Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)

1992-08-05 / 215. szám

10 üj Dunántúli napló 1992. augusztus 5., szerda Marilyn Monroe halálának 30. évfordulóján (1) Kihunyt egy csillag 1962 augusztus 4-én, alig egy órával éjfél előtt egy izgatott jegy szedő sűrű elnézést kérve bepré­selte magát a zsúfolásig telt Hollywood Bowl szabadtéri színpad nézőterének második sorába. Megtörni Henry Jancini koncertjét olyan súlyos skandalum, amire csak akkor vetemedik a rende­zőség, ha egetrengető dolog törént. A jegyszedő egy szmokingos urat húzott ki a sorból. Az úr fel­állt, minden szem rá szegeződött. Ő azonban ügyet sem vetett a pisszegőkre. Kettesével vette a lépcsőket a parkolóig, bevágta magát a kocsijába, s ha lett volna por, felhőt kavart volna maga után, úgy sietett Brentwoodig. De már hiába. Egy magányos mentő sivítva szelte át a Sunset Boulevardot a bonctani intézetig. A sofőr már tudta: Marilyn Monroe halála nagyobb izgalmat kelt az amerikaiakban, mint a kubai válság. Az alvó Los Angeles mit sem tudott róla, hogy aznap éjjel az Egyesült Államok elnökét nem ál­lamügyekben riasztották telefonon. Kennedy só­gorának santa monicai tengerparti háza fölött ad­dig körözött egy helikopter, amíg a szomszédok­nál sorra kigyúlt a lámpa. A Lawford-villa kertjé­ben azonban csend honolt. A nappaliban behúz­ták a függönyt. 1982 augusztus 4-én a los angelesi ügyészség újra kinyitotta a Monroe-dossziét. Meggyilkol­ták? Öngyilkos lett? De húsz évvel a tragikus esemény után sem került napvilágra meggyőzőbb hivatalos közlemény, mint az, hogy „az eset még mindig tisztázatlan”. 1992 augusztus 4-én har­minc éve, hogy Marilyn Monroe halott. Nem ne­veztek el róla utcát. Nem állítottak neki szobrot. Hollywood azonban még mindig belőle él. M arilyn Monroe-nak semmi köze nem volt ahhoz a Jim Dougherty-hez, aki hazatért a háborúból. „Egész addig nem csaltam meg a féijemet, amíg be nem hívták. És akkor is csak azért, mert utáltam egyedül lenni...” - mondta 1960-ban egy interjú során a sztár. André de Dienest 1945 kará­csonyán ismerte meg Norma Jeane, még kezdő modell korá­ban. A bevándorolt magyar bankár 32 éves fia, már jeles fo­tós, vadnyugati naplementében akart fényképezni egy meztelen lányt. „Egy ügynökség küldte a rózsaszín pulóveres, kockás nadrágos Norma Jeant, és azon­nal beleszerettem. Kihívó volt, mégis olyan sajnálni-dédelgetni való ártatlan kislány.” Norma Jeane-Marilyn vona­kodott az aktfotózástól. Dienes virágot küldött, vacsorázni hívta. „Norma Jeane azzal ér­velt, hogy egy fétjes asszony nem fotózhat meztelenül, még akkor sem, ha már nem szerel­mes a férjébe ...” Karácsonykor még elutaztak. Marilyn úgy emlékszik, sírva telefonált haza. Kétszáz dollárt kap a fotózásért, pont annyit, amennyibe az öreg Ford javí­tása kerül. De utálja de Dienest, soha többé nem akar dolgozni vele... A magyar fotós még azt is megbocsájtotta, hogy Norma Jenane nyitva hagyta a kocsi aj­taját, s kilopták a legdrágább fényképezőgépét. Szerelmes volt. A lány mosolyába. A ha­jába. A szemébe. A hangjába, a védtelenségébe, a kiszolgálta­tottsággal vegyes kacérkodá­sába. Könyörgött, hogy váljon el Jimtől, s pénzt adott a vá­lásra. New Yorkból telefonált, megbeszélni az esküvőt. „Norma Jeane telefonon kö­zölte, hogy vége. Mint az őrült, Los Angelesbe rohantam. Egyenesen a lakására. Otthon volt, ágyban, nem egyedül.. De Dienes 1985-ig, haláláig őrizte azt a könyvet, amit Norma Jeane-től kapott. „Tu­domány és egészség” volt a címe, Norma Jeane dedikálta is: „Drága André! A 494.oldalon