Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)

1992-08-06 / 216. szám

1992. augusztus 6., csütörtök üj Dunántúlt napiö 9 Ördöglovasok Az aiszópuszi mesékhez fű­zött erkölcsi tanulságokat a kö­zépkori szerzetes másolók rend­szerint piros tintával írták a tör- ténetkék végére, de hogy a ka- lamust ne kelljen állandóan cse­rélniük, helyét először üresen hagyták és csak utólag másolták be, így aztán egyiket-másikat vagy kifelejtették, vagy téve­désből elcsereberélték. Valószínűnek látszik, hogy Aiszópusz korában - úgy 2500 évvel ezelőtt - az ókori görögök nem ismerték a rendőrséget, hi­szen a nagy mesemondó egyet­len fabulájában sem szerepel ennek a sajátos szervezetnek a tevékenysége. Pedig ez a téma - akár vicc, akár krimik formájá­ban - listavezető manapság. Külön tanulmányt érde­melne, hogy a legtöbb ország­ban miért olyan negatív a köz­felfogásban a rendőrség megíté­lése: vagy a gyűlölet, vagy a le­kicsinylő gúny övezi a rendőrö­ket; vagy a tehetetlenségük, vagy a túlzott ügybuzgóságuk a kritika tárgya. Néha egyszerre mind a kettő. Annak idején a hí­res ördöglovas, Sándor Móric gróf az anekdota szerint még egy kényelmetlen tréfára is vál­lalkozott, csakhogy apósának, Metternich kancellárnak bebi­zonyítsa: szamár a bécsi rendőr­ség, mert minden ok nélkül le­tartóztat embereket. Topron­gyos ruhában ezres bankóval fi­zette egy vendéglőben, s emiatt gyanúba fogták, majd a kilétét és a pénz eredetét firtató rend­őrök előtt nem igazolta magát, s így persze le is tartóztatták. Az hihetnők, hogy Sándor Móriccal az ördöglovasok ki­vesztek - lásd olimpiai öttusa csapatunk szereplését - de fur­csa mód újabban felbukkantak Pécsett. No, nem lovaskunsztja- ikkal, hanem annak bizonygatá- sával, hogy szamárság és pa­zarló költekezés volt az önkor­mányzat részéről egy külön belvárosi rendőrőrs finanszíro­zása, hogy ezzel tettek egy lé­pést a rendőrállamiság felé, hogy turistának és pécsi polgár­nak egyaránt feszélyező lehet, ha folyton rendőrökbe botlanak. Eltekintve attól - pedig ép­penséggel erre kellene tekin­teni! -, hogy a parkolási, behaj­tási tilalmak notórius megsze­gőinek, a garázda elemeknek, a csencselőknek valóban ké­nyelmetlen a fokozott rendőri jelenlét a belváros utcáiban; a tisztességes többség számára a biztonságérzetet növelő ez az önkormányzati befeketetés. Kri- tizálói -szerencsére kevesen vannak - alighanem épp úgy jártak, mint az aiszópuszi me­sék szerzetes másolói: oda nem illő tanulságot biggyesztettek a történtek után. Hogy mi az igazi? Talán az, hogy az őrizetlen rendet ellopják tőlünk. De még inkább az, hogy jó közbiztonság, ugyanakkor kis- létszámú rendőrség a lehető leg­olcsóbban - két olyan „ló” ma­napság világszerte, amelyeket egyszerre nem lehet meglova­golni. Még a Sándor Móric féle ördöglovasoknak sem sikerülhet. Dunai Imre Pécsi Napok N emcsak hogy országos, de immár erősen nemzetközi jellegű is lesz a város ünnepe, szeptember 1. alkalmából szervezendő, s mindössze egy éves ha­gyományú kulturális, sport és szórakoz­tató rendezvénysorozat. A Pécsi Napok ’92 nevet viseli, de ha a városi közgyűlés szeptember 1-i ünnepi ülését, a Díszpol­gári címek és a Pro Civitate kitüntető plakettek átadását és a pécsi képzőművé­szek Pécsi Galériában tartandó kollektív kiállításának megnyitóját is beleszámít­juk, akkor még inkább a „Pécsi Hetek” elnevezés lenne indokolt. Mivel Pécs ünnepe középkori egye­teme alapításának emléknapja, a rendez­vénysorozat szervezői a programok igazi kezdetével, szeptember 10-el megvárták az egyetemi- főiskolai évnyitókat. A 18 nap mindegyike gazdag, színes, jelle­gükben is különböző és esetenként igen­csak különleges programokat kínál: egy­háziakat, múzeumiakat, irodalmiakat, zeneieket, képzőművészetieket, színhá­ziakat, folklór bemutatókat, sportverse­nyeket, népi vigasságokat. Ezekből, va­lamint a közreműködők népes és illuszt­ris koszorújából most előzetesen csak szűkös példálózásra futja. Minden hét programjának akad egy-két meghatározó eseménye. Szep­tember 10-én kezdődik a Palatínus Szál­lóban a mágyar és a baden-würtembergi polgármesterek három napos nemzet­közi konferenciája, amelyen várhatóan részt vesz Göncz Árpád köztársasági el­nökünk is, s mellette számos más hazai és külföldi közjogi méltóság. De ekkor lesz a vidám utcai színházi évadnyitó és az Első Magyar Könyvvásár a POTE Aulájában. A Pécsi Szimfonikus Zenekar gálaest­jére a bazilikában 11-én este kerül sor. Az ezt követő hétvégén, 12-én és 13-án lesz a Sörfesztivál non-stop rendezvé­nyekkel az Ifjúsági Ház és a Centrum Aruház előtti téren, valamint szombaton a városi szépségverseny döntője a Pala­tínus Szállóban. Vasárnap délelőtt pedig a „Vizi-dily” játékos sportvetélkedő a Hullámfürdőben, délután a Sétatéren az Egyházak Fesztiváljának nyitóprog­ramja. Ugyanezen a napon este hálaadó istentisztelet lesz a városért a baziliká­ban. A következő hét legnagyobb esemé­nye 17-éhez kötődik: a Pécsi Egyetem megalapításának 625. évfordulója ala­kalmából megnyitják a POTE Orvostör­téneti Múzeumát, s a POTE aulájában tartja ünnepi közgyűlését a Pécsi Uni­versitas. Ezen az ünnepségen várhatóan részt vesz Antall József miniszterelnök és dr. Kosáry Domonkos, az MTA el­nöke is. Az egyetem alapításának évfor­dulója alkalmából este gálakoncertet tar­tanak a Pécsi Nemzeti Színházban. A műsor a magyar operaművészet olyan vi­lághírű csillagainak fellépését ígéri, mint Tokody Ilona, Gregor József, Gulyás Dénes. A következő napon a Martyn Múze­umban a Mostari püspökség gyűjtemé­nyéből nyűik kiállítás, este pedig T. Wil­liams Üvegfigurák című darabja lesz az évadnyitó bemutató előadás az PNSZ Stúdiószínházában. Szeptember 19-én lovasfelvonulással kezdődő egész napos népünnepélyt rendeznek a Sportcsar­noknál. Szeptember 21-nek három érdekes­sége lesz: a Boldogság Házában Angs­ter konferenciát tartanak a pécsi orgo­nagyártás centenáriuma alkalmából, a Baumgartner sörözőben a pécsi, bara­nyai pop-rock zenekarok találkozóját rendezik meg, este pedig Király Csaba zongoraművész koncertezik a Művé­szetek Házában. Szeptember 23-án a Pécsi Kisszínház 10 éves jubileumi ki­állítása nyílik a Gyár Klubban, a követ­kező napon pedig ugyanezen alkalom­ból a a Svejk-et adja elő a Kisszínház, majd 25-én a Paraszthamlet-et horvát nyelven, 26-án este pedig jubileumi gá­laest lesz a Szabadtéri Színpadon. Még 25-i esemény, hogy a Szabadság úti re­formátus templomban bemutatkozó hangversenyét tartja a pécsi szimfoni­kusokból alakult CAMERATA UR- BANITAS kamarazenekar. A zárónapon, 27-én rendezik meg a szőlő és bor ünnepét, a Mediterrán bor- fesztivált non-stop programokkal, népi vigasságokkal a Széchenyi téren. Eközben az Óz a nagy varázsló bemu­tató