Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)

1992-08-31 / 240. szám

10 uj Dunántúlt napló 1992. augusztus 31., hétfő Őszi madárkalendárium Megkezdődött a tömeges vonulás A legutolsó tavaszi madarak érkezése óta 4 hónap telt el. Ez alatt az idő alatt lázas tevékeny­ség folyt a természetben. Mada­raink fajuktól függően egy, két, ritkábban három új nemzedéket is felneveltek több-kevesebb si­kerrel. A fiókanevelés jó része rejtve történik, inkább csak utaló jeleket láthatott mindenki. Ez lehetett például egy tojás­héjdarab, vagy egy széncinege csőrében valamilyen rovarral. Az elkövetkező hetek már az őszi vonulásra való készülés je­gyében telnek. A fiókáknak tö­kéletesen el kell sajátítaniuk a repülést, a legyengült szülőknek pedig újra meg kell erősödniük. Madarainknak létfontosságú, hogy minél jobb kondícióban legyenek, azaz minél több ener­giatartalékkal rendelkezzenek. Ez a madaraknál jelentős zsírré­teg felhalmozódásaként jelenik meg, amit a vonulás ideje alatt szinte teljesen felhasználnak. A Nap egyre később jelenik meg a horizonton, és egyre ko­rábban nyugszik, ami a mada­raknak figyelmeztető jel a vonu­lás megkezdésére. Egyes ma­dárfajok egyedei már augusztus elején megkezdik mozgásukat. A tömeges madárvonulás azon­ban augusztus közepén kezdő­dött, amelyet közel 3 hónapig kísérhetünk figyelemmel. Az őszi madárvonulás időben még jobban széthúzódik, mint a tavaszi. Hiszen nem kell sietni a fészek építésével és a fiókák felnevelésével. Ráadásul a po­pulációk szinte észrevétlen cse­rélődnek. Szinte észre sem vesszük, hogy a hazai fecskéink már rég úton vannak, amikor még mindenütt vadászgató fecskecsapatokkal találkozha­tunk. Ezek északról érkeztek. Madaraink a telet különböző helyeken töltik. Előfordul, hogy néhány példány megpróbál ná­lunk áttelelni. Ha enyhe a tél, akkor ez sikerülhet. Kemény te­leken ezekre az egyedekre vi­szont a biztos pusztulás vár. Vándormadaraink többsége előtt óriási út áll. Vannak fajok, amelyek csak a Földközi-tenger mellékéig repülnek, más fajok viszont Dél-Afrikáig is eljut­hatnak. Útközben számtalan ve­szély, természeti csapás lesel­kedik rájuk, hogy azután erősen megtizedelve, de eljuthassanak telelő területeikre. Andrási Pál Augusztus 31.: Szürke légykapó Kis termetű énekesmadár-faj. A madár felsőteste barnász- szürke színű, alul szürkésfehér. Feje tetejét szürkés foltok, be­gyét hosszanti, keskeny sávok díszítik. Hazánkban egyenlete­sen elterjedt, gyakori madár. Táplálékát leshelyéről gyors rá- vágással kapja el, majd vissza­áll pihenőhelyére elfogyasztani azt. Vadászati módjából követ­kezően elsősorban repülő rova­rokat zsákmányol. A vizsgála­tok szerint legyeket, zengőle­gyeket, olykor hernyókat fo­gyaszt. Hideg időben, ha a rova­rok nem repülnek, a földön ug­rálva is vadászik. Telelő terü­lete Afrikában, a Szaharától délre található. Szeptember 1.: Fehér gólya Szept. 2.: Énekes nádiposzáta A verébnél kisebb, karcsú termetű nádi énekesmadár. Há­toldala zöldesbama alapszínű, testalja világos. A hazai náda­sok, mocsarak gyakori költő madara. Általában fészke köze­lében zsákmányol a költési idő­ben. Ennek helyétől függően fogyaszthat vízicsigát, búvár­pókot, sáskát, szöcskét, kabó­cát, zengőlegyet, pókot. Au­gusztusban és szeptember ele­jén a hazai nádiposzáták zöme elvonul, de északon költő pél­dányok még késő ősszel is elő­fordulhatnak. A telet Kelet- és Dél-Afriká- ban tölti. Védett! Szeptember 3.: Füleskuvik Egyetlen vonuló bagolyfajunk Afrikában nyaral Legismertebb madaraink egyike. Feje és teste piszkosfe­hér színű, válltollai és evezőtol- lai fénytelen feketék. Csőre és lábai élénkpirosak. Hazánkban 