Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)

1992-08-22 / 231. szám

1992. augusztus 22., szombat oj Dunántúli napló 7 Létszámleépítés, korszerűsítés, szigorúbb költséggazdálkodás Piacváltás és erőgyűjtés A komlói MOM Gépipari Rt. a Suzuki beszállítója lesz M1-M5 koncesszió Lapunkban minap kétszer is megjelent a komlói MOM Gép­ipari Rt. neve: először úgy, hogy felszámolási eljárást kez­deményeztek ellene, másodszor pedig, hogy a hitelező igényé­nek kielégítését követően a fel- számolási eljárást június 9-én megszüntették. Felszámolás vagy megegyezés? Storcz Imre, az rt. gazdasági igazgatóhelyettese e számukra ugyancsak váratlan és kínos eset kapcsán elismeri: valóban nem fizették ki 90 nap után sem a váci cégnek járó 160 ezer fo­rintot, ez adott jogi alapot arra. hogy a pénzüket váró váciak felszámolási kezdeményezéssel forduljanak a bírósághoz. A végzésre azonnal kifizették a tartozásukat, így a bíróság meg­szüntette ellenük az eljárást. Csakhogy... A felszámolási kezdeményezés még nem fel­számolás, az adósnak azt köve­tően van még 30 napja a tarto­zás rendezésére.-Nekünk is van fizetetlen kinnlevőségünk, s nagyjából ennyivel tartozunk mi is má­soknak, mint ahogy egymásnak tartozik az egész magyar gazda­ság. Mi egészséges kompro­misszumra törekszünk partnere­inkkel, és csak végszükségben fordulunk bírósághoz. Ezt a lé­pést a váciak kihagyták és azonnal jogi útra vitték az ügyet. Ha mi is ezt tennénk, partnereinket hoznánk nehéz helyzetbe, hiszen mindenki egymásra van utalva. Ez így ki­nek jó? - kérdi a gazdasági igazgatóhelyettes. Megtorpanás Füsz Tibor, a komlói MOM Gépipari Rt. ügyvezető igazga­tója a cég helyzetét elemezve elmondja, hogy a keleti piac és a hazai autóalkatrész nagyke­reskedelem szétesése, az import felszabadításával dömpingáron behozott alkatrészek, a biztosí­tási díjak és az üzemanyagárak emelése, a gépjárműadó beve­zetése, a nyomott nyugati árak, valamint a megszigorodott ex­port követelmények miatt jelen­tősen csökkent a megrendelé­sük. Önálló cégként három sikeres év áll mögöttük. Erre az évre vi­szont a klasszikus nyugati pia­cokra való áttérés érdekében az új fejlesztési programok indí­tása mellett legalább nullszal­dós mérleggel kell zárniuk. Magyarán: ha nyereségük nem is lesz, de veszteségük se lehet. Az igazgatóság helyzetelem­zése és döntése nyomán július­ban megváltak 48, zömében a termelést kiszolgáló dolgozó­juktól, s év végéig újabb, de már kisebb létszámú leépítéssel számolnak, ugyanakkor az ed­digieknél is szigorúbb költség- gazdálkodást vezetnek be.- Ennyire bajban vannak?- Már miért lennénk? - kér­dez vissza a cégvezető. - Erőt kell gyűjtenünk a tervezett ug­ráshoz. Minőség és piacváltás Idén eddig már több mint 45 millió forintot költöttek gép­parkjuk korszerűsítésére, hogy garantálhassák a magas mű­szaki követelményszintű BPW fékkarok minőségét. Enélkül nyugati piacon nem élhetnek meg. Eddig két Stama meg­munkáló központot, négy CNC esztergagépet állítottak mun­kába, várják az edző és a pont­hegesztő berendezést. Tavaly a termelésük 40, idén eddig már közel 80%-át expor­tálták nyugatra. A kényszerű piacváltás meg­követeli a minőséget biztosító korszerű