Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)

1992-08-06 / 216. szám

1992. augusztus 6., csütörtök oj Dunöntült napiö 5 Nincs tömeges angolnapusztulás A nagy kánikula ellenére nincs tömeges balatoni halpusz­tulás. Hetek óta naponta 500- 1000 darab elpusztult angolnát gyűjtenek össze az egész Bala­tonról. A múlt évi júliusi, au­gusztusi nagyarányú halpusztu­lás idején napi 15-18 ezer elhul­lott állatot gyűjtöttek össze. A Siónál végzett tavaszi lehalá­szás és az elektromos halászat révén számottevően csökkent a Balatonban az angolnák száma. \ múlt évben 400-800 tonnára jecsülték a tóban lévő angolnák nennyiségét, ebből évente né- íányszáz tonnát lehet kifogni. \z angolnák további telepítését negszüntették, de így is hosz- izabb időt vesz igénybe teljes ehalászásuk. Borkóstoló Balatonbogláron Autóbusz indul minden nap 17 órakor a Balatonboglári Me­zőgazdasági Kombinát irodaé- nilete elől, amely üzemlátoga- ásra viszi az érdeklődőket. A úrán mindenkit szívesen lát­tak, ha kíváncsi a bor, a pezsgő is Martini készítésére. A kirán- lulás minden bizonnyal leg- edveltebb mozzanatának pedig . bemutatott termékek kóstolója gérkezik. Munkahelyi egészségvédelem A WHO Egészséges Városok /lozgalom, a FACT Alapítvány s a Magyar Munkahigiéniku- ok Társasága munkaértekezle- 3t szervez Pécsett 1992 szep- jmber 3-án és 4-én. A rendez- ény célja, hogy az új hazai vi- zonyokból adódó munkahelyi gészségvédelmi problémákról z érintettek véleményt cserél­jek, megoldási javaslatokat ígyenek. Az összejövetelen a tunkavédelem és a munkahelyi gészség kérdéseinek tágabb ér­demben vett összefüggéseit is izsgálják a résztvevők. Az ér- eklődők további információkat FACT Alapítvány, 7601. écs, Pf: 293 számon tudhatnak íeg. Veszély még nincs Már szinte naponta halljuk, ogy a mentőszolgálat komoly lyagi gondokkal küszködik, s íért a szolgáltatásaikat kell lérsékelniük. Hogy Mohácson ti a helyzet, azt Dékányné hegyvári Klárától, a Mentőál- imás vezetőjétől kérdeztük.- A város és térsége mentő- tolgálati teendőit eddig négy ocsival láttuk el. A gyakorlat 'érint kettő nappal, nyolc órá­in állt rendelkezésre, kettő pe- g 24 órában. Július 1-jétől egy rművet le kellett állítanunk. A izdasági körülmények késztet- k erre, de nagyon bízunk lnne, hogy legalább „morzsá­it” kapunk a Társadalombizto- tótól, s akkor augusztusban ár a megszokottak szerint vé­lhetjük a feladatunkat. Sze­nesére eddig nem okozott kü- nösebb gondot az egy kocsi vonása a forgalomból. Július- in a 24 órás szolgálatot telje­tő két mentő és az egy nappa- s is elegendő volt. A tapaszta­taink szerint hosszú évek óta /énkor kisebb az igénybevé- 1, mert Sk .kórházak ritkábban :szik igénybe betegszállításra mentőket. Egyébként havonta lagosan 100 alkalommal kell vonulnunk mentésre, de na- mta 30-40 embert mozgatunk, nagy szám a kivizsgálásra így kezelésre más intéz- énybe küldött betegeket je- nti. B. M. Magyar est Orvietoban Pécsi kórusok viszontagságai Olaszországban Beszélik a városban, hogy az olasz turnén részt vett kó­rusok a vártnál jóval hama­rabb visszaérkeztek, és azt, hogy az út kissé botrányszagú volt. Hogy mi az igazság, arról kérdeztük Szauer Dezsőt a Nevelők Háza Kamarakórusa titkárát.- Szép szokás Olaszország­ban, hogy a pápa tiszteletére hangversenyeket rendeznek nyaranta Castelgandolfoban. Negyedik alkalommal került volna erre sor magyar est for­májában.- Ki szervezte?-Juhar József úr a római Respighi Zeneakadémia tanára, az Orvietoi és Assisi Fesztivál zeneigazgatója. A fesztiválso­rozat fővédnöke egyébként Ye­hudi Menuhin. A pápa sajnála­tos betegsége miatt azonban olyan szigorú zárlatot rendeltek el, hogy ez a koncert elmaradt.- Mi valósult meg ezek után ?-Eredeti terv szerint is úgy lett volna, hogy Orvietoban tart­ják meg a hangverseny főpróbá­ját augusztus elsején, és máso­dikén Castelgandolfoban a pápa előtti előadást. így azonban el­sővé lépett elő az orvietoi dóm­ban megrendezett hangverseny. Ezt vette fel az olasz televízió és ismereteim szerint ebből közvetítenek részleteket au­gusztus 20-án a Magyar Televí­zióban. A koncerten a pápát a pápai nuncius képviselte, ott volt a vatikáni magyar nagykö­vet is. A műsor Koloss István erre az alkalomra írt ünnepi kö­szöntőjével kezdődött, amit Bach h-moll miséjének Sanc- tusa és Osannája követett, majd az est csúcspontja Kodály Bu­davári Te Deuma volt, mely mű az egyik legszebb kifejezője a magyar léleknek.-Kiket hívtak meg Magyar- országról?- A Nevelők Háza Kamara­kórusa és a Pécsi Egyetemi Kó­rus közösen, 70 fős együttes­ként lépett föl, és a Szegedi Szimfonikus Zenekar.- A kórustagok panaszkod­nak, hogy különböző nehézsé­gek adódtak a turnén.- Ez a nagyszerű esemény nagyon rosszul sikerült szer­vező munkával párosult. Szponzorok léptek vissza, így minden bizonytalanná vált. A kórus két szállodába volt elszál­lásolva, de egy kempingben kö­töttek ki az utolsó két éjszakára. Aztán a kempinget nem fizette senki, úgyhogy a kórustagok adták össze a pénzt. Sajnos, a próbalehetőségek is mostohák voltak.- Milyen nehézségek voltak még?- Nem fizették ki az útikölt­séget.- Ezt be lehet utólag hajtani?- Természetesen, hiszen ötö­dik alkalommal voltunk itt ven­dégek, nehézségek mindig akadtak. Legfrissebb híreink szerint ezúttal is van megoldás.- Tulajdonképpen mennyivel előbbjöttek haza?- Úgy terveztük, hogy a kon­certek után a kórus egy része — 20-34 fő — részt vesz az Orvie­toban induló karmesterkurzu­son - mint gyakorlókórus -, amelyiknek Tillai Aurél lett volna a vezetője, de ez is elma­radt, technikai okok miatt. — Ezek után le kellene vonni a tanulságokat. De úgy látom ez roppant nehéz, hiszen ami tör­tént, az kivédhetetlennek tűnik. Jövőre is mennek?-Mi többet ide nem fogunk menni. írunk egy levelet, ami­ben megköszönjük az eddigi te­vékenységüket, minden harag nélkül. De azt mindenképpen el kell mondani, hogy Assisit megnézni, az orvietoi dómban vagy a Szent Péter Bazilika ma­gyar kápolnájában énekelni, sé­tálni az éjszakai Velencében, és nem egyedül, hanem megosztva egymás közt az élményeket, az nem mindennapi dolog és öröm, és mindenképpen enyhíti azokat a szenvedéseket, amelyeket a szervezetlenség okozott. Cs. L. Rendszeresen ellenőrzik a baranyai strandok vizét A gazdaság 120 hektáron termeszt olajtököt, s bár a sze­dés csak ősszel lesz, a héjatlan olajos magvakra már van vevő. A dolgozók szerződés alap­ján általában két hektár termőte­rület tisztántartását és a termés indáról való leszedését vállal­ták. A földet kapálok várható minimális haszna (munkadíja) hektáronként 20 ezer forint. A tökmagolaj népszerűsége ismert gyógyhatásának köszön­hető, várhatóan mind több ház­tartásban megtalálható lesz a konyhában. Balog Nándor Egy-egy apróka selyemgubót már le is csippenthet Bartos Tibor a cserje ágairól Selyemhernyó és olajtök Bár a Bikali Állami Gazdaság gyengélkedik, jelentős átala­kulás előtt áll, a dolgozóknak, a környéken élőknek igyekez­nek e nehéz időkben is valami „mellékes” jövedelmet, eset­leg hosszú távon is megfele­lően jövedelmező tevékenysé­get biztosítani. Idei újdonsá­gaik: a selyemhernyó-tenyész­tés (amelyről már írtunk) és az olajtök termesztése. A gazdaság háztáji ágazata a DATE Hódmezővásárhelyi Ál­lattenyésztési Főiskolai Kará­nak közreműködésével kezdte meg a bikaliak körében a se­lyemhernyó-tenyésztés népsze­rűsítését, s mint tegnapi látoga­tásunkkor kiderült, nem is siker­telenül. Lili Csilla, a háztáji ágazat munkatársa arról szá­molhatott be, hogy eddig tizen­egy termelő kapott kedvet a „hemyózáshoz”. Legújabb kori hernyó-te­nyésztőink már nem a hatalmas méretű eperfákról szedik (létra segítségével) a hernyók táplálá­sához szükséges zöldet, hanem másfél méter magasságú, ha­talmas leveleket növesztő olasz hibrid-cserjék biztosítják majd a tenyésztéshez a tápanyag-, a le­vél-szükségletet. A cserjék ültetését már ta­vasszal elvégezték a tenyésztők, sőt, hogy lássák, mibe is fogtak: a gazdaság egy épületrészében már meg is kezdték a hernyók­kal a kísérleteket. így legalább mindenki láthatja, milyenek a hernyók (elárulom: szőtteknek és kisujjnyi nagyságúak), s meggyőződhetnek a piciny ál­latkák falánkságáról, selyem­gubó szövő képességükről.-Lehet itt vagy háromezer hernyó - mutat körbe a kísérlet­nek helyet adó épületrészben Bartos Tibor, aki nem csak a gazdaságban foglalkozik a her­nyókkal, hanem háztájiban maga is belevágott az új foglala­tosságba. így legalább elhihetik neki, hogy van hite a selyem­hernyó-tenyésztéshez. A szobában (jobb híján) 4 va­ságy sodronyzatán, néhány ki­egészítő rácselemen és az azokra felhalmozott leveleken lakmároznak a hernyók. Rágá­suk halk, ám mégis jól kivehető zajt ad, mintegy háttérzene a beszélgetésünkhöz.- A gazdaságon keresztül vá­sárolhatják meg a termelők a csemetét és a piciny, fél han- gyányi nagyságú, egy napja kelt hernyókat, és a háztáji ágaza­tunk gyűjti be a leszedett se- lyemgubókat. Nagyobb igény esetén elképzelhető, hogy itt történhet majd a petékből való keltetés, valamint a gubók fel­dolgozása is - tudhattuk meg Bartos Tibortól. Százhúsz cseijével, évi há­romszori hemyóállománnyal minimum húszezer forint hasz­not remélhetnek a tenyésztők. Aki persze 1000 cseijét ültetett, annak a jövő évi első termelési ciklusban jóval nagyobbak le­hetnek az elvárásai. S hogy a hemyósok nem jár- nak-e úgy, mint a közelmúltban a biogilisztával foglalkozók? A hírek szerint a selyem reneszán­szát éli, nagy az érdeklődés kül­földön a gubók iránt. Mint ahogy jó piaca ígérkezik az olaj­töknek is, ami ugyancsak némi mellékest biztosít a bikaliaknak. A kánikula