Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)

1992-08-05 / 215. szám

1992. augusztus 5., szerda uj Dunántúlt napló 3 Havonta 100 millió dollár Gyors ütemben áramlik Magyarországra külföldi működőtőke Továbbra is gyors ütemű a külföldi működőtőke-beáramlás Magyarországra. Havonta mintegy 100 millió dollár ér­tékű pénztőke érkezik az or­szágba. Az első öt hónapban 606 millió dollárt hoztak befek­tetési szándékkal külföldi üzlet­emberek hazánkba. Június vé­gén az előzetes adatok szerint az idén beérkezett pénztőke nagysága meghaladja a 700 mil­lió dollárt - tájékoztatta Hárs­hegyi Frigyes, a Magyar Nem­zeti Bank alelnöke az MTI nunkatársát. Elmondta, hogy az elmúlt násfél év során jelentősen gyorsult a működőtőke-beáram- ás. A közvetlen külföldi tőke- befektetés nagysága még 1988-ban 23 millió dollár volt. :gy évre rá is csupán 215 millió lollárt ért el. 1990-ben megdup- ázódott a befektetések összege. >69 millió dollár körül alakult. Az MNB elsősorban azt tartja íyilván, hogy a külföldi befek- etők egy-egy vállalatalapítás- ioz, vállalat megvásárláshoz nennyi pénzt hoznak Magyar- írszágra. Ezen túl a tőkebeáramlást nég növeli, ha a befektetés nem :észpénzben, hanem tárgyiasult ormában, például gépben, vagy iiás apport tárgyban történik. Továbbra sem okoz torlódást a vámszabály­módosítás A hétvégéhez hasonlóan az lső munkanapon sem okozott írlódást a határokon és a vám- ivataloknál a vámszabályok íombattól életbe lépett módo- tása - tájékoztatta Arnold Mi- ály ezredes, a Vám- és Pénz- győrség országos parancsnoka tódén az MTI-t. Néhány helyen kisebb prog- im-, illetve géphibákat ugyan pasztaltak, de ezeket általában tonnái ki is javították. Ez nem ilt meglepő, hiszen a vámke­dés új módjával együtt új (ámítógépek is kerültek a ímhivatalokba. Ilyen időleges eghibásodás okozta például ;t, hogy az 1-es számú vámhi- italnál csak 10 óra után tudták egkezdeni hétfőn a vámkeze­seket. Az eddigi tapasztalatok :t mutatják, hogy az importő- k főként a nagyobb tételeknél (szerzik a szükséges banki, il- tve speditőri biztosítékokat, és ak igen ritkán fizetnek kész- inzzel. A tőkebeáramlás gyors ütemű növekedése azért fontos az ország számára, mert lénye­gesen megkönnyíti a gazdaság külső finanszírozását. Jelenleg ugyanis közel annyi pénztőke érkezik havonta Magyaror­szágra, mint amennyire tehető a külföldi adósság utáni kamatfi­zetés. Havonta ugyanis a hitelek után az MNB mintegy 90-100 millió dollár értékű kamatot fi­zet ki. Emellett a lejáró hitelek nagysága havonta 200 millió dollárra tehető. Mi lett a balatoni táborokkal? Miután megszűnt a KISZ, a DEMISZ kezelésébe kerültek vezetőképző-táborok, így a Somogy megyei is. Egy részü­ket a Nemzeti Gyermek és If­júsági Alapítvány vette át. A balatonfenyvesi tábor kezelői jogát a KISZ átadta az egykori Somogy Megyei Tanácsnak, azzal a feltétellel, hogy csak if­júsági célokra használhatja. A választások után a megyei ön- kormányzat a Somogy Megyei Ifjúsági Egyesületnek adta használatra. A Somogy megyei fiatalok, és az ifjúsági egyesü­let tagjai, majdnem önköltsé­ges áron üdülhetnek a fenyvesi táborban, egy-egy turnusban kétszázan. Júliusban, augusz­tusban nincs szabad hely, júni­usban és szeptemberben fél­házzal üzemel. A kedvezményes üdülésben a nyugdíjasok is részt vesznek, az ő táborozásukat az önkor­mányzat szervezi, ami tagja az egyesületnek. Hattól hetvené­ves korig mindenki annyi időt tölt a táborban, amennyit akar. Bárki, aki betér hozzájuk szál­lást és teljes ellátást kaphat, anyagi lehetőségeihez mérten. Külföldi ifjúsági csoportokat is fogadnak, magasabb árért. Je­lenleg osztrák gyermekek üdülnek a táborban. Ezekből a plusz bevételből tudják megol­dani a kedvezményes üdülte­tést, ugyanis a nyereség ötven százalékát az Ifjúsági Egyesü­let által életre hívott Ifjúsági Alapítvány kapja meg, a másik felét felújításra fordítják. Az egykori úttörőtáborok sem maradtak gazdátlanok, a legtöbbet átvették az önkor­mányzatok, a gyermekházak. Balatonboglár és Balatonlelle között a benzinkút mögött két nagy tábor is váija a gyereke­ket egész nyáron, a gödöllőieké és a kőbányaiaké. A gödöllőiek táborát a GA­MESZ üzemelteti, míg a mási­kat a Kőbányai Gyermek és Szabadidő Központ vette át. A X. kerületi gyerekek nyaral­hatnak a 180 személyt befo­gadó táborban. Minden iskola egy-egy tíz napos turnusba ál­talában 20 gyereket küldhet. Ősszel erdei iskolaként műkö­dik, ilyenkor egy egész iskola leköltözik. Szeptember 30-ig telt ház van. Rendeznek még tábort moz­gássérülteknek, és érkezik egy finn csoport is. Júniusban indul a táboroztatás, de már áprilistól hétvégéken is érkeznek kirán­duló-csoportok, ugyanis a van egy 72 férőhelyes faház, ami fűthető. Étkezést is kapnak, ha igényt tartanak rá. Sz. K. Lakó-pihenő övezet! A kék-fehér táblák a lakóövezet határait jelzik Fotó: Proksza László Parkolni csak a vásártéren! A pécsi „régi” kertvárosiak nyugalmat szeretnének Rövid ideje sokak számára ismeretlen táblák díszelegnek a pécsi „régi” kertvárosban. A helybeli lakosok ezektől a táb­láktól remélik, hogy a Táncsics Mihály, Keszüi, Megyeri és Móra Ferenc utcák által hatá­rolt területen a nagyvásárok napjain is nyugodtabb körülmé­nyek között tölthetik napjaikat. A nemrégiben lakó-pihepő öve­zetté nyilvánított térségben azonban az eddigi tapasztalatok szerint semmi nem változott a vasárnapi vásárok ideje alatt. A számtalan látogató továbbra sem kíméli sem a virágágyáso­kat, sem az ott lakók nyugalmát. A pécsi közterület felügyelők sajnos nem sokat tudnak segí­teni a helyzeten, ők ugyanis hétvégén nem adnak szolgála­tot. Besztercei Miklós, a Közte­rület felügyelet vezetője azon­ban megígérte, hogy a területen szabálytalanul parkoló teherau­tókkal szemben eljárnak és a hónap első vasárnapján tartott nagy vásárok alatt biztosítanak felügyelőket a térségben. A megoldást várhatóan a rendőr­ség hathatós közreműködése je­lentheti. Mivel hasonló prob­léma eddig nem jelentkezett Pé­csett, a kertvárosi állomás rend­őrei jelenleg intézkedési lehető­ségeiket veszik számba. A pécsi vásárba nagyon so­kan érkeznek más települések­ről is, ezért talán nem árt még egyszer felhívnunk a figyelmet a táblák jelentésére: a lakó-pi­henő övezetben 20km-es sebes­ség a megengedett, az áruszál­lító teherautók és megkülönböz­tetett jelzésű járművek kivéte­lével csak az ott lakók vagy oda látogatók gépkocsijai hajthat­nak be. A vásári napokon par­kolni a vásártéren kialakított te­rületen lehet. P.V. Képernyő előtt Ellenállás a tévében Először fel sem tűnt, hogy lami baj lehet. Hogy itt ellen­lók vannak. A tévében. A ka­ta minden reggel, sőt már 5ző este is kukorékolt, majd sőbb A reggel című műsor- n a járókelők jártak-keltek int eddig, szájuk előtt egy gy, „Reggef’-felirattal díszí- t mikrofonnal, mint ahogyan megszokott ott a pesti Hasz­on. Legfeljebb az kelthetett mi részvétet és feltűnést va- nelyik reggel, ahogyan a mű- rvezetők egyike már a korai íkban a hőgutával fenyegető nikulával küszködött, s te­le mindezt az erőt próbáló adat - a soros lapszemle. Először is arra kellett kon- itrálnia, hogy milyen újságot t a kezében, majd a feladat :gészült azzal, hogy a lapfelü- en megkeresse a kérdéses ;ket - a címeket azért könnyí­tésül jóelőre bekarikázták de hogy még nehezebb legyen, a címet is ki kellett betűznie, hogy azután tippelhessen arra is, hogy mi lehet a kérdéses írás valószínűsíthető tartalma. Ráa­dásul csupa olyan cikk, ami egyébként szóra se lenne érde­mes ilyen nyári kánikulában - úgysem olvassa el senki. - Ki­csit el is biggyesztette a száját mielőtt sorban kiejtegetette volna a kezéből a lapokat. Szerintem is halálosan unal­mas egy ilyen lapszemle. Egy bankbotrány. Vagy kettő. A balesetek. Éöldrengés. Veszteg- lés a határoknál. Háborúk. Eny- nyi teherrel élni - az ember be­lefárad. Láthatóan nem is ezért so­rolta olyan tapintatos hevenyé- szettséggel, olyan társalkodó stílusban és foghegyről, hogy ilyenkor, amikor reggeltől estig bámulhatjuk az olimpiát, akkor még olvassunk is! Az ellenállás, ami először csak a jóizlés ellen irányult és a lapszemle iránti, közszemlére tett unalomban nyilvánult meg - kedd reggel kezdett csak elha­talmasodni a Magyar Televízió berkein belül. Kedden ugyanis a Magyar Antifasiszták Szövetsége a Ma­gyar Televízió isteni segedel­mével felhívással fordult még élő kollégáihoz, harcostársai­hoz, hogy jelentkezzenek. Ezen és ezen a címen. Egy ilyen fel­hívásban nincs is semmi külö­nös. A felhívás az felhívás, amelyért vélhetően fizetnek, kik úgy ítélik, hogy fizetni érdemes. Hogy a dolgokat először is ér­zelmeket félretéve, korszerűen, pártoktól és a politikától semle­gesen, tegyük tisztába. Piaci alapon, ahogy kell. A műsorvezető, közzé téve a felhívást, azonnal át is látta a helyzetében lévő csapdát, a mé­dia elfogulatlanságát is biztosí­tandó, agyában egyszercsak vi­lágosság lön e hajnalon. Gon­dolván, hogy a nézők is alig hal­lottak az ellenállásról, egyszer­csak előkotort valahonnan egy magyar gyártmányú, rádióba szerelhető ellenállást - egy kis piros rudat -, és fel is mutatta. Persze, mi, őstulok magyarok, akik nemcsak az ellenállásról nem hallottunk, de a műszaki képzettségünk is a nullával egyenlő a humorérzékünkkel együtt, azért szorgalmasan rö­högtünk. Mi, jobbérzésűek meg már pukkadoztunk, amikor hozzátette, hogy ez a mi legki­sebb magyar ellenállásunk, ámde a japánok csináltak ennél kisebbet is! Frenetikus volt. Igazi Aus-vicc. Bóka Róbert Új szerencsejátékok Két Lotti, illetve Ibusz For­tuna néven két új szerencsejáté­kot indít útjára az Ibusz leg­újabb vállalkozása, az Ibusz-Fortuna Szerencsejátéko­kat Szervező Kft. Az új játéko­kat kedden próbasorsolás kere­tében mutatták be az újságírók­nak. Mint a tájékoztatón el­hangzott: az Ibusz mintegy másfél éve fontolgatja a játékok beindítását, s a hosszú előké­szítő munka után végül is június 22-én kapták meg a Szerencse­játék Felügyelettől a működési engedélyt. A némiképp a torpedójátékra emlékeztető Fortuna játék szel­vényei szerdától már kaphatók az Ibusz irodákban és a postahi­vatalokban, míg a lottószerű Két Lotti játék augusztus 12-én indul. A jövőben minden páros héten kerül sor a Fortuna, a pá­ratlan heteken pedig a Két Lotti sorsolásaira. A szelvények ne­gyedévenként jutalomsorsolá­son is részt vesznek. Az utazás nehézségei A család Ausztriában szere­tett volna hűsölni néhány napig, úgy gondolták, hogy a hegyek közt jobban jár a szél; s mert pénz nélkül ez nem megy, indu­lás előtt beugrottak az IBUSZ-irodába, kiváltani némi Schillingen A procedúra nem tartott sokáig, a fiatalasszony, akinek útlevelére váltották a pénzt, hamar visszakapta az egységcsomagot az útlevéllel, valutalappal, kiviteli engedél­lyel és persze a valutával együtt. Szentgotthárdnál, mielőtt át­lépték volna a határt, betértek egy vendéglőbe, s miközben kortyolgatták a hideg üdítőt, szórakozottan belelapoztak az útlevélbe. Először csak a név tűnt fel, furcsán csengett, aztán a fénykép is, egy idegen férfiarc tekintett vissza egykedvűen, 4x4-ben. Az első döbbenet után jött a megvilágosodás: az IBUSZ-ban elcserélték az útle­veleket. Visszahajtottak hát Pécsre, délután negyed hatkor értek a Széchenyi téri irodába. Véletlenül be tudtak jutni, ép­pen leltároztak, vagy valami ha­sonló. Mondták nekik, hogy tu­lajdonképpen zárva vannak, jöj­jenek vissza másnap reggel nyolcra. Ők azonban, lévén nyughatatlan emberek, szeret­tek volna minél előbb útra kelni, lehetőleg még ezen a nyá­ron, de előbb még megtudni, hol is lakik emberünk, akinek az útlevelét kezükben szoron­gatták. A hölgy, aki végül is az üggyel foglalkozott, nagyon se­gítőkész volt; felhívta a városi­rendőrkapitányságot, mondanák meg az útlevélben talált szemé­lyi szám alapján a lakcímet. Ott azonban, nagyon helyesen, megszűnt a nyilvántartás, kö­zölték, hogy most már a pol­gármesteri hivatal tart nyilván, de csak délután 4-ig. Hőseink azonban kifogyha­tatlanok voltak az ötletekben, kérték, hogy telefonozzanak a Belügyminisztériumba, ott tán még jegyzik, ki hol lakik s mi­ért. A BM közölte, valóban lé­tezik ilyen nyilvántartás, de épp most romlott el a számítógépük, meg kell várni, míg megjavít­ják. Fél órányi várakozás után valóban megjavult a rendszer, megadták a címet. Meszesen egy óriási, hörgő kutya fogadta őket, és egy erő­sen italos ember, aki nagy ne­hezen elmondta, hogy az illető már nem lakik ott, de megadta a testvére címét. Tőle aztán való­ban megtudták a valódi címet is, Kertvárosban kell keresni, valami új nevű utcában. Az úr igencsak, megdöbbent, ő még nem lapozott bele útlevelébe, nem vette észre tehát a cserét; néhány nap múlva, családostól készült külföldre utazni. Ott halt volna meg a határon, ha ak­kor derül ki a dolog. Kicserélték tehát az útiokmányokat, s este nyolckor újra nekivágtak az út­nak, abban a reményben, hogy most már valóban sikerül meg­látni az osztrák Alpokat, hacsak nem keletkezik váratlanul va­lami újabb akadály, aminek le­küzdése már meghaladja az emberi erőket. Cs. L. Kevés a korona a bankoknál Nem kielégítő a kereske­delmi bankok ellátottsága cseh­szlovák koronából. Az MNB az 1991. december 9-i rendelke­zést követően már nem műkö­dik közre a korona eladásában, amely a szabadpiaci rendben forgalmazható valuták közé lé­pett. Ezzel a kereskedelmi ban­kokra hárult a valutakészlet biz­tosítása. A cseh és szlovák pénzintézetek helyzetüket te­kintve még bizonytalanok és nem érdekeltek a cseh valuta fo­rintért történő eladásában, mert több milliós forintkészlettel rendelkeznek. Az IBUSZ Bank tájékozta­tása szerint a jövőben árfo­lyamváltozás is elképzelhető, ami a forint leértékelését jelenti a koronához képest. Elcserélt útlevelek:

Next

/
Oldalképek
Tartalom