Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)
1992-09-08 / 248. szám
6 uj Dunántúli napló 1992. szeptember 8., kedd K ti Ipol i í; i k a Az USA-ban 7,6%-os a munka- nélküliség Az Egyesült Államokban augusztusban - immáron a második egymást követő hónapban - némileg mérséklődött a munkanélküliség aránya. Washingtoni bejelentés szerint augusztusban a munkanélküliek aránya 7,6 százalékos volt, ami 0,1 százalékkal alacsonyabb a júliusi mutatónál. Hírügynökségi beszámolók a hivatalos jelentés imertetésekor ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a ráta csökkenése nem az amerikai gazdaság erősödésének az eredménye, hanem annak, hogy a kormány különleges munkahely teremtő programot indított a tizenévesek számára a nyári időszakra. A munkaügyi minisztérium adataiból kitűnik, hogy a program júliusban 75 ezer, augusztusban 100 ezer fiatal számára teremtett munkahelyet. Kevesebb kisautót vesznek Tizenhatodik hónapja egyfolytában esik a kisebb autók iránti kereslet Japánban, ami a Suzuki vállatot is érzékenyen érinti. A japán kisautógyártók szövetségének adatai szerint a 660 köbcenti alatti kocsikból júliusban 12,3 százalékkal kevesebbet adtak el a gyártók, mint egy évvel korábban. A recesszióval összefüggő értékesítési csökkenés még hónapokig is eltarthat - közölte a szövetség. Szerb telepítések A szerb Menekültügyi Hivatal cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint Boszniából szerb menekülteket telepítenének le a többségében magyarok lakta vajdasági területeken. A Tanjug által ismertetett közlemény szerint a megalapozottnak minősített híreszteléseket a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége terjeszti. A hivatal szerint a mintegy 520 ezer szerb menekült érkezése előtt a helyi hatóságok pontos terveket készítettek a letelepítésükre. A menekültek többségét szerbiai városokban helyezték el, közülük több mint 120 ezren Belgrádban, 26 ezren pedig Újvidéken találtak átmeneti otthonra. Hivatalos belgrádi adatok szerint a Szerbiában tartózkodó menekültek 84 százaléka szerb, 6,2 százaléka muzulmán és 1,6 százaléka horvát nemzetiségű. A maradék 8,8 százalék a magyarok, a zsidók és egyéb nemzetiségűek közül kerül ki. Török-kurd ellentétek A délkelet-törökországi Diyarbakir tartományban egy összecsapásban húsz kurd felkelő és egy csendőr életét vesztette. Ebben az évben már több mint 1400 ember halt meg, mióta a szélsőbaloldali betiltott Kurd Munkapárt (PKK) megkezdte harcát a Törökországban élő - 1984-es becslések szerint - körülbelül tízmillió kurd függetlenségéért. Fegyverbeszerzés alkalmi áron A kínaiak veszik meg a Varjag repülőgéphordozó anyahajót? Csin Csi-vej kínai védelmi miniszter csaknem egy hetes fegyverbeszerző utat tartott Oroszországban. Látogatását számos katonai szakértői küldöttség látogatása előzte meg a Független Államok Közösségének tagállamaiban. A nagy forgalom oka: Kína ez idő szerint igyekszik rövid idő alatt sok korszerű fegyvert beszerezni a Szovjetunió utódállamainak viszonylag olcsó kínálatából. E törekvése félelemmel tölti el szomszédait, és olyan vádakhoz vezet, hogy Kína uralkodó szerepre tör a délkelet-ázsiai térségben. Peking viszont mindenképpen ki akarja aknázni a jó lehetőséget elavult fegyverzetének és hadiiparának korszerűsítésére. Mivel Oroszországnak, Ukrajnának és a FÁK más tagállamainak égető szüksége van mindenféle fogyasztási cikkre és keményvalutára, viszonylag olcsón kiárúsítják korszerű fegyverzetük egy részét. További vonzerő Kína számára, hogy Oroszország barterüzle- tekre is kész. A kínai haderő beszerzési listáján egy repülőgéphordozó anyahajó, egy nagy hatósugarú radarrendszer, számos harci repülőgép és páncélozott harcjármű szerepel. Némelyikről már meg is alkudott partnereivel, másokról még folynak