Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)

1992-08-24 / 233. szám

1992. augusztus 24., hétfő aj Dunäntüit napló 7 A zöldséggel, gyümölccsel kereskedők bízhatnak az üzleti sikerben Kot«: Läufer László Sok vagy kevés a vállalkozás? Osztrák vagy olasz úton Zuhan az orosz külkereske­delem Meredeken hanyatlott Oroszország külkereske­delmi forgalma az év első hét hónapja során s ezen be­lül is a legsúlyosabb vissza­esést a volt KGST-partne- rekkel folytatott kereskede­lem mutatta, — ez áll az orosz külgazdasági minisz­térium összégző jelentésé­ben. Az adatok szerint az összforgalom az előző év­hez képest 27 százalékkal, 37,5 milliárd dollárra zu­hant a vizsgált időszakban, az eddigi mérleg 700 millió dolláros hiányt jelez. Ta­valy az ország még 5 milli­árdos többletet könyvelhe­tett el külkereskedelmében. A fejlett ipari országokkal folytatott kereskedelem ér­téke 21 százalékkal zuhant, a fejlődők esetében a csök­kenés 15 százalék, az egy­kori KGST-térséggel lebo­nyolított áruforgalom azon­ban 73 százalékkal volt ke­vesebb, mint 1991 ugyan­ezen időszakában. Keletnémet vezetők Willi Stoph egykori keletné­met miniszterelnököt megrom­lott egészségi állapotára való tekintettel pénteken kiengedték a berlini Moabit börtönből. A volt kommunista politikust 1991 májusában vették őrizetbe a berlini falnál történt halálese­tekben való bűnrészesség vád­jával.- A 78 éves Stoph súlyos gyomorbetegségben szenved, ezért kellett szabadon bocsátani a vizsgálati fogságból - közölte a német igazságügy-miniszté­rium szóvivője. * Willi Stophon kívül Erich Honecker egykori pártfőtitkár- államfő (aki augusztusban ke­rült a Moabit börtönbe), Erich Miike, a titkosszolgálat (Stasi) egykori vezetője és Heinz Kessler volt biztonsági minisz­ter is a Moabit börtönben várja bírósági tárgyalását. Vala- mennyiüket azzal vádolják, hogy tűzparancsot adtak ki a keletnémet határőröknek a nyugatra szökni próbáló állam­polgárok lelövésére. A piacgazdaságokban a kü­lönböző nagyságú vállalkozá­sok piramisszerű struktúrát al­kotnak. A piramis alsó szintjein kisméretű, miniatűr vállalkozá­sok százezrei helyezkednek el, többnyire alkalmazott nélkül működő családi üzletek és kis­üzemek. Néhány nagyméretű, esetleg óriási vállalat, társaság alkotja a piramis csúcsát. A pi­ramis természetesen a vállalko­zói-vállalati méretek arányaitól függ egy-egy országban. A nagy hagyományokkal bíró fejlett piacgazdaságokban ez a tömeg állandó mozgásban van. Évről évre új vállalkozók ezrei jelennek meg a piacon, s pró­bálnak ott megkapaszkodni, miközben sokan kihullanak a rostán. A gazdaság felfelé ívelő szakaszában az előbbiek, re­cesszió idején az utóbbiak al­kotják a többséget Hiányzott a középméret Magyarországon a tervgaz­dálkodás logikáját tükröző szervezeti struktúra alakult ki: a képzeletbeli piramis leg alsó szintjét 100-150 ezer kisiparos és kiskereskedő alkotta (itt elte­kintünk a körülbelül 1,5 millió mezőgazdasági kistermelőtől), a csúcs közelében pedig csak­nem 8-10 ezer, viszonylag nagy méretű állami vállalat és szö­vetkezet tömörült. Az alsó szint és a csúcs között szinte teljesen hiányzott minden méretű válla­lat. Az évtizedek alatt megcson­tosodott struktúra a 80-as évek elején kezdett fellazulni, majd az utóbbi két-három évben la­vinaszerű gyorsasággal teljesen átalakult. 