előadása lesz délelőtt a Kamara- színházban. Este az Egyházak feszti­válja és a Pécsi Napok ’92 záróakkord­jaként ökumenikus hálaadó istentiszte­letet tartanak a városért a Szabadság úti református templomban. D. I. Kesztyűgyári és városrendezési tanulságok Vitorlából a szelet Egy út, ami nem látszik a gyártól Ez a kesztyűgyár építési ügy aligha kerül Pécs aranykönyvé­nek a lapjaira. A megkésetten hosszú idő óta folyó és termék- telennek tartható vita alapján inkább a fekete könyv lapjain sejthetjük a jövőt. Tény: ko­moly taktikai hiba történt, ami­nek ha elejét veszik, bizonyára kifogható lett volna a szél a vi­torlából. Ehelyett most újabb és újabb szelek dagasztják. Kifogható lett volna a szél, ha jó előre szót ért az önkor­mányzat az érdekelt lakosokkal. Tudom, nem népszerű manap­ság a tanácsokra hivatkozni, de az tény, hogy a tanácsok negy­venéves létük alatt idejekorán megtanulták: vannak település­politikai kérdések, amikor ér­demes, sőt szükséges szót érteni a lakossággal, illetve annak ér­dekelt csoportjaival. Ezt mu­lasztotta el most a pécsi önkor­mányzat, s ennek a következ­ményeivel kénytelen viaskodni. Igaz, törvény nem kötelezi ilyesmire az önkormányzatokat - ez egy olyan demokrácia, amelyben nem szükséges ese­tenként a démoszt meghall­gatni! -, pedig egyre többször bizonyosodik be: enélkül nem lehet közmegelégedésre telepü­léspolitikát folytatni. Feltételezhető, hogy ha még a szándék szakaszában tárgyal­nak tájékoztató céllal a lakos­sággal, kompromisszummal el­fogadható lett volna a kesztyű­gyár telepítése. A gyár a komp­romisszum révén valamivel tá­volabb kerülhetett volna a lakó­épületektől. Ezt elmulasztották, s most a kedélyek képtelenek megnyugodni, miközben min­den lehetősége elfogy annak, hogy akár egy centivel is arrébb kerüljön a gyár. A tanulság adott: a jövőben nem csak aján­latos, de szükséges is hasonló esetekben ( s ez alatt persze na­gyon sok minden érthető) szót váltani és érteni a lakossággal. És miközben az összes figye­lem a kesztyűgyár „megfúrá­sára” irányult, alig-alig maradt egy kis figyelemmorzsácska a továbbiakra: nevezetesen arra, hogy a kesztyűgyártól arrébb egy amerikai érdekeltségű kon­fekcióüzem telepítéséről is szó van (emiatt is nehéz lenne „odébbtólni” a kesztyűgyárat) és arról is, hogy valamikor majd a Maiéter Pál (Egri Gyula) utat a csomóponttól nyugat felé kie­gyenesítik abból a célból, hogy ezt az utat még a pellérdi elága­zás előtt rákössék a 6-os útra, megteremtve ezzel egy újabb, a belvárost elkerülő lehetőséget. Ezáltal az út, ami jelenleg elég távol van a lakóépületektől, na­gyon is közel kerül hozzájuk, s ez sokszorosan több környezeti ártalmat jelenthet az ott élők­nek, mint a környezetkímélő (-nek mondott) kesztyűgyár.Ez is olyan téma, amiben hasznos lenne - sőt, lett volna! - a la­kossággal folytatandó párbe­széd. Hársfai István / Érdemes még tenni valamit? Most amikor elvesztettünk egy városáért mindenre kész férfiút, dr. Tóth Istvánt, s nélküle nagyon kevesen maradtak a Nagy Öre­gek közül, minékünk, az az itt maradottaknak, el kell töprenge­nünk a helyzetünkön. Egyre inkább úgy néz ki ugyanis, hogy aki csak a „saját keretjét műveli", csak saját boldogulásával törődik - még a szőkébb vagy tágabb közösség rovására is netán -, aki számára csak az a anyagi javak hajhászása jelenti a célt minden áron - az sokkal többre jut. Vajon azt, aki a közöségért tesz, arra méltón elismerik-e az arra hivatottak vagy polgártársai? Nem va gyök biztos benne! Vegyük sorra: elment Baranyai Au­rél, Csekey István, Fetter Antal, Madas József, Zsolt Zsigmond, - hogy csak néhány nevet említsek. S ki beszél róluk, ki tartja szá­mon érdemeiket és elődeikét. Ma, amikor a helytörténeti érdeme­ket egyetlen mozdulattal félre lehet söpörni, amikor az érte való cselekyés sokszor nevetség és lenézés tárgya, s nem fordítunk kellő gondot nevezetes eseményeink értékelésére, akkor joggal te­hetem föl a kérdést a mai pécsi polgároknak: Érdemes még tenni a városért valamit is? dr. Vargha Dezső Városvédő őrjárat Ha véletlenül eddig hittünk is volna rovatunk „mindenható­ságában”- ám ilyen dőre ábrándunk sohasem volt akkor a most közölt fotók helyünkre tennének bennünket. Jó régen tör­tént, hogy az akkori Asztalos János - ma Angster József - utcai buszmegállóhoz vezető „átjárókezdemény” ügyét szóvá tettük, Ha valaki ma arra jár, ugyanazt az állapotot látja. Az Alkotmány utca elején, a Kórház téri „Százéves’’-hez tar­tozó falrész is még mindig vakolatlan, de most már növények is tenyésznek a tövében. Ez is régi adósság! Csak összefogás kellene, csak egy kis közös odafigyelés, és fel lehetne számolni a bosszantó városképi csúfságokat. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Javítják az Árpád-híd felhajtóágát A Pécsi Építő Kft. a Város- gondnokság megbízásából megkezdte az Alsó-malom (Ró­zsa Ferenc) úti felüljáró, vagyis új nevén az Árpád híd felhajtó­ágának szegélyvédelmi és szer­kezetjavítási munkáit. A felújí­tás befejezésének határideje szeptember 15. A javítási mun­kákkal kapcsolatos forgalmi rend változásokról a Város- gondnokság a sajtóban folyama­tosan tájékoztatja a lakosságot. Útburkolat és járdafelújítások Elkészült az útburkolat javí­tása a Százszorszép és a Páfrány utca kereszteződésében, a Bimbó, az Egressy, az Orgona, a Nagy Imre, a Móra Ferenc, a Rákóczi, a Hungária, a Napos­domb utakon, illetve utcákban. A Szivárvány utcában befeje­ződött a járdaépítés, a Bródy Sándor és a Jókai utcában az aszfaltszőnyegezés, a Zsolnay Vilmos út és a Koller utca kö­zött az ideiglenes út. Elkezdő­dött a Boros, a Mester, a Havasi utcák és a Magaslati út burkola­tának javítása, valamint a Dischka Győző utca északi ol­dalán a járdafelújítás. A Város- gondnokság megrendelte az Ürögi út, a Megyeri felüljáró, a Cserealja dűlő és a Kodó dűlő burkolatának a javítását is. A kánikula miatt zajosabban A nyári forróság miatt kora hajnalban, illetve éjszaka vég­zik a közterületek tisztítását. Ez a tevékenység a munkát végzők fokozott figyelme ellenére is zajjal jár és a pihenésükben megzavart lakók megértését igényli, amit ezúton is kérnek a közterületek takarítói. Vadkender Sok embernek okoznak kel­lemetlen allergiás tüneteket a különféle növények, s ezek kö­zül is a vadkender az egyik leg­rettegettebb. E növényre érzé­kenyek számára jó hír, hogy az egész városban megkezdődött a vadkender kaszálása, amely azonban sajnos csak augusztus második felére fejeződik be. Forgalmi változás! A 48-as téri csomópontban új forgalmi rend lépett életbe. Erre természetesen jelzőtáblák is figyelmeztetnek, de a meg­szokás nagy úr és a közleke­désben különösen életveszé­lyes. 1 Pécsi Körkép

Next

/
Oldalképek
Tartalom