technikát, ugyanakkor fölöslegessé tesz sok embert. Ezzel számolni kell. Levegős rendszerű fékekhez fékkarokat gyártanak Wabco li- cenc alapján a kapacitásukat 1994. végéig jelentős mérték­ben lekötő BPW cégnek, be­szállítói az Ikarusnak, a Rábá­nak, a cseh Liaz és Károssá gyá­raknak. A személyautók hidraulikus fékrendszeréhez főfékhengere­ket, munkahengereket és kerék­fékhengereket eddig döntően a volt szocialista típusokhoz ké­szítettek. Ezekkel rövidesen le­állnak. Viszont a francia Bendix cégnek Ladához fékmunkahen- gereket és a Wartburg Scan-Car dán-német cégnek Wartburg Fékmunkahengereket és üzem­anyagszivattyút továbbra is gyártanak. A nyugati személyautó típu­sok fékmunkahengereinek gyár­tásának indításáról tárgyalnak a német Lucas céggel, bízva ab­ban, hogy jövőre már szállíthat­nak pótalkatrészt a németor­szági szervizeknek. Suzuki beszállítás és privatizáció Épp a Lucas cég segítségével sikerült bekerülniük azon kevés hazai cég közé, akik azzal büsz­kélkedhetnek, hogy a Suzuki beszállítói. A pénzügyi és műszaki elő­készítést követően Komlón 1993. szeptemberétől kezdhetik gyártani a Suzuki tárcsafékeket. Hogy semmi gátló, avagy nehe­zítő körülmény ne húzza keresz­tül számításukat, arról is tár­gyalnak, hogy az ügy érdekében esetleg közös vállalatot hoznak létre a Lucassal és a Suzukival. A komlói MOM Gépipari Rt-t alapító MOM Holding, OKHB és Mogürt mellé tavaly belépett egy régebbi partnerük, a német De-We GmbH. A MOM Holdingot, így a komlói gyárat is 1993. végéig privatizálni kell. A mértékadó részesedésre törekvő német BPW céggel szeptemberben folytatják a privatizációs tárgya­lásokat. Hogy mikor, milyen cég, mi­lyen részesedéssel veszi meg végülis a komlói rt-t azt még maguk sem tudják. Egyelőre csak annyi bizo­nyos, hogy forgóeszközhitelek felvétele nélkül nem tudnák folytami a gyártást, annak meg ugyancsak tisztességesek a ka­matai. Az is biztos, hogy egyen­súlyban vannak adósságaik és kinnlevőségeik, s bíznak abban, hogy ezek rendezése érdekében továbbra is egyezségre tudnak jutni partnereikkel. Murányi László Négy konzorcium ajánlata érkezett be a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Miniszté­rium koncessziós autópálya iro­dájához, a Győr-Hegyeshalom, illetve Mosonmagyaróvár- Rajka közti autópálya-szakasz finanszírozására, építésére és üzemeltetésére. A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által kineve­zett értékelő bizottsághoz az olasz-osztrák-magyar Consor- zió BAMEST, a francia-oszt- rák-magyar GTM International és Hungarian-Euro-Express- way Consortium, valamint a Hungarian Motorways Interna­tional Consortium juttatta el ajánlatát. A beérkezett ajánlatok értékelésekor mindenekelőtt azt vizsgálják, hogy a pályázó fi­nanszírozási javaslata kellően megalapözott-e, előnyös-e a magyar állam számára, megfe­A Gundel Az étel jó, kétségkívül nincs párja Kelet-Európábán - mél­tatta vasárnap az újjászületett budapesti Gundel-éttermet a The New York Times. A lap gasztronómiai szakírója hosszú tudósítást szentelt nemcsak a menünek, a személyzet kikép­zésének és az épület felújításá­nak, hanem a privatizálás törté­netének is. Láng György, az ismert, ma­gyar születésű