1988 és 1991 vége között a vállalkozások száma csaknem megkétszereződött, 331245-ről 605 ezerre nőtt. Ezen túl mintegy kétmillió egységre becsülhető a mező- gazdasági kistermelés és a la­kosság egyéb házilagos gazda­sági tevékenysége. A növekedés - bár az utóbbi hónapokban lassuló ütemben - tovább folytatódik: a jogi sze­mélyiségű gazdasági egységek száma 1992. április végén elérte a hatvanezret. Eközben a nagyméretű egységek szétesése és az új vállalkozások érthetően kis méretei következtében a vál­lalkozások méretstruktúrája is új alakot ölt. Közöttük csak a 20 főt, vagy annál is kevesebb em­bert foglalkoztató egységek száma nőtt 37,6-ról 75,9 száza­lékra 1989. decembere és 1992 februárja között. Van már piramis A folyamatokból és az azokat kifejező adatokból két követ­keztetés adódik.Az egyik: létre­jött a vállalkozói piramis, még­pedig hihetetlenül gyorsan, né­hány év alatt. A piaci viszonyok meggyökeresedésének és meg­szilárdulásának feltételei e te­kintetben tehát kialakultak. A másik következtetés az, hogy a folyamat még nem ért véget, a piacra még jóval több vállal­kozó tódul, mint amennyi on­nan kihullik. Bár ezt a számok közvetlenül nem fejezik ki, a vállalkozások világában ma Magyarországon óriási a mobi­litás, mindenfajta - bármily precíz - nyilvántartás pillanatok alatt felborul: az ágazatok, a te­lephelyek és a jogi státus sze­rinti összetétel állandó válto­zásban, átalakulásban van. Ha ez a folyamat ma még nem zárult is le, a kérdés jogos­sága vitathatatlan: változatlanul kevés - vagy fordítva -, esetleg sok-e hazánkban a vállalkozá­sok száma? A kérdés azért is indokolt, mert nem igazolható az a feltevés, hogy minél több egy gazdaságban a vállalkozá­sok száma, annál fejlettebb a piac, eredményesebb a piaci verseny. Egy vállalkozókkal túlzsúfolt részpiac is megszüli a maga anomáliáit (gondoljunk például a hazai taxiközleke­désre). Válaszút előtt gazdaságunk A nemzetközi összehasonlí­tás azért nehéz, mert a jogi sza­bályozás, a közigazgatás és a statisztika rendszerében orszá­gonként sok a különbség. Óva­tos becslés és megítélés szerint a nálunk fejlettebb országok egy részében (például Ausztriá­ban, Hollandiában) viszonyla­gosan nem több, hanem keve­sebb vállalkozás, köztük kismé­retű vállallkozás működik. Ezekben az országokban azon­ban a kisvállalkozások gazda­sági potenciálja, teljesítőképes­sége (létszámban, kapacitásban stb.) jóval fejlettebb, mint ná­lunk. Néhány más országban (a legismertebb ezek közül Olasz­ország) a vállalkozások száma - a családi jellegű minivállalko­zók óriási tömege következté­ben - viszonylagosan, vagyis a népességszámra vetítve is több, mint Magyarországon. A puszta számszerűségen túl a piacgazdaság milyenségét ille­tően a magyar gazdaság vála­szúihoz érkezett. Az egyik utat osztrák (nyugat-európai) útnak nevezhetnénk, jól szervezett, át­látható piaci viszonyokkal, nem túl sok, de erős piaci szereplő­vel, fejlett állampolgári morál­lal s a legális szférán kívüli (fe­kete vagy szürke) gazdaság mi­nimumával. A másiknak jobb híján "olasz út" lehetne a neve. Az ilyen tí­pusú piacgazdaságban a vállal­kozói piramis legalsó szintje rendkívül széles, s a gazdasági ügyletek jelentős (nem tudni, mekkora) hányada a látható és regisztrálható felszín alatt, a gazdaság szürke-fekete szférá­jában zajlik. Számos jel utal arra, hogy gazdaságunk a második út felé tart. A váltók átállíthatok. VJ. Szálkák Ellenreklám A jó reklám bármennyibe is kerül, busásan megtérül. A rossz reklám meg fölösleges pénzkidobás. A kettő között ta­lálható az a fajta reklám, mely ugyan szakmailag kifogásta­lan, csak épp az általa ajánlott termék és/vagy szolgáltatás nem ér fabatkát sem. E becsa­pós játék ellentéte az ellenrek­lám. Hogy az mi? Olyan hírverés, mely szak­mailag valóban figyelemkeltő, tehát kivitelezésében, tartal­mában akár szuperprodukció­ként is minősíthető, csak hát ez is becsapós. Miért? Mert a fel- ajzott tv-néző, rádióhallgató, újságolvasó hiába is keresné, sehol sem juthat hozzá az aján­lott, a vásárlói kedvét felcsi­gázó akármihez. E kategóriába soroltatott a telefonkártya a Balaton déli partján, július derekán. Aki csak egyet is tudott venni va­lamelyik postahivatalban, az akár nyugodtan lottózhatott is volna a biztos öttalálatos re­ményében. Szóval a telefonkártya ön­magában is hatásos reklámját csakis az rontotta el, hogy se­hol se lehetett kapni. Utcanevek Ha nem is gyorsan, de már kezdek hozzászokni az új, többségében visszakeresztelt pécsi utcanevekhez. Magam még bizonytalan voltam, hogy még 39-es dandár, vagy már Esztergár Lajos utcai lakos va- gyok-e, amikor a Társadalom- biztosítási Főigazgatóság a be­tegbiztosítási kártyámat már az új utcanéven postázta.Barátom kezembe adott egy olyan új Pécs-térképet, melyen már az új nevükön szerepelnek az ut­cák, de a korábbi nevüket is feltüntették.