Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)

1992-09-10 / 250. szám

1992. szeptember 10., csütörtök uj Dunántúli Oopiö 7 Kereskedelmi napok Pécsett A déli és a keleti határ menti kereskedelem, a gazdasági együttműködés az ismert okok miatt visszaesett. A kereskede­lem, a gazdaság élénkítésével foglalkozó partnrek kezdemé­nyezésére, a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Minisztéri­uma és az érintett országok, tar­tományok Gazdasági Kamarái­nak egyetértésével szlovén, horvát, román és magyar kiállí­tók részvételével október 7-10-ike között kiállítással egy­bekötött kereskedelmi napokat rendez a Pécsi Ipari Vásár Kft. A találkozóra, melynek színhe­lye a pécsi Sportcsarnok, az Al­pok-Adria tartományokból is várnak kiállítókat. Világreklám szimpózium Budapesten A Magyar Reklámszövetség november 10-11-én Vilgárek- lám címmel szakmai szimpózi­umot rendez, melynek vezér- gondolata: A kreativitás. Az évente visszatérő sikeres ren­dezvénysorozat eddig három témát dolgoztott fel: I. Globális reklám - amerikai szemmel. II. Küzdelem a kommunikáció szabadságért. III. Védjegyek - reklámstratégia. Az eddigi ren- dezvéyneken három-négyszá­zán a reklámszakma ismert és elismert képviselői vettek részt. A rendezvény részeltes előadói listáját, programját szeptember közepén közlik. Nonprofit szervezetek menedzsmentje Az alapításának 625. évfor­dulóját ünneplő Janus Panno­nius Tudományegyetem Köz­gazdaságtudományi Karának Szervezési és Vezetési Tan­széke és a budapesti Nonprofit Kutatócsoport a London School of Economics and Poli­tical Science Center for Volun­tary Organisation szakmai tá­mogatásával szeptember 17-18-án tudományos tanács­kozást rendez Pécsett, Nonpro­fit szervezetek menedzsmentje címmel. A rangos fórumon előadói a téma gyakorlati al­kalmazói, valamint elismert elméleti szaktekintélyei lesz­nek. A tanácskozás helyszíne a Kolping ház (Szent István tér 7.) lesz. UNIDO beszállítókat keresnek Az UNIDO Beszerzési Osz­tálya hivatalos beszállítókat ke­res a fejlődő országokba szánt és az UNIDO Központ számára történő beszerzésekhez. Az UNIDO Hivatalos Beszál­lítói Jegyzékébe kerüléshez szükséges regisztrációs űrlap az MGK Nemzetközi Szervezetek Osztályán kapható (telefon: 153-3333/335 mellék). A franchise titka (4.) A KSH az első félévről A gazdasági szervezetek számának alakulása A gazdasági szervezetek száma 1992 júliusában tovább emelkedett, bár a növekedés ütemében lassuló tendencia ta­pasztalható. A Központi Statisz­tikai Hivatal ebben a hónapban 973 jogi személyiségű gazda­sági szervezet alapítását je­gyezte be (májusban 1147 és júniusban 1058 volt ez a szám). Ezek közül 848 új alapítás volt, míg 124 már eddig is működő szervezetből kiválás, szétválás vagy átalakulás útján jött létre. 1992 júliusa folyamán 141 jogi személyiségű gazdasági szerve­zet szűnt meg, ebből ötöt fel­számoltak, 81 cég úgy döntött, hogy beszünteti tevékenységét, 55 átalakította szervezetét és más gazdálkodási formában működik tovább. Legnépszerűbb a kft. A jogi személyiségű gazda­sági szervezetek között a leg­népszerűbb gazdálkodási forma továbbra is a korlátolt felelős­ségű társaság. Az 1992 júliusá­ban alakult 973 gazdálkodó szervezet közül 876 ezt a gaz­dálkodási formát választotta. Ezek többsége (87%) kislét- számú, 20 vagy ennél is keve­sebb főt foglalkoztató szerve­zet. A legtöbb megszűnés is a kft-k körében volt tapasztal­ható: júliusban 58 kft. szűnt meg, amelyek 74%-a 20 fős és ennél kisebb létszámú szervezet volt. Továbbra is viszonylag magas a megszűnések száma a vállalati szférában; ebben a hó­napban 45 vállalat szűnt meg, de ebből csak 2 szüntette be végleg a tevékenységét, míg 43 gazdasági társasággá alakult, s az új formában folytatja tovább a tevékenységet. A változások eredményeként 1992 július végén a KSH 63126 jogi személyiségű gazdasági szervezetet tartott nyilván, amelyből a legnagyobb részt (84%) a gazdasági társaságok tették ki. túlnyomó többségük (97%) kft, és közel 3%-uk rész­vénytársasági formában műkö­dött. Szövetkezetek számában továbbra is minimális növeke­dés tapasztalható, míg a vállala­tok száma fokozatosan tovább csökken. A legtöbb szervezet a keres­kedelem közúti jármű és köz­szükségleti cikk javítása, kar­bantartása ágazatban (21075) tevékenykedik, de jelentős az arányuk az ipar (20%) valamint az ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági tevékenységet se­gítő szolgáltatás (19%) terüle­tén is. 1992. július folyamán a kis- létszámú szervezetek száma to­vább emelkedett, ennek követ­keztében a 20 főt és ennél ki­sebb létszámot foglalkotzató cégek száma a hónap végére több mint 47 ezerre nőtt, s ará­nyuk az összes szervezeten be­lül elérte a 77%-ot. Az 1992 jú­liusában alakult 973 jogi szemé­lyiségű gazdasági szervezet kö­zül 467 a fővárosban és 59 Pest megyében fog működni, így a gazdasági szervezetek tevé­kenysége továbbra is a főváros és környékre koncentrálódik. Több a csődeljárás 1992 júliusában a magyar cégbíróságok hivatalos lapjában a Cégközlönyben közzétett cső­deljárások száma mindössze 223-mal emelkedett, így a hó­nap végére a csődeljárás alá ke­rült szervezetek száma 1560-ra nőtt. Ezek 56,5%-a gazdasági társaság (többsége kft), 29,9%-a szövetkezet (melynek fele me­zőgazdasági szövetkezet) és 13,6%-a vállalati formában működött. A csődeljárás alá került jogi személyiségű gazdasági szerve­zetek 36%-a legfeljebb 20 főt foglalkoztató vállalkozás, de vi­szonylag magas (33%) az 51-300 főt alkalmazó cégek száma is. Az eddig közzétettek szerint a Bíróság 50 esetben a hitele­zőkkel folytatott eredményes egyezségi eljárás, 10 esetben pedig egyéb (nem részletezett) ok miatt befejezettnek nyilvání­totta, illetve megszüntette a csődeljárást. A már folyamat­ban lévő ügyek közül 23 eset­ben az adós és hitelezők együttes kérelmére a fizetési ha­ladék időtartamát 30 nappal meghosszabbította. A fizetésképtelenné vált jogi személyiségű gazdasági szerve­zetek 35%-a a feldolgozóipar­ban, 13%-a az építőiparban, 21%-a a kereskedelem, közúti jármű és közszükségleti cikk javítása, karbantartása ágazat­ban, 18%-a a mezőgazdaságban működött. 1992 júliusában 58 jogi sze­mélyiségű . gazdasági szervezet került felszámolás alá, így a hó­nap végén számuk 1062-re emelkedett. Ezek 65,3%-a szö­vetkezet, 24,2%-a gazdasági társaság (nagyrészt kft) és 10,5%-a vállalat. A legtöbb fel­számolás alá került cég az építő­iparban (323) és a feldolgozói­parban (321) tevékenykedett, de számottevő még az ingatlanügy­letek, bérbeadás és gazdasági tevékenységet segítő szolgálta­tás (182), valamint a kereskede­lem, közúti jármű és közszük­ségleti cikk javítása, karbantar­tása (133) ágazatokban is. 1992 júliusában tovább emelkedett a jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetek száma is, a hónap végén 64471 jogi személyiség nélüli gazda­sági szervezett műkö­dött,2,3%-kal több, mint az előző hónapban. Ezek a szerve­zetek nagyon sokféle típusú, jogállású és profdú gazdasági egységekből állnak. Jelenleg a legnépszerűbb gazdálkodási forma a betéti társaság. Számuk hónapról hónapra erőteljesen növekszik, s július végén már 35417 ilyen típusú szervezett működött. Dinamikus fejlődés tapasz­talható a közkereseti társaságok esetében is, bár arányuk még elenyésző: 1992 július végén az összes jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet 1,4%-át tet­ték ki ezek a szervezetek. Rész­arányukat tekintve (28,4%) még jelentős szerepet töltenek be a gazdasági munkaközösségek, bár számuk egyre csökken. Je­lentős hányadot (12,6%) képvi­selnek még a lakásépítő közös­ségek és más hasonló szerveze­tek: számuk júliusban tovább emelkedett, s a hónap végén már 8121 ilyen szervezet tevé­kenykedett. Kisebb jelentősé­gűek, számuk csökken a külön­böző szakcsoportoknak, polgár­jogi társaságoknak, ügyvédi és oktatói munkaközösségeknek. Non-profit szervezetek A legtöbb jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet az ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás (32%) területén a kereskedelem, közúti jármű és közszükségleti cikk javítása, karbantartása ágazatban (30%) és az iparban (16%) működik. Ezen kívül az APEH még 31905 egyéb nem nyereség ér­dekeltségű (non-profit) társa­dalmi szervezetet tart nyilván. Ide tartoznak a különböző egye­sületek, egyházi szervezetek, baráti társaságok, alapítványok stb. Ide soroljuk a külföldi cé­gek Magyarországon működő szervezeteit és kereskedelmi képviseleteit is, mert ezek túl­nyomó többsége Magyaror­szágról származó jövedelmet nem élvez, illetve bevételt eredményező gazdasági ügyle­tet nem realizál. Ez utóbbiak száma 1992 július végén 1306 volt. Tevékenységi körüket te­kintve ezek többsége (85%) egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatást végez, míg a nemzetgazdaság más te­rületein számuk elenyésző. Az 1992 július végén az APEH-től átvett adatok szerint 15246 költségvetési és társada­lombiztosítási szervezet műkö­dött. Ezek közül 1506 központi és 13740 helyi szerv volt. A leg­több szervezet az oktatás (6230), a közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás (4633), az egészségügy- és szociális ellá­tás (2275), valamint az egyéb közösségi, társadalmi személyi szolgáltatás (1277) ágazatban tevékenykedik. A költségvetési és társdalombiztosítási szervek közül a legtöbb a fővárosban működik, az összes szervezet 13,8%-a, míg a megyében 7,8- 2,5% között mozog ez az arány. Sorozatunk egyik igen fon­tos témája a franchise (ejtds: frencsájz) valójában egy rend­kívül sikeres marketing-mód­szer, amely mostanában kezd hazánkban is tért hódítani. Se­gítségével új vállalkozók se­rege remélhet biztos üzleti si­kert, garantált megélhetést. A módszer „titkairól” folytatjuk a beszélgetést Haraszti Mi­hállyal, a Magyar Franchise Szövetség alelnökével.-Hogyan védi meg az új vállalkozót a franchise rend­szer gazdája a hasonló cégek versenyében ?- A franchise sajátja a terü­leti védelem. Ami azt jelenti, hogy meghatározott körzetben a rendszertulajdonos nem léte­síthet másik egységet. Ez ter­mészetesen nem zárja ki a konkurenciát. De hadd tegyem hozzá: ellentétben a hazai hie­delmekkel, nyugaton úgy gondolkodnak, minél többen vannak ugyanabból a szakmá­ból egy-egy utcában, az az üz­letmenetnek csak jó. Tegyük fel, hogy valahol megnyílik egy kínai étterem. Oda az em­berek azért mennek, mert kí­nai ételt akarnak enni. Ám ha megnyílik mellette egy olasz, arrébb egy francia, egy ma­gyaros és így tovább, akkor az emberek azért mennek abba az utcába, mert enni akarnak. A konkurens egységek megte­remtik egymás piacát is - a sa­játjuk mellett.- Hogyan választja ki a franchise tulajdonosa a meg­felelő vállalkozókat?- Amerikában például gyakran alkalmazzák a fordí­tott eladás elméletét. Ez azt je­lenti, hogy a jelentkezőket akadályok leküzdésére kény­szerítik. Például ha valaki ír egy levelet és bejelentkezik a láncba, addig nem is válaszol­nak neki, amíg kétszer meg nem sürgeti a választ. Ezután kap egy kiló kérdőívet, amelyben a magánéletének a legintimebb részleteire is rá­kérdeznek. Ha ezt nem haj­landó a jelölt kitölteni, már ki is rúgták. Azután - ha ezt az akadályt is jól vette -, elhívják az ország másik végébe tár­gyalni. A saját költségére. így bizonyíttatják be vele, hogy ő minden áron a kiválasztott rendszerhez akar tartozni. Magyarországon persze a piac még nem telített, a kínálati pozíciók nem alakultak ki. Mindössze 4-5 rendszer van, amelyik jelenleg franchise át­vevőket keres.-Befejezésül a visszaélési lehetőségekre lennék kiváncsi. Mi van akkor, ha kitanultam már minden fogást a franchise rendszerben, majd ki akarok lépni onnan, mert nem kívá­nom fizetni a költségeket?-Ezt a konkurencia tilal­mának szabályai akadályoz­hatják meg. Jóllehet garancia nincs a visszaélések elkerülé­sére, a jogi eszközök alkalma­záskor azonban már nagy baj van. A rendszer egészének si­kere nyújt igazi garanciát a visszaélések kivédésére. És még valami: ahogyan a sikert piaci eszközökkel garantálja a rendszer tulajdonosa, ugyan­úgy a büntetésre is inkább pi­aci eszközöket fog alkal­mazni, mint a jog fegyverét. És a rendszer ettől válik szer­ves egésszé. Merth László Menedzserképzés és angol üzleti nyelvtanulás A KENT (Közép-Európai Nemzetközi Managerképző és Tanácsadó) Kft. - amely a Ma­gyar Gazdasági Kamara, a brit Central Europe Trust és az ACCA által életre hívott mene­dzserképző központ - ajánlja a következő menedzserképző, il­letve angol üzleti nyelvtanulási programjait: 1. Egyéves távta­nulással megszerezhető szám­viteli és pénzügyi hiteles dip­loma tankönyvcsomag angol nyelven, melynek segítségével megszerezhető a közös piaci tagállamokban elismert posztg­raduális diploma. A tankönyv­csomag a Pénzügyi számvitel, a Pénzügyi menedzsment, a Számvitel vezetőknek és a Veze­tés elvei tantárgyakat tartal­mazza. 2. Business English tan- könyvcsomag (nyelvtani példák és más feladatok megoldására épülő tankönyv, illetve két mag­nókazetta) az angol üzleti nyelv elsajátításához nyújt hasznos se­gítséget. A KENT Kft. címe: 1114 Budapest, Villányi út 11-13. Telefon: 166-6588. Más ez a vásár ... Előzetes az őszi BNV-ről Az 1992-es esztendő a szem­betűnő változások éve a Buda­pesti Nemzetközi Vásárköz­pontban. A HUNGEXPO Rt. Consum Stúdiója a szó igazi ér­telmében vett „vásárt” készít elő. A több mint 700 kiállító ugyanis immár nem a „mindent a szemnek, semmit a kéznek” hagyományait folytatni érkezik a BNV területére. Ha napjaink új hagyományteremtő szlogen­jét fogalmaznánk meg, akkor „mindent a kéznek, mindent a pénztárcának” lehetne az új jelmondat. Vásár lesz tehát a javából, mégpedig azonnal „fo­gyasztható”, pontosabban a ki­állítás helyszínén kiválasztható, megvásárolható termékekkel. A főszereplő ezen a rendez­vényen a nagyközönség lesz. Minden az ő érdekeit, kényel­mét és alapos tájékozódását szolgálja. Ez utóbbi valószínű­leg a legfontosabb. Aki belépő­jegyet vált ősszel a BNV-re, az nem kevesebbet akar kapni, mint a választás lehetőségét. A változások hétköznapjait élő vásárvárosban nem lesznek száműzöttek a szakmai infor­mációra vágyó üzletemberek, kereskedők sem. Miközben új­donság, hogy az őszi BNV tíz napján a nagyközönség korláto­zás nélkül látogathatja a ren­dezvényt, a 35. pavilonban szakemberek részére szervezett előadások, bemutatók, találko­zók várják az érdeklődőket. Előzetes tervek szerint szep­tember 21-én a szórakoz­tató-elektronika, 22-én a bútor, lakástextil és a HOVENTA, 23-án a textil, 24-én a biztosí­tók, bankok, 25-én a játék és barkács termékkörben érdekelt szakemberek találkoznak egy­mással. Az idei meghívott szakközönség egy-egy olyan témában tájékozódhat, amelyik a termék vagy termékcsoport gyártásával, forgalmazásával, hitelekkel kapcsolatos. A ko­rábbi „szakmai napok” fogal­mának átértékelése az eddiginél sokkal nagyobb lehetőséget ad a szemlélődésre. A Budapesti Nemzetközi Vá­sár termékcsoportjainak egy­szerű, leltárszerű felsorolása is sokatmondó látványosságot ígér. Legnagyobb területen a lakáskultúra áruit állítják ki. A seregszemle további résztvevői a bútoripar, a kultúrcikk és szórakoztató elektronika, az építőipar és a „csináld magad” felszerelések, öltözködés, já­ték, ajándékok, háztartási ve­gyiáruk, papíráruk és megany- nyi más, összefoglaló kategó­riákba nehezen sorolható áru­féleség. A Budapesti Nemzetközi Vá­sárral párhuzamosan három rendezvény várja a látogatókat. A HOVENTA kereskedelmi és vendéglátótechnikai szakkiállí­tást a korábbiaktól eltérően nem kétévenként, hanem évenként rendezik meg. Ismét jelen lesz a VOSZ megbízásából a PRI- VÁT-EXPO és első alkalommal jelentkezik az EXPOCENT- RUM, amely az 1996-ban ese­dékes budapesti világkiállítás marketingmunkájának terepe lesz a K-IV-es pavilonban. Az őszi BNV szeptember 18-27-ike között várja a látoga­tókat, napi 10-től 18 órai nyitva- tartással.

Next

/
Oldalképek
Tartalom