a tárgyalások. Peking és Moszkva máris aláírt néhány fegyverüzletről szóló megállapodást. Az egyik értelmében az előbbi több mint egymilliárd dollárért megvesz 24 darab SU-27-es harci repülőgépet az utóbbitól. Orosz források szerint Peking az összeg 65 százalékát fogyasztási cikkekkel fizeti ki, s csak a maradék 35 százalékot kemény valutával. Tizenkét ilyen repülőgépet már leszállított az orosz fél, a további tizenkettő szállítása néhány hónapon belül esedékes. Mind a 24 SU-27-es állomáshelye az ország déli részén lesz, hogy sakkban tarthassák a Dél-Kínai tenger térségét. Megállapodást kötöttek a felek MIG-31 típusú orosz elfogó vadászgépek adásvételéről is. Néhány fegyverüzlet még függőben van. Különös érdeklődést mutat Kína az ukrajnai Nyikolajev hajógyárában épülő Varjag (Vareg) nevű repülőgéphordozó anyahajó iránt. Diplomáciai források szerint Ukrajna már fel is ajánlotta megvételre Kínának, de az árban nem tudtak megegyezni a felek. Katonai szakértők becslése szerint a Varjag ára megközelíti a 2,4 milliárd dollárt, megvétele tehát felemészthetné Kína idei katonai költségvetésének csaknem a felét, lévén az 32 milliárd jüan (valamivel kevesebb, mint hatmilliárd dollár). Ráadásul az anyahajó hasznosíthatóságához be kellene szerezni a róla indítható harci repülőgépeket, a kísérő őrhajókat és a logisztikai összeköttetést biztosító hajókat is. Mindenesetre hírek szerint Peking nem mondott le a Vaijag megvételéről. Az „alkalmi áron” kínált fegyvereknél is többre értékelné Kína, ha Oroszország technológiák és termelő berendezések átadásával elősegítené hadiiparának korszerűsítését. Nyugati források szerint az orosz félben meg is van a hajlandóság például a radarok hatástalanítását szolgáló „lopakodó”-techno- lógia átadására. Ezt a technológiát a kínai fél felhasználhatná tervezett F-10-es harci gépének kifejlesztése során. Valerij Manilov altábornagy, a FÁK legfelsőbb katonai parancsnokságának szóvivője hangsúlyozta a minap, hogy a Független Államok Közösségének tagállamai „kizárólag védelmi célokra” adnak el fegyvereket Kínának. Meglehet, bár nagyon nehéz megvonni a határt védő- és támadófegyverek között. Az orosz-kínai fegyver- üzlet számos tétele például legalább annyira tekinthető támadó- fegyvernek, mint védő jellegűnek. Ilyenek egyebek között a TU-22M típusú bombázók, amelyek eladását Moszkva hírek szerint felajánlotta Peking- nek. E gépek rakétát képesek indítani a levegőből, a levegőben utántölthetők, s hatótávolságuk egyszeri feltöltéssel is meghaladja a négyezer kilométert. Megvételük jelentékenyen megnövelné a kínai légierő ütőképességét az ország határaitól távol eső területeken is. Barta György Az olasz légierő G-222-es segélyszállító gépét a bosnyák fővárostól nyugatra lelőtték. A vizsgálatok bebizonyították, hogy vállról indítható, Stinger típusú hőkereső rakétával semmisítették meg. A hágai Nemzetközi Bíróság A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében mindeddig nem vezettek eredményre a tárgyalások Budapesten illetve Prága és Pozsony között. Antall József ezért hangsúlyozta a cseh-szlovák szövetségi kormány elnökéhez írt levelében: „A Hágai Nemzetközi Bíróság megkeresése az út, amely a konfliktus európai értékrend- szernek megfelelő feloldásához vezethet, ez országaink közös érdeke.” Milyen körülmények között született, hogyan is működik ez a testület, az Egyesült Nemzetek legfőbb bírói szerve? Több, mint egy évszázada jelentkezett már az a kívánság, hogy olyan nemzetközi döntőbíráskodás jöjjön létre, amely állandó lehetőséget biztosít a viták békés megoldására. Az 1889-ben, majd 1907-ben létrejött egyezményekkel a hágai Békepalotában Állandó Választott Bíróságot alakítottak, de rövidesen közbeszólt az első világháború. Amikor megkezdte működését a Népszövetség, Nemzetközi Állandó Bíróságot hívtak életre 11 rendes és 4 póttaggal, de a második világháborút megelőző feszültség éveiben nem lehetett eredményes. Az 1945-ben megszületett ENSZ úgy határozott, hogy hat fő szerve között, a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács, a Gazdasági és Szociális Tanács, a Gyámsági Tanács valamint a Mururoa-titkárság mellett ott lesz a Nemzetközi Bíróság is. Gyakorlati munkáját 1946-ban, hágai székhellyel kezdte meg. A Bíróság magánszemélyek ügyeiben nem dönt, csak államok fordulhatnak hozzá. Az ENSZ tagjai illetve - külön megállapodás alapján - Svájc, San Marino és Liechtenstein, amelyek nincsenek a világszervezetben. Nemzetközi szervezetek, így a különböző ENSZ intézmények keresetet terjesztethetnek a Bíróság elé, jogi tanácsadást, véleményezést, szerződés értelmezést kérve. A Bíróságnak tizenöt tagja van, közülük nem lehet kettő ugyanannak az országnak ppl- gára. A még mindig létező Állandó Választott Bíróság nemzeti csoportjai tesznek javaslatokat olyan személyekre, akik hazájukban nagy erkölcsi tekintélynek örvendenek s jártassággal bírnak a nemzetközi jog terén. A kilencéves megbízatás elnyeréséhez az szükséges, hogy többségi szavazattal mindig a közgyűlés, mint a Biztonsági Tanács megválassza őket. (Jelenleg a Bíróságban a BT öt állandó tagja, három afrikai, két-két ázsiai és latin-amerikai ország, valamint három európai állam, köztük Lengyelország jogtudósai képviseltetik magukat.) Ha olyan állam ügye kerül Kohl kancellár szuperügynöke A bonni 008 Minden kedden délelőtt tíz órakor három úr lép be a bonni Adenaueralléen lévő kancellári hivatal kapuján. A szoba, ahová tartanak, ugyanazon az emeleten van, mint Helmuth Kohlé és gazdája - a három úr főnöke - ama kevesek közé tartozik, akik előzetes bejelentés nélkül bármikor beléphetnek a szövetségi kormányfő szentélyébe. A szobában halkan ketyeg egy 19. században készült, értékes asztali óra, diszkréten figyelmeztetve a kérlelhetetlen idő múlására. A falon lovakat ábrázoló festmény, ami jól illeszkedik az ablakból látható tágas park üdítő látványához. A három keddi vendég az egyesült Németország legtöbb titkának tudója: Porzner, a BND, a szövetségi hírszerzés, Werthebach, az Alkotmányvédő Hivatal és von Hoegen, a MAD, a katonai elhárítás igazgatója. Azért jönnek, hogy főnöküknek, Bemd Schmidbau- emak beszámoljanak a kulisz- szák mögötti homály világának legújabb fejleményeiről és ezekből levonják a tennivalókkal kapcsolatos következtetéseket. Az 53 éves Schmidbauer a kancellári hivatal államminisztereként és a kancellár bizalmasaként felügyeli és koordinálja a létező legkényesebb szférát: a titkosszolgálatok tevékenységét. A karcsú, elegánsan ősz, középtermetű férfi matematikafizika szakos tanárként kezdte pályafutását, nagyon fiatalon gimnáziumi igazgatóként folytatta, majd - 28 évesen - a CDU színeiben lépett a politika porondjára. Kohl a Bundestagban figyelt fel az ifjú honatyára, magával vitte hivatalába és eredetileg környezetvédelmi feladatokat szánt neki. Amikor azonban az előd, a májusban elhunyt Lutz Stanehagen idején egymást követték a titkosszolgálatok botrányai - a vádak skálája a tehetetlenségtől a korrupcióig terjedt - Kohl úgy döntött, hogy a környezetvédőt a saját környezetének legfőbb védelmezőjévé teszi meg. Azóta rend és hatékonyság uralkodik a titkok világában. Megszűnt a szolgálatok áldatlan konkurencia-harca, elmaradtak a skandalumok és a háttérben működő vaskéz kezdte szállítani a látványos eredményeket a kancellár íróasztalára. Schmidebauer hol a dél-amerikai dzsungelekben, nem egyszer golyózáporban, próbálja felderíteni a Németországba zuduló kábítószer forrásait, hol - mindig mély inkognitóban - a Közel-Keleten ügyködik (méghozzá eredményesen) két, a Hmadi-klan által Libanonban három évig fogva tartott német túsz kiszabadításáért. Nem kis mértékben neki köszönhető a RAF és az egyéb terrorszervezetek vereségsorozata. Kohl a minap „008-as szuperügynökének” nevezte a titkok miniszterét, aki szokása szerint idén sem vette ki szabadságát. Hova tűnt 50 milliárd dollár? Az orosz kormány az ismert amerikai magánnyomozó céget, a Krollt bízta meg titokban azzal, hogy felderítse: hová tűnt a gorbacsovi években az akkori szovjet nemzeti bankból 50 milliárd dollárnyi deviza és több száz tonna arany, ezüst, illetve platina. A Kroll cég korábban sikeresen kutatott a Ferdinand Marcos egykori Fülöp-szigeteki elnök, Duvalier, Haiti diktátora és Szaddám Húszéin iraki elnök által elsikkasztott, illetve elrejtett vagyonok után. A gorbacsovi években a Szovjetunió külső adóssága csaknem megnégyszereződött, s elérte a 67 milliárd dollárt, míg terítékre, amelynek nincs állampolgára a bírák között, erre a konkrét tárgyalásra adhoc bírót jelölhet, aki az állandó tagokkal megegyező jogokkal rendelkezik. ítélethozatalhoz legalább kilenc bíró jelenléte szükséges, egyszerű többséggel döntenek, szavazategyenlőség esetén az elnök voksa dönt. Az ítélet végleges és megfellebbezhetetlen, de csak a perben álló felekre s az eldöntött ügyekre érvényes. Szükséges az is, hogy a vitatkozó felek eleve vállalják: tudomásul veszik a Bíróság ítéletét. A két hivatalos nyelv az angol és a francia, az ítéleteket általában mindkét nyelven megfogalmazzák, de külön megállapodnak abban, melyik szöveg a hivatalos. Eddig 23 esetben hoztak ítéletet, 15 előterjesztett kereset később visszavonásra került, több esetben a Bíróság úgy döntött, hogy nem rendelkezik megfelelő joghatósággal. Tanácsadó véleményt 16 esetben kértek nemzetközi szervezetek. az aranytartalékok, amelyek az ötvenes évek óta állandóan több, mint kétezer tonnát tettek ki, a múlt év végére 240 tonnára csökkentek. A kérdés: Gorbacsov a lakosság élelmezésére és az átalakításra használta-e fel a vagyont - vagy pedig annak nagy része a volt kommunista vezetők zsebébe, illetve nyugati bankokba került? Jelcin tanácsadói az utóbbit mondják, s azt gyanítják, hogy több, mint 50 milliárd dollárt elloptak. Eddig mindössze 50 millió dollárt találtak meg abból, amit orosz pártfunkcionáriusok illegálisan hazai és külföldi bankokban tartottak. Az első ítélet a korfui szoros (Görögország és Albánia között) hajózási vitájával volt kapcsolatos: elmarasztalták Albániát, mert a felségvizein lerakott aknákkal károkat okozott brit hajóknak, viszont Londont is vétkesnek találták az albán szuverenitás megsértése miatt. Számos kérdésben foglaltak állást (az Északi tenger kontinentális talapzatának felosztása, halászati viták Izlanddal, stb.), döntöttek gyámsági ügyekben, szerződésértelmezési kérdésekben s a Nicaragua körüli blokádtól a Mururoa korallzátony felett végzett francia légköri nukleáris kísérletekig sok egyéb téma is munkát adott a Bíróságnak. Mindig konkrét kérdések kerülnek szóba: magyar részről a bősi esetben felvethető például: a vízlépcső C-változata összeegyeztethető-e a nemzetközi joggal, miután ez megváltoztatná a Dunának, a párizsi béke- szerződésben is rögzített határfolyó jellegét. Réti Ervin Megvesztegetési botrány Olaszországban Öngyilkosságot követett el egy olasz szocialistapárti képviselő, aki ellen eljárás indult a milánói korrupciós botrány megvesztegetései ügyében. Ä 45 éves Sergio Moroni, az Olasz Szocialista Párt volt tartományi titkára, parlamenti képviselő vadászpuskájával vetett véget életének, miután megkapta az ügyészségi közlést az eljárás megindításáról. Moroni már a második olyan tisztségviselő, aki az öngyilkosságot választotta a bírósági eljárás és várható ítélet helyett a milánói korrupciós botrányban.
