Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)
1992-08-02 / 212. szám
Vízi vizsgák a Balatonon Ki gondolná, hogy vannak olyan emberek, akik a Balaton partján önszántukból nyáron is a kezükbe vesznek tankönyveket, gyakorlati leckéket vesznek, ráadásul vizsgára is jelentkeznek? Pedig akadnak ilyenek, nem is kevesen, igaz a tananyag nem matematika, anatómia, vagy római jog, a nyári melegben ezeknél lényegesen vonzóbb ismeretanyag. A Somogy Megyei Közlekedésfelügyelet siófoki vízibázisán péntekenként egymást érik a vizsgázó csoportok. A megmérettetést vállalók hőn áhított vágya a sport és kedvtelés célú kishajóvezetői jogosítvány megszerzése. A vizsgára jelentkezés feltétele „B” kategóriás vitorlás esetén a 16. „A” kategóriás vitorlásnál és motoros vízijárműnél pedig a 18. életév betöltése. A jelentkezőknek orvosi alkalmasságukat és úszni tudásukat is igazolniuk kell. A vizsgát nem kötik tanfolyamhoz, annak elméleti és gyakorlati részére is egyénileg készülnek fel a jelentkezők. Az elméleti kérdésekre vízi-KRESZ, vitorlás-, illetve motorismeretből adnak számot az önjelölt hajósok, míg a gyakorlati vizsgát ki-ki a választott vízen, folyón, vagy tavon teheti le a szigorú biztos ellenőrzésével. A vizsgáztatók tapasztalati szerint leggyakrabban a hajózási szabályismeret hiányossága okoz gondot, ám akinek nem sikerül, újra próbálkozhat. A Somogy Megyei Közlekedésfelügyelet siófoki ki- rendeltségén évente mintegy 700-1200-an tesznek próbát. Éhez képest elenyésző a sikertelen kísérletek száma, évadonként mindössze 40-50-en kényszerülnek pótvizsgára. A hajózás szerelmesei szerint mindent megér, ha valaki megszerzi a vízi jártassági jogosítványt. Annál is inkább, mert az engedély egy életre szól, a szükséges ismeretek elsajátítása után csak orvosi alkalmatlanság esetén vonják be azt. Aki még idén meg akar próbálkozni a vizsga letételével, az sem késett le semmiről, ugyanis Siófokon október 30-ig minden hét utolsó munkanapján várják a vizsgára jelentkezőket. K. E. Pannónia és az irodalom Tanácskozás Hévízen Évszázadok óta létező és remélhetőleg még sokáig fennmaradó művelődéstörténeti fogalom a dunántúliság, hiszen nyitottsága, történelme és fekvése révén Pannónia fogadta be először az európai gondolkodás és kultúra termékenyítő hatásait - hangsúlyozta Pomogáts Béla irodalomtörténész a Csokonai Asztaltársaság Hévízen rendezett, szombati tanácskozásán. Reményét fejezte ki, hogy az egyetemes magyar kultúrafejlődés megújulás elé néz, és erre különösen akkor lesz esélye, ha az egykori másik nagy kulturális régió, Erdély magyarságának szellemi-művészeti élete ismét ösztönző kölcsönhatásban lesz a Dunántúléval. A társaság elnöke, Major- Zala Lajos Svájcban élő költő javaslatára a jövőben Csokonai napokká szélesítik az összejövetelt, s a programban más művészetek is helyet kapnak. Iskola után, állás nélkül Tovább emelkedik a munkanélküliség a dél-dunántúli megyékben A nyár a szabadság, a megérdemelt pihenés ideje. A meleg napokat a hosszú munka után sokan töltik utazással, édes semmittevéssel. Egyre többen vannak viszont olyanok, akik hőség ide, kánikula oda, legszívesebben az egész nyarat végigdolgoznák biztos munkahely tudatában. A megyei munkaügyi központok tájékoztatása szerint a dél-dunántúli régióban folyamatosan nő a munkanélküliség. A legfigyelemreméltóbb jelenség, hogy a tanév befejeztével valamennyi megyében ugrásszerűen megemelkedett a pályakezdő állástalanok száma. Valamennyi megyének vannak kritikus körzetei, ahol a munkanélküliségi ráta ijesztően magas, kettő-háromszorosa a térségi átlagnak. Az adatok tanúsága szerint a legrosszabb a helyzet Baranyában. Itt az elmúlt hónapban közel 26 000-en jelentkeztek a munkaközvetítő kirendeltségeken, számuk 8,4 százalékkal lett magasabb az előző havinál. Ugyanakkor nem lett több betöltetlen álláshely. A júniusi 1 140-nel szemben a pályakezdő állástalanok száma ezerrel növekedett az elmúlt hónapban, és a szakemberek számítása szerint az elkövetkező hetekben ez a mutató csak tovább emelkedik. A megyében mintegy húszezren részesülnek munkanélküli járadékban, több, mint 700-an kapnak szociális támogatást. A munkanélküliségi ráta megyei szinten egy százalékkal emelkedett (12,1), ez az arány kritikus méreteket öltött Komlón (20,5), valamint Szigetvár és Szentlőrinc térségében (22,6). Hasonlóan elszomorító a helyzet Tolna megyében, ahol a munkanélküliek száma meghaladta a 17 000-et. Ugyanakkor szinte minimálisnak mondható a tolnai cégek munkaerőigénye, mindössze 485 betöltetlen álláshelyet tartanak nyilván a megyei munkaügyi központ kirendeltségein. Csaknem kétszeresére növekedett a pályakezdő állástalanok száma. A munkanélküliségi ráta 12,5 százalék, a legrosszabb a helyzet Hőgyé- szen, Simontomyán, Tamásiban és Nagydorogon. A munkaügyi szakemberek azt remélik, hogy a rövidesen beinduló, mintegy 1 000 állást ígérő munkahelyteremtő beruházások és az ugyancsak 1 000 ember elhelyezkedését segítő átképzési programok enyhítenek majd valamelyest a megye foglalkoztatási feszültségein. A már ismert adatok tükrében viszonylag jobb helyzetben van Somogy megye, itt a 16 000 munkanélküli 8,7 százalékos rátát eredményez. A tolnainál lényegesen magasabb a betöltetlen álláshelyek száma (938) is, hasonló mértékben emelkedett viszont a pályakezdő munka- nélküliség (1 500). Az idénymunka-lehetőségek következtében a Balaton partján lényegesen javult a kép, változatlanul kritikus a helyzet viszont Tab (16,3) térségében, valamint Barcs (13,2) és Csurgó (12,9) körzetében. Az előző három megyéhez képest kevesebb a gondjuk a zalai munkaügyiseknek. Itt „mindössze” 7,4 százalék a munkanélküliségi ráta, az állástalanok száma alig haladja meg a 13 000-et. Zalában sem igen akad betöltetlen állás (831), a többi megyéhez hasonlóan itt is emelkedett viszont a pályakezdő munkanélküliek száma. A nyugati megyében Letenye és Zalaszentgrót a két kritikus körzet, előbbinél a kanaizsai leépítések következtében 12,2, utóbbinál 11,2 százalékos a munkanélküliségi ráta. Kaszás Endre Kímélik a mi pénzünket Kártyák és csekkek Forint és deviza biztonságban Hozzátartozik viszont a képhez, hogy ezt a kártyát több mint háromezer kereskedelmi egység elfogadja. A hazai devizás hitelkártya és csekk vonal szinte teljes, már mint ami a kínálatot illeti. Az American Express, Visa, Euro- csekk és a többi kiváltása azonban elsősorban azoknak bolt, akik gyakran utaznak. Ugyanis csupán betéti kártyaként használhatók, azaz hitelt ezekkel nem lehet felvenni. Előnyük viszont csakúgy, mint az utazási csekkeknek, hogy a pénz nagyobb biztonságban van. Egyre több hazai bank kapcsolódik be a „valutás” hitelkártya és csekküzletbe, minden bizonnyal nem csak azért, hogy szolgáltatásaik körét bővítsék. Bár kétségtelen, az esetleg elveszített csekket könnyedén pótolják külföldön is, de ennek nem kis ára van. Azaz, ha mondjuk valaki AMEX card-dal a zsebében akarja biztonságban érezni magát, annak 50 amerikai dollárt kell leszurkolnia belépéskor, az éves tagdíj 100 dollár, készpénzfelvétel esetén pedig az adott országban jutalékot, kezelési költséget számolnak fel. Persze, egyelőre nem a hazai átlagemberek készpénzkímélési módja lesz az AMEX - még akkor sem, ha az American Express budapesti főnöke szerint óriási az érdeklődés és sok a jómódú ember nálunk -, már csak azért sem, mert minimálisan mintegy 5000 dollár kell, hogy kiváltásakor a bankszámlán legyen. Mielőtt azonban valaki hitelkártyát vagy csekket venne, érdemes alaposan körülnézni ezen a piacon, hogy kiválaszthassa a számára legelőnyösebb formát. Mert választék van ... Roszprim Nándor Strandnyitás Pakson Régi vágya valósult meg a vízkedvelő paksi embereknek a nyitott strand megépülésével. A város ugyan rendelkezik már egy fedett uszodával, és a Duna is közvetlenül mellette folyik el, a folyó szennyezettsége, no meg egy biztonságos gyermek fürdőhely hiánya mégis indokolta a polgárok strandépítési törekvéseit. Az új létesítmény átadása előtti kéthetes próbaüzem során ingyen látogathatták