- Most mondd meg, milyen utcában lakom? - kérdezte, s kinyitva a térképet megmutatta lakhelyét. - A Vak Bottyán utca visszakapva korábbi nevét ismét Kálvária utca lett, de nézd meg, a térképen Szatur­nusz utcaként szerepel. A térképen valóban Szatur­nusz utca olvasható, de abból van még egy, a volt Pintér Ist­ván utca, a D 7-8-as mező­ben.Most aztán a szememnek higgyek, vagy a barátomnak?ő évek óta ott lakik,s csak tudja,hogy mi a neve az utcá­juknak.Hitelt érdemlőbbnek tartom barátom határozott állí­tását. Táblák Ha nincs pénze a hatóságnak útjavításra, még mindig van egy fegyvere: kitehet súly- és/ vagy sebességkorlátozó táblá­kat. Csak egyetlen példa: a pécsi Kolozsvár utcának a benzin- kúttól a Mártírok útjáig tartó szakasza enyhén szólva is ten- gelytörővé vált. Először a súlykorlátozást, nemrég meg a 40 kilométeres sebességkorlátozást elrendelő táblákat tették ki.Bosszankod­nak is eleget a taxisok és az au­tósok. Ha így megy tovább, a város szinte valamennyi útjára kite­hetnek hasonló táblákat. Mert az útjavítás nagyon drága, a tábla ahhoz képest szinte bak­fitty .Hiába,szegényedünk.lgy aztán tovább kátyusodnak útja­ink és károsodnak autóink fu­tóművei. Még belegondolni is rossz: mi lesz akkor, ha már korlátozó táblákra sem telik? Murányi László IMF-szakértők Megérkeztek a Nemzetközi Valutaalap szakértői Ma­gyarországra, s tárgyalásokat kezdtek a Pénzügyminisztéri­umban és a Magyar Nemzeti Bankban. A téma: Magyaror­szág és a Nemzetközi Valutaa­lap közötti hároméves megál­lapodás helyzete. ■sk Magyarország és a Nemzet­közi Valutaalap az 1991— 1993-as időszakra kötött háro­méves megállapodást. Ennek keretében az IMF hazánknak negyedéves részletekben közel kétmilliárd dollárt folyósít. Az első évben, 1991-ben a Nem­zetközi Valutaalap 973 millió dollár hitelt nyújtott. Az idén további 400 millió dollár ese­dékes. Az IMF-szakértők bu­dapesti tartózkodásuk során azt elemzik, hogy a magyar gazda­ságpolitika mennyiben felel meg a megállapodásban foglal­taknak, kellőképpen szolgálja-e a stabilizációt, a gazdasági át­alakulást, megfelelő ütemű-e a piacgazdaság kiépítése. A megbeszéléseken várhatóan a fő téma az ez évi és a jövő évi költségvetés alakulása. Más te­rületen ugyanis a magyar gaz­daság teljesítménye lényegesen kedvezőbb a programban elő­írtnál. A vártnál gyorsabban ja­vult a külső pénzügyi egyen­súly, rekordszintet értek el a Magyar Nemzeti Bank deviza- tartalékai, viszonylag gyorsan csökken az infláció és megfe­lelő ütemben halad a privatizá­ció is. Aggasztó viszont az idei nagy mértékű költségvetési hi­ány. Július végén a deficit meghaladta a 120 milliárd fo­rintot, az egész évre tervezett 70 milliárd forinttal szemben. Év végére a hiány várhatóan 180-200 milliárd forintot ér el. Ennek finanszírozása a belföldi pénzpiacról nem okoz gondot. Hosszabb távon azonban ilyen nagy mértékű hiány fenntartása inflációs hatással jár, s elszívja a megtakarításokat a vállalko­zásoktól. Ezért az IMF-szakér- tők úgy vélekednek, hogy a de­ficit nem haladhatja meg a GDP 5 százalékát, ami jövőre 150 milliárd forintot jelent. A Pénzügyminisztériumnál el­képzelt koncepció szerint egye­lőre a jövő évi költségvetési de­ficit ennél nagyobb lenne. A tárgyalásokon