Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)
1992-08-26 / 235. szám
10 új Dunántúli napló 1992. augusztus 26., szerda Gyűlöletük tárgya az „idegen” Bőrfejűek háborúja Gyógyfürdőkről fürdőzőknek Sikondafürdő Fotó: Proksza László Budapesti skinheadek megtámadtak egy jemeni diplomatát. Mivel a bántalmazott külföldi, a világsajtó is felfigyelt az eseményre. „Ügy” lett belőle. Pedig az eset nem egyedi, vannak előzményei. De kezdjük az elején. A skinhead-mozgalom sajátos ifjúsági szubkultúraként indult útjára 1969-ben, Londonban. Elsődlegesen a hippinemzedék békés lázadásától való elkülönülés jellemezte őket. Keményeknek, valódi férfiaknak akartak mutatkozni. Különösen az Egyesült Államok hadseregének egyik elit alakulatához, az ún. Skinneck-ekhez (bőmyakúak) próbáltak hasonlítani. És bár az „eszme” ilyenformán a tengemtúliakat majmolja, Amerikában csak a 80-as évektől vált érzékelhetővé a 20-22 éves fiatalokból álló bőrfejű csoportok megjelenése. Magyarországon a 70-es évek elejétől vannak jelen a skinheadek. Csoporttá szerveződésük 1983-ban, a skin- head-zenekarok megalakulásával kezdődött. A fővárosban Óbudán, Békásmegyeren, Rákospalotán és Újpesten, később Győrött, Szegeden és Egerben jöttek létre csoportjaik. A bőrfejűek magyarországi megjelenését többen összefüggésbe hozzák a hazánkba dél és kelet felől érkező menekültekkel, akiknek útja a tőlünk északra és nyugatra fekvő országokba irányul. A skinhead-jelenség általános okaként jelölhető meg az Európában és Amerikában a 80-as évek végétől egyre erősödő gazdasági, pénzügyi, kulturális és erkölcsi válság - állítja a fővárosi önkormányzat egy közelmúltban megjelent tanulmánya, mely igen alaposan körüljárja a témát, s lehangoltan állapítja meg: „Nem szűnik az előítélet és gyűlölet szítása, a közelmúlt népirtásainak dicsőítése vagy éppen tagadása egyre erősödő kihívásokat jelentenek.” A magyar skinheadek - nyilatkozataik szerint - nem tekintik magukat neonáciknak, neofasisztáknak. Világnézetükre nagy hatással van a populizmus, gyűlöletük tárgya az „idegen”. Számukra a legfontosabb az, hogy az idegenség jól megkülönböztethető legyen. Fenyegetésük ezért irányul elsősorban az Afrikából és Amerikából származó színesbőrűek, a Közel-Kelet államaiból érkező arabok, valamint a magyarországi cigányok ellen. A skinhead-csoportokra mindig jellemző az erő kultusza, amelyet gyakran nem a testi erő, hanem az összetartozás ereje testesít meg. (Ezért nem támadnak soha egyedül, hanem csak csoportokban.) A magyarországi skinheadek többsége nem a legelesettebb társadalmi csoportok tagjai közül kerül ki. Mégis jellemző, hogy sokan közülük a középiskola elvégzése után azonnal a munkanélküliek táborát gyarapítják, anélkül, hogy szakmájukban dolgozhattak volna. Jellemző rájuk a kialakulatlan én-tudat, amelyet kollektív ösz- szetartozásban kívánnak feloldani. A kopaszra lenyírt fej számukra önagresszió - mondják a pszichológusok -, melynek újratermelése azért folyamatos, mert gyermekkorukból hiányzott a gondoskodó szeretet, az önzetlen segíteni akarás. A skinheadek magyarországi történetének „aktív szakasza” 1987-ben kezdődött Budapesten, amikor a Somogyi Béla utcai Józsefvárosi Klubban a skinheadek tömegverekedést provokáltak. 1988 áprilisában koncertről hazatérő bőrfejűek a kőbánya-kispesti metró végállomásán kubai vendégmunkásokat támadtak meg, közülük nyolcán súlyosan megsérültek. 1992. január 11-én Kőbánya-Kispesten dulakodás nyomán egy Magyarországon élő nigériai férfi leszúrt egy 16 éves magyar középiskolás fiút, aki a helyszínen meghalt. Ezután februárban Siófok-Balatonkilitin a Sirály eszpresszóban mintegy 100 fős tömegverekedés tört la a skinheadek és cigányok között. Súlyos sérültek mindkét csoport részéről voltak. Ä bántalmazottak nagy része Magyarországon tanuló külföldi diák, akik érdek- és jogvédelmét tűzte ki céljául az 1991-ben megalakult Martin Luther King Egyesület, melynek tiszteletbeli elnöki posztját Göncz Árpád kötársasági elnök látja el. A szervezet a Magyar- országon tanuló, illetve tartózkodó külföldiek és a magyarok közötti kapcsolat javítását szorgalmazza. Az egyesület tagjai (többségükben diákok) feladatuknak tekintik, hogy éjjel-nappal - állandó telefonügyeletet tartva - értesüljenek a Magyar- országon tanuló külföldi diákot ért támadásról. Lehetőségeikhez mérten védik az egyetemisták, főiskolások jogait. Egyesületük önerős, egyelőre semmiféle állami támogatással nem rendelkezik. A jemeni diplomata elleni támadás után mind e tekintetben, mind pedig a skinheadek által képviselt bűnözési formák üldözése terén változásokra lehet számítani. Szabó Tünde A természet gyógyító erői sokféleképpen használhatók fel. Régebben csak gyógyfürdőkről beszéltünk, de helyesebb a gyógyhely elnevezés, mert a gyógyulást nemcsak a gyógyvíz hatása segíti elő, hanem a környezetváltozás, a komplex fizioterápia (elektroterápia, belégző kúra, iszappakolás masz- százs stb. A gyógyhelyek vize nemcsak fürdőkezelésekre, hanem sokszor ivókúrára is felhasználható. Általában azt az ásványvizet nevezzük gyógyvíznek, amely fizikai tulajdonságai és kémiai összetételek alapján gyógyító hatást eredményez. A gyógyvizek hőmérsékletük alapján két csoportra oszthatók, éspedig: hideg-,vagy melegvizek. A kémiai összetétel alapján lehetnek 1. egyszerű hévizek, 2. egyszerű szénsavas vizek, 3. alkali- kus vizek, 4. földes, meszes vizek, 5. kloridos, illetőleg konyhasós vizek, 6. keserű vizek, 7 vasas vizek, 8 kénes vizek, 9. jódos, brómos vizek, 10. radioaktiv vizek. * Megyénkben az alábbi gyógyvizek fordulnak elő: Harkány A harkányi gyógyvíz legfőbb alkotórésze a szulfidkén. Ezenkívül fluoridot, kálciumont, magnéziumot tartalmaz jelentős mennyiségben. A gyógyvíz egyik jellegzetessége, hogy a kén a bőrön keresztül igen gyorsan szívódik fel. Tudjuk, hogy az ízületek porcaiban jelentős szerepet játszik a kén. Ezért igen hatásos porckezeléseknél a harkányi szulfidkénes melegvíz. De a kénes melegvíz igen jól gyógyítja az izületi gyulladások után visszamaradt merevséget, köszvényt, isiászt, csúzos eredetű izombénulásos eseteket. Jótékony hatású egyes bőrbán- talmakban, nőgyógyászati betegségekben is. Ivókúra és be- légzés formájában - garat, gége és légcső, - valamint gyomor- és bélrendszeri idült, hurutos (gyulladásos) megbetegedésekben is jól alkalmazható, de krónikus székrekedésben is eredményesen segíthet a gyógyulásban. Magyarhertelend Kis község a Mecsek egyik északi nyúlványán, pár kilométerre az Orfű melletti fürdőteleptől. A fürdőhelyen egy úszómedence, egy kisebb melegvizes medence és egy gyermekmedence fogadja a fürdővendégeket. Az I. sz. kút hozama 38 Celsius fokos, míg a II. sz. kút 62 Celisus fokos vizet ad. A herte- lendi vizek az alkali-hidrogén- karbonátos hévizek közé sorolhatók. Főként mozgásszervi betegségekben szenvedők keresik fel előszeretettel. Külföldi vendég- forgalma is jelentős. Sellye A megye déli részén, közel a Drávához, az Ormánságban fekszik. Termálvizének klorid tartalma elég magas, s így konyhasós víznek tekinthető, amely jótékonyan ingerli a bőrt. Reumatikus és nőgyógyászati panaszok esetén, rendszeres alkalmazása után jelentős javulást tapasztaltak. A fürdésre használt vizet bevezették egy természetes medencébe, mely ma már ismert és kedvelt csónakázótó is. Sikonda Egy hármas tagozódásit völgyben fekszik 2-3 km-re Komlótól, melyhez közigazgatás szempontjából 1958 óta tartozik. Vize 33,illetve 39 Celsius fokos, az alkali-hidrogénkarboná- tos, kis sókoncentrációjú termá- lis vizek csoportjába tartozik. Fluor tartalma is jelentékeny. Értékét növeli a szabadszénsav és lithium. Elsősorban reumatikus fájdalmak és mozgásszervi bántalmak kezelésére alkalmas. A fürdőtelep sajátos mikroklímája jó hatással van a különböző idegrendszeri panaszokra (ideggyengeség, idegkimerültség, magasvémyomás, gyomorfekély stb.) A zömmel hétvégi turistákra, az ide látogatókra vonzó hatást gyakorol a kellemes termálvizes strandfürdő. Kár, hogy vize év- ről-évre apad. Új mélyfúrást kellene végezni. Szigetvár Kloridos-karbonátos, fluorid tartalmú vize elsősorban az időskori csontgyulladások megakadályozására, illetve késleltetésére, valamint a különböző csonttörések utókezelésére jó hatású.' A szigetvári gyógyvíz sem a szívet, sem a vérkeringést károsan nem terheli, ezért szinte mindenki számára igénybevehető. * Ha gyógyvízben fürdünk, a benne oldott anyagok kémiai alkotórészei érvényesülnek. Ezek izgatják a bőrt. A vízből a hatóanyagok a bőr felszíni rétegeibe jutnak, megváltoztatják annak vegyi összetételét, sőt hatást gyakorolnak az egész szervezetre. Fürdés közben hasonló módon a bőrön át kijuthatnak a vízbe a különféle káros anyagok a szervezetből. A gyógyfürdőkúra kezdetén a betegek fájdalmai fokozódhatnak, közérzetük rosszabbodhat, sőt nem egyszer hőemelkedés léphet fel. Ézeket a tüneteket fürdőreakciónak nevezzük, mely függ a beteg állapotától, az alkalmazott inger erősségétől. Erősebb reakciót okoznak a magasabb hőmérsékletű fürdők, míg a szénsavas és a jódos vizek kevésbé. A fürdőreakció a harmadik-ötödik alkalom után következhet be és egy-két napig tart. Az állapotjavulás, a fájdalmak csökkenése csak később, esetleg a kúra befejezése után érezhető. A hatásos fürdőkúra 10-15-20 fürdőből áll. Egy fürdőzés időtartama 15-20 perc legyen. Gyógyfürdőzésre a reggeli és a délelőtti órák a legalkalmasabbak. Fürdés után hagyjuk átmelegedett testünket fokozatosan lehűlni, tanácsos 1-2 órát pihenni. Annak megítélése, hogy a fürdőkúra előnyös-e, és ha igen milyen formában hatásos, mindenkor a kezelő orvos feladata. Fürdőkúrák megkezdése előtt célszerű a fürdőorvos tanácsait kikérni. Szászi Tibor Az Európa-hírű Harkányfürdő egyik fedett medencéje Madzag - méz nélkül A hűséges és mindenre elszánt olvasó tanúsíthatja, nemrég e hasábokon tettem ígéretet arra, hogy sem magamat, sem az olvasót nem izgatom olyan dolgokkal, amelyek megváltoztatására egyikünknek sincs módja. E fogadalmamat - ismerve a köröttem történő dolgokat, nemkülönben magamat - már születése pillanatában megkérdőjeleztem, s hogy a kérdőjel jogos volt, álljon itt tanúbizonyságul az alanti eszme- futtatás. Bevezetőként be kell vallanom, beismernem, a kérdésről, melyet körüljárni úgyis képtelen lennék, már rég lerágták a húst. De hátha valakit a csont is érdekel! Egy pár hetet kell mindössze visszanyúlnunk a múltba, hogy - ha nem is szószerint - idézhessük a MÓL vezérigazgatójának és egyéb vezetőinek nyárelején tett nyilatkozatát, mely szerint a benzináremelések és csökkenések hűen követni akarják és fogják a nemzetközi mozgásokat és a kereslet-kínálat örökérvényű hatásait. Már akkor szó esett ugyan a túristaforgalom hatásáról, mely legalább a MOL-nak adott alapos okot és indokot árai fenntartására. De a nyilatkozat legvégén, vigaszképpen, majdnem ígéretként ott lapult a méz a madzagon: számíthatunk a nyár folyamán, vagy annak végefelé némi ármozgásra. Lefelé persze! És mit olvasok a minapi lapokban? A MÓL ügyvezető igazgatója bejelenti és indokolja, miért nem változik egyelőre a benzin ára. Az indoklásban némi igazság is rejlik. Ámbár bennem munkálkodni kezdett a kisördög. Mi az, hogy egyelőre nem változik a benzin ára? Később majd igen? Kitalálják-e, mire gondolok? A magyar közvélemény kideríthetetlen okokból (?) azonban sohasem csak a száraz tényekre kíváncsi. Mindig sejt, gyanít valamit a reáliák mögött, így a bejelentést bővebben kell indokolni. Ez már-már hagyomány. A MÓL igazgatója eleget is tesz ennek az elvárásnak. Arra az ismert információra hivatkozik, mely szerint Nyugat-Európában 80-100 forintnak megfelelő egy liter benzin fogyasztói ára, Magyarországon pedig mint ismeretes a 98-oktános benzin literenként 70 forintba kerül. Túl azon, hogy újkori vándorlásait lebonyolító népünk e számokat sem tartja teljesen korrektnek, dicsérnem kell és nem elmarasztalnom az igazgatót, aki ilyen visszafogottan adta elő mondókáját. Végülis indoklásában kimaradt a „csak” szócska. Mondhatta volna, hogy nálunk a benzin „csak” 70 Ft/li- ter. És most elmarad a fordulat, amelyre minden olvasó bizton számít. Csakazértse hasonlítom össze a nyugat-európai átlag- kerseteket és az ott érvényes benzinárakat. Viszonyításban persze. Hogy tudniillik hány liter benzint keres meg egy nyugat-európai szakmunkás havonta, s hányat itthon a mienk. Ettől eltekintek. Részint mert nem vagyok közgazdász, részint pedig, mert ellenérvként ezernyi alig cáfolható, ám a helyzeten és kilátásokon mit sem javító következtetést, tényt, okot lehet felsorolni. A közvéleményt, az állampolgárt, ha úgy tetszik a választópolgárt kétségtelenül elkényeztették az utóbbi időben. Olyan ismeretanyag birtokába jutottunk mindannyian, amelyek azelőtt államtitkot, szigorúan bizalmas és egyéb megkö- zelíthetetlenné tévő jelzőket birtokoltak. Ma ismerhetem - ha akarom, ha nem - az állam gondjának minden részletét, tudhatom, mit miért kell elviselnem, s még azt is, mire kell számítanom a jövőben. Nem is kérem hát számon a még ennél bővebb felvilágosítás hiányát. Sőt! Hajlok arra, hogy bizonyos dolgokat inkább hallgassanak el előlem. De legalább az átlátszó indokokkal ne kísérletezzenek. Mert úgy-e felment a gyógyszer ára, s a felszökő vérnyomás ellen ... No meg a szavahihetőség! Kideríthetetlen okokból bennem ragadnak mondatok, nyilatkozatok, tények, melyek sorsomat, helyzetemet nemcsak meghatározzák, de akár így, akár úgy befolyásolják is. Hen- gergetem magam előtt a gondot, mint a galacsinhajtó bogár a maga golyóját, s rövi- debb-hosszabb idő alatt megalkuszom a rám nézve hátrányos, ám jól-rosszul mégiscsak elviselhető helyzettel. Mert mit is tehetnék mást? Fel is készülök rá. Maradék erőimet mozgósítom, átcsoportosítom, s mint jó stratégához illik, a megoldáshoz szükséges haderőt is felvonultatom. Úgymint türelem, béketűrés, lemondás, megalkuvás, stb. És amikor már készen állok a harcra, veszem észre, hogy az ellenfél korántsem ott és úgy kívánja megvívni csatáját, mint ahol és ahogyan ígérete volt. Ilyenkor nincs más megoldás, mint alaposan elemezni az új indokokat. Legfőképpen a bejelentést követő magyarázatokat, magyarázkodásokat. És megkeresni - ha van még egyáltalán - legalább a madzagot, melyen a csurranó-cseppenő mézet illene adagolni. Bokrétás András