New York-i ven­déglátóipari szakember és Ro­nald Lauder, az amerikai koz­metikus-dinasztia saija, volt bé­csi nagykövet vállalkozása a Gundel, amely a lap szerint ed­dig 15-20 millió dollárjukba ke­rült, főleg Lauder pénzéből. Jól­lehet a privatizálási tárgyalások részleteiről Láng nem szívesen A két mohácsi menekülttá­borban jelenleg kétszázan tar­tózkodnak, a többségük gyerek. Az alapvető ellátást illetően kü­lönösebb panaszra nem lehet és nincs is okuk, viszont akad né­hány olyan különösnek egyálta­lán nem mondható kívánság, amihez nincs módjuk hozzá­jutni, miután nincs pénzük. Ezek közül a nélkülözött dolgok közül az édesség és a fagylalt az, amit éppen a gyerekek meg­lehetősen gyakran kémek. Cso­koládét, cukrot még elvétve egy-egy segélyt osztó külföldi csoport csak-csak kioszt, de a lel-e az előírt műszaki követel­ményeknek és biztosítja-e az autópálya határidőre való meg­építését. Ezen kívül az is fontos szempont, hogy a pályázó biz­tosítani tudja-e a lehető legna­gyobb mértékű magyar részvé­telt az építésben és üzemelte­tésben. A bizottság először a két le­gelőnyösebb ajánlatot választja majd ki - erre előreláthatólag két-három hónapot vesz igénybe -, ezután pedig tárgya­lásokat kezd a kiválasztott két konzorciummal, a koncessziós szerződés végleges feltételeinek kialakítására. Mindezt figye­lembe véve a koncessziós szer­ződést legkésőbb 1993 elejére aláírják, s közvetlenül ez után kezdődhetnek meg az építkezé­sek. így elérhető lesz, hogy az autópálya-szakasz elkészüljön 1995 közepére.- amerikai beszél, annyi tény, hogy hosszú, szívós küzdelem volt. Az új tulajdonosok, akik a tervezett 50 százalék helyett végül száz százalékig megve- hették az éttermet, ezután úgy érezték, erkölcsileg tartoznak a Gundel-örökösöknek. Láng nem mondott az ameri­kai lapnak összeget, csak any- nyit, hogy a családnak a név használatáért felajánlott pénz „magyar viszonylatban jelentős volt”. A The New York Times a család köreiből úgy értesült, hogy kereken félmillió dollárt kaptak, kétszázezret az állam­tól, a többit Laudertől és Láng­tól - ami viszont lényegesen kevesebb volt, mint amennyire a két Gundel-unoka számított. fagylaltot bizony hiába kérik a kicsik. A helyi vöröskeresztes dolgozó ezekben a napokban éppen azon fáradozik, hogy va­lahonnan, valamelyik szervezet­től néhány forintot tudjon sze­rezni, számba veszi a fagyira áhítozók pontos létszámát, az­tán a város fagylaltkészítőit -árusítóit is felkeresi. Egyszóval megszervezne egy fagylaltosztó akciót. E tervéhez várja minden segí­teni tudó és akaró jelentkezését személyesen, vagy a 711/25-09-es telefonszámon Il­lés Zoltánná, szakelőadó. Amikor egyetlen fillér sincs Egy tölcsér fagylaltot! ]VIeg~telik az új raktár- is a JVEegyei Levéltárban Negyven év dokumentumai A vidéki raktárakból érkeznek az iratok Fotó: Proksza László Hat év munkájának eredmé­nyeképpen, mintegy húsz millió forint költséggel felépült a Ba­ranya Megyei Levéltár új raktáregyüttese, melyben máris megkezdődött a kb. 8-9000 folyóméternyi doku­mentum elhelyezése. Az sajnos már most látható, hogy még ez az új, minden igényt kielégítő, európai standard szerint felépült raktár sem lesz túl sokáig „üres”, azaz a szakembereknek folyamatosan kell gondolkozni további és további raktár-meg­oldásokon.- Nagy eredmény, hogy ez a raktár végre megvalósulhatott - mondja Márfi Attila. - Ebben kiemelt szerepe volt a megyei önkormányzatnak, illetve a ko­rábbi megyei tanácsnak, akik felismerték, hogy nem odázható el tovább egy tisztességes meg­oldás. Az épület korábban ro­gyadozott, a falak penészesek voltak, egy vizsgálat több mint harmincféle rákkeltőt, gombát és bacilust mutatott ki a szóban forgó helyiségekben. Mindez borzasztó nagy veszélyt jelen­tett az iratanyag számára. Ami­kor a munka megkezdődött, az egész anyagot evakuálni kellett, egy részét a Rét utcában, illetve Hosszúhetényben és István ak­nán helyeztük el. Keserves munka volt ez, István aknán egy lámpakamrát kaptunk, ahol az égvilágon semmi nem volt; ezért szétfűrészeltük a benti polcrendszert, és ott újra felépí­tettük, hogy legalább minimális biztonságban legyenek az ira­tok. Persze, ez az állapot azzal is járt, hogy évekre megszűnt az ügyfélszolgálat és a kutató­munka. Úgyhogy épp ideje volt visszatérni a normális kerékvá­gásba. Idén tavasszal kezdődött meg a hazaszállítás, amiben szintén sok segítséget kaptunk; a me­gyei önkormányzat gépkocsit adott, és számos iskola diákjai is részt vettek a munkában.- Miből áll az új raktár?-Három raktárról van szó. Egy közel 13 méter belmagas­ságú csarnok, amiben De- xion-Salgó rendszerrel négy szintet hoztunk létre, amiket lift köt össze. Igyekszünk egy olyan irattári rendet létrehozni, hogy mindent jól lehessen használni. Arra is ügyelünk, hogy a sérült, penészes, gombás iratokat külön helyezzük el, egészen addig, míg restaurá­lásra nem kerülnek. Sajnos, az anyagokat különböző helyekről szállítjuk be, ahol nem egy­forma körülmények között tá­rolták őket, sok közöttük a sé­rült.-Mely korszak anyagát tá­rolják itt voltaképpen ?-Úgy volt, hogy a mostani Király utca 11. alatti helyiség a „szocializmus kori levéltár” lesz, de már most látható, hogy a korábban is itt levő feudális és kapitalista kori anyagokból is sok maradni fog, ráadásul az iszonyatos mennyiségű tanácsi anyagokat - főleg az egykori já­rási, illetve községi tanácsokról van szó - nem fogjuk tudni mind itt elhelyezni.- Akkor ezek szerint, még csak fel sem lélegezhetnek, hogy „végre, kész”, máris kell töp­rengeni tovább. . .- Pontosan. Hisz a levéltár is egy olyan helyzet előtt áll, melyben sorra szűnnek meg kü­lönböző cégek, vállalatok, in­tézmények, s a csődeljárási tör­vény értelmében nekünk kel­lene gondoskodni ezen cégek anyagainak biztonságos elhe­lyezéséről. Szívünk szerint minden anyagot behoznánk, hisz ma nem lehet különbséget tenni, hogy melyik fontos, me­lyik nem, az majd tán ötven év múlva fog kiderülni. De mégis szelektálni kell valamiképp, ezért most aszerint választunk, hogy mi milyen módon segíti azt, hogy az elmúlt negyven év történéseit minél jobban doku­mentáljuk. Ez pedig a pártar- chívum volt, a Népi Ellenőrzési Bizottság aktái és a tanácsi ira­tok. M. K. Eddig teherautókhoz, munkagépekhez készültek alkatrészek, most az Esztergomban épülő SUZUKI gyár a megrendelője a komlói gyár termékeinek

Next

/
Oldalképek
Tartalom