főleg ebben a kérdésben kell a feleknek meg­állapodásra jutni ahhoz, hogy a Nemzetközi Valutaalap folyó­sítsa Magyarország számára a hitel esedéssé vált, illetve ese­dékessé váló részleteit. (MTI) Menekült gyerekekkel Franciaországban Clermont-Ferrand-tól nem messze helyezkedik el az a kis falu, ahol huszonegy horvát menekült gyereket fogadott a helyi önkormányzat a Cler- mont-Ferrand-i Népjóléti Inté­zet és a pécsi Horvát Intézet szervezésében két héten át. Ez a tábor ezután minden nyáron tragikus sorsú, illetve nehéz kö­rülmények között élő gyereke­ket vár majd. A kezdeményezés abból a célból indult, hogy „ezek a gye­rekek képesek legyenek újra élni és kicsit elfeledkezzenek a történtekről” - mondta Nicole Rouvet, a Népjóléti Intézet me­gyei vezetője. A horvát mene­kült gyerekek elsőként érkeztek ide s hogy ez a tábor valóban a „világok közti barátság” nevét viseli, az is bizonyítja, hogy orosz és magyar gyerekek is jöt­tek. A gazdag programok közt szerepeltek különféle sportren­dezvények. így nyíllövészet, te­nisz, focibajnokságok, labdajá­tékok, golfozás. A régió kultu­rális életéből is ízelítőt kaphat­tak, a vidék jellegzetességeiről, kirándulhattak, részt vehetek az amberti karneválon, láthatták az Európában is egyedülálló vul­kánparkot. Az itt nyaraló - többnyire közép- és kelet-európai - gye­rekek életére, a Horvátország­ban lezajlott eseményekre a he­lyi és állami televíziócsatomák és rádiók, valamint a helyi la­pok is kíváncsiak voltak. E két hét alatt a többnyire otthonukat és édesapjukat elvesztett gyere­kek újra felszabadultan nevet­tek, barátságokat kötöttek és a francia emberek segítségével újra átérezhették a szeretetet. A gyerekek nevében köszön­jük a segítséget a Horvát Szö­vetségnek, a Baranya Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapít­ványnak, Baranya Megye Nem­zetiségi Bizottságának, a Pécsi Rádiónak, az August Senoa Klubnak, a Zomica Alapít­ványnak, az Ifjúságért Egyesü­letnek és Hird körzeti orvosá­nak, akik segítsége nélkül a gyerekek kirándulása nem való­sulhatott volna meg. Schweier Rita Csökkent a szántóterület Az ország szántóterülete, ez év május 31-ig, 6 ezer hektárral csökkent az elmúlt évi 4 713 000 hektárhoz képest - állapítja meg a Központi Sta­tisztikai Hivatal. A területből 234 ezer hektárral kevesebbet vetettek be az előző évihez vi­szonyítva, összesen 4 378 000 hektárt. A vetetlen terület a tavalyi 101000-ről 329 000 hektárra emelkedett ez időszakban, ami az ország összes szántóterületé­nek 7 százalékát jelenti. Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben a legmagasabb vetetlen te­rület 51 000 hektár. A szántóföldi növények cso­portján belül, főleg a két legje­lentősebb gabonaféle: a búza és a kukorica esetében, a vetéste­rületek eltérően alakultak. Míg a búza idei vetésterülete a tava­lyi és az 1986-90 közötti idő­szakhoz képest is jelentősen csökkent, a kukoricával haszno­sított területek nagysága nőtt. Kenyérgabonát 847 000 hektá­ron vetettek, ami 26 százalékkal kevesebb a tavalyi és 33 száza­lékkal az 1986-90 közötti évekhez képest. A kukorica 1 200 000 hektáros idei területe viszont mind a tavalyinál, mind az említett öt év átlagánál na­gyobb 8,5 százalékkal. Az elmúlt évekhez viszo­nyítva meglepően nagy az ugrás az árpatermeszben.Árpát ugyanis az előző évinél több mint 34, az 1986-90 évek átla­gához képest 85 százalékkal nagyobb területen vetettek. Szintén csökkent az idén a rozs, a cukorrépa és a szántó­földi zöldség vetésterülete. A zöldségek tekintetében az el­múlt 10 év folyamán ilyen ke­vés szántóföldi zöldségterület - 88 000 hektár - utoljára 1983— ban volt. Ezzel szemben burgo­nyát, zabot és napraforgót na­gyobb területen termesztettek hazánkban 1992-ben, mint a tavalyi évben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom