Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)

1992-09-09 / 249. szám

Már 205 a munkanélküli Dunaszekcsőn (3. oldal) Olvasói fórum Ma 19 órakor Dunaszekcsőn, a Polgármesteri Hivatalban ol­vasói fórumot tart az Új Dunán­túli Napló Szerkesztősége, ame­lyen lapunkat Lombosi Jenő fő- szerkesztő, Molnár György iro­davezető, Benked Tibor tévesz­tési előadó, valamint Bebesi Károly szerkesztő képviseli. A rendezők várják az olvasókat, az érdeklődőket. (Képünkön a nagyforgalmú település köz­pontja, írásaink a 3. oldalon ol­vashatók.) Szakmai nap Szakmai napot szervezett tegnap a Zöld-Híd Energetikai és Környezetvédelmi Tanács­adó Egyesülés a lakosság szá­mára, ahol a gáz előállítással, fogyasztással, számlázással, rá­kötéssel, fűtőérték-ellenőrzéssel kapcsolatos és a fogyasztókat érintő egyéb kérdéseket tehettek fel a Dél-Dunántúli Gázszolgál­tató Rt. megyei üzemigazgató­sága képviselőjének. Horváth László ügyfélszolgálati irodave­zető elmondta, hogy visszaáll­tak a havi óraleolvasásra, az au­gusztus 1-jei áremelkedést a szeptember végi számlákon fog­ják érzékelni a fogyasztók. Kedvezményes szilva és szőlő Mától Romonyán, a Danitz kft. 12 hektárnyi szilvásában kedvezményes akciót hirdetnek az érdeklődőknek. A befőzésre, lekvárnak és pálinkának való szilva kilóját öt forinért lehet szedni és venni. Danitz pusztán az óriási szemű Blufrai kilója ennek a négyszeresébe kerül. Ugyancsak Danitzon naponta 200-300 mázsa borszőlőt szed­nek. Ennek kilója 15'forint. KÖZÉLETI NAPILAP OJ Dunántúli napló III. évfolyam, 249. szám 1992. szeptember 9., szerda Ára: 9,60 Ft Többet fordítanak szociális ellátásra Sajtótájékoztató a szociális törvénytervezetről (Munkatársunk telefontudósí­tása) Az országok többsége a gaz­dasági jólét idején foglalkozik szociális kérdésekkel. Akkor van rá pénz, akkor születnek a szociális törvények. Ezt az ala­pállást magukénak vallva, ha­zánkban is sokan úgy vélik, hogy nem lenne szabad most nálunk szociális törvényt al­kotni. Nem is a bőség, hanem a tisztesség törvényére lehet szá­mítani, mondta dr. Surján LÁszló népjóléti miniszter teg­nap Budapesten, a minisztéri­umban tartott sajtótájékoztatón. Az elmúlt években egyre ége­tőbben fogalmazódott meg az igény az ellátási rendszer átala­kítására. A növekvő méretű el­szegényedés is ezt sürgeti. Az ősszel a Parlament elé kerülő tervezet elsődleges célja, hogy meghatározza az állam által biz­tosított szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltéte­leit, az ellátás szervezeti kere­teit, illetve a szociális jogok gyakorlatának garanciáit. Az idei 30 milliárddal szem­ben jövőre 40-42 milliárd forin­tot szánnak a költségvetésből ilyen célokra. Ezen belül az ön- kormányzatok 80-83 százalék- (Folytatás a 2. oldalon) Barátság - Prietenie Sajtótájékoztatón ismertette tegnap délelőtt Pécsett a Ma­gyar-Román Baráti Társaság az elmúlt év eredményeit, tapasz­talatait, s a közeljövő terveit. Ez utóbbiak közül a leglényege­sebbnek tűnőt emeljük ki: az el­képzelések szerint már a jövő év őszén meglesz az első közös fóruma - Pécsett - a magyar és a román polgároknak. A ren­dezvényt - romániai helyszín­nel is - évenként rendszeressé teszik. Az első fórumra - meg­figyelőként - meghívják többek között az RMDSZ és a Vatra képviselőit is. Dr. Iglói Zoltán, a Társaság elnöke beszámolt arról is, hogy kedvező visszhangja volt az ál­taluk sikeresen szervezett és le­bonyolított akciónak: 10 000 kötetnyi magyar nyelvű köny­vet juttattak el a romániai ma­gyarlakta területekre. Ebben - és ez figyelemre méltó - erősen támaszkodhattak a Társaság román tagjaira - akik egyébként már többen vannak, mint az ot­taniak közül a magyarok. A leg­sikeresebb vállalkozásuknak a „Barátság - Prietenie” című új­ságjuk megjelentetését, köz­kedveltségét tekintik. Ugyancsak tegnap jelentette be az elnök, hogy javaslatuk alapján megalakul Kolozsvárott a Társaság romániai központja. A kapcsolatok sokszínűségét példázza, hogy megkereste a szervezetet a Vatra is, s ameny- nyiben tárgyalni óhajtanak a Társasággal, ettől a pécsiek semmiképpen sem zárkóznak el. Ide kívánkozik egyébként az is, hogy a szomszéd országban megjelenő újság, a Vatra - ame­lyet az év legnívósabb lapjának mondtak ki - szerkesztősége kollektíván kérte felvételét a Társaság tagjai közé. E hónap 17-én rendezvényso­rozat kezdődik szervezésükben. Az előadássorozat témája a ro­mán történelem és kultúra: az egymáshoz közeledés legfonto­sabb kulcsának ugyanis a másik ország megismerését tartják. Bejelentette az elnök, hogy felhívással fordult a Társaság a magyar sajtóhoz. Ezt a 2. olda­lon közöljük. Mészáros A. Magyar-Baden­Württembergi polgármesteri konferencia A Magyarországi Németek Szövetsége és a pécsi Lenau Egyesület közreműködésével a Belügyminisztérium, Pécs Város Önkormányzata, a Ge­meindetag Baden-Württem­berg, a Stätetag Baden-Würt­temberg és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság Baranya megyei szerve­zete szeptember 10. és 12. kö­zött Pécsett rendezi meg a II. Magyar-Baden-Württembergi Polgármesteri Konferenciát. A pécsi városháza dísztermé­ben csütörtökön reggel 8.30-kor kezdődő konferencia témája: Gazdaságfejlesztési követelmények és feltételek a városi és községi önkormány­zatoknál. Kádár Béla felavatja az új utat Fotó: Proksza László Megnyitották az új utat Abaliget és Orffí között Valóságos népünnepélyre jöttek össze kedden délután az abaligetiek és az orfűiek. Az ok: tegnap hivatalosan is át­adták a két települést közvet­lenül összekötő két és fél ki­lométeres új utat. Az esemé­nyen részt vett Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcso­latok minisztere és Theodor Zens, a Németországi Szövet­ségi Köztársaság Főkonzulá­tusának konzulja is.- Az út hossza pontosan 2537 méter, az építés során mintegy 30 000 köbméter földet mozgattak meg. Építési költ­sége 50 millió forint volt - tud­hattuk meg dr. Szűcs Józsefnek, a Baranya Megyei Közgyűlés elnökének megnyitójából. - Mivel pár éve átadták az Orfű és Magyarhertelend közötti utat, végre létrejöhetett az üdü­lőterületek közötti „tengely”. A terveztetést a Baranya Me­gyei Közgyűlés (illetve annak az elődje) vállalta. A helyi gaz­dálkodók (tsz, erdőgazdaság) 7,5 millió forint értékű földterü­let átadásával segítettek. A köz­lekedési és a környezetvédelmi minisztérium együttesen 17,5 millió forinttal járult hozzá az építkezéshez, és az útalapból is sikerült 16,5 millió forintot el­nyerni. Orfű és Abaliget 8,5 milliós költséget vállalt. A Pécsi Vasutas Koncertfú­vószenekar, Német Mónika ta­nuló és a Zengővárkonyi Népi Együttes műsora után Kádár Béla mondott avatóbeszédet. (Folytatás a 2. oldalon) A törökök buszokat vásárolnának Törökországban több száz magyar Ikarusz busz közleke­dik, a Pécsett tartózkodó török küldöttség éppen ezért érdeklő­dött a tömegszállítási eszközök vásárlásáról, valamint felújítási lehetőségeiről. Tegnapi prog­ramjukban felkeresték a Pannon Volán gépjavító műhelyét, ahol legfőképpen arra voltak kíván­csiak, hogy az öt évnél idősebb autóbuszok felújítását hogyan lehet megszervezniük. Konkrét megállapodás ugyan nem szüle­tett, ám a török delegációvezető szerint a megadott árajánlatok alapján nem is jöhet létre egyezség. A felújított buszokat ugyanis 3 millió forintért árul­nák, ezért az összegért viszont más cégektől szinte új járműve­ket vásárolhatnak. Az üzleti kapcsolatok azonban nem sza­kadtak meg, mert bizonyára van lehetőség áralkura. (Folytatás az 5. oldalon) A hazai piac is piac lehet (7. oldal) Az első nemzeti könyvvásár Pécsett Tőlünk Nyugatra már meg­honosodott, s ugyanolyan rangja van, mint a többi szak- kiállításnak. Az első magyar könyvvásár megrendezése Schenk Jánosnak, a Pécsről el­származott, jelenleg Magyar- országon élő német üzletem­bernek jutott eszébe, s az ál­tala alapított Schenk Verlag szeptember 10. és 13-a között bonyolítja le Pécsett, az Or­vostudományi Egyetem aulá­jában a kiadók és a könyv­szakma szakembereinek talál­kozóját. Mindez összefügg azzal, hogy a könyvkiadásnak, ter­jesztésnek is alkalmazkodnia kell a piaci viszonyokhoz, szükség van a termelők és a forgalmazók közvetlen kap­csolatára, hogy a kiadók tájé­kozódjanak a keresletről, a ter­jesztők pedig megtalálják az őket érdeklő műveket. Az ünnepélyes megnyitó csütörtökön délelőtt a POTE aulájában lesz, majd négy na­pig a különféle kiadók tarta­nak tájékoztatókat, szakmai fórumokat. A fogyasztókat, az olvasókat sem záiják ki a ren­dezvényekből: szombaton és vasárnap lehetőségük lesz a vásárlásokra, találkozhatnak kedvenc szerzőikkel. A Cor­vina Kiadó szombati sajtótá­jékoztatója után például Végh Antal, Bertha Bulcsú és Szász Endre dedikálja műveit. B. G. A francia alkotók kiállításának egy részlete Fotó: Proksza László Francia kiállítók Pécsett Tegnap nyílt meg Pécsett, a Művészetek Háza játéktermé­ben az a kamarakiállítás, me­lyen a párizsi Atelier de Créa- tion Graphique-GRAPUS cso­port mutatkozik be. Nevük ak­kor vált ismertté, amikor tavaly megbízást kaptak a hét francia nemzeti park egységes grafikai tervének elkészítésére. E mos­tani összeállításban (melynek anyagát Pinczehelyi Sándor gra­fikusművész válogatta) intéz­mények számára készült arcu­lattervek is láthatók, emblémák, borítékok, névjegyek. A Grapus csoport munkái szeptember 28-áig tekinthetők meg. A be­mutató a PLAKÁTOK '92 nem­zetközi kiállításhoz is kapcso­lódik. H. I. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom