Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)
1992-08-29 / 238. szám
1 A 1992. augusztus 29., szombat új Dunántúli napló 11 Tömegtáj ékoztatási eszközök Kiállításában is szép könyvel adott ki Tolna város önkormányzata. A könyv címében (mezőváros) csak egy kis szakasza lenne egy helység történetének, de maga a mű ennél sokkal nagyobb: ezer év keretében vizsgálja a település történetét, amely település a történelem, viharában volt római kolónia, vármegye nevét adó királyi vár és város, mezőváros, nagyközség, és ma újra város. Egy ezeréves város történetének meg- íratására vállalkozott az önkormányzat, és ezt a hatalmas munkát végezték el megfelelően korszakolva annak kiváló tudósai. Lehmann Antal Tolna mezőváros természeti földrajzi képe című tanulmányában a tájba helyezi el a várost, megismerteti a város természeti földrajzi fekvését, helyzetét. Bemutatja a terület földtörténeti alakulását, a város és környéke felszínének mai aculatát. Megismerjük a terület vízrajzi adottságait, a város és környékének természtes élővilágát, flóráját és faunját. Tímár György Tolnavár Mohács előtt címen bemutatja a magyar középkor egy jelentős szakaszát. Érdekes és izgalmas részben elemzi Tolna nevének vitatható etimológiáját és a lakosság, valamint az elnevezés folyamatosságának kérdését. Tolnavár történetét vizsgálva összeveti a város szervezet alakulását az egyházmegye alakulásával. Megállapítja, hogy Szent István által alapított pécsi püspökség nem egy fejlődés kezdetét jelenti, hanem már egy keresztény állam fejlődés előrehaladott állapotát. Tolnavár is előbb jöhetett létre, mint a püspökség, amelynek alapítólevele 1009-ben datálódik. Megismerjük a királyi birtok fejlődését, amelyben 1424-ben mezővárosi privilégiumot nyer. Majd ezt követően változnak a birtokosok, míg a királynő, majd a székesfehérvári prépost birtokába kerül. Ez a tény is mutatja a város nagy jelentőségét, amely fejlett kultúrában, iskolában és megnyilvánul. A címerrel is rendelkező szabadalmas város ország- és vármegyegyűlések székhelye 1526. augusztus 14-ig, amikor utoljára vonják le a király ittléte tiszteletére kifüggesztett lobogókat. Szakály Ferenc a mohácsi csatától a szatmári békekötésig, 1526-tól 1711-ig terjedően elemzi a történelmet. Bemutatja a török uralom alatti városképet, annak gazdasági és társadalmi életével együtt. A legérdekesebb talán a kulturális élet, az iskolázás bemutatása. Megtudjuk ebből, hogy Tolna a török alatt is jelentős főiskolával rendelkezett, és a magyarországi reformáció egyik fellegvárának tekinthető. A török uralom alatti lakosságot vizsgálva látjuk, hogy ekkor jelennek meg itt - részint a török martalócai- ként is a rácok, akiket a korabeli források két jelzővel illetnek: „vadrác”-nak nevezik az ortodox szerbeket, „pápista rác”-nak a bunyevácokat. T. Mérey Klára az 1711 és 1790 közötti időket tárgyalja. Újjáépítés és konszolidáció címen. Vándorlások, majd megtelepedések során zajlik az inpopuláció, a háborúk során elpusztult területek benépesítése. A tolnai uradalom is többször cserél gazdát, és német telepesek jelennek meg, de ugyanakkor megmaradnak, illetve újra megjelennek a magyar lakosok is. Ez a lakosság nevében, de az úrbéri összeírások nyelvében is nyomon kisérhető. Ebben a korszakban épül a város leégett temploma helyébe a ma is meglevő templom, és - szinte természetesen - itt találjuk a ferences szerzetesek, kolostorát és templomát is. Glosz József A feudalizmus válsága és a polgári átalakulás időszaka 1790-1867 címen ismerteti azt a korszakot, amely már elvezet minket az általunk jól ismert Tolnához. Látjuk az uradalom alakulását, a „tolnai” előnévvel rendelkező Festetics család szerepét a város történetében, annak gazdasági és kul- túrális