a paksiak a strandot. A kánikulai melegben több ezer fürdőző mártózott meg a feszített víztükrű, 240 centiméter mély, ötven méteres versenymedencében, míg a kicsik végre kedvükre hancúroz- hattak a pancsolóban. Az enyhülésre vágyó tömeg ellenére az első víztisztasági eredmények kiválóak, így nem lehetett akadálya, hogy tegnap, már üzemszerűen megnyisson a népszerű vizi intézmény. Némi üröm az örömben, hogy a még tanácsi döntés alapján induló beruházás teljes befejezéséhez nem volt elegendő pénz, így nem valósulhatott meg a tervezett harmadik fürdőmedence. Csak félig készültek el a strandolok ellátását biztosító kiszolgáló létesítmények is, ezek befejezésére vállalkozókat keres most az önkormányzat. Nem mondtak le véglegesen a harmadik medence megépítéséről sem, megvalósulása a pénzügyi lehetőségektől függ. Addig is marad a két medence a betonozott napozókkal. A terület parkosítását a kánikula késlelteti, valószínűleg a zöld gyepes napozót már csak jövőre élvezhetik a strand vendégei. Az új létesítmény része lesz a város szabadidős centrumának, ahol a már meglévő sportolási lehetőségeket - teke, tenisz, foci - újabbak - lovaglás, go-kart - egészítik majd ki. K. E. Néhány éve még rácsodálkoztunk a plasztik „pénzt” használó külföldiekre - jé, milyen jópofa -, manapság pedig akinek sok pénze van, nálunk is minden további nélkül válthat hitelkártyát, illetve forint- és devizacsekket. Az úgynevezett készpénzkímélő fizetési eljárások kétségkívül terjednek Magyarországon is: a legolcsóbbnak az OTP takarékcsekkje és ügyfélkártyája tűnik. Bár alapkövetelmény, hogy a bankszámlánkon minimum 50 000 forint legyen, a belépési díj csekély, s forgalmi jutalékként is tételenként mindössze 5 forintot számláznak. A Postabank nem határozott meg minimális betéti ösz- szeget folyószámla tulajdonosainak, de a csekken pontosan a fedezet valóságos összege szerepel. Csakúgy, mint az előbbi két pénzintézet, a Duna Bank is évi nettó 15 százalékos kamatot fizet a hitelkártya-rendszerben elhelyezett pénzekért, érdekesség azonban, hogy kétféle kártyát lehet náluk kiváltani. A kéksávosat és az aranysávosat, utóbbit csak azok az emberek „vehetik meg”, akiknek havi nettó jövedelme eléri az 50 000 forintot)!). A Dunabank hitelkártyája azonban nem csak emiatt tűnik drága „játéknak”: magas az éves tagdíj, pénzt kérnek a készpénzfelvételért, s a forgalmi jutalék sem csekély. Kőbalta és a míves bronzkori nyakék A szokásos záron kívül vastag acélpánt és néhány nagyobb lakat őrzi a bogiári kollégium pinceklubját e nyáron. Az ok: közel 20 millió forint eszmei értékű régészeti holmit őriznek itt egy nemrégiben nyílt kiállítás keretében. Balatonboglár és környékének múltjából származó régészeti leleteket: a kőkorszaktól a XIII. századig. Csodálatos ékszereket, kelták használta embernyi égetett agyaghombárt, kőbaltát, halászháló-nehezéket, aranyozott lószerszámokat, miegymást. A dolgok érdekessége: a helyi tűzoltóparancsnok, a halkszavú autodidakta régész, Horváth Iván gyűjtötte az anyag több mint nyolcvan százalékát. Tőle tudjuk: a bogiári domb mindig, a történelem előtti időkben is lakott volt, a környező mocsár, a Balaton nagy vízének védelmében. Szinte minden kornak megvan itt a maga leletegyüttese - talán a kelta népek ideje a leggazdagabb s nem tévedés, kilenc különböző korból származó temetőt ástak ki az üdülőterület bővülése során az itt-ott építkezők. Ezek nyomában járt Horváth Iván. A remek bogiári kiállítás is az ő érdeme, melyben az egykori helybéli birtokos, Gaál Gaszton gyűjteményéből is helyt kapott néhány értékes darab. A szeptember végéig nyitva tartó bemutató megtekintése bárkinek ajánlható. Hiszen megkapó kuriózumokkal és elgondolkoztató emlékekkel szembesülhet a múltból. Mint például egy különleges agyagedénnyel a késő-rézkorból. Ez a négyszögletes, gazdagon díszített modell, az első európai kocsi-szekér apró mása. K. F. A bogiári régészeti gyűjtemény egy része Fotó: Proksza László Két hétig ingyen fürdött a város vasárnapi 3
