs meg, de az év hátralévő részében például az önkormányzati tulajdonú lakások értékesítéséből, illetve más jellegű bevételekből elvileg előteremthető lett volna a hiányzó összeg. A Hotel Kumilla Szigetváron Az önkormányzati pénz hiányában nem tudta megkötni a vissza nem térítendő támogatásról szóló szerződést a kft., íg elesett a megnyert támogatásié is a város. H. Z>