életében. (Csak érdekességképp: Tolnán alakult meg a kontinenes első óvóképző intézete, amelynek épülete az 50-es évekig megvolt, és amelybe kisóvodásként még én is jártam a 45 éve keresztül itt működött Rács Paula óvónénihez, a későbbi Csaba Imrénéhez. Gaál Zsuzsanna az 1867-1918 közötti időt visz- gálja Tolna a polgári korszakban címen. Tolna és a Duna kapcsolata ekkor lesz nagyon jelentős, de ez a korszak fosztja is meg Tolnát a Dunától. Ugyanakkor a vasútépítés is elkerüli Tolnát, és így az a régi kereskedelmi jelentőségéből sokat veszít. De Tolna a megmaradt „Holtdunával” is tovább küzd életéért. Itt épül fel - erre a holt Dunaág vize teszi alkalmassá - Magyarország legnagyobb selyemfonója. A selyemtermelésnek egyébként is Tolna megye a központja a Bezerédj család működése következtében. Még gyermekkoromban is jellegzetes és kirándulásokkor egy szelet kenyérrel a napi étkezést megoldó útszéli fa az eperfa, ahogy itt mondták: szederfa. A két világháború közötti (1918-1944) idővel foglalkozik Dobos Gyula. Tanulmányából megismerjük az adott korszak politikai, társadalmi, gazdasági, egészségügyi és kulturális életét, hisz Tolna - amely ebben az időszakban nagyközség - szinte típuspéldája az akkori magyar- országi helyzetnek. Két laktanyája jelentős szerepet játszik a társadalmi életben. Itt van a selyemgyár, a „rongygyár” a „villanygyár”, dohánybeváltó (Abaldo), a gubóbeváltó, gőzmalom. A hajózás és az építőipar is sok embert foglalkoztat. A „belső” (katolikus) és a „külső” (állami) iskola mellett - (amelynek igazgatója ekkor Károlyi Károly) - van tanonciskolája, majd polgári iskolája. A Duna - amelyet Taplósnál elzártak, de Gemenc felől kap utánpótlást, szép sportélet folyik. Csónakázás, vízipóló, úszás teszi széppé a pihenés óráit. De a nevelőintézetek sorába sorolhatjuk a Bezerédj által szervezett „munkásnőotthont” is, amely nemcsak a munkaerőt kívánta biztosítani, de jelentős szociális tevékenységet is folytatott. Az ott lakó árvalányokat az ipari munkásság mellett gazdaasszonyokká is nevelte, és - talán ezt is megmondhatjuk ma már - ki is házasította, kelengyével látta el őket. A harmincas éveiben aztán közlekedési szempontból ugyan fontosként (de talán rosszul tervezetten) megépült egy vasbeton geren- dahíd, amelynek megépítése a Dunaág jelentős feltöltésével járt együtt, és így ez eddig meglevő vízutánpótlás megszűnt. (A híd előtt komppal lehetett a szigetet és Bogyiszlót megközelíteni). A Tolna üdülő- és sporttelepét, valamint a gyár víz- szükségletét biztosító Dunaág már úgy elmocsaradosodott. hogy minden vízisportra és fürdésre is alkalmatlanná vált. V. Kápolnás Mária tanulmánya az 1944-1966 közötti helyzetet vizsgálja, A gazdaság és társadalom átformálása címen. Ebben már olyan korszakot mutat be, amelynek kortársai vagyunk, és így eseménytörténelemben nagyon hiteles, de értékelésben még nem kiforrott szakasz. Megnyilvánul ez abban is, hogy a beidegződön szóhasználattal „felszabadulástól” kezdi a tárgyalást, bár ebben a fejezetben is olyan tényeket tudunk meg, amelyek nem felelnek meg ennek a kifejezésnek. Megismerjük benne azt a küzdelmet, amelynek eredményeként azért egy olyan városképet kapunk, amely alkalmassá válik a további fejlődésre. A szép kiállítású tanulmány- kötet hiteles képekkel és térké pekkel, forrásmunkák és bibli ográfia felsorolásával, német nyelvű összefoglalóval, esetenként vitatható nézeteivel együtt, nemcsak olvasmányossá, hanem forrásértékű munkává teszi a könyvet. Kiadása dicséretére válik szülővárosom, Tolna város önkormányzatának. Dr. Rajczi Péter A magyar nyelv használatában régóta megfigyelhető a műveltebbnek, beavatottabbnak tűnés vágya, amely főként az idegen szavak indokolatlan használatában nyilvánul meg. Napjainkban a „kapitalista internacionalizmus” gyakorlatához igazodva, szolgai módon másolunk olyan szavakat, kifejezéseket, amelyek anyanyelvűnk szabályaiba ütköznek, sőt az átadó idegen nyelv szabályainak sem felelnek meg. Egyre sűrűbben halljuk és olvassuk a médiák szót, amely a „tömegtájékoztatás eszközei” vagy a „tömegtájékoztatási eszközök” kifejezések helyett terjedt el - talán már kiirthatatla- nul. A médiák megjelölés iskolapéldája a durva szakbarbarizmusnak. E szakszó eredeti latin alakja - alany- és tárgyesetben -: medium, vagyis a II. deklinációhoz tartozó semleges főnév. Többjelentésű szó. Közülük a legismertebb az „eszköz” jelentése. A magyar helyesírás szerint írt médium nem más, mint az „okkult” tudományok élő eszköze, az ember. Esetünknél maradva: a tömegek tájékoztatásának írásos vagy hangzós, illetőleg képi elektronikus eszköze. A szótári szóalak többes száma (alany- és tárgyesetben): media, magyarosan írva és mondva: média. A baj onnan ered, hogy a latin nyelv ismeretének hiányában tevékenykedő tömegtájékoztatóink nyakra-főre következetesen médiák-ról beszélnek. Ez a magyarban azt jelenti, hog a médium egyes számú alakot kettős többes jellel látják el. Egyszer média, s ehhez járul a -k mint magyar többes jel. így állandósult, és tiltakozás nélkül épült be „művelt köznyelvünkbe” a tömegtájékoztatási eszközök jelentésű médiák torz anyanyelvi képződménye. Pedig ha mindenáron korszerűek, európaiak akarunk lenni az idegen szó használata által, akkor egyszerűen médiumok-ró\ kellene beszélnünk. Ez a tévedés sok másikkal együtt annak a következménye, hogy a latin nyelvet száműzték iskoláinkból. A földraj zórán ezért mondják AIpe- seknek az Alpokat, mert nem tudják, hogy az Alpes (eredeti kiejtéssel: Alpész) már magában véve is az Alp többes száma. Magyarul helyesen: Alpok. Reménykedjünk, hogy ha a latin nyelv visszakapja korábbi helyét iskoláinkban, nem következnek be ilyen nyelvi botlások beszédünkben-írásunkban. Rónai Béla ACE Center Szepetember 3-án - nyitja meg hivatalosan is budapesti irodáját az Amerikai Szövetkezeti Vállalati Központ (ACE Center). Az USA legsikeresebben működő szövetkezeteit tömörítő szervezet élénken érdeklődik Kelet-Közép-Európa mezőgazdasági ágazatai és bővülő piaca iránt. A magyar nemzeti iroda feladata lesz , hogy előmozdítsa a kapcsolatok fejlődését az amerikai és az életképes, továbbra is működő magyar - elsősorban mezőgazdasági - szövetkezetek között, és felmérje a konkrét üzleti lehetőségeket a közös vállalatok alapításától az importon át az árukivitelig. Eljárás a vezérigazgató ellen Az Országos Rendőr-főkapitányság különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt eljárást indított Klicsu András, a DIMAG Rt. vezérigazgatója ellen. A rendelkezésre álló adatok alapján Klicsu András visszaélve beosztásával, valótlan tartalmú szerződés alapján 100 millió forintot utaltatott át a DIMAG Rt. vállalat követeléséből a saját tulajdonát képező PREZENT Kft.-hez. Az átutalt összeget a PREZENT Kft. tartozásainak kielégítésére fordította. Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés szeptember 7-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134, Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. Az augusztus 15—i lapban közölt rejtvény megfejtése: Igazad volt. Ezen a részen tényleg nincsenek halak! Ajándékutalványt nyertek: lpsa József, Pécs, Melinda u. 65 4/16., Szathmáry Sándorné, Pécs, Bessenyei u. 6., Heinekné Schuszter Ágnes, Bor- jád, Damjanich u. 12., Tuttiné M. Gabriella, Mohács, Felszabadulás lkp. 10. 3/21., Szabó Eszter, Sásd, Diófa u. 4. A nyerteseknek az utalványokat postán küldjük el. Tolna mezőváros főtere a századfordulón Város a Duna mentén Tolna mezőváros monográfiája le/l d CTXZd 1 Ttl Q
