Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)
1992-08-31 / 240. szám
1992. augusztus 31., hétfő aj Dunántúli napló 7 Önkormányzat kontra önkormányzat Felülvizsgálják a hatásköröket Kié a szégyen? A Die Welt, a németek konzervatív irányzatú világlapja első oldalán „Rostock szégyenéről” szomorkodik, annak a véres terror-akciónak a kapcsán, amit szélső- jobboldali fiatalok indítottak az egykori NDK-beli ősi Hansa-városba telepített külföldi bevándorlók ellen. Az, hogy „Mindannyiatokat elkapunk! Idegenek takarodjatok!” a szelidebb jelszavak közé számított a rendőrség által „brutálisnak és erőszakosnak” minősített „célakció” során, amelyre sokfelől pontosan megtervezve gyűjtötték össze a neonáci részvevőket. Wolfgang Schäuble tekintélyes német kormánypárti politikus éppen ezért beszél már „Németország szégyenéről”. Kié a szégyen ? A liberális párizsi Le Monde úgy látja, hogy „nacionalista szenvedély bontakozik ki Németországban, de Jugoszláviában és az egykori szovjet birodalom országaiban is. Senki sem tudja felejteni Európának a két világháború közötti öngyilkos fél- resiklását... S közben lázongok jelentkeznek Franciaországban, Nagy-Britan- niáhan, Hollandiában, sőt Svédországban is.” Visszatérő múlt? És csak az Óvilágban? A rostocki atrocitásokkal egy- időben Idahoban, az Egyesült Államok és Kanada határán két halottja volt egy neonáci csoport és a rendőrség összecsapásának. S ahogyan Németországban, úgy Amerikában is szinpati- zánsok (egy részük horog- kereszteskarszalag „díszben”) a szélsőjobb ellen fellépő rendőröket szidalmazták. Van-e, aki azt mondhatja, ő nem tesz semmit azért, hogy megfékezzék most mindenekelőtt (az egyszerűség kedvéért) idegengyűlöletnek nevezett szörnyűséget, mielőtt újból préri tűiként pusztít? Voltak, akik ebben az évszázadban abba pusztultak bele, hogy annak idején megpróbáltak semmit sem tenni. Kocsis Tamás Hadrianus palotája Régészeknek sikerült Angliában kiásni Hadrianus (76-136) római császár palotáját. A császári főhadiszállás csaknem olyan magas volt, mint az ún. Hadriánusz-fal, amelyet 122 és 136 között kőből és földből építettek Nagy-Britanniában az Észak-Angliából jövő rabló törzsek ellen. Palotájából Hadrianus mesz- szire láthatott. A falak vakolt tölgyfából épültek, gazdagon díszítve. Belül a régészek nád- és kéregszőnyegeket, hordókat és egy fából készült zár maradványait találták. Előkerült néhány lapát és 80 teleírt viasztábla is. 23 éven át keresték a kutatók a palotát. „Amikor megtaláltuk ezt a faépületet, 10 centiméter vastag padlójával és díszített falaival, azonnal úgy gondoltuk, hogy ez Hadrianus palotája” - mondja az ásatások vezetője. A kutatók érdekes következtetésre jutottak abból, hogy sehol sem találták Hadrianus feleségének, Sabinának a szobrát a palota belsejében. A császár homoszexuális volt, s az 50 szobából néhányat valószínűleg férfi szeretői számára tartott fenn. Egy kormányhatározat szerint ki kell dolgozni a közigazgatás - és ezen belül az önkormányzati igazgatás - korszerűsítésének programját. Ezek a munkálatok már hónapok óta folynak a belügyi tárcánál. Az elmúlt két esztendő tapasztalatai alapján most áttekintették az önkormányzatok működését, és megvizsgálták, hogy az önkormányzati törvény, illetve az ön- kormányzatokat érintő egyéb törvények milyen módosításra szorulnak. A tervek szerint szeptemberben terjeszti javaslatait a Belügyminisztérium a kormány elé.- A sok új javaslat közül mit tart a legfontosabbank? - kérdeztük dr. Szabó Lajost, a Belügyminisztérium önkormányzati főosztályának vezetőjét.- Az önkormányzatok működésének első két éve azt igazolta, hogy valamennyi intézményrendszer működőképes volt, de azért néhány finomításra mégis szükség volna. Ezek közül az egyik legfontosabb a polgármesterek hatáskörének bővítése, hiszen ma az önkormányzati rendszerben minden tényleges hatáskör a képviselő- testület kezében van. Ebből következik, hogy ahol pusztán szubjektív okokból bizalmatlanok a polgármesterrel szemben, ott nem ruháznak át hatáskört sem rá, sem a bizottságokra. Ezeken a helyeken a képviselő- testületek mindent maguk végeznek, éjszakába nyúló üléseken nem ritkán álproblémákon vitatkoznak. A jövőben az volna a célszerű, ha a stratégiai döntéseket az önkormányzati testület, az operatív lépéseket pedig a polgármester tenné „Tanévkezdő” sajtótájékoztatót tartottak a pedagógusok szakszervezetében az iskolaévet beárnyékoló gondokról. Szől- lősi Istvánné, a szakszervezet főtitkára meglehetősen pesszimista hangulatban fogadta az újságírókat, mondván, ilyenkor tanév elején nehezen lehet megítélni, ki, kinek a pénztárcáját nyitogatja? Egy-egy gyerek beiskolázása 3-6000 forintjába kerül a családnak, s a kiadások alól nemigen van kibúvó. A statisztikai adatok szerint ugyanis a szülők gyermekenként jó, ha nyolcszáz-ezer forintot tudnak kiszorítani a családi költségvetésből a „tanévkezdés” című rubrikába. A „pénztárca-nyitogatóban” természetesen az önkormányzatok is részt vesznek. Vannak gámeg. Tarthatatlan az a mai állapot, miszerint a polgármester kénytelen felállni a tárgyalóasztaltól, ha mondjuk csak 100 ezer forint erejéig van aláírási felhatalmazása, de 20 ezerrel túl kellene lépnie azt. Ilyenkor elnézést és három hét türelmet kér a partnerektől, amíg összeül következő alkalommal a testület...- A polgármesterek és a jegyzők kapcsolata sem volt zökkenőmentes az elmúlt két évben. Miért?- A mai előírások szerint a polgármesterek irányítják a polgármesteri hivatalt, de a jegyzők az operatív vezetők. Visszás helyzet! A törvényi szabályozás fonákságát jelzi, hogy a jegyzők kezében nincsenek munkajogi eszközök, a kinevezési és jutalmazási jogot is a polgármester gyakorolja. Ezért a dolgozók a polgármestertől várnak mindent, holott a törvény szerint a jegyző a szakmai vezető. Úgy gondoljuk, az volna helyes, ha a polgár- mesterek a település-politikusok, a települések menedzserei volnának és nem az apparátus vezetői. A jegyzők pedig ne csak „elvben” legyenek vezetők, hanem rendelkezzenek egyes munkáltatói jogokkal is. E két változtatásból egyértelműen kitűnik, hogy a polgár- mester személyét a képviselő- testülettel, a jegyzőét pedig az apparátussal szemben szeretnénk megerősíteni.-A megyei önkormányzatok szerepét, kapcsolatrendszerét is módosítani kellene . . .- A megyei önkormányzatok szerepe a legkiélezettebb pontja a fennálló törvénynek, hiszen lánsabbak, amelyek a szülők anyagi helyzetétől függetlenül minden kisiskolásnak ingyen biztosítják a tankönyvet vagy éppen az ebédet. Mások a rászorultságot, a családi pénztárcát kutatják, mielőtt adnak. Ezekben az iskolákban a diákok 15-20 százaléka számíthat némi támogatásra. Az önkormányzatok harmadik típusa maga is annyira szegény, hogy még a rászorulóknak sem tud segíteni. S az élet igazságtalansága: éppen azok a vidékek a legszegényebbek, ahol a legtöbb volna a segítségre szoruló.-És a sor végén mindig a gyerek és a szülő áll - mondja a szakszervezet főtitkára. - Rajtuk csattan az ostor. De sajnos maguk az iskolák sincsenek irigylésre méltó helyzetben. Az egyértelműen csak kiegészítő szerepkört kaptak. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, amit a helyi önkormányzatok nem tudnak megoldani, azt a megyeire lőcsölik. Ez elsősorban a szakosított szociális otthonok, a gyermekintézmények, a levéltár működtetésekor tapasztalható. A törvény szerint, ha mondjuk a város lemond az egyik kollégiumról, és annak működési jogát a megyének adja át, bármikor visszakérheti, ha bebizonyítja, hogy a diákok 51 százaléka a város lakója, ez a helyzet rendkívül sok adminisztratív és főleg költségvetési vita forrása. Arról nem is beszélve, ha egy városi kollégiumból lesz megyei, maholnap azt is kijelentheti a város: nincs elég pénze, nem költ „idegenekre” és nem gondoskodik tovább a lakókról. A megye is gondolkodhat úgy: miért költsön a karbantartásra, a felújításra, a fejlesztésre, ha egy-két év múlva gondolhat egyet a város és visszakérheti? Ez semmiképp sem megnyugtató állapot. Elengedhetetlen tehát a megyei önkormányzatok helyzetének stabilizálása, elsősorban azzal, hogy bizonyos intézményeket egyértelműen a kezükbe kell adni. Diákotthonok, szakmunkásképző iskolák, a speciális tantervű intézmények, a nagyobb kórházak hovatartozása ne képezhesse vita tárgyát. Érdemes megfontolni, hogy a megyei önkormányzatoknak joguk legyen beleszólniuk az önkormányzatok településfejlesztési elképzeléseibe, és ha kell, rangsorolhassák is azokat. Koós Tamás augusztusi energia-áremelés a közintézményeket sem kíméli. Egy-két hónap múlva megkezdődik a fűtési szezon, és nehéz megmondani, melyik iskolában, mikor lesznek kénytelenek befejezni a tanítást, tekintettel a fűtetlen tantermekre. A tanévkezdő gondok közé sorolta a pedagógus szakszervezet főtitkára az iskolai dolgozóknak beígért 2000 forintos béremelésből adódó konfliktusokat is. Nagyon sok önkormányzatnak nincs fedezete rá, a kormány sem tud központi forrást biztosítani. Ahol van is némi tartalék, ott csak a főállá- súaknak szándékoznak megadni a járandóságukat, kizárva a többi jogosultat: a részfoglalko- zásúakat, a nyugdíjasokat, az iskolák technikai személyzetét. Mikor lesz a tanév vége? Pénzhiány fenyegeti az iskolákat Újrahasznosítani a vagyontárgyakat! Reorganizációs hitel Garanciát vállalnak a bankok A 173/1991. (XII.27.) sz. Korm. rendelet 7. §. (6) bek. alapján a földművelésügyi miniszter - a Magyar Nemzeti Bankkal, a kereskedelmi bankokkal és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvánnyal egyetértésben - a reorgnizációs célokat szolgáló hitelek kamataihoz elnyerhető támogatásra pályázati felhívást tett közzé. A támogatás célja a mező- gazdasági szövetkezetek alap- tevékenységét, ill. ehhez kapcsolódó feldolgozó és szolgáltató tevékenységet szolgáló vagyontárgyainak újrahasznosítása. Vagyontárgynak minősülnek: ingatlanok, műszaki berendezések, gépek, járművek, felszerelések, beruházások, tenyészállatok. A támogatásra pályázhat: belföldinek minősülő természetes személy, a természetes személyek többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, és az 1992. évi I. tv. alapján átalakult szövetkezet. E szövetkezetek, vagy annak jogutódjai csak akkor jogosultak a támogatás elnyerésére, ha a vagyonukat terhelő állammal, bankokkal és szállítókkal szembeni kötelezettségeik együttes összege a pályázat benyújtásának időpontjában nem éri el a vagyoni érték 50%-át. (Kötelezettségként kell figyelembe venni valamennyi rövid és hosszúlejáratú hitelt is.) Támogatás olyan fejlesztési hitelek kamatai után vehető igénybe, amelyeket a bankok és pénzintézetek a/ az átalakult, vagy csőd, illetve felszámolási eljárás hatálya alatt álló szövetkezetek vagyontárgyainak megvásárlásához nyújtanak, b/ a megvásárolt, vagy meglévő szövetkezeti vagyontárgyak gazdaságos működtetéséhez szükséges pótlólagos fejlesztésekhez folyósítanak. A kamattámogatás elnyerésének további feltétele, hogy a megvásárolt vagyontárgyak értéke érje el, vagy haladja meg a vállalkozás (illetve a reorganizációs céllal hitelezett tevékenység) összes működő vagyonának 25%-át. A kamattámogatás legfeljebb 7 évre adható, melynek futam- és türelmi idejét a bankok határozzák meg. (A Magyar Hitelbank Rt., Kereskedelmi Bank Rt., AGROBANK Rt., Mezőbank Rt., Budapest Bank Rt., Országos Takarékpénztár), valamint azon pénzintézetek, amelyek vállalják majd a reorganizációs célokat szolgáló hitelek kihelyezését. A bankok nyújtanak felvilágosítást az üzleti elképzelések hitelezhetőségéről, a pályázók rendelkezésére bocsájtják a kölcsönkérelem benyújtásához szükséges adatlapokat, útmutatókat. A kereskedelmi bankszerv által befogadott komplett kölcsönkérelem egyben pályázatnak is minősül. A befogadott pályázatokat a hitelképesség szempontjából a Kereskedelmi Bank bírálja el, és kedvező döntés esetén hitelezői nyilatkozatot bocsájt a pályázó rendelkezésére, a kamattámogatás odaítélése érdekében. A kamattámogatás mértékében és annak ütemezésében a pályázó választhat. a/ Az első 2 évben 100 %, az ezt követő legfeljebb 5 évben a még fentálló hitelekre 80, 60, 40, 20 és 0 %. b/ Az első 2 évben 100 %, az ezt követő legfeljebb 5 évben 50 %., c/ Évente egységesen 70 %, legfeljebb 7 évi időtartamra. Az „a” és „b” pontban szereplő • kamattámogatás elnyerésének az is feltétele, hogy a reorganizációs célokhoz nyújtott hitel futamideje legalább 5 év legyen. Ennél rövidebb idejű hitelkihelyezés esetén csak a „c” pontban meghatározott kamat- támogatási mértékre lehet pályázni. Hangsúlyozni kell: előnyben részesülnek a felszámolás során megszerzett vagyontárgyak újrahasznosítása tárgyában beadott kérelmek, valamint a gazdaságilag elmaradott térségek, és munkahelyteremtés szempontjából kiemelten támogatott körzetek, települések. A reorganizációs célokat szolgáló hitelek esetén is lehetőség van az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány bevonására a kockázat csökkentése érdekében. Az Alapítványt alapító bankok (korábban jelzettek) az általuk engedélyezett fejlesztési célú hitelek garantálására vállalkozhatnak. Ezáltal a szokásos mértékű vagyoni biztosíték mérséklésével juthat hitelhez az agrár vállalkozó. Baranya Megyei Földművelésügyi Hivatal- Más volna a helyzet, ha semmire sem volna pénze az oktatási kormányzatnak - füstölgőit a főtitkár -, de sajnos nem ez a valóság. Az idei évi költségvetésben 250 millió forint van elkülönítve a regionális oktatási központok felállítására, s a jövő évi költségvetés tervezete egyetlen fillért sem irányoz elő az iskolákban béremelésre, a dologi kiadások növekvő költségeinek ellentételezésére. Ha így marad, tragikus helyzetbe kerül a közoktatás. (szabó)