Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)

1992-09-09 / 249. szám

6 üj Dunántúli napló 1992. szeptember 9., szerda Az Új DN autótesztje Mérlegen: a Samara Két levél Európából A volt keleti típusok közül a Samara a legkeresettebb kocsi. Ez egyfelől külső megjelenésé­nek, másfelől, és még inkább, olcsóságának köszönheti. Vá­sárlói többnyire a hajdani szoci­alista gyártmányok valamelyi­két használók köréből tevődnek össze. A Samara a hetvenes évek végét idéző technikai színvo­nalú autó és az első olyan front­hajtású volt a keleti gyártmá­nyok között, amely nem egy már kifutott típus átvétele nyo­mán került le a szalagokról. Tervezésében a német autógyár­tók - elsősorban és zömében a VW - működtek közre. A kocsi 1984 őszén jelent meg a nyugati piacokon és akkor is, mint ma olcsóságával tűnt ki. De milyen is ez a kelendő ke­leti? Nos, már a beszállást kö­vető benyomások elárulnak va­lamit a mérsékelt ár titkaiból. A műszerfal spártaian egyszerű, dobozformájú. Sehogy sem harmonizál a kocsi külső vonal- vezetésével. A „sportos” első ülések sem kényeztetik el a be­szállókat és a műszálas kárpit­anyaguk rossz hővezetőképes­sége miatt bántóan melegnek vagy hidegnek érződnek az idő­járástól függően. A biztonsági őv ezen a kényelmetlenségen is túltesz. Nemcsak elérni ér fel egy tornagyakorlattal, hanem szorossága és a nyaki részen történő átvezetése miatt megfoj­tással fenyegeti használóját. További bosszúság az ablakok nyitása, csukása. Szó, ami szó, igen erős emberek számára ter­vezték a tekerőmechanizmust. Ezen túl pedig műanyag, mű­anyag mindenütt, az olcsó, si­lány minőségű fajtából, amely ha taszítja is a szemet, zörgésé­vel vonzza a fület... Az egyébként könnyen in­duló motor sem dicsekedhet csöndességével. A fölülszele- pelt és vezérelt motoroknál ma már alapkövetelménynek szá­mító hidraulikus szelephézag- kiegyenlítő megoldás hiányzik a Samara motorokból. Ez a zaj­keltésen kívül további bosszú­ság forrása is, lévén hogy a be­állításhoz szükséges lapkák hi­ánycikknek számítanak. A Samaratípusok másik „ékessége” a váltómű, amely többnyire egy elhasznált trak­tort megszégyenítő zörgéssel működik. Fokozatai a második fölfelé már gond nélkül kapcso­lódhatok és zaja - menetköz­ben- elvegyül a motor és a fu­tómű keltette egyéb zajok kö­zött. A kocsi gyorsítóképessége csak az alacsonyabb fokozatok­ban kelti a fürgeség érzését, míg a 4., 5. fokozatbn ellustul. Ér­dekességként említhető, hogy az 1300-as és a 10 LE-vei „iz­mosabb” 1,5 literes változat kö­zött nem mutatkozik érzékel­hető különbség. Vonatkozik ez a végsebességre is, amelyet egyébként nemcsak a közleke­dési szabályok miatt nem ta­nácsos kihasználni. A kemény rugózás és a korszerűnek te­kinthető első-hátsó kerék fel­függesztés ellenére a jármű me­nettulajdonságai csak mérsékelt sebességtartományokban nyúj­tanak biztonságot. Nagyobb tempójú kanyarvételnél az erő­teljesen alulkormányzott visel­kedés átmenet nélkül vált át túl- kormányzottságba, ami egy át­lagos képességű vezető számára kellemetlen és veszélyes meg­lepetést okozhat. Különösen ér­vényes ez a futómű pontatlan beállítása esetében, mely a jármű stabilitását jelentős mér­tékben lerontja. A futóművet a gyártómű előírása szerint csak terhelt állapotban lehet megbíz­hatóan ellenőrizni és beállítani! A kocsi kormányozása köny- nyű, ami előnyt jelent a parko­lásnál, de nem feltétlen az tem- pósabb utazásnál. A kormány­zás erőszükséglete ugyanis nem arányos a föllépő erőkkel, ami hamis biztonságérzetet adhat. A fékek hatékonysága is csak a polgári autózás keretein belül kielégítő. Egy francia autóslap azt írta ezzel kapcsolatba, hogy a Samara fékjét öreguraknak tervezték... A kocsi fogyasz­tását nemkülönben, mivel az csak 80-90 km/óra sebességig mutat mérsékletességet. A ma kocsijai, hasonló műszaki adottságok mellett, 20-25%-al fogyasztanak kevesebb benzint. Igaz, tömegük vagy 10%-al ki­sebb, légellenállásuk is sokkal kedvezőbb. A kocsi utazási kényelmével kapcsolatban említettük a ke­mény rugózást, amely csak jó minőségű utakon mondható el­fogadhatónak. A kocsi zaj­szintje is épphogy kielégítő. Nyugati társaival történő össze­hasonlításban természetesen, mivel azoknál az alacsony zaj­szint ugyancsak alapkövetel­mény ma már. No persze az áruk sokkal magasabb... Búsbarna László Az egyik levelet két évvel ezelőtt kaptam a barátomtól, Bécsből. A másikat jó egy hónappal ezelőtt a Pécsi Táv­közlési Igazgatóság küldte. Ez utóbbi levél ösztönzött az előbbi levél előkeresésére. Ugyanis mindkét levélben az ingyenes telefonkönyvről van szó. A barátom mellékesen írja erről a következőket: „Még talán a szokottnál is hibásabban irok, mert beje­lentették, hogy 14-15 óra kö­zöt hozzák az új telefonköny­veket és azért hallgatózom közbe-közbe. Itt ugyanis két­éves telefonkönyveket adnak, de minden májusban. Tehát amit tavaly kaptam, arra az van írva: 1988/89. Most hoz­zák az 1989/90-eseket. Négy kötet, egészen vékony papír­ból. Cipelni nehéz, ha most nem veszem át, mennem kell érte a postára. Na nem kell, de miért ne fogadjam el. Kü­lönben ingyen van. Érdekes a megrendelés formája. Kikül- denek egy válaszlevelezőla­pot, amelynek az egyik felén megkérnek, ha kell az új tele­fonkönyv, akkor ne küldjem vissza a választ, ami úgyszin­tén bélyeg nélkül adandó fel. De ha nem kell, akkor küld­jem vissza, hogy a postaal­kalmazottak ne csengessenek hiába, cipelve a könyveket, ők a régit is elviszik, nem nekem kell kicipelni a folyo­sóra, ahonnan elviszi egy má­sik gyűjtőautó. Nagyobb há­zak kapubejáratánál több osz­lopban két méter magasan állnak a telefonkönyvek, me­lyek olyan új kinézésűek, mintha most hozták volna a nyomdából. Nyilván az enyém is ilyen, hisz alig használom, mert akikkel gyakran kell telefonálnom, azokat úgyis kiírom magam­nak. „Nem panaszként mon­dom”, de a közelmúltban két helyre is akartam telefonálni: Siklós, Szigetvár, de egyik előszámát sem tudtam meg­szerezni. Röstelkedtek a pos­tán, hogy nincs meg dehát ha nem küldenek Magyarország­ról. Pedig az Osztrák Tele­fonfőigazgatóság küld az it­teniből Magyarországra...” Most következzen a Pécsi Távközlési Igazgatóság le­vele; arról értesítenek, hogy egy darab Baranya megyei te­lefonkönyv átvételére vagyok jogosult, ha a kipontozott he­lyekre beírom a nevem, a te­lefonszámom és a címem. ^Tisztelt Ügyfelünk! Értesítjük, hogy az 1992. évi Baranya megyei Telefon­könyv - amelyben vala­mennyi közölhető Baranya megyei előfizető (magán és közület) megtalálható - vár­ható megjelenési ideje július eleje, közepe. Az Új Dunán­túli Napló útján az átvétel pontos időszakáról - mely egy hónapos időtartam lesz - tájékoztatjuk Önt. Az ingyenes példány ezen értesítés ellenében átvehető az értesítés hátoldalán feltün- tett helyeken!” Két levél jött a címemre Európából az egyik Bécsből, a másik Pécsről. A két város nevében egyetlen betű a kü­lönbség ... Sz. Harsányi J. Szeretettel várjuk 1992. szeptember 11-13-án a Pécsi Napok rendezvénysorozat ideje alatti nagyszabású GILDE SÖRFESZTIVÁLRA a Nagy Lajos király úti Ifjúsági Ház előtti szabad területen. Amíg felnőtt vendégeink az ÖKÖRSÜTÉSEN, SÖRIVÓ VERSENYEN, küzdősport-bemutatón vagy egyéb gazdag, színes programokon vesznek részt, addig a gyermekeket a játszóház, filmvetítés, Lutra-csereklub, gokart, elektromos játékok várják. Ha megéheznek, megszomjaznak, étel és ital van bőven a SORSATOKBAN. A világon már sokfelé elterjedt, de legfőképpen Bajorországban hagyományos sörfesztiválok már nálunk is meghonosodnak. A hét végén a pannónia Sörgyár rendezi meg a köznyelvben csak folyé­kony kenyérnek hívott habzó ne­dű ünnepét.- Terveink szerint csak jövőre szándékoztunk fesztivált rendezni - mondja Tímár István, a gyár igazgatója -, de a városi önkor­mányzat ösztönzött bennünket, a Pécsi Napok rendezvényein belül tartsuk meg a Gilde fesztivált Hoz­zá kell tennem, Pécs város üányító testületével közösen, hiszen a Nagy Lajos király út és a Bajcsy Zsi­linszky út kereszteződésében lévő parkolót biztosítják a nagyszabású rendezvényre, s az óriási sátrat is ők bocsájtják rendelkezésünkre. A háromnapos program már a hétvége nyitányán, pénteken dél­után két órakor elkezdődik, várva a fesztivál vendégeit. Szombaton délelőtt tíz órakor aztán folytató­dik a nagy dínom-dánom. A Sző­lőskert Kft. szolgáltatja a vendég­látást, a sör pedig nem lehet hiány­cikk, mert a gyár felkészült a leg­nagyobb fogalomra is. Lesz ökör­sütés, meg sörivóverseny, de ezen OüllDe^ praiireiiuér nem az fog győzni, aki a legtöbbet tudja elfogyasztani, hanem az, aki a leggyorsabban tudja leönteni a torkán a korsó italt. Vasárnap is folytatódik az ünnep, egészen ké­ső estig.- Szokták mondani: evés közben jön meg az étvágy, ezt követően szeptember utolsó hetében a FE- MA-napon is bemutatkozunk, csak ott nem egy nagy sátorban, hanem kis sátoregyüttesekben kí­náljuk majd Gilde termékünket. A köztes hét végén pedig a jégpá­lyán megrendezett kirakódóvásá­ron a Gilde cégtől ingyen kapott söröskocsinál várjuk vendégein­ket. Nyugodtan elmondhatjuk: az idei szeptember a sör ünnepe lesz Pécsen. A BDESB Baranya megyei hivatalos képviselője megnyitja AUTÓSZALONJÁT 1992. szeptember 11 -én 14.00 órától, melyre minden érdeklődőt tisztelettel meghívunk! Pécs Rt. Pécs, Diósi út 49. S

Next

/
Oldalképek
Tartalom