a 10. és 11. sor mindent kifejez abból, amit irántad érzek.” A sorok arról szólnak, hogy az Is­tentől eredő szeretet minden embernek megadatik. Marilyn Monroe, a bálvány, mindig tagadta, hogy bőkezűen bánt volna a férfiakkal. A vi­lághírű Strasberg stúdió név­adója és vezető tanára, Lee azonban úgy tudta, s nyilat­kozta: a nélkülözés évében, 1946-ban Marilyn abból élt, hogy futtatták. Lena Pepitone, Marilyn szobalánya elárulta a sajtónak, hogy Norma Jeane lánykorában szült egy kislányt, akit nevelőszülők vettek ma­gukhoz. Philippe Hallsmann, a Life magazin fotóriportere meghökkenve töprengett Ma­rilyn fekete humorán, amikor 1949-ben azt hallotta tőle, hogy hétéves korában megerősza­kolta egy nála is fiatalabb kis­fiú ... Dr. Ralph Greenson pszichiá­ter, aki utolsó korszakáig ke­zelte Marilynt, tömören csak annyit árul el: szörnyű, szörnyű dolgok történtek vele, s ezeket próbálta elfogadtatni magával úgy, hogy meséket fantáziáit, egészen a tudathasadásig. Marilyn első igazi szerelmét Fred Kargernek hívták. 32 éves volt, nős, foglalkozását tekintve zenei rendező a Columbia szer­ződtette, heti 75 dolláros gázsi­val, de gyakorlatilag parkolópá­lyán tartották. Ennyi pénz még akkor is megért, hogy ne dol­gozzon mással. De fölbukkant egy kis szerep: énektudást kí­vánt. Korrepetitornak Kargert jelölték. „Bizonytalankodó hang, rettenetes lámpaláz, de még nagyobb elszántság, hogy minden akadályt sikerrel fog venni!” Karger jobb lakásba költöz­tette Marilynt abból a kis hóna­posszobából, amit a fizetéséből alig tudott kifizetni. A 22 éves Monroe imádta Karger anyját - családot talált. De félt, hogy a kapcsolat kitudódik, Fred fele­sége botrányt csinál. Karger egyszer azt kérdezte tőle: mi a legfontosabb számodra a vi­lágon? „Te vagy” - mondta Ma­rilyn. „Amíg vagyok.” - felelte erre egy mosollyal Fred. Karger elvált, de közölte, hogy Marilyn nem alkalmas fölnevelni a fiát. Három- szor-négyszer szakítottak. 1948 karácsonyán Marilyn 500 dollá­ros órát vett Frednek. Pénze nem lévén, hitelbe. Csak a dá­tumot vésette rá. „Úgyis el­hagysz, s ha más lánnyal élsz, nem használhatsz egy emléket az én nevemmel...” Egy év múlva Fred Karger valóban megnősült. Jan Nyman-t vette feleségül, aki Ronald Reagan miatt vált el tőle. Aztán Reagan hagyta el Jane-t. És Fred újra megkérte a kezét. Fred Karger, Marilyn első szerelme tizenhét évvel élte túl Monroe-t. 1979-ben halt meg, ugyanazon a napon, amikor Marilyn. Návai Anikó Növényvédelmi tanácsadó Gyomirtás A nagyobb gyümölcs illetve szőlőültetvényekben betakarítás illetve szüret előtt a gazdáknak gondot okoz az elgyomosodás. A magról kelő gyomnövények mellett a folyamatos talaj mun­kák következtében elszaporod­nak a kapálással nem irtható gyomok (tarackbúza, szulákfé- lék stb.), mivel minden feldara­bolt gyökérmaradványból új növény fejlődik. Ezeknél a gyomnövényeknél feltétlenül szükséges a vegyszeres gyomir­tás. A gyomirtást minden eset­ben alacsony nyomású, nem légporlasztásos permetezőgép­pel végezzük, szélmentes idő­ben, ütközőlapos szórófejjel (Tee Jet, Polyjet). Alacsonyművelésű ültetvé­nyekben a szer elsodrását, kul­túrnövényre jutását megakadá­lyozhatja terelőlemez felszere­lésével. A gyomírtószer hatékonysá­gának növelése érdekében, ajánlatos a tapadásfokozó anyag használata, (pl. NONIT, AG- ROFIX stb.) A gyomirtás szélmentes idő­ben, a reggeli órákban végez­zük, amikor nincs felszálló légmozgás. Gyomirtásra külön permete­zőkannát rendszeresítsünk. Ne bízzunk abban, hogy a gyomír­tószer után a permetezőkannát tisztára tudjuk mosni. A nehezen irtható gyomok közül az őszi időszakra nagyon elterjednek a szulák fajok,, me­lyek nem csak a talajt, hanem a növényeket is befedhetik. A szulák ellen régi bevált ké­szítmény a RONSTAR, ami a levél színén keresztül szívódik fel. 100 négyzetméternyi terü­letre 80 ml szer szükséges. Kedvező hatást akkor érhetünk el, ha virágzó gyomnövényre juttatjuk ki. A megerősödött szulák ellen egyszeri kezelés kevésnek bizonyul, ezért 6-8 hét múlva újrahajtó szulákot ismételten le kell permetezni, ha a hajtás hossza a 20-25 cm-t eléri. JK RONSTAR más gyo- mírtószerrel nem keverhető! Sokan érdeklődnek, hogy a GRAMOXONE A helyett mi­lyen szert használjanak. A GRAMOXONE 1992. január 1 -jétől nem kapható az üzletek­ben, helyette a FINALE-t hasz­nálhatjuk. Hatóanyaga vízben oldott, kevésbé mérgező. A megerősö­dött gyomok ellen 100 m2-re 50-70 ml dózisban javasolt. Fontos tudni, hogy a Gramoxo- nehoz hasonlóan ott fejti ki ha­tását ,ahol érintkezik a növény­nyel. Ennek előnye, hogy a kul­túrnövényt akkor sem pusztítja ki, ha levélre cseppen (a csepp helyén keletkezik növényelha­lás). Hátránya, hogy az évelő gyomokat leperzseli ugyan, de nem pusztítja ki. A FINALE lassan, 10 nap múlva fejti ki ha­tását, ez idő alatt is késlelteti a gyomnövények csírázását. Czigány Csaba > :o 2: <árosftó Növényvédöszer Megjegyzés Neve "org. 10 1 perm.lé­hez szükséges É.v.idő 1 Lisztharmat i/arasodás Systhane 12 EC Systhane MZ SZ SZ 6 ml 3 dkg *14 30 Rubigan 12 EC SZ 6 ml 21 Sápról SZ 15 ml 14 Rubigan Extra SZ 4 dkg 30 Topaz MZ 62,5 WP SZ 2 dkg 30 Topsin M 70 WP Sumi-8 12,5 WP SZ SZ 1,2 dkg 0,5 dkg 14 30 kontakt ha­tású Lisztharmat Thiovit S Microthiol Special SZ SZ 7.5 dkg 7.5 dkg 0 0 atkagyérítő mellékhatás Nedvesíthető kén SZ 7 dkg 0 ALMA Kénkol 800 SC SZ 70 ml 0 Kén 800 FW SZ 70 ml 0 Karathane FN-57 Karathane LC Afugan SZ SZ F 1 dkg 5 ml 15 ml 30 30 14 kén tartalmú szerrel együtt jutta­tandó ki Almamoly, aknázó molyok, atkák, levéltetvek Oanitol 10 EC Karate 5 EC Bi-58 EC Danadin F SZ SZ F 10 ml 4 ml 10 ml 10 ml 14 3 14 14 Unifosz 50 EC SZ 10 ml 5 Ekalux 25 EC F 10 ml 14 Oltracid 40 WP F 0,7 dkg 14 Anthio 33 EC F 20 ml 14 T akácsatkák Nissorun 10 WP Apollo SC SZ SZ 0,5 dkg 5 ml 7 60 Tojásölő ha­tás ' Mitac 20 SZ 50 ml 14 Neoron 500 EC SZ 15 ml 30 Omite 57 E 1----------—----------­5 Z 15 ml 10 Gázhatásu Circenses et Panem Aki cirkuszhoz hasonlítja az olimpiai játékokat, méltó az íté­letre. Az is, aki a játékot a ke­nyér elé helyezi. Bármely rend­szerben a tömegek igénye a kenyér mellett a szórakozás. A pihenésre jutott idő cél­szerű elhasználására napjaink­ban főleg reklámok igyekeznek hasznos tanácsot adni, prog­ramtól a szabadidő-ruházatig. Fontos szerepe van a tévé-né­zésnek nagyhatlom - szórakoz­tatástól a politizálásig, hírektől meséig, időjárásjelentésig ve­lünk van. Táplálja lelkünket, ki-ki szellemi igényét, bekap­csolása kikapcsol a mindennapi életből. Sajnos, százezrek ma­radnak ki az ideális képből, amelyet munka, pihenés, ott­hon, lakás, hétvégi szabadna­pok és nyári üdülés jelent, akik a munkanélküliség állapotában vannak. Nem tudom, hogy az olimpia nézettsége felmérés szerint milyen fokú, de feltét­len minőségi változást hoz erre a két hétre, amikor úgyszólván az egész világ részesül az ősi játékok modem változatának érdekességében, szépségében, izgalmában. A műholdak segít­ségével alig marad be nem su­gárzott terület. Milliók feje fel­ett ég a ház, reped az otthon fala, gond és keserűség között csak legyintés jut győzelemre, himnuszra. Az ősi görög olimpiákhoz képest a római cirkuszi játékok csak harsány szórakozási lehe­tőségek voltak, mert a nép az olcsó egyiptomi búzához in­gyen látványosságot igényelt. Az olimpiai versenyek valódi tartalma e fölé emelkedik. A nemes vetélkedés békés tá­borba hozza össze Földünk né­peit. A mindjobban feldúsított látványos rendezés halad a kor­ral, igyekszik felülmúlni min­den előzőt valami ki nem tűz­hető aranyéremért. Ügyesen működő kamerák válogatják, szűrik ki a legérde­kesebb, legizgalmasabb, leg­szebb képeket az emberi erő, ügyesség, kitartás, céltudatos munka eredményeiről, mutat­ják az emberi test harmóniáját, szépségét, erejét, színeiben kü­lönböző emberi faj egybetarto- zását. A képernyő csodája, hogy ágyban fekvő beteg, székben görnyedő járásképte­len, öreg és fiatal szurkolóként válhat győztessé, ha nem csak színekben, nemzetekben gon­dolkodik, hanem az embert látja minden résztvevőben. Az olimpia szelleme békí- tette össze a görög városálla­mok egymással háborúzó fér­fiak akkor is, ha a játékok, mint a fiatal állatok játékossága harcra is edzett. Négyévenként gyűlik össze a világ ifjúsága a modernkori olimpiai játékokra. Évekig készülnek néhány órás, perces vagy másodperces szu­perteljesítményre. Milliók vár­ják ezeket a napokat. Egy részük kényelemben el­terpeszkedve, lazított nadrág- szijjal, hideg ital mellett nézi az izzadó, nyögő erőfeszítéseket; futást, ugrást, gyaloglást har­minc fok feletti melegben vagy a vizet torpedóként hasító em­beri testek gépszerűen harmo­nikus működését. Labdák, go­lyók, gerelyek, tornaszerek, kard, puska, pisztoly, nyíl, evező minden, amivel a homo sapiens keze erejét, ügyességét, lába gyorsaságát lovával kiegé­szítette, harmonikus együttmű­ködéssel. Láthatják, hogy mire képes az ember, ha erejét, ügyességét, kitartását a test és szellem harmóniájának ünnep­napjain egy nemes, békés célra összpontosítja. Szép fiatal tes­tek, felvonulás, lengő zászlók, harsonák, himnuszok felett látja, mire volna képes, ha nem sújtaná a kaini átok. Százmilliók ülnek a képer­nyő előtt és százmilliók bújnak égő romok közé, hogy életüket mentsék embertársuk bombái­tól, pontos célzásától. Százmil­liók éheznek, nyomorognak és a sosem látott képernyőn az ő nyomoruk képe szerepel. Százmilliók mindkét olda­lon. Melyik oldal növekszik? Hány új százmillió részesül a két hét béke-pihenőjében és hány százmillió sodródik, zu­han örvénybe, szakadékba, si­vatagba és súlyos gondok fedik el tőlük a képernyő színeit. Az olimpiai játékok félide­jéig tízszer kúszott fel a ma­gyar koronás, címeres zászló a csúcsra, hangzott el himnu­szunk. Izgultunk, örültünk, új- jongtunk arany, ezüst és bronz éremnek, pontoknak, amelyek összessége a többszörösen na­gyobb államok után a szokott rangos helyünket adta. Nagy pillanat volt, hogy magyar és román kislány együtt álltak a győztesek dobogóján. Milliók látták és még többeknek kel­lene látniok és nem felejteni ezeket a képeket. Megőrizni nem csak a következő negye­dik év két hetére, ha nem aludna ki az olimpiai láng és az ég felé szállt galambok olajágat hoznának. Félidőben vagyunk. A játék nem feledheti, nem fedheti el a gondokat, a villanyáram, föld­gáz és más egyebek drágulá­sát, földünk, vizeink, termé­nyeink, gyümölcseink szeny- nyeződését. Az ősz nem mindenütt jelent gazdag termést, a közelgő tél csillogó hótakarót, síelést, ród- lizást, fűtött szobát. Jó volt bekapcsolni, hogy kikapcsolódhassunk.. . Konkoly-Thege Aladár *.1 >fj ü. S) lö >.lc a Ij st M .< n TiltmWWVPT « i

Next

/
Oldalképek
Tartalom