250 m-ig megfelelő helyeken mindenütt költ. Fészkét szinte kizárólag emberi környezetbe építi. Tápláléka rendkívül vál­tozatos. Leginkább nedves réte­ken, tarlókon keresgél táplálék után. Legfontosabb táplálékai a nagyobb testű rovarok, ebihal, béka, kisebb testű hal, apró rág­csáló. A telet Afrika keleti és déli felén tölti. Védett! Kis termetű bagolyfaj, amely nevét tolifüleiről kapta. Szür- késbama tollazata sűrű sávok­kal és foltokkal tarkított. Déli elterjedésű faj. Hazánban szór­ványosan költ déli kitettségű dombvidékeken. Leginkább az elhagyott, öreg gyümölcsösö­ket, öreg fákkal ritkásan borított területeket kedveli. Tápláléka elsősorban nagyobb rovarokból, így egyenesszárnyúakból és ro­varokból áll. Ritkán fogyaszt gi­lisztát, kisebb madarakat, ki- semlősöket. Egyetlen vonuló bagolyfajunk, amely a telet a trópusi Afrikában tölti. Védett! Szeptember 4.: Füsti fecske Egyik legismertebb madárfa­junk is már augusztusban kezd gyülekezni. Teste felül fémesen csillogó kék, alul sárgásfehér. Igen jellemző mélyen villás farka. Erősen kötődik az állat­tartó helyiségekhez, ezért a na­gyobb településeken csak külte­rületeken költ. Táplálékát a levegőben, röp­tében szerzi meg. Előszeretettel vadászik mezőgazdasági terüle­tek felett rajzó rovarokra. Táp­láléka elsősorban kétszárnyú- akból áll, így elsősorban le­gyekből és bögölyökből. Bár a hazai füsti fecskék zöme szeptember elejére el­hagyja az országot, északi pél­dányokból álló hatalmas csapa­tokat még hetekig megfigyelhe­tünk. A telet Afrika déli részein tölti. Védett! FANFAR Nyelviskola A tavalyi évben újabb szín­folttal gazdagodott a nyelvtanu­lási lehetőségek tárháza. A nagy múltú Leőwey Klára Gimná­zium termeiben megkezdte mű­ködését a FANFAR nyelvis­kola. A jó hangzású név egy mozaikszót rejt (F=francia, A=angol, N=német), valamint az angol „far” szót, melynek je­lentése „távoli”. Az iskola pon­tosan e távolság leküzdésében kíván segítséget adni hallgatói­nak. A „hogyarí’-ról kérdeztük dr. Gyurkóné Bohuss Saroltát, a FANFAR Nyelviskola szakmai vezetőjét.- Tanárnő, Ön az Állam- és Jogtudományi Egyetem Idegen Nyelvi Lektorátusának vezető nyelvtanára. Miért alapított nyelviskolát?- Igen, 1973 óta dolgozom az egyetemen, de előtte a Jókai ut­cai Általános Iskolában én csi­náltam az igen sikeresnek tartott angol tagozatot, elsőként a vá­rosban. Tanítottam még közép­iskolában, és nagyon sok angol nyelvtanfolyamot is vezettem. Úgy gondoltam, hogy ezt a minden korosztályra kiterjedő tapasztalatot megpróbálom hasznosítani.-Az elmúlt év szeptemberé­ben indították a FANFAR Nyelviskolát. Hogy sikerült az első évük?- Nagyon szerencsésnek, mondhatom magam, mert ki­tűnő kollégák vállalták az együttműködést. Valamennyi diplomás, gyakorlott, külföldi tapasztalattal rendelkező nyelv­tanár, aki szívügyének tekinti nyelviskolánk, azaz tanítványa­ink sikerét. Bizonyára ennek is köszönhető, hogy nyelvvizsgára jelentkezett hallgatóink 91%-a tett sikeres nyelvvizsgát.- Ezek szerint Önök nem al­kalmaznak fiatal nyelvtanáro­kat és csak nyelvvizsga-előké­szítő tanfolyamokat szerveznek?- Az első kérdésre a vála­szom, hogy vannak fiatal, igen lelkes kollégáink, akik megfe­lelnek a velük szemben támasz­tott igen magas követelmé­nyeknek - szakmai tudás, elkö­telezettség az ügy, azaz az ide­gen nyelv tanítása iránt. Ami a második kérdést illeti: vannak speciális nyelvvizsga-előké­szítő tanfolyamaink, de minden egyéb tanfolyamunk is nyelv­vizsga-orientált, azaz már kez­dettől azon készségek kifejlesz­tésére helyezzük a hangsúlyt, melyek a különböző szintű és típusú nyelvvizsgákon szüksé­gesek.- Ebben a tanévben milyen tanfolyamokat indítanak?-Á tanév két szemeszteres, heti 2x2 óra esetén egy félév 60 órás. Ezek a kurzusaink a legke­resettebbek. Ezenkívül van heti 3x2 illetve 1x2 órás tanfolya­munk is. Idén indítunk szupe- rintenzív tanfolyamot is.-Mitől „szuperintenzív” egy ilyen tanfolyam?- Ez napi négyórányi foglal­kozást jelent, ami egy félévben 260 órát jelent. Ezt főleg azok­nak a fiataloknak ajánljuk, akik nyelvigényes munkakörben kí­vánnak elhelyezkedni vagy fel­sőoktatási intézményben sze­retnének továbbtanulni és az át­lagosnál rövidebb idő alatt óhaj­tanak eljutni a nyelvvizsgáig és hatékonyan kívánnak eltölteni egy évet. Kívánságra angliai részképzést is tudunk szervezni rendkívül kedvező áron a FAN­FAR Nyelviskola széleskörű tapasztalataira támaszkodva. Újdonság még az „English for Fun” c. kurzusunk, amelyet az angol nyelv szerelmeseinek ajánlunk, akik kellemes időtöl­tésként szeretnék nyelvtudásu­kat gyarapítani. Ezenkívül szá­mos célkurzust is indítunk a megrendelő kívánsága szerint vállalatoknak, intézményeknek, kft-knek.- Csak angol nyelvet taníta­nak?- Nem. Fő profilunk az an­gol, de - mint nevünkből is kö­vetkezik - a német és a francia nyelv is fontos számunkra, sőt latin, olasz, orosz és spanyol kurzusaink is szerveződnek.-Tanárnő, miért írja ki a ne­vét a hirdetésekben? Nem gon­dolja, hogy ez beképzeltségnek hat?-Lehet, hogy sokan annak gondolják, de ezzel, hogy nem maradok inkognitóban, egyben vállalom a felelősséget is. Akik ismernek, tudják, mire számít­hatnak. Azt hiszem, a dolgok jobban mennének - és nemcsak a nyelvtanítás terén - ha min­denki nevét is adná a munkájá­hoz. Nemzetközi hegedűverseny Szigeti József emlékére Szigeti József hegedűművész annak a Hubay-iskolának volt az egész világon ismert képvise­lője, ahonnan olyan nagy művé­szek és professzorok kerültek ki, mint Gertler Endre, Geyer Stefi, Koncz János, Székely Zoltán, Telmányi Emil, Vecsey Ferenc, Zathureczky Ede. Szi­geti 1905-ben - tizenhárom éves korában -, kezdte kon­cert-pályafutását, később kie­melkedő szerepet vállalt a nagy XX. századi zeneszerzők, így Bartók Béla műveinek bemuta­tásában is. Az Interart Festivalcenter szeptember 1. és 12. között a budapesti Zeneakadémián he­gedűversenyt rendez tisztelgé­sül a száz évvel ezelőtt született világhírű magyar művész em­léke előtt. A versenyen tizenhat országból 49 fiatal hegedűmű­vész vesz részt. A legtöbben Ja­pánból érkeznek - összesen ti­zennégyen -, a magyar indulók száma kilenc, az USA-t hatan, Oroszországot öten képviselik. De a versenynek lesz bolgár, belga, román, olasz, francia, német, osztrák, izraeli, kanadai, örmény, észak-koreai és kínai résztvevője is. A verseny nemzetközi zsűri­jében világhírű művészek és professzorok foglalnak helyet. Magyarországot Halász Ferenc és Komlós Péter képviseli, de ott van a zsűriben a magyar szü­letésű Fenyves Loránd és Sívó József, a neves japán hegedű- művész, Soh Tomotada és a bé­csi Zeneakadémia rektora, Mi­chael Frischenschlager is. A Nemzetközi Szigeti József Hegedűverseny eseményeihez kapcsolódóan a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szep­tember 9-én a Zeneakadémia kistermében szimpóziumot ren­dez a világhírű magyar művész emlékére. (MTI-Press) Lengyel máktermelők A lengyel rendőrség megállás nélküli harcot folytat az illegális máktermelők ellen. Az idei év első felében összesen 150 hek­tárnyi titkos mákültetvényt fe­deztek fel és 770 személy ellen indítottak eljárást.A büntetések viszonylag enyhék: az illegális máktermelésért maximum két évi szabadságvesztésre ítélhető a vádlott,amig megjelenik az új törvény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom