Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)

1992-08-05 / 215. szám

1992. augusztus 5., szerda üj Dunántúli napló 7 Itt a magántévé és a magánrádió! Rádióra 164-en, tévére 102-en tartanak igényt Szálloda a vízen A századforduló hangulatát idéző vasszerkezetes, színes üvegablakokkal és fadíszítéssel kombinált modulrendszerű - szállodának is alkalmas - úszó­egység családot fejlesztett ki a Szilágyi Zsolt Vállakozási Iroda. A Noatik-System nevet vi­selő, álló- vagy folyóvízre te­lepíthető modulrendszerű csa­lád különböző alakú és funk­ciót ellátó létesítményként üzemeltethető. Kialakítható belőle 90 szobás úszó szálloda 80-100 fős étteremmel és éj­szakai bárral; 250 gépkocsi befogadására alkalmas gépko­csiparkoló; kiállítócsarnok, vízre telepíthető helikop­ter-leszállópálya, valamint kórház vagy szanatórium. A tervezők tekintettel voltak a környezetvédelmi szempon­tokra is. A hét egységből álló szálloda beruházási költsége 800 millió forint, amely a számítások sze­rint 6 év alatt térül meg. Rt. lesz az Aeroflot AEROFLOT-RUSSIAN IN­TERNATIONAL AIRLINES néven részvénytársasággá szer­veződik a volt szovjet légitársa­ság - jelentette az AFP az IN- TERFAX-re hivatkozva. A részvények többsége három évig az orosz államé lesz. Gázüzemű erőmű Iránban A német Siemens óriásválla­lat vasárnap megállapodást írt alá arról, hogy egy 1400 mega­watt teljestítményű gázüzemű erőművet épít az iráni Kesm-szigeten telálható sza­badkereskedelmi övezetben. Kínai cukor Románia azt tervezi, hoy 50 ezer tonna cukrot importál Kí­nából. A vásárláshoz szükséges pénzt abból a 20 millió dolláros hitelkeretből fedezik, amelyet Peking ajánlott fel Bukarestnek kínai mezőgazdasági termékek beszerzésére. A Rompres hí­rügynökség szerint a cukorügy­letről Pekingben máris megkez­dődtek a tárgyalások. A rádiók és televíziók üze­meltetését a világon mindenütt engedélyhez kötik. Ennek kia­dására, nálunk, mint a Frekven­cia Gazdálkodási Intézethez be­érkezett igényekből kitűnik, meglepően sokan várnak. Elő­ször is arra, hogy feloldják a moratóriumot, s odaítéljék a műsorszóráshoz szükséges frekvenciát. De kik kaphatják a sok és sokféle igénylő közül? Erről beszéltünk Nemcsics Elekkel, az intézet igazgatójá­val. Tallózván jó előre a cégek oldalnyi listájában, személyne­vek bukkannak fel Budapestről, aztán rádióigénylő párt - FI­DESZ -, polgármesteri hivatal - Gyula, Kisújszállás, Érd, Szentes, Bordány és így tovább -, tévéigénylő önkormányzat: Csepel, Gyöngyös, Makó, Óbuda, Veszprém, Szolnok, Tokaj, Zalaegerszeg, Érd ezút­tal is. Sok az eszkimó... Nemcsics Elek pontos szá­mokat mond: jelenleg 266 be­nyújtott igényt tartanak számon, közülük 164 rádióra, 102 pedig televíziózásra szól. Vannak országos, regionális, továbbá helyi, egy-egy telepü­lés besugárzására vonatkozó ké­relmek, amelyek évek során gyülemlettek fel, Önként adódik a kérdés: mennyi a lehetőség a megvaló­sításra?- Országos nyilvánosságot igénylő tévéadásból 14-re futott be kérelem, ám frekvenciakész­let csupán 3 műsorra van a nemzetközi egyezmények ér­telmében. S ebből is 2 már fog­lalt! A közszolgálati adás 1-es és 2-es programjáról van szó, bár a 2. műsor számára rendel­kezésre álló frekvenciák mind­egyikén még nem működik adóállomás. Igaz viszont, hogy jobb ellátottsága érdekében újabb állomások is szüksége­sek, valamint átjátszó adókat is működtetni kell a jó vétel okán. Ma a 2. műsort 65 kicsi átjátszó sugározza, s 12 nagyteljesítmé­nyű, úgynevezett gerincadó. Ez utóbbiakból azonban 25-re van lehetőségünk, tehát még 13 a felhasználatlan. A majdani médiatörvény alapján kell tehát dönteni, vajon a közszolgálati műsorokhoz szükséges-e mind a 13 frekvencia, avagy lehetsé­ges-e belőlük regionális, vagy helyi jellegű műsorokra is fel­használni, s ha igen, mennyit, s kinek? Kik kaphatnak frekvenciát?- A döntés az Önök kezében van?- Korántsem: előreláthatóan a még létrehozandó Rádió és Televízió Hivatal dolga lesz ez. A már említett médiatörvényen kívül az országgyűlésre vár a távközlési törvény megalkotása is Kitűnik, hogy az intézet csak 1990 januáij ától létezik, eladdig a Magyar Postáé volt minden monopólium. Akkortól a Ma­gyar Műsorszóró Vállalat joga adóállomást üzemben tartani, a cég a Rádió és Televízió Mű­szaki Igazgatóságának az utóda. A volt postai hatósági feladatok a Posta és Távközlési Főfelü­gyelet, valamint a Frekvencia Gazdálkodási Intézet közt osz­lanak meg. Ez utóbbira vár a kormány által elrendelt frek­vencia-moratórium feloldása után, a távközlési törvény életbe lépésével az új rádió- és tévé műsorszórási igények technikai kielégítésének vizsgálata.-Ennek érdekében úgyszól­ván megalakulásunk óta vég­zünk munkálatokat - mondja Nemcsics Elek. - Mégpedig úgy, hogy megvizsgáljuk a rá­dió- és tévé-műsorsáv minden részletét. Műsorszóró frekven­ciákat kerestünk minden, 30 ezer lakosnál nagyobb település számára. Televíziócsatomából 110-et, valamint 300 URH- sávba eső frekvenciát kutattunk föl egyes országrészek, városok besugárzására. Ám ezeken a frekvenciákon csak akkor lehet bármilyen sugárzást beindítani, ha használati jogukat a kör­nyező országokkal egyeztetve, megszereztük. A fenti mennyi­ségből a mai napig a rádió ese­tében 59, a televízióéban 49 esetben nemzetközi koordiná­ciót folytattunk le. Vételzavarok a mai adásban- Egymás zavarása bizonyára fennáll...-Természetesen: minden új adó zavar minden más, azonos és szomszédos adót! Ezért a vé­dekezés rendkívül összetett, bonyolult és nagy körültekintést igénylő műszaki feladat.- Az első engedélyek kiadása mikorra várható a moratórium feloldása után?- Általános esetben az előké­szítés egy évet igényelhet, de előfordulhat, hogy sokkal rövi- debb időbe kerül - megfelelő előkészítéssel - az engedély ki­adása. Egyébként a média- és a rádió-tévétörvény megalkotása után létrehozandó Rádió és Te­levízió Hivatal joga lesz a mű­sorszolgáltatási engedély meg­adása. Ehhez az intézetünk által készített frekvenciatervezés eredményeit figyelembe fogja venni. Ez tartalmazza ugyanis az egyes országrészekben, váro­sokban használható rádió- és tévéfrekvenciákat, csatornákat. Keresztényi Nándor Mit termeljünk a visszaadott földeken? Egyre többen teszik fel ma- lapság a kérdést, mit is kezdje­lek a kárpótlás során visszaka­pott, vagy a tsz-ből való kivá- áskor nekik jutó földekkel. Termeljünk takarmánynövé- íyeket, tenyésszenek állatokat, ;setleg árunövényekkel foglal- cozzanak? Meg különben is nekkora területen érdemes be­evágni a gazdálkodásba? Gé­pesíteni is kellene, de az új na- :yon drága, a használt meg ... Egyre másra sorakoznak a :érdések, és igazán választ adni ájuk talán senki sem tud. Van- lak akik már azon is gondol­ának, hogy talán jobb is lenne öld nélkül maradni, mert keve- ebb akkor a gond. Mások úgy ;ondolják bérbe adják vagy el- dják, próbálkozzon vele más. Izerintük még ez mindig jobb tiegoldás, mintha parlagon ma­adna, vagy a rosszul kiválasz- >tt növény miatt csődbe jutná- ak. A bátrabbak mégis bele­adnak több.jk^vesgbb, ^ik^rrgl, hiszen ma senki nem tudja ne­kik megmondani, hogy mit és mennyit termeljenek. Augusztusban megkezdődik a kárpótlási földek árverése, de liciten kívül is megegyezhetnek a felek. Ősszel talán már bir­tokba is vehetik az egyéni gaz­dálkodók a területeket... — Az őszi kalászosok veté­sére már ne is számítsanak azok, akik most kapnak földet és lehet, hogy az 1993-as évet is el kell felejteniük - mondja Margittai Miklós, a Baranya Megyei TESZÖV-titkára. - Még ezekkel a gyorsító eljárá­sokkal sem javul sokat a hely­zet, hiszen az első kárpótlási törvény alapján földet igénylők augusztus 15-ig adhatják be a kérvényüket, és hol van akkor még a többi. Az igények felmé­résére, az árverések ütemezé­sére és a földek kijelölésére au­gusztus 31-ig kell az önkor­mányzatoknak földrendező bi­zottságokat létrehozni. Á leg­több terület be van vetve, és amíg a terményt nem takarítják be, addig nem lehet megkezdeni az őszi munkákat. Ha pedig a föld már hosszabb ideje parla­gon volt, akkor először a gyo­mokat kell kiirtani erős vegy­szerekkel, amire kérdés, hogy van-e gazdának pénze. Utána pedig csak meghatározott növé­nyeket termelhet és vetésforgót alkalmazhat. Ha a magángazdának nincs elég pénze és kölcsönt kell fel­vennie, hogy szántani, vetni tudjon, jobb, ha nem lesz egyéni gazdálkodó, mert biztos, hogy tönkre megy. A reorganizációs hitel, amit kaphatna, ugyan kedvezményes kamatozású, de még nem működik. Ebből a kölcsönből csak állóeszközt, te­nyészállatot vásárolhat a ter­melő, de takarmányt, vetőmagot nem, és ezért mindjárt patthely­zetbe is kerül. A forgóeszköz megvételére nem vehet fel rö­vid 1 t^j ap t ú [Jog ad h\ató kamatú kölcsönt, mert ilyen jelenleg nincs, állítólag januárban lesz. Nincsenek meg a magángazdál­kodás elkezdéséhez szükséges feltételek, a tárolóhelyek, az ér­tékesítési rendszerek és a kvó­ták. Mindenki az agrárpiaci rendtartás bevezetésében re­ménykedik.- Konkrét szerződések nélkül senki ne kezdjem semmiféle mezőgazdasági termelésbe. Ál­latokat csak azután kezdjen el nevelni, ha kezében a húsipari vállalattal közösen aláírt megál­lapodás az átvételi árról és da­rabszámról. Ugyanezt tegyék meg azok is, akik kukoricát vagy más szántóföldi növényt szeretnének termeszteni. Ma azonban nincs olyan mezőgaz­dasági szakember, aki meg tudná megmondani, hogy mit érdemes termelni. Mindeki csak tapogatózik, keresi a kiutat ebből a jelenlegi helyzetből , » Ki i » 'j > K. Változások a foldadózás rendjében Külterületi földekért adót kell fizetni Idén - az 1991. évi LXXIX. törvény szerint - változott a földadózás rendje. A mezőgaz­dasági rendeltetésű külterületi (az ingatlannyilvántartásban: szántó, kert, szőlő, gyümölcs, gyep, nádas ágban van nyilván­tartva és nem minősül építmény elhelyezésére szolgáló vagy kü­lönleges rendeltetésű földnek) földek használóinak ezentúl - ál­lampolgárságtól függetlenül - földadót kell fizetni. Ennek első részletét már az idei évben (1992-ben) augusztus 15-ig, a másodikat november 15-ig kell befizetni. A befizetés teljesíthető átutalással és befizetési csekken is. Átutalás esetén alkalmazandó számlaszám: MNB-nél: 232-90107-6802 Adóelszámo­lási Iroda. Földadó bevételi számla, OTP-nél: 548-168020 Adóelszámolási Iroda Földadó kezelési számla. A befizetési csekkek beszerez­hetők az Adó- és Pénzügyi El­lenőrzési Hivatal Baranya Me­gyei Igazgatósága pécsi és vi­déki ügyfélszolgálatainál. Adófizetési kötelezettség ter­heli mindazokat, akik 6.000 m2-nél - az ország egész területén lévő összes adóköteles földjük összeadásával értendő - na­gyobb földterületet használnak. A földadót önadózással kell kiszámítani és a bevallásba az igénybe vehető kedvezmények­kel és mentességgel korrigált összeget kell bejegyezni. Tech­nikailag: a földadó kötelezettsé­get a magánszemélyeknek 1993. március 20-ig, az évente egyszer adót bevalló gazdálkodó szer­veknek és az egyéni vállalko­zóknak 1993. február 15-ig kell bevallaniuk. 1992-ben havi be­vallásra kötelezett adózóknak az augusztus és a november havi bevallásukban kell bejegyezniük (a 3. számú bizonylat 5.sorába). Egyébként a földadót az egyéb ráfordítások között kell elszá­molni. Lényeges, hogy éves szinten a kedvezmények és a mentességek csak a fizetendő földadó mérté­kéig vehetők igénybe. Eltérő mértékben ideiglenes földadómentességet élvezhetnek azok például, akik az adott évben gyümölcsöst és szőlőt telepíte­nek és az ültetvény termőre for­dulásának éve nem esik egybe a telepítés évével; akik kárpótlás jogcímén megszerzett földterüle­ten mezőgazdasági tevékenysé­get folytatnak; akik a mezőgzda- sági üzemből kivitt földterületen termelnek; akik 1990. január el­sejétől hatályos SZJA törvény értelmében egyéni vállalkozó­ként kezdték meg mezőgazda- sági tevékenységüket. Az ideiglenes földadó men­tesség a magánszemélyt egy évig (1992-re) illeti meg, ha te­vékenységét 1990-ben kezdte meg; két évig (1992-93. évekre), ha tevékenységét 1991-ben kezdte; három évig (1994. év végéig), ha tevékeny­ségét 1992. január 1. után kezdte meg. Az ideiglenes mentesség idő­tartama: Megnevezés Időtartam (év) Szamóca 1 Málna, fekete szeder 2 Köszméte, piros és fe- 3 kete-ribiszke Szőlő, őszibarack 4 Birsalma, termőkaros 5 alma és körte Alacsony és közepes tör- 8 zsű alma, körte, cseresz­nye, meggy, kajszi, szilva és mandula Dió, gesztenye 20, > V A Kedvezményt kaphat - a kár százalékos mértékéig -, aki megfelelő igazolásokkal bizonyítani tudja, hogy a föl­djén termelt növényeket ter­mészeti csapás (jégeső, árvíz, belvíz, tűz, fagy, homokverés, aszály) érte. Az elemi csapást 30 napon belül a földterületet azonosító adatokkal együtt a megyei földművelésügyi hi­vatal igazolásával egyetemben be kell jelenteni Igazgatósá­gunknak. De be kell nyújtani a kérelmet megalapozó saját kárszámításokat is. A földadó nagyságának alapját minden esetben - mű­velési áganként eltérő mérték­ben - az aranykorona-érték képezi. Szántó művelési ágban Ha az 1 ha-ra jutó átlagos aranyko­rona-érték Az aranyko­ronánként fizetendő évi adó (Ft) 0-10 0 10,01-12 6 12,01-14 10 14,01-16 14 16,01-18 18 18,01-20 22 20,01-22 28 22,01-24 34 24,01-26 40 26,01-28 46 28,01-30 52 30,01-32 58 32,01-34 64 34,01-36 68 36,01-38 72 38,01-40 78 40 felett 82 Kert, szőlő, gyümölcsös művelési ág csoportban Ha az 1 ha-ra jutó átlagos aranyko­rona-érték Az aranyko­ronánként fizetendő évi adó (Ft) 0-24 0 24,01-26 6 16,01-28 8 28,01-30 10 30,01-32 12 32,01-34 16 34,01-36 20 36,01-38 24 38,01-40 28 40,01-42 32 42,01-44 36 44,01-46 40 46,01-48 44 48 felett 48 Gyep, nádas művelési ág­ban Ha az 1 ha-ra jutó átlagos aranyko­rona-érték Az aranyko­ronánként fizetendő évi adó (Ft) 0-10 0 10,01-12 3 12,01-14 4 14,01-16 5 16,01-18 6 18,01-20 7 20,01-22 8 22,01-24 9 24,01-26 10 26,01-28 11 28 felett 12 Lényeges, hogy a külterületi föld adózását nem szabad ösz- szetéveszteni az önkormány­zat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi föld­részletek adózásával, mivel ezek után telekadót, mint he­lyi adót kell fizetni. Dr. Fényes Éva APEH Baranya Megyei Igazgatósága osztályvezetjő

Next

/
Oldalképek
Tartalom