próbára teszi fel­nőttek és gyermekek tűrőképes­ségét. Aki csak teheti menekül a strandokra. Előfordul, hogy a lubickolást követően néhány napon belül apró pörsenések, foltok jelennek meg az érzéke­nyebbek bőrén. Sokan ilyenkor arra gyanakodnak, hogy fertő­zött volt a strand vize... Meláth Ferenc, Pécs városi tisztiorvos szerint a pécsi stran­dok vízminősége megfelelő. Rendszeresen próbákat vesznek belőlük, ellenőrzik a bakteriális fertőzöttséget. A Hullám-für­dőben nemrég részleges me- dence-vízcserére és túlklóro- zásra került sor. Ez visszave­zethető arra, hogy a strandolok vízbeugrás, úszás előtt hanya­golják elemi teendőiket: nem zuhanyozzák le magukról az iz­zadságot és a napolajat. Néhá- nyan lépnek csak bele a meden­cék körüli fertőtlenítő-tapo- sókba. Alkalomadtán többen „elfelejtenek” WC-re kimenni a vízből. A pécsi tisztiorvos vé­leménye szerint érdemes lenne beszerezni hazai vizekbe is azt a külföldi szert, mely ilyen eset­ben élénk színnel „írná körül” a magáról megfeledkezőt. A pé­csi Nagy Lajos, Balokány, Pol­lack és a Nevelési Központban lévő uszoda vízminősége jó. Az Abaligeti-tó szennyezett­sége a fertőtlenítés és a fenék­kotrás ellenére olyan értéket ért el, hogy egészségre ártalmas az egyszeri fürdőzés is. Hiába hív­ják fel erre táblákkal az embe­rek figyelmét - a táblát kitépik a helyéről, eldobják és nyugodtan megmártóznak a vízben. Orfűn, a Pécsi-tónál lévő strand nagyon rendezett. Heroi­kus küzdelmet folytatnak, hogy a szennyezett tó-vízből tiszta vizet nyeljenek. A strand me­dencéibe - a gyermekmeden­cébe is - vízvisszaforgatóval juttatják el a klórgázzal fertőt­lenített vizet. A kis-tónál lévő szabadstrand vize szennyezett, de nem fertőző. Az itt úszká- lóknak saját érdekükben köte­lező lenne fürdés után lezuha­nyozni. Dr. Kiss István megyei tiszti­orvos szerint a harkányi strand vize a visszaforgatónak kö­szönhetően jobb, mint a múlt évben volt. Mindez már nem mondható el a gyógymedencék­ről. Itt az eredményt befolyá­solja, hogy az utóbbi időben közel a felére csökkent a vízho­zam. A siklósi strand vizének minősége megfelelő. Dr. Tihanyi László komlói tisztifőorvos elmondta, hogy a sikondai strand vizminősége még tűrhető. Kevesebb vendég- forgalom mellett gyakoribb víz­cserével ennél jobb lehetne. A magyarhertelendi srand meden­céiben is gyakrabban kellene cserélni a vizet és korlátozni le­hetne a vendégek számát. Sok­kal jobb eredményt mutatna a bakteriológiai vizsgálat. Szigetváron közegészségügyi szempontok alapján tavasz óta nem működik a városi strand. Fertőzésveszély miatt július vé­gén záratta be az 1985 óta „ille­gálisan - féllelgálisan” üzemelő vízműi strandot a most kineve­zett szigetvári tisztifőorvos dr. Verrasztó Hermina. Végül a bőrgyógyász ta­nácsa: ha strandolás után bárki kiütést, pörsenést vesz észre magán, ne próbálja meg házilag kezelni, forduljon^ szakorvos­hoz. Ádám Erika Megnyílt Baranya első Texaco üzemanyagtöltő állomása Villányban, a bólyi úton. Az éjjel-nappal nyitva tartó kút épületében autósboltot és snack-bárt alakítottak ki Fotó: Proksza László Különlegességek Bikaion egy kis „